Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-09-27 / 39. szám

1903. szeptember 27. BALATONVIDÉK 27. vetésbe vélte felvehetőnek, mert az 1904. évi költségvetésben erről már gondoskodnia nem állhatott módjában. Ezután következett a tárgysorozatban fel­vett egyes községeket érdeklő tárgyak tárgya­lása, amelynek során jóváhagyattak Csabién­dek, Vászolj', Karmacs községeknek irgatlan szerzése tárgyában hozott határozatai, továbbá tízentilona, Páka és Alsóbagod községeknek in­gatlan eladása tárgyában hozott határozatai. Jó­vágy hagyta továbbá a közgyűlés Bi>.latonudvari községnek a tűzvész folytán elpusztult köz-égi ház felépítése és ebből folyó költségek fede­zése tárgyában hozott határozatát, valamint Csabi-éneink községnek a kisdedovoda létesítése tárgyában hozott határozatát. Minden változás nélkül jóváhagyta a köz­gyűlés Keszthely községnek a községi jegyzői fizetések rendezése tárgyában hozott határoza­tát i.3, valamint Szigliget községnek a községi tanáostereuinek építése tárgyábau hozott hatá­rozatát. Majd a póttárgysorban felvett tárgyakat is letárgyalta a közgyűlés, melynek végeztével az alispán az ülést berekesztette. (Vége.) Zalavármegye Gazdasági Egye­sületének akciója. Zalavármegye Gazdasági Egyesülete ne­mes hivatásából kifolyólag minden kínálkozó alkalmat megragad arra uézve, liogy a vár­megye területén lakó gazdaközönséget, ennek minden rétegét, a mezőgazdaság legújabb vív­mányaival megismertess•* s ezzel módot nyújtson arra, hogy gazdáiuk a mind fenyegetőbbe -áló gazdasági válsággal szembeszállva, a maguk és családjuk megélhetése biztositassék. Ezen c^l elérésére a megj'o különböző vi­dékein népszerű felolvasásokat., hosszabb-rövi­debb időig tartó tanfolyamokat, azután meg ki­rándulásokat rendez az egyesület. A felolvasá­sok magukba foglalják a mezei gazdálkodás minden r szét, a földmivelés, szarvasmarha — ló és baromfitenyésztést, a szőlőművelést, mé­hészetet, az okszrü pincegazdálkodást, a pá­linkafőzés elméletet, szóval mindazon tudnivaló­kat, a mikre a gazdálkodónak ez-n nehéz viszonyok közt — szüksége lehet ás szük­sége van. Hogy ezek a felolvasások, tanfolyamok és kirándulások minő kiszámíthatatlan haszonnal s előnnyel járntk gazdakőzőnségünkre, fölösle­ges mondani, belátja mindenki, a ki azokon egyszer is részt vesz. Legékesebben szóló bizonyítéka ennek az a körülmény, hogy gazdáink ezeken mind na­gyobb számban vesznek részt, s okulva a ta­pasztaltakon, igyekeznek a maguk körében meghonosítani azokat az eszméket és gyakor­lati dolgokat, a miket ott az előadásokon hal­lottak, lattak. ilyen kirándulást rendezett az egyesü­let folyó hó 20 án a feketehegyi állami szőlő­telepre. Ez a feketehegy Csáktornyáról mint­egy hU órányira közvetleuül Stájerország határ­szélén fekszik. A telep Ultcsny Károly szőlé­szeti és borászati felügyelő ügyes vezetése alatt áll. A kirándulásba /Öként a Cser'a és Kerka folyók közt elterülő községek lakosságát von­ták be. Mert ezeknek a szőlőiben most kezd a filokszera fellépni s a lakosság nagyon aggó­dik azon, hogy a szőlők elpusztulásával maga is tönkre jut. Meg akarják tehát nyugtatni, hogy nincsen ok az aggodalomra, hogy a filok­szera által tönkrement szőlők rekonstruálha­tók, hogy virágzóvá tehetők, hogy jövödelme­zőségük fokozható, szóval, hogy a lakosságnak mit sem kell tartani attól, ha fellép is a filok­szera. Sajnos, hogy