Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

6. BALATONVIDEK. 1902. december 28. lik, becsülik ezt az ősi cimeres családból való talpig becsületes uri embert, hogy magok a hi­telintézetek is azt ajánlják a kölcsönkereső bir­tokosoknak, hogy forduljanak egyenesen Gurré Ferenohez, mert neki nemcsak összeköttetései vannak a legjobb pénzintézetekkel, hanem mint tö. vényszékileg bejegyzett cégnek hosszú évek óta beieudezett, nagy irodája van, melybeu kép­zett begyakorolt hivatalnokok és több Írógép­pel dolgozó személyzet minden haladék néliíül szakértően feldolgozza a benyújtott bölcsönügyi iratokat és Gurré Ferenc az ő összeköttetései révén azonnal a leggyorsabban és a legjobb feltételek mellett megszerzi az uj kölcsönt, vagy átváltoztatja a fennálló terhes adósságokat a leg­olcsóbb törlesztési kölosönre a legrövidebb uton. A ki tehát menekülni akar terhes adós­ságaitól, vagy a ki segíteni akar magán birtoka hitelével, annak a legjobb és leggyorsabb se­gítője lehet a Gurre Ferenc «Ingatlan- és Jelzá­log Forga]mi-Iutézet«-e Budapesten, VI., Váezi­körut 39. Semmi egyébre nincs szükség, mint a kataszteri birtokiv, a hiteles telekkönyv és az adókönyvecske beküldésére, minden egyebet el­végez Gurré Fereno intézete gyorsan és bizto­san. Meggyőződést szerezhet erről minden hi­telképes birtokos, ki bizalommal fordul Gurré Ferenchez. CSARNOK. A zalavári apátság története. (Könyvi«mertetes.) Zalamegye közönségét közelebbről érdeklő nagybecsű munka fogja legközelebb elhagyni a sajtit. Füssy Tamás, zalavári perjel, ismeretes tőrténetbuvárunk, megírta a zalavári apátság történetét. A hatalmas kötet VII. kötetét ké­pezi a pannonhalmi sz. Benedek-rend kiadásá­ban megjelenő monographiának, mely 12 kö­tetre van tervezve. Az I. kötet Erdélyi László dr. szerkesztésében a nyár folyamén jelent, meg s tartalmazza a pannonhalmi főapátság törtéi.e­tét a megalapítástól 1243-ig. A kötetek meg­jelenésének sorában Füssy nagy müve a má­sodik és közel 100 ivre terjed. Mivel a salavári apátság történetéhez a mindenkor hazafias Zalavármegyének kö el ezerévi emlékeiből oly sok, részben már kihalt, család életviszonyai, a kulturviszonyok annyi változatossága s a régi Zalavármegye helyrajzi megismerését elősegítő adatok fűződnek, ez okokból Füssy kiváló gondot fordított trra, hogy müve ne csak az egyházi k, hanem a vi­lági közönség figyelmével, érdeklőd' sével is találkozzék. Éppen ezért nem lene erdekt«len e nagy munkát Zalamegye közönségének már eleve is legalább fővonásaiban, érdekesebb részleteiben bemutatni. A zalavári apátság azon kevés dunántuli emlékeink közé tartozik, melyek akkor vették eredetüket, midőn a magyarok e hazát még el nem loglalták, a mikor Nagy Kánly az ava­rokat hosszú, véres háború utáu legyőzt, . A meghódított területen a győzök buzgón hozzá fogtak a keresztény vallas terjesztéséhez. A frank kormány az elpusztult Avariát ba|orokkal igy ekezett benépesíteni, s midőn a szlávok oda­telepedését, is előmozdította, gyarmatosoknak lehetőleg keresztényeket választott, hogy a te­rület kereszt,ényitését annál könnyebbé tegye. E gyarmato.itás időszakába esik a zala­vári apátság első alapítása. Német Lajos, Nagy Károly unokája, árulkodott Pannóniában, mi­dőn forrongás támadt mind a déli mind az északi szávok közt. Északon Moinik morva fe­jedelem a déli szlávokkal. szövetkezve, a fran­koktól függetlenné igyekezett magát tenni és szomszédját, Privinát, a keleti morvák iejedel­mét, a frankokhoz való hűsége miatt 830 kö­rül elűzte. Sok hányattatás utáu kibékülvén Privina a királylyal, hübérben a Zala körül bizonyos területet kapott, hol » Zala-folyó ber­kes mocsárjában várat épitett, melyben tem­plomot is építtetett, melyet Lüpramm salzburgi érsek a Boldogságos Szűz tiszteletére föl is szentelt. Ugyancsak Privina tarteuiányában ké­sőbb egy másik tekintélyes templom is épült Szeat Adorján tiszteletére. Privina ©zen vára (Mosaburch) egy a mai Zalavárról s a Szent Adorjánról nevezet t rnosa­burgi apátság kétségkívül bencé* apátság volt. hisz ebben az időben a térítés müvét, minde­nütt Szent Benedek fiai végezték. Szent István király tebát a pannonhalmi és pécsváradi ben­cés apátságok s több püspökség megalapítás-* után a veszprémi egyházmegye területén Zala megyében, a Szent Adorján vértanú temploma által megszentelt helyen, n*m is annyira meg­alapította, miut inkább visszaállította az ősrégi bencés apátságot az 1019-ik évben. A zala vári apátság a Zala völgy ben, a dombos Zalavár községtől nyugatra két kilomé­ternyi távolságban kiemelkedő szigeten épü't, a Balatontól visszaszeritott Zabfolyónak a viz­•zabályozásig állaudó kiörtései között. Az észak­déli irányban terjedő hosszudad szigetet mind Zalavárral mind Báránddal, még most is az idővel dacoló hatalmas cölöpökre — nem tudni, mely időben — épitett töltés kötötte össze, melj által nyugat és kelet felé fentarthatták közlekedésüket; noha nagy áradások alkalmá­val főként télviz idején, midőn a zela völgye a Balaton'ól közel Szent-Grótig szinte tengerré változott, az árral borított töltés sem volt hasz­nálható. Még a XVI. századben is oly viszo­nyok voltak, hogy Mezőlaky Ferenc salavári apát 1658 iki márciusban irá: sem lovon, sem koohin, sem hayon az jeges nagh ar vyzbe ki nem mehettem (sem lovon, sem kocsin, sem ha­jón a jeges nagy árvízben ki nem mehettem.) Ily mocsáros helyn épült a zalavári apát­ság, melynek első bencés lakói minden való­színűség szerint egyrészt magyar hithirdetők, másrészt idegenből bejött épitők, művészek voltak. Az apátsági épület hiteles rajzát nem ioinerjük. De temploma már azonkoru és ha­sonló rendeltetésű Isten-házai utáu itólve a dí­szesebb, kőből épült, egyházak inollé sorako­zott, a mire a fennmaradt diszitmény — tö­redékek is vallanak. A monostor akkori szokás szerint alacsony, szűk, kicsiny ablakokkal ellá­tott szerény épület lehetett, fakéreg-, szalma-, vagy sártetőzettel. A szerzetesek nem laktak külön cellákban, kivéve a kapust, kinek a porta mellett volt litlyisége és az úgynevezett reclasusokat, kik az apát engedélyével szerzetes társaiktól egé­szen különválva, önként a legszigorúbb szem­lélődő életre adták magukat. Ezek külön külön a templommal vagy oratóriummal szomszédos háromablaku szük cellákban laktak. Ha áldozó­papok voltak, misézésre cellájokba oltárt kap­tak ; ha nem voltak azok, egyik ablakon át ál­doztak, a másodikon átvették az élelmet, a harmadik a cella megvilágítására szolgált. A többi szerzetes rendesen közösen lakott az apáttal, kinek csak ritkább esetekben volt kü­lön cellája. Volt többnyire hosszú folyosó alak­jában közös nappali dolgozó szobájok, helyen­kint egy második a kézművesek számára, közös hálótermők a templom mellett, hová zsolozs­mára vonultak; oratóriumuk oltárral, hol reg­geli, esti imáikat és elmélkedéseiket végezték es közös ebédlőjük a konyha és hozzá tartozó kamarák s pince közelében. A régi beneés kolostorok általán igy vol­tak berendezve. Szent István király az apátságuak az 1019. alapító levélben a következő birtokokat rész­ben tized és vámjövedelmekkel adományozta : Mártély (a Tisza mellékén), Nagy-Rada, Észter­gál, Zalavár, Csács, Borút, C,ente, Nivigy, Bes­senyő, Füzeg. Vásárjövedelu.eket szolgáltattak az apátságnak : Csány, Csurgó. Viz- és hidváin­jövedeleimuel adózott Kolou Csepel-szigetről a királyi ménes csikarnak tízedét kapta az apát­tág. Dézsma fizetókül az alapítólevél a követ­kező helyiségeket jelölte ki; Pabar, Görbő, Szöllös. Kustan, Felső- ós Alsó-Mánd, Deve­cser, Egregy, Bács, Keszthely, Kolostár, Varo, Balaton-Hidvég, Balaton-Mogyoród, Iklód, Ko­lou, Komárváros, Galambok ) Csapi, Istolcz, Büki. Vakonya, Rács;, Merenye, Karos, Szabar, Orosztony, Ung, Kerecseny, Gel.se, Rajk, Bot­lény, Pacsa, Igricz->, Rád, Geszteréd, Rokolyáu, Lengyel, Géiye, Pisteka, Horváthi, Isabor, Dióskál, Palkonys, Aracsa, Fehértó, Madocsa, Bolsa, Drava. A szent király a megalapított és jövedel mekkel .llatott zalaváii apátság első apátjává a latin (»latinus,« alkalmasint olasz) Pétert, tette, a kiről azonban semmi közelebbi ada­tunk nincs. Az első z&lavári konveut népes- I ségére is lehet következtetnünk abból, hogj a király a szerzetesek öltözetére kétszáz röf finom posztót utalványozott. A konvent tagjaiuak imák és elmélkedések végzésén kivül tauitsniok is kellett, legalább saját uövendékeiköt, kiket azon időben gyermekkorukban szoktak befő-, gadni. Magyar szerzete"-papokat nevelni és ké­pezni elodázhatatlan fö'adatuk volt, bogy le­gyenek alkalmas utódjaik, kik a megkezdett polgárosító munkát folytassák és a terjedő ma­gyar kereszténység kö'/szükségein©k kielégíté­séhez hozzájárulni *egitsenek. E mellett gaz dasági épületek emelése, a. gazdaság fölszerelés®, kertek, szántóföldek müveié-., wrdők irtása, szőlők ültetése stb. verítéke* munkálkodást tett szükségessé, a mi éveken át igénybe vehette szorgalmukat, tevékenységöket. Igy vette ki ré­szét u többi bencés apátságokkal együtt a sa­lavári apátság is a nemzeti kultura elébb re vitelében ! (Folyt, köv.) Hirdetéseket mérsékelt áron felvesz a „BALATONVIDÉK" KIADÓHIVATALA. •BBHnKflHa^HHIIH Konrád János éra. arany é« ezüst áruk kiviteli háza Jó és olcsó órák 1 évi Jőtalláaaal privát vevőknek Brüx, 129 sz. (Csehország-) Jó nickel remontoir-óra 8.75 frt. Valódi ezüst remont.-ó, 5 80 „ Valódi ezüst lánc 1.20 „ Nickel ébresztő óra I 95 ,, Cégem cs. és kir. birodalmi cí­merrel vau kitüntetve, számtalan arany, ezüst ki'llitási érem vala­mint ezernyi elismerő-levél van birtokomban. Nagy képes árjegyzék Ingyen és bérmentve. Ingjen és bérmentve kap mindenki egy kezelési könyvecskét, melyből bá'ki képes legfinomabb Likőrüket és Rumot hideg uton minden készülék nélküln>égalegki»ebb meny nyiségben is országszerte ismert arómáimmal elíállitai­WATTERICH A. Budapeat, VII., Dohány-utoa 5. ••ám alatt. 4 PÁR CIPŐ 2 korona 80 fillér. Nagy metnyiségben eszközölt vásárlások miatt olcsó áron adhatók. ) pár uri-1 pár nSÍ- \ pár leány-1 pár gyermek­divatcipö elegáns és melegen kiállítva, legújabb tagon, kellemes viselet. Mindezen 4 pár 2 kor. 80 fillér. Szétküldés utánvéttel kicserélés megen­gedtetik. Cim: -achuhexporthaus B b e r • oh n Wien, XX/1, Fach. Legalkalmasabb újévi ajándékul remek kivitelű imakönyvek rend­kívüli nagy választékban a legol­csóbban kaphatók Sujánszkynál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom