Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)
1905-09-03 / 36. szám
1905. szeptember 17. BALATONVIDÉK 5. néről, paloták (a régihez képest,) foglalják el helyeiket Mindenki csak azon van, bogy feljebb *mel'esse alacsony szobáit, szélesítse sztik lakasát, I padlózza földes lakóhelyét, csinosítsa az egész ház külsejét. Ugy látszik kezd lábraUpni az a régi közmoudá- : madarat, tolláról, embert ruhájáról lehet felismerni, olyan alakban, hogy az ember-ket manapság a lakóházaikról osrtályozzák. Igyekeznek is egész sorházak beleillcni az ujabb kor épitépze'i, szépészeti, és hamarjában nem 'udom micsoda .... eti, no meg egészségügyi szempontokból. Középületnél pláne minden kifogásolhat. St mellőzünk Például iskoláinknál azon vagyunk, hogy g\ermekeinknek testi épségét minden irányban biz.'osi'snk. A hö'hi vata'ok elhelyezésénél a közönség érdeke mellett a tis» tviselök érdeke is iráuyadó. Mindenki tndja ezeket s min denki, még a laikus is megvan g\őzódve róla, hogy ennek igy kel) történni. Másként van a dolog a magánlakásokkal. Ide nem pillanthat be «z emberi nem jóvoltáért. küzdő, csak kívülről ité'het egyet-mást. Talán a legelhagyatottabb, leggondozatlanalb az ip»ri munkás dolgozószobája, műhelye. Ide nem igen van alkalma csak azoknak betekinteoi, akiket a sors bevezet. Gyáraknál nagy vigyázat van r», hogy a munkásszemélyzet biztossága meglegyen. Tágas, szellőzhető, világos szobák, termek képezik a munkás tartózkodó helyét. A kisipari munkás a kisiparos jóvoltából kaphat helj »-t a munka elkészithetésére. Ezek az úgynevezett műhelyek. Ezek között is vannak ujabbak, régiebbek, olyanok, a hol a munkás egész m-p szívesen dolgozik, s olyanok, ahonnét irigykedve nézheti munka' ár.-ának ebi eb szerencsés helyzetét. Tudom, hogy egyszerre ily nagy horderejű intézkedés nem foganatositha'ó, de ha belekezdünk ezeknek át»lakiiásához, ugy járunk velők, minta régi ház-orokka! : egyenkint, tűnnek el, s helyetlük a munkásnépnek való, egészséges műhelyek szolgálnak az ipari munkálatoknál- • 1 végzésére. Gyáraknál vannak törvényes felügye lők, hogy panasz ne lehessen. Műhelyek látogatására is vannak hivatott, tényezők. Mig azokról a minisztérium hivaialos adutokat szerez be, ezekiől maguk a látogatásra hivatottak is halvány fogalommal biinak. Egyszerűen azért, mert állítólag a műbeleket nem látoga'ják, nem viz»gá!ják meg vagy ha igen, nem terjed ki figyelniük mindazokra a dolgokra, amiket a törvény ©léjük szab ; ha hiányosságot, kifogásolni valót mégis kénytelenek felfödözni. lehet, hogy a hatóságot, nem szakszeiü^n informálják. A munkásnép legjobban tudj , hogy mik felelnek meg a valóságnak. Ők tárgyalják is ezeket a dolgokat, s amint, az asztalos sztrájkolok követeléseiből látható is volt: a műhely kérdést, napirendről levenni nem lehet, nem szabad. * Ha hirtelenében nem is, de fokozatosan javíthatunk, segíthetünk a helyze ten : csak ne az egymás iránti ülölség, hanem kartársi szeretet vezéreljen ben uünket, mind az iparos , mind az ipari munkások részéről. Egyelőre elégediünk meg azokkal az intézkedésekkel, amelyek nek folytán, ugy a magunk egészsége, társas életünknek helyes irányban fejlődése biztosítva láthatók. Tiszta, az egészségügyi követelményeknek megfelelő I gyn a műhely, hogy aki egész életét benne tölti, vidám, meg elégedő arckifejezés.-el árulja el, hogy a mi iparosaink az alkalmazottak sorsát, is szivükön viselik. Egy orvos. HÍREK. — Eljegyzés. Főúri eljegyzés hírét vesszük, mely augusztus hó 30 án történt Wieuben. Festetios Tassilo gróf ur bájos, szépséges leányát, Alice comtesse-t eljegyezte Windisch-Graetz Károly herceg. Az esküvő, mint halljuk, már az őszszel lesz Keszthelyen. — Személyi hir. Herteleudy Farenc főispán több heti üdülésre Taraspba (Scbweic) utazott. — Gyászhír Tóth Károly csabrendeki plébános 44 éves korában Budapesten — »hov magát gyógyíttatni ment — aug. 3l-én meghalt. Tóth Károly közel 15 évig v<>b Csurgón gymiiasiumi és tanítóképzői hitoktató, ahonnan pár éve csabrendeki p'ebánossá nevezteted, ki. A szép tudású ktiünő zenész s kedves modoiu pap halála általános részvétei keltett mindenütt, ahol csak ismerték. Nyugodjék békével ! — A csáktornyai népgyűlés. Impozáns és méreteiben — rendkívül nagyszabású ünnepi-ég folyt le augusztus 27-én Csáktornyán — a már általunk is előre jelzett ellenzéki népgyűlés. A hetekkel azelőtt egész Muraközben hirdetett, népgyűlésen külön vonatokon rendkívül nagyszámban jeien'ek mev az érdeklődők. A népgyűlés lefolyásáról, valamint ezt. megelőzőleg a képviselőknek a nagykanizsai állomáson Vfló fogadtatásáról részletes tudósításunk a következő; Nagykanizsa pályaudvarába oz ellenzéki képviselőtet, hozó vonat pont délben robogott be. óriási tömeg szorongott a peronon, hogy a népszerű politikusokat színről szinre lássa, esetleg beszélni ha'lhassa. A vonat berobogásakor az >Irod. és Müv. Kőre kebeléből alakult »AlkalmÍ féi fikari rágyújtott, a Kossuth nótára. Ennek befejezte után a megjelent képviselőket. az ősz NeCecky Jenő a zalm. szöv. ellenzékiek elnöke üdvözölte. Erre gróf Zichy Jenő válaszolt.. Télies 23 percnyi ott időzés után a >Hymnus« fenséges hangjai közepette indult ki a vonat a pályaudvarról. — Csáktornyáig minden közbeeső állo máson, töméntelen sok uep álldogált, mely impozáns tüntetést rendezett a képviselők mellett. A Csáktornyái állomáson küldöttség fogadta a képviselőket, ahonnan impozáns menetben vagy 150 tagból álló lovHsbanderium kíséretében a Zrinyi szál óba hajtattak. A népgyűlés d. u. 4 óiakor kezdődőit a Ziinyi-téren. Ott voltak képviselők : Gróf Zichy Jenő és gr. Zichy Aladár, gr. Batthyány József, Hentallér Lajos, dr. Zbóray Miklós, Huszka István, Farkas Józ-ef, Darányi Ferenc, Sümegi Vilmos és Berec Ábel. azoukivül a megye számoselőkelösége Lelkesítő beszédeket, mondtak : Zakál Henrik az ünnepély elnöke, gr. Zichy Jenő, gr. Zichy Aladár, dr Zbóray Miklós. Hentaller Lajos, Sümegi Vilmos képviselők, Lisziák Lajos botori plébános, (horvát nyelven), Tamás János perlaki ügyvéd és Nedeoky Jenő. A meghivott képviselők közül táviratilag kimentették elmaradásukat : Darányi Ignác, Egri Béla, Nagy László, N\ ári Béla, dr. Kun Árpád,gr. Zich\ Vladimír, gr. Batthyányi Tivadar és Kossuth Ferenc. A népgyűlés fél 7 órakor ért véget. Ezt fényes bankett követte, ahol számos felköszönlő hangzott el. A képviselők az éjjeli vonattal utaztak vissza Budapestre. — Állandó választmányi ülés. Aug. hó 28-án d. e». tartot'a az allandó választmány ülését a vármegyeház nagytermében, amelynek egyedüli tárgya volt a várme gve 1906 évi költségvetésén-k előkészítése a szept. ll-«n tartandó közgyűlésre Szept. 4 én az állandó választmány újra ülést tart, melyen a tárgysorozat többi tárgyai kerülnek előkészítés alá. — Napfogyatkozás. É rdekes ós nem mindennapi jelenségben volt részünk 30-án délután. Már egy órakor csoportokba verődve álltak az emberek ; mindenkinek kezében egy egy darab kormozott, ablaküveg a nap felé fordítva. Teljes volt, a megelégedés, midőn már megláthatták a napfogyatkozást. A nap fogyni kezdett délután 1 óra 39 perokor, a legmagasabb fokát 2 óra 44 perckor érte el, amidőn majdnem háromnegyed részéig elsötétedett, s 3 óra 63 perckor befejeződött. Akkor lett volna igazán érdekes, ha teljesen elfogyott, volna, mint, ezelőtt körülbelül 30 éve. Figyelemre méltók a csillagászok észleletei, melyeket nem mulaszthatjuk el közölni : »A teljes elcötétedés pillanatában az egész táj felett egy rémületes sebességgel végigszáguldó sávokból álló aether tömeget, láthatunk. A mint, ezek a fénysávok végignyaldosnak az egyszeriben olyan képet, nyer, mintha egy hullámos fehér-fekete függönynyel lenn© leterítve. Állat, barom ez elől az árnyék elől vagy vad futásban keres menedéket, vagy pld. a kutya kínos vonitásba kezd. A kutya pláne ösztönszerűen BZ elsötétedett nap felé fordul és ugy vonit keservesen. Az érzéken) ebb növények, a mely-»k éjszakára elzárják szirmaikat, hirtelen, majdnem villámcsapásszerüleg összekulcsolják szirom-leveleiket. Olyau helyeken, ahol sok a naprafogó, érdekes megfigyeléseket tehetünk. A különben is delejes növény hirtelen elfordul a naptól s összeosukja szirmait. Érdekes még a madarak viselkedése. Magasban élő madárfajok, mint pld. a sas, ijedt vijjongással menekül a sebesen nyargaló árnyék elől s még sziklafészkébe érve is, folyton hallatja panaszos hangját. De maga a táj is ijesztő képet nyer. Az imént még napsugaras mező hirtelen ós minden átmenet nélkül teljesen fekete szint ölt. Az égen piszkoj zöld felhők tornyosulnak össze s a vizén, melyen még néhány pillanat előtt a játszi napsugár szökött végig, most az elfedett nap oldalai előtörő sugarak rémületes nappali holdfényt láttatnak. Szélvihar kerekedik, nem ritkán orkánok vágtatnak végig az elsötétített tájon s az ember önkéntelenül Istenéhez foHul ; érzi, ilyen a végitélet. Hanem azután előbukkan a hold alól az égi fáklya egyik csücske s amint végigsurran erdőn, mezőn az első napsugár, — vége a rettegésnek — a vész elmúlt. — Kossuth-estély. Az alsólendvai iparos olvasókör augt. 26-án Kossuth-estélyt tartott. Igeu szép számban jelentek meg az estélyen, melyet társasvacsora nyitott meg. Vacsora után Pataky Kálmán a kör elnöke megható beszédben méltatta az e9fc jelentőségét, mely után a jelenvoltak hazafias dalokat énekeltek. — Sümeg Ramasetter emlékének. Sümeg város pályázatot hirdetett nagy mecénásának : Ramasetter Vincének a Főutcán felállitandó bronz szobrára. A. szobor pályázat aug 31-én járt, le. A beérkezett pályaművekről a bíráló biz itt.ság fog majd dönteni. v — Betörés e n u szövetkezetbe. A szomszédos Vörsnek i...gint szenzációja van. Aug. 31-ére virradóra ismeretlen tettesek a fogy. szövetkezetbe betörtek. Az ajtó keresztvasának lakatját lefeszítették s a bolthelyiségbe behatolva 30 korona készpénzt, dohányt, pipák.t s egyéb árukat összecsomagolva a szomszédos udvaron át távoztak. Kóborcigányokat, terhel a gvanu. A csendőrség a nyomozást megindította. Eddig eredménytelenül. — Síirün kapunk leveleket, melyek mindannyian panaszos hangon érintik a hus és egyéb élelmiszerek drágaságát. Uram Isten, mi lesz velünk, ha itt. miudenuek az ára ily rohamosan szökik fel ? Szépen fejlődő városunk lakossága eddig rohamosan szaporodott, félni lehet azonban, hogy ez a szaporodás nemcsak hogy meg fog Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeink és szőnyegeinket nioly-kár és 0Vilik Iüfi£[ ' p° r e,,e n- me ly et usy Ehetünk el, ha azokat SchwelgeF Sóqdop goígkár elleqi V VJUA w v9 • jqtézefiebe qgári gondozásra adónk, hol azok igen jutányos árért biztosan Ieszqeí^ goqdozva.