e kellemetlen időjárás miatt a jelentkezők egy jó része elmaradt ugyan, azonbiu azért, mégis szép számban indultak el Csáktornyáról Voigt Edének, az egyesület fá­radhata'lan s űgybuzgó titfeáran»k vezetése alatt, a célul kitűzött szölőtelepre. Itt Uiicsny Károly szöl. * borászati fel­Ügyelő tartott szakszei ü előadást, a szölőillte­tésről s kezelésről. Ismertette a telep keletke­sésének történetét. (A telep ugyanis Ziegler csáktornyai kir. közjegyző tulajdona volt, a kormány azért vette meg és tartja kezelésben, hogy a Muraköz la­kossága, okulva a/, ott tapasztaltakon, kedvet kapjon a szőlőimveléshez. Másrészt pedig, hogy a szegéuysorsu lakosságot a szükséges oltvá­nyokkal elláthassa.) Benoutaua az amerikai alanyokat, ezeknek zöld és fás oltását. Ismertette a szőlőmivelés előnyeit, és hátrányait. Bemutatta a rendkívü­lien szép oltványtelepet s az oltásokat, gyakor­lati módon. Szembeállította a jól, szakszerűen kezelt szőíőmivelésl., az elhagyatott és gondo­zatlanul lévő szőlővel is kimutatta, hogy mi­iyi-n külömbség vau ezek közölt. A jelen volt gazdák áhítattal hallgatták a népies modorban tartott, szakszerű fejtegetéseket s hogy meny­nyire tetszett nekik mindaz, a mit láttak ás hal­lottak, bizonyítja az a tény, hogy noha a dél­utáui vonattal hazautazhattak volna, nem tet­ték, hanem tovább maradtak, hogy ismeretei ket bővíthessék, látókörüket tágíthassák s mi­nél több okulást vihessenek haza, hogy otthon elmondhassák barátaiknak, ismerőseiknek mind­azt, a mi a megtámadott szőlők ujraü.tetéséhez, fel virágozásahoz szükséges. És a felügyelő kész­séggel, a legnagyobb szeretetreméltósággal adta meg délután is a kellő útbaigazítást s felvilágo­sítást mindenkinek. Este aztán azzai a tudattal távozlak el a tudni vágyó gazdák, hogy hasz­nos tapasztalatokkal lőnek gazdagabbak. A társaságnak másik része ez alatt Slri­dóra rándult, hol az intelligencia szives fo­gadtat ásábfu részesült. Itt megtekintették a szép vidéket, s Stridó nevezetességeit. Csak másnap szállingóztak Ők is haza szép emlékeket, vive keblükben. A gazdasági e_;v*sület áWásdns tevékeny ségét ezen a téren a .jövő télen kővetkezőkben szándékozik kifejteni. Háziipar tanfolyamokat rendez es | edig Z,t aegerszeg, Miháiytu, Szántó közsegben lüzvessző és szalmatoiiásról, — IV.­poloa házicszközök és kefekötés — Gelse, Kö­veskálla, Csabrendek, Söj'tör, Kiskom,nombau es Sümegen kosárfonás. Ezeket a tanfolyamokat a községben levő tanítókra szándékozik bízni, a kik a felügyeletért bizonyos — mintegy 40 ko­rot.ára rugó — díjazásban részesülnének. Az igy felmerülő költség 5182 koronát tesz ki, i melynek engedélyezése iránt az egyesület a magy. királyi földmivelésügyi niinisteriumhoz fölterjesztést is tett. Tervbe van véve, hogy Kiskouiárombau, Gelsén és Novau 2 — 2 napos gazdasági tanfo­lyamot rendeznek. Ennek célja a mezőgazdálko­dás, baromfi tenyésztés, méhészet és a többi megismertetés®. Szölöszeti s borászati előadást 30 hegyen szándékoznak tartani. Köztük 5 iieiyen ismer­tetnék még H usroaiüten \ ész- é-,t, s a niéiléiZeter.. Ez irányban felterjesztést tett az egyesü­let a földmivelésügyi minisztériumhoz és várja az eredményt. Ilyen s ezekhez hasonló módon igyekszik az egyesület nemes hivatásának a betöltésére. Es mi ehhez a szép törekvéshez jelen ál­dását kérjük. II. 10 órakor a zalaegerszegi plé­bániatemplomban ünnepélyes isteni tisz­telet, amelyet méltóságos és főtisztelendő i István Vilmos dr. szombathelyi megyés püspök ur tart és a melyen a törvény­hatósági bizottság tagjai az ünnepélyre meghivott, vendégekkel testületileg vesz­nek részt. III. Az ünnepélyes isteni tisztelet után a törvényhatósági bizottsági tagok a meghivott vendégekkel a Deák-térre vonulnak, hol a vármegye alispánja ko­szorút helyez Deák Ferencz ércszobrára i a vármegye közönsége nevében. IV. A koszorú elhetyezése után az ünnepélyes közgyűlés folytatása a vár­megyeház nagytermében a következő tárgy sorral : 1. Ünnepi beszéd, amelyet nagysá­gos Hertelendy Ferencz törvényhatósági bizottsági tag. országgyűlési képviselő ur tart. 2. A »Deák Ferencz tanulmányi ösztöndíj« alapítása az alapito oklevél kiállításával és ennek kapcsán köszönet­nyilvánítás az alapítványi tőke gvüjtői­nek ós adományozóinak. 8. A vármegj^e alispánjának jelen­tése a Deák Ferencz családja sírboltját magába foglaló kelndai kápolna helyre­állításáról s ennek kapcsán a kápolna j fen tartására a megyei törzs vagyonból 400 koronával egy külön alap létesítése az alapitó levél kiállításával. 4. Felirat intézése O Felségéhez, Apostoli Királyunkhoz, Legkegyelme­sebb Urunkhoz a vármegye hálás kö­zönségének nagy fia iránt tápiáit ele­nyésihetetlen kegyelete megnyilatkozá­sairól. V. Október hó 19-én d. e. 11 óra­kor a kehidai kápolna ünnepélyes be­szentelése nagyságos és főtisztelendő Rhédey Gyula dr. veszprémi kanonok és zalai főesperes ur által. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság ' i. t. tagjait ezen ünnepélyre meghivni. Zala-Egerszeg, 1908. évi szeptember hó 17-én. Jankovich László dr. gróf. Deák Ferencz ünnepély. Vármegyénk főispánja a következő meg­hivót bocsátotta ki : 17101 ./ni. 1903, Meghívó. Zalavármegye törvényhatósági bi­zottsága f. évi szeptember hó 14-én tar­tott rendes közgyűlésben 16422/1903. sz. a. elhatározta, hogy e vármegye nagy szülötte, Deák Ferencz születésnapjának századik évfordulóját folyó évi október hó l/-én és 19-én a nagy hazafi érde­meihez méltóan fogja ünnepelni s egyút­tal az ünnepély folyamát a következő­kép állapította meg: I. Október hó 17-én d. e. fél tiz órakor az ünnepélyes közgyűlés meg­nyitása a vármegyeház nagytermeben. spau. A fenti meghívó kapcsán Csertán Károly al­ispán alábbi értesítést bocsátja közre: Az ünnepélyre szóló meghívó kap­csán van szerencsém értesíteni, hogy folyó évi október hó 17-én az ünnepé­lyes közgyűlés befejeztével d. u. fél ket­tőkor az Arany Bárányhoz címzett ven­déglőben díszebéd lesz ; október hó 19-én pedig a kehidai kápolna ünnepelyes be­szentelése után az ünneplő közönség a járás székhelyére, Zalaszentgróthra rán­dul ahol szintén diszebé.i lesz. Ennélfogva van szerencsém fölkérni, liogy arról, váljon kiván-e részt venui a 17-ikí diszebéden, engem, arról pedig, váljon kiván-e kocsit Kehidáról Zala­szentgróthra és részt vesz-e az ottani diszebéden, a zalaszentgróthi járási fő­szolgabírót október 5-íg értesíteni szi_ veskedjék. Végül tekintettel arra, hogy az ün nepély rendező bizottság készséggel gon­doskodik az ünnepélyre meghivott ven­dégek számára Zalaegerszegen lakájról: van szerencsém felkérni az i. t. vendé­geket, hoc ' arról, váljon kívánnak-e és hány szo~á", engem ugyancsak e hó vó­7 géig értesíteni szíveskedjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom