Balatonvidék, 1901 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

6. BALATONVIDEK — A Bakacs utzában 2 csinos utcai szoba, konyha eleskamata és pince helyi­séggel folyo évi november l-ére bérbe adó. Bővebbet e lap kiadóhivatalában. — Ház eladás ! A Balaton ut­cában egy ház, tágas uri lakással és csinosan parkirozott kerttel szabadkézből eladó. Bővebb fel­világosítás lapunk kiadóhivata­lában nyerhető. NYILTTÉR. KöszönefengilVáijitás. Erzsi leányunknak élte virágkorában tör­tént gyászos elhunyta és temetése alkal­mával oly sokan igyekeztek fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni, hogy ezen utón fe­jezhetjük csak ki hálás köszönetünket az igaz részvétért. Nádas János és c«^ládja. NyÁLKAOLDó'GYÓGVlTAb. ^lj^^ Minden h árut ós b&ntalinaknál a legjobban ajánlható. CSARNOK. Az Urania előadásaiból. Spanyolország. Európának ina legérdekesebb országa a po/'a előtt. Spanyolonzág. Itt, a romantika J U-. tuló hazájában járt Pékár Gyula két izben is. Irt uti élményeiről egynehány kötetre valót s most az Uráiiiasziuliáznak egy egész estét betöltő látványosságot szerzett. Ez a kassza darabja az Urániának. Az egyszerű Útleírásnak hatása abban áll, hop;\ Pékár adja elő és az Uránia-színház mind.-íj i.üthuikai- eszközeivel érvényre emelte Pékár minden jó gondolatát. Maga a mü három részből áll. Az első fel vonás szól Castiliáról, a második Andalúziá­ról és a harmadik a bikaviadalokról. A három felvonást 8 perces bevezetés előzi meg, mely­ben a szerző vonzó alakban s mégis tömören átfut Spanyolország történetén. Jellemzi a spa­nyol nyelvet és a géniuszt s a tulajdonképpeni utazás csak ezután indul meg. As I. részben San-Sebastiáu, Burgos, Sa­lamanca Madrid, Toledo és Sevilla városokat nézzük végig. Különösen szépek az I. felvonás 91 képe közül az Escoriálnak, a világ 8-ik cso­dájának képei. II. Fülöp eme renge'eg gránit­kolosszusáról 13 képet mutat be. Mindenik lát­nivalóhoz elmondja a szerző a hozzáfüződő érdekes mondákat és történeti eseményeket. A madridi részből kiemeljük mindazt, a mit. a madridi nők jellemzéséről mond és Sevillából a két spanyol Don-Juan történetét, valamint 8 sevillai női typust, melyeket pompás képekben mutatott be. Az 1. felvonást mozgófényképek zárják be. Négy Spanyol táncot mutatnak be : 1. a machega, 2. az aragoniai Jota, 3. a torero y Malaguéna és 4. a sevillai kalaptáncot. A moz­gófényképen a spanyol szépségek épen a zene­kíséret taktusára táncolnak. A zenekíséret áll: mandolin, gitár és castagnette-ből. A II. részben 89 vetített kép vau. Sevilla, Cordoba, Granada, Gibraltár városokat és az afrikai partról Tangert és Cap-Spartelt mutatja be. Szerző nem futja be mindezeket a városo­kat, hanem inkább el-el merül egy-egy neveze­tességük részletes leírásába. Igy Senllában az Alkazárról 16 szebbnél­szebb képet mutat be. Bő aranyozású, arabesz­kekben gazdag csarnokok tűnnek föl szemeink előtt és az ezer egyéjszaka meséibe beillő tör­téneteket mesél róluk a szerző. Cordoba városába hasonlóképen csak a. Mezguita óriási mór templom a beleépített szé­kesegyházzal és 50 egynéhány kápolnájával ra­gadja meg figyelmét. Granadában magáról az Alhambráról 30 és egy néhány képet látunk a déli nap mo­solygóan kék ege alatt és eszünkbe sem jut megsokalni a szerző szorgalmát és kimutatott jártasságát a mórok ós a spanyolok együttes történetírásában. Különösen megkapó az Al­hambra oroszlán-udvarának leírása. Gibraltárban az angolok és a spanyolok úgynevezett barátságát, no meg az angolos spanyol gibraltári asszonyt igazán találóan jel­lemzi. A III. rósz külső eszközök dolgában a leg­hatásosabb. A mozgófényképet itt is zene s imitt-amott tiombitaharsogás kiséri. Nem keve­sebb, mint 10 mozgófényképet csatoltak össze, ami 10 teljes percig tartó és egy teljesen befe­jeződő bikaviadalt ábrázol. Spanyol induló ak­kordjai mellett vonulnak be a porondra a pica­dorok, a matadorok, a banderillerok és az es­pada. A következő percben megharsan a trom­bita és megjelenik a mozgófénykép területén a bika. Most a pikadorok kezdik játékukat. Majd a matador veszi át szerepét s hatalmas lándzsa­ulírásokkal vadítja a bikát. Végül a .-zuió ban­deiillero vadítja a bikát, mire az Espada meg­esküszik, hogy vagy ő. vagy a bika halva ma­iiul a porondon. Ekkor kezdődik a halálos jálél-. \égiil céloz az Espada, talál s m.'ir a kegyelemdöfést is megadja. Az elterült bikát öszvérfogat vonszolja ki. A hatásos in ozgófény képet .a bika viadal magyarázata előzi meg színesen vetitett, bika­viadalt ábrázoló sorozatos képek kíséretében. A XIX század Pekái Gy. müvében a XIX. század meg­rázó drámái vonulnak el szemeink előtt. Egész kulturánk egyik határkövénél állva, mint rejté­tyes világok kutatói, visszatekintünk a már meghaladott utakra. Az előjáték maga is külön darab melyet egy költő-filozofus rabszodikus hévvel vet elénk. Az 1-sö felvonás ott kezdődik, a hol vé­resen örvénylik a história folyama a XlX-ik század mérföldköve körül. Az 1-ső képen Ca­mil) Desnioulins lelkesíti a csőcseléket a Bastille ostromára. A/ajd a korzikai hős tűnik fel a látóhatáron. Az egész Louvre s a versaillesi képtárak felvonulnak előttünk-, hogy Pékár vi­lágítása mellett lássuk Napoleon történetét. A században később még két ily reprezentált tá­madt : a nagy szónok Kossuth Lajos ós a mai Európa térképének acélkezü megrajzolója: Bis­marck. A mit kulturánk uj alapjainak nevezünk, a XI-ik felvonásban tárul elénk. Mi más kép az amit itt Pékár zamatos szines tolla s az Uránia képei adnak : Romantikus ihletben él Európa, halljuk Beethoven őserejii akkordjait. Schubert zenéjét; jönnek a század epokális köl­tői, a filozófusok, a tudósok s a tudományok a gazdaság szolgálatában. L ttjuk a régi postakocsit ós az első loko­motivot Nasmyth hatalmas gőzpörölyét. Óriási­lag rohan előre az emberi elme ; a tudós de­mokratizálódik és nj ideálok felé vezeti a tö megeket. Ezek itt a szemeink előtt élednek uj jogi öntudatra: a júliusi forradalom Kossuth, Petőfi. Belim a magyar szabadságharc sötét tragédiáival, huszáraink nagyszerű rohamai, Budavár bevétele, Haynau rémuralma. Világos és az aradi vértanuk, — megrendítő állomások a melyeknek szines tragikumát természetszerű­leg a hidegebb, számító és józan politika követi. A harmadik felvonásban egy pillantást vetünk Eugénia császárné ledér udvarába ós megértjük a következendőket. Két népfaj méri össze fegy vereit : A németség revanchot vesz nagy Napoleon győzelmeiért. A viadal zord 1901. október 6, vezetője Bismarck a század harmadik harmadá­nak jellemző embere s a félelmetesen hallgató Moltke. Megszületik a legújabb kor leggyorsab­ban emelkedő világhatalmassága : a német csá­szárság. Minő lángelméket az energia minő hő­seit mutatja be Pékár ! Stanley és Nanseji fel­kutatják Afrika izzó vndonait és a pólus hófehér fagyos világát : Darvin az ő elméletével sarkai­ból' kiforgatja s uj utakra tereli a tudományo­kat, — a melynek Mayer nyit nagyszerű ^pres­pektivát az erő megtartás elméletével. Sorba jönnek a tudósok, gondolkodók és teremtők, a művészet szecessíója. Wagner zenéje. Hirtelen megvillan a színpad nagy ernyőjén egy ősi kép: utolsó tablóján ránk mereszti rejtélyes szemeit a talányt adó sfinx... Ki lát a jövőbe ? Ez itt mult volt, ragyogó könnyel örömmel, diadal­lal teljes mult, a melyet egy izzó temperamen­tumu s tudós költő vetett elénk. Ez a bázis a melyen mi ma állunk, ü. jövő a ffinx kérdése. A Tánc. A Tánc az Uránia legvonzóbb darabja. Akár hányszor került a fővárosban előadásra, a közönség mindenkor megtölíé a színházat. A Tánc 3 felvonásból áll 200 vetitett és 26 mozgó­fényképpel. — Szövege Pékár Gyulát, zenéje pedig Kern Aurélt dicséri. Rendkívül kedves dolog a Tánc sokféle tarkaságában gyönyörködni, ugy, a hogy az a különféle nemzeteknél szokásban van. De leg­érdekesebbek kétségtelenül azok a képek, ami­kor az alakok megelevenednek s előttünk és egymásután a legszebb táncokat lejtik el a modern technika érdekes vívmányának, a kine­matográfnak segítségével egy óriási vászonda­rabon. A görög táncon, a tánc istennőjének : Terpsