Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1903-09-27 / 39. szám
1903. szeptember 27. BALATONVIDÉK 27. vetésbe vélte felvehetőnek, mert az 1904. évi költségvetésben erről már gondoskodnia nem állhatott módjában. Ezután következett a tárgysorozatban felvett egyes községeket érdeklő tárgyak tárgyalása, amelynek során jóváhagyattak Csabiéndek, Vászolj', Karmacs községeknek irgatlan szerzése tárgyában hozott határozatai, továbbá tízentilona, Páka és Alsóbagod községeknek ingatlan eladása tárgyában hozott határozatai. Jóvágy hagyta továbbá a közgyűlés Bi>.latonudvari községnek a tűzvész folytán elpusztult köz-égi ház felépítése és ebből folyó költségek fedezése tárgyában hozott határozatát, valamint Csabi-éneink községnek a kisdedovoda létesítése tárgyában hozott határozatát. Minden változás nélkül jóváhagyta a közgyűlés Keszthely községnek a községi jegyzői fizetések rendezése tárgyában hozott határozatát i.3, valamint Szigliget községnek a községi tanáostereuinek építése tárgyábau hozott határozatát. Majd a póttárgysorban felvett tárgyakat is letárgyalta a közgyűlés, melynek végeztével az alispán az ülést berekesztette. (Vége.) Zalavármegye Gazdasági Egyesületének akciója. Zalavármegye Gazdasági Egyesülete nemes hivatásából kifolyólag minden kínálkozó alkalmat megragad arra uézve, liogy a vármegye területén lakó gazdaközönséget, ennek minden rétegét, a mezőgazdaság legújabb vívmányaival megismertess•* s ezzel módot nyújtson arra, hogy gazdáiuk a mind fenyegetőbbe -áló gazdasági válsággal szembeszállva, a maguk és családjuk megélhetése biztositassék. Ezen c^l elérésére a megj'o különböző vidékein népszerű felolvasásokat., hosszabb-rövidebb időig tartó tanfolyamokat, azután meg kirándulásokat rendez az egyesület. A felolvasások magukba foglalják a mezei gazdálkodás minden r szét, a földmivelés, szarvasmarha — ló és baromfitenyésztést, a szőlőművelést, méhészetet, az okszrü pincegazdálkodást, a pálinkafőzés elméletet, szóval mindazon tudnivalókat, a mikre a gazdálkodónak ez-n nehéz viszonyok közt — szüksége lehet ás szüksége van. Hogy ezek a felolvasások, tanfolyamok és kirándulások minő kiszámíthatatlan haszonnal s előnnyel járntk gazdakőzőnségünkre, fölösleges mondani, belátja mindenki, a ki azokon egyszer is részt vesz. Legékesebben szóló bizonyítéka ennek az a körülmény, hogy gazdáink ezeken mind nagyobb számban vesznek részt, s okulva a tapasztaltakon, igyekeznek a maguk körében meghonosítani azokat az eszméket és gyakorlati dolgokat, a miket ott az előadásokon hallottak, lattak. ilyen kirándulást rendezett az egyesület folyó hó 20 án a feketehegyi állami szőlőtelepre. Ez a feketehegy Csáktornyáról mintegy hU órányira közvetleuül Stájerország határszélén fekszik. A telep Ultcsny Károly szőlészeti és borászati felügyelő ügyes vezetése alatt áll. A kirándulásba /Öként a Cser'a és Kerka folyók közt elterülő községek lakosságát vonták be. Mert ezeknek a szőlőiben most kezd a filokszera fellépni s a lakosság nagyon aggódik azon, hogy a szőlők elpusztulásával maga is tönkre jut. Meg akarják tehát nyugtatni, hogy nincsen ok az aggodalomra, hogy a filokszera által tönkrement szőlők rekonstruálhatók, hogy virágzóvá tehetők, hogy jövödelmezőségük fokozható, szóval, hogy a lakosságnak mit sem kell tartani attól, ha fellép is a filokszera. Sajnos, hogy e kellemetlen időjárás miatt a jelentkezők egy jó része elmaradt ugyan, azonbiu azért, mégis szép számban indultak el Csáktornyáról Voigt Edének, az egyesület fáradhata'lan s űgybuzgó titfeáran»k vezetése alatt, a célul kitűzött szölőtelepre. Itt Uiicsny Károly szöl. * borászati felÜgyelő tartott szakszei ü előadást, a szölőilltetésről s kezelésről. Ismertette a telep keletkesésének történetét. (A telep ugyanis Ziegler csáktornyai kir. közjegyző tulajdona volt, a kormány azért vette meg és tartja kezelésben, hogy a Muraköz lakossága, okulva a/, ott tapasztaltakon, kedvet kapjon a szőlőimveléshez. Másrészt pedig, hogy a szegéuysorsu lakosságot a szükséges oltványokkal elláthassa.) Benoutaua az amerikai alanyokat, ezeknek zöld és fás oltását. Ismertette a szőlőmivelés előnyeit, és hátrányait. Bemutatta a rendkívülien szép oltványtelepet s az oltásokat, gyakorlati módon. Szembeállította a jól, szakszerűen kezelt szőíőmivelésl., az elhagyatott és gondozatlanul lévő szőlővel is kimutatta, hogy miiyi-n külömbség vau ezek közölt. A jelen volt gazdák áhítattal hallgatták a népies modorban tartott, szakszerű fejtegetéseket s hogy menynyire tetszett nekik mindaz, a mit láttak ás hallottak, bizonyítja az a tény, hogy noha a délutáui vonattal hazautazhattak volna, nem tették, hanem tovább maradtak, hogy ismeretei ket bővíthessék, látókörüket tágíthassák s minél több okulást vihessenek haza, hogy otthon elmondhassák barátaiknak, ismerőseiknek mindazt, a mi a megtámadott szőlők ujraü.tetéséhez, fel virágozásahoz szükséges. És a felügyelő készséggel, a legnagyobb szeretetreméltósággal adta meg délután is a kellő útbaigazítást s felvilágosítást mindenkinek. Este aztán azzai a tudattal távozlak el a tudni vágyó gazdák, hogy hasznos tapasztalatokkal lőnek gazdagabbak. A társaságnak másik része ez alatt Slridóra rándult, hol az intelligencia szives fogadtat ásábfu részesült. Itt megtekintették a szép vidéket, s Stridó nevezetességeit. Csak másnap szállingóztak Ők is haza szép emlékeket, vive keblükben. A gazdasági e_;v*sület áWásdns tevékeny ségét ezen a téren a .jövő télen kővetkezőkben szándékozik kifejteni. Háziipar tanfolyamokat rendez es | edig Z,t aegerszeg, Miháiytu, Szántó közsegben lüzvessző és szalmatoiiásról, — IV.poloa házicszközök és kefekötés — Gelse, Köveskálla, Csabrendek, Söj'tör, Kiskom,nombau es Sümegen kosárfonás. Ezeket a tanfolyamokat a községben levő tanítókra szándékozik bízni, a kik a felügyeletért bizonyos — mintegy 40 korot.ára rugó — díjazásban részesülnének. Az igy felmerülő költség 5182 koronát tesz ki, i melynek engedélyezése iránt az egyesület a magy. királyi földmivelésügyi niinisteriumhoz fölterjesztést is tett. Tervbe van véve, hogy Kiskouiárombau, Gelsén és Novau 2 — 2 napos gazdasági tanfolyamot rendeznek. Ennek célja a mezőgazdálkodás, baromfi tenyésztés, méhészet és a többi megismertetés®. Szölöszeti s borászati előadást 30 hegyen szándékoznak tartani. Köztük 5 iieiyen ismertetnék még H usroaiüten \ ész- é-,t, s a niéiléiZeter.. Ez irányban felterjesztést tett az egyesület a földmivelésügyi minisztériumhoz és várja az eredményt. Ilyen s ezekhez hasonló módon igyekszik az egyesület nemes hivatásának a betöltésére. Es mi ehhez a szép törekvéshez jelen áldását kérjük. II. 10 órakor a zalaegerszegi plébániatemplomban ünnepélyes isteni tisztelet, amelyet méltóságos és főtisztelendő i István Vilmos dr. szombathelyi megyés püspök ur tart és a melyen a törvényhatósági bizottság tagjai az ünnepélyre meghivott, vendégekkel testületileg vesznek részt. III. Az ünnepélyes isteni tisztelet után a törvényhatósági bizottsági tagok a meghivott vendégekkel a Deák-térre vonulnak, hol a vármegye alispánja koszorút helyez Deák Ferencz ércszobrára i a vármegye közönsége nevében. IV. A koszorú elhetyezése után az ünnepélyes közgyűlés folytatása a vármegyeház nagytermében a következő tárgy sorral : 1. Ünnepi beszéd, amelyet nagyságos Hertelendy Ferencz törvényhatósági bizottsági tag. országgyűlési képviselő ur tart. 2. A »Deák Ferencz tanulmányi ösztöndíj« alapítása az alapito oklevél kiállításával és ennek kapcsán köszönetnyilvánítás az alapítványi tőke gvüjtőinek ós adományozóinak. 8. A vármegj^e alispánjának jelentése a Deák Ferencz családja sírboltját magába foglaló kelndai kápolna helyreállításáról s ennek kapcsán a kápolna j fen tartására a megyei törzs vagyonból 400 koronával egy külön alap létesítése az alapitó levél kiállításával. 4. Felirat intézése O Felségéhez, Apostoli Királyunkhoz, Legkegyelmesebb Urunkhoz a vármegye hálás közönségének nagy fia iránt tápiáit elenyésihetetlen kegyelete megnyilatkozásairól. V. Október hó 19-én d. e. 11 órakor a kehidai kápolna ünnepélyes beszentelése nagyságos és főtisztelendő Rhédey Gyula dr. veszprémi kanonok és zalai főesperes ur által. Van szerencsém a törvényhatósági bizottság ' i. t. tagjait ezen ünnepélyre meghivni. Zala-Egerszeg, 1908. évi szeptember hó 17-én. Jankovich László dr. gróf. Deák Ferencz ünnepély. Vármegyénk főispánja a következő meghivót bocsátotta ki : 17101 ./ni. 1903, Meghívó. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága f. évi szeptember hó 14-én tartott rendes közgyűlésben 16422/1903. sz. a. elhatározta, hogy e vármegye nagy szülötte, Deák Ferencz születésnapjának századik évfordulóját folyó évi október hó l/-én és 19-én a nagy hazafi érdemeihez méltóan fogja ünnepelni s egyúttal az ünnepély folyamát a következőkép állapította meg: I. Október hó 17-én d. e. fél tiz órakor az ünnepélyes közgyűlés megnyitása a vármegyeház nagytermeben. spau. A fenti meghívó kapcsán Csertán Károly alispán alábbi értesítést bocsátja közre: Az ünnepélyre szóló meghívó kapcsán van szerencsém értesíteni, hogy folyó évi október hó 17-én az ünnepélyes közgyűlés befejeztével d. u. fél kettőkor az Arany Bárányhoz címzett vendéglőben díszebéd lesz ; október hó 19-én pedig a kehidai kápolna ünnepelyes beszentelése után az ünneplő közönség a járás székhelyére, Zalaszentgróthra rándul ahol szintén diszebé.i lesz. Ennélfogva van szerencsém fölkérni, liogy arról, váljon kiván-e részt venui a 17-ikí diszebéden, engem, arról pedig, váljon kiván-e kocsit Kehidáról Zalaszentgróthra és részt vesz-e az ottani diszebéden, a zalaszentgróthi járási főszolgabírót október 5-íg értesíteni szi_ veskedjék. Végül tekintettel arra, hogy az ün nepély rendező bizottság készséggel gondoskodik az ünnepélyre meghivott vendégek számára Zalaegerszegen lakájról: van szerencsém felkérni az i. t. vendégeket, hoc ' arról, váljon kívánnak-e és hány szo~á", engem ugyancsak e hó vó7 géig értesíteni szíveskedjék.