Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-17 / 20. szám

4. JBALATONVIDEK. 1903. május 17. a közigazgatási hatósághoz elő- j egyén lett Vezetve. A vármegye területén április hóban elő­fordult tüzesetek közül ez ideig bejelentetett 8, melyeknél az összes kár 20426 koronát tett ki, ebből biztosítás által megtérült 12777 korona, biztosítatlanul maradt kár 7649 korona. Április hónap végén közbejött fagyok a gabonában kevés kárt okoztak, azonban a gyü­mölcs, különösen padig a szőlőkben nagyobb károkról panaszkodnak. Majd a tanfelügyelő terjesztette e'ó havi jelentését, melyen felsorolva vannak a ^tan­felügyelő által egyes iskolákban tett .látogatásai. A jelentés szeriut a vallásmiuiszter a Csáktor­nyái tanítóképző intézetnél harminc tanító ré­szére f. é. július hóban továbbképző tanfolyam tartását rendelte el. E helyütt megemlítjük, hogy a közigaz­gatási bizottság lelkes felhivásbau keresi meg a vármegye összes iskolai fen tartóit, iskolaszékeit, gonduokságait, hogy a vallásmiuiszternek a sze­gény iskolás gyermekeknek étellel való ellátása tárgj ában intézett körrendeletének szellemében tanácsiozzauak és találjanak módot, hogy ezen üdvös és szeretetreméltó eszme minél több köz­ségben megvalósulhasson. Fagykár bejelentés április hóban beérke­zett Csáktornya vidékéről 6 községből, Keszt­hely vidékéről 6 községből, összesen 12 köz­ségből Szénkénogezés Tapolca vidékéről 6 köz­ségből jelentetett be. Majd a főorvosi j-leutés következett, mely a vármegye közegószségi állapotáról számolt be részletesen és ezután a közgazdasági jelentés következett (melyet egész terjedelmében közöl­jük), a mely után az egyes iigyek tárgyakat­tak, mire az Ülés véget ért. Zalavármegye közgazdasági állapota 1903. ápril havában. Az elmúlt hónap elején uralkodott szeles, hűvös, (reggelenként néhányszor dérrel összkötölt) időjárást a holnap közepe táján rendkívül uagy mennyiségű csapadék követte, mely csapadék ápr. hó 14-én mint havas eső, a hó 18 áu pe­dig hó alakban esett le oly szokatlan viharok kíséretében, hogy komoly aggodalmak merültek fel a tenyészet sorsa iránt. Szelek és esők ural­ják a mult hónapot ós 10 esős napon ö.-'szesen 169 9 mm csapadék esett átlagban, inelyuek m»leg időben rendkívül jó befolyása lett, volna, ha folytonos szelek és hűvös idők ezt ellen nem súlyozzák. A havazás folytán szenvedett tenyészet érdemlegesen csak a hónap vége felé indulhatott meg, a midőn végre meleg napok köszöntöttek be. A rendkívül sok esőzés következménye­képpen szokatlan nagy árvizek is voltak a mult hónapban a Zala folyó mentén, melyek nagy területeken réteket, legelőket ós mezőséget is árasztottak el. A vizek gvors lefolyása miatt súlyosabb károk elkerültettek a rétségeken, de a mezőségen vetés is pusztult ki. Az őszi ós tavaszi vetések mindnyájan érezték az ápril 18 iki hózivatar következmé­nyeit ós fejlődésükben egészen a hónap végéig visszamaradtak, a midőn kedvező javulás allt be ós kitűnt, hogy vármegyénk területén a korai búza. ós rozsvetések nagyobb részének ál­lapota kielégítőnek jelezhető, a bokrosodás, erő­teljesen ment végbe és csak a telet sínyiö ké­sei vetéseknél volt elmaradás, ritka állomány és elégtelen, beteges színezet. Az árp* és zabvetések is szenvedtek az al­normális időjárásban ; kezdtek sárgulni ; de a későbbi meleg időben színezetüket jórészt vissza­nyerték s általában véve ezek is kielégitőleg mu­tatkoznak. Az őszi repce általában gyenge ; virágzása is zavartatott és az amúgy is kisebb terüle­tekre szorult növény, ezidei termése siláuy leend. A tengeri vetése a mult hónap felé me­Ryoszerte jó időben megindult és ezidáig bs is fejeztetett. A mult hónapban végeztetett b9 a takar­mány- és cukorrópamag vetése is ; de a további vetéseknél ez a uehóz esők és gyakori szelek folytán azon kellemetlenséggel járt, hogy a ta­laj •! kérgesed vén, a gyenge nö'-ónyt elfojtotta, — a miért ís számos gazdaságban a rópaveté­seknek felszántása ós leljessn újbóli vetéstel való pótlása vált. szükségessé. Váltakozó szerencsével folyt le a burgo­nya vetése is Itteu is szereuojénebbek vo'tak ezidén a lassú gazdák, mert nehezebb talajo­kon a kő kemény nyé vált felületeu a burgouya kelése, nehézségekbe ütközött — miglen ez <t«ók után végzett ültet.ésuél ezen liátráuy kike­rülve lett. A mesterséges takarmányok fejlődése is csak nem rigiben indulhatott, meg; a luoorna és lóher most már teljes erővel fejlődik ós a lucerma e napokban már kasza alá került. Az egórsereg is sok csapadékban elfu'adt a luoer­nások ós lóhsresekbeu. KészleUetve volt a ta­karmánynak vetett rozsok ós őszi bükkönyök fejlődés* is, pedig ezek kaszál isát a száraz ta­karmányból kifogyott, gazdák már neheisn vár­ták. Gyenge a bükkönyök fejlődése is. A zöld­takarmányozás egyáltalán — más normáin esz­tendőkhöz képest, két heti késéssel vette kez­detét. A legeltetésre szánt területeken is csak a mult hó végén indult meg a tünövekedóse ; je­lenleg már elegendő táplálékot nyújtanak a le­gelő marhának. A réti füvek növekedése is csak a ineUg napok után volt érdemleges; és ha még az al­talajban van is elegendő nedvesség, mégis a rétek is a kedvező időjárást kívánják. (Vége köv.) Színészet. Má . 9. Fi fin. Operetté Cigáoybáró s a többi régi jók ! Jöjjön a te országolok! így sóhajtott tel a telt há', mely ez»-n operettnek sem a cselekvényét, sem a zenéjét nem tudta megérteni. Amaz oly homályos, hogy még ; emez eredetiségre törekszik, de csak itt-ott, tud fülbemá zóvá lenni. Pedig ez kellene triviálisság nélkül: az operett ne járjon se koturnu9okban, se mezítláb. Könnyüvérü műfaj, tehát zenéje is könnyed legyen. — S ezt a Fifiu zenéjéről csak itt-oit mondhatjuk: a hol aztán szép is. A «kis-labda» nólák s mi egymás kisértettek ma is. Egyébirául jól játszották, csak a második felvonás fináléját nem birta a kar. Nem csuda. Ha jól emlékszem, a sok magas «C» már igen magas. Fáraszt. Máj. 10 A régi szerető. Góczy István rép­szmmüve. Telt liaz. Géozy szerencsés kezű, ma­gyaros iró, ősmeri a népet, sokat termel a ke­rekség, átgondoltság s a drámai becsesség ro vására. E müve sem irodalmi becsű. Nincs tér a rész'etes kritikájára s csak egy hibáját em­lítsük meg. Major Borcsa jelleme, az a sok jövés-uienós, melynek nála mind könyörgés lát­szata van, sehogy sem egyezik az asszony egy­felől rátartós jellemével. Ez hát hiba a jellem következetessége ellen. Tóth István pedig tenne is, nem is s csak nagyritkán tör ki belőle a cselekedtetö iudulat. Furfangos ciuiet, is adott Géczy a darabnak: belőle ugyan meg nem mondja senki, hogy ki hát a cselekvény hor­dozója! Persze ugy legalább válogathat, ki-ki a kedve szerint, s nem sérti a dramaturgiát. Do a levegő, a levegő ! Az az üdesség és magyar­ság, a siaamlósság nélkül való élet ragadott el bennünk! Micseynó jól játszott, de — különö­sen egy pár nótát, mint a Mórt is szeretlek oly nagyon-t — még jobban énekelte. Ki* szerep­ben ugyan, de igen ügyesen s reálisan játszott Borcsai Józsefné, mint dajka. Haraszti Mici hangja minden kedvessége mellett is hajlik az érzelgésre. Erre vigyázzon, mert magyar asz­szonyszerepuek rendszerint ez a megölője! Bay László, mint Misi, gyönyörűen, érzéssel éne­kelt s jól játszott, csak a szenvedély kitörésé­ben volt kissé gyengébb, nem elég valószerű. Legjobb volt ma Erdős Károly, utána Gulyás (túlságosan reális !) ós Simon .Jenő. Csak a ze­nekar nem tudta nyomot, követni különösen a lassú magyarokat. Sokszor világos volt, hogy még az énekest is zavarja, mert ennek kellett követnie s kart. Különösen Baynak. Sokkal jobb volna kíséretnek a puszta harmónium, ha máskép nem ugy, hogy csak a harmóniákat ját­szaná. M-tg különben van benne erre alkalmas regiszter: sokkal jobban ólveztüuk, mikor a zenekar vagy kétszer elhallgatott s Tombor karmester szép kíséretét hallottuk egyedül ! Máj. 11. A páholy. — Igen ügyes, tisztes­séges s kacagtató bohózat, mely ugyau szintén könuyebb végét fogja a dramaturgiának, de legalább jóízű é s fölöttébb mulatságos. A ház majdnem tisz'.a üres. Színészeink pedig ilyen jó ós élvezetes játékot nem cselekedtek, a mit ösziute csodálattal és tisztelettel jegyzünk meg, mint nagy érdemet, hogy mig a hallgatóra is végtelenül bosszantó üres ház előtt, a művésze­tük ekkora szeretetével tuduak játszani ! E tisztára komikus helyzetekből fakadó darabnak egyetlen célja, hogy az emberek gyarló<ág« csapdába-kerülésével mulattasson s el is éri. Kitűnők voltak Nagy Mari a szakácsné szerepé­ben, Borcsai Józsefné, a férfiak közt Gulyás, Simon Jeuő, s Erdős. De mindnyájau oly jó­kedvvel s ügyeseu játszottak, hogy szinte res­telkedve néztük azt a tátongó, szomorkodó ürességet, mely ugyancsak a kedvét szeghette volna minden szereplőnek. Máj. 12. A bőregér. Régi, de egyike a leg­jobbaknak , s örvendünk, hogy az uj rosszak helyett a régi jókat vesz.k elő színészeink. Igen jók voltak különösen a karok. A játék is, mint szokott, teljes megelégedést keltett Csol­nokosí miutha indispozicióval küzdött volna. Máj. 13. San-Toy. Siduey Jones nem vág­nerista, az bizonyos. Könnyebbnél könnyebb s bájosabbníl bajosabb melódiák váltogatják egy­mást e kedves, senkire nem bántó operettben. Igaz, hogy cselekvéuye csekély voltán szinte elámul az ember s tűnődik, osakugyan Soha­kespeare hazájábau születhetik-e efféle ! A mo­dern operett-irók két túlságba esnek: vagy a jellemző, vagy melódikus zenében, de a zené­ben keresik a hatást. Pedig ez baj. A közön­séget barmadfélórán át még a legszebb zeue sem tudja lebilincselni, mert fáraszt egyoldalú­ságával : s a cselekvóuy hiányát igen észrevet­tük abban, hogy las9au gördül a darab. Tomori Melissáó a főszerep : kedvesen ját.— szotia, jól énekelt, de hangja az alsóbb regisz­terek. ien vibrál s igazi szépsége csak a felsők­ben tűnik ki. Kiváló Ragányi s Gulyás a ket­tős jelenetben s az utóbbi a dobos kupiéban, mikor vagy ötször hívták. Jakabfi J., Baranyai, Szigethy, Simon, Erdős jók, mint mindig. A karok, különösen a darab elején, nem voltak a legti.sztábbak! Egyébiránt ma telt, ház előtt játszottak. Máj. 14. liip Van Vinkle. El nem avulhat, a mi halhatatlanságra termett,. S Ripp mind zenéje, mind tárgya szerint ilyen : mindegyik bájos s megragadó. A közönség elég nagy számmal gyülekezett. Cso nokosi alakítása, rrint Hlakúás meglepő >zép, különösen a mikor a kut vizében meglátja magát ; csak hangja, nem tudni miért, fát.yolozot'. Ugy félünk, mikor d-t, vagy e t k.-11 énekelnie, pedig ha nekidurálja magát, Kivágja az f-t is s akkor cseng. Micseynó lélekkel játszotta s énekelte Liszbet, Ragányi Alisz szerepét. Jól megálltak a helyűket a kis gyermekek : Markovit,s Béla és Joláuka. Külön megemlítjük még Szalóki polgármesterét, Bay L gyönyörű baritonját s a szellemek karát. Egyébiráut jól ment minden, iniut a karika­csapás. Máj. 15 Bob herceg. Azt. hallottam, Pesten Fedák-kultusz volt az elmúlt szezonban s ez az oka a Bob herceg százas előadásának. Ez azon­ban lehetetlen: maga a darab oly ritka jelen­ség a magyar színpadon, hogy zseniális írója, Huszka Jenő méltán a legteljesebb elösuaeró­süukre számíthat. Aunvi gyönyörű melódiát, magyaros zamatot s igaz érzést ritkán hallot­tunk még, mint a mai estén. Tegyük hozzá, hogy az operettnek van oselekvénye is, regé­nyes, szép, szerelmes szivek valóra vált álma, igen szép, magyaros nyelveket s rá csengő, tiszta muzsika, bájos hangszerelés. Huszka, a zeneiró szerencsés kezével meg-megpedzi azt, a legneh ezebb föladatot, a mely eddig Erkeleruek is csak részben sikerült: azt teszi, hogy a ma­gyar szakaszos dalt, epikus szélességű opera­áriává igyekszik fejleszte ni. Mar pedig ez a nyitja a magyar operának, melyet igaz tiszta­ság a szerint, eddig megteremteni még nem si­került. Hiszem, az alapjai benne vannak a «Legendádban s más gyönyörű melódiába! Ami a szöveget illeti, különösen a 3-ik felvo­nás eleje majdnem drámailag pereg. Az egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom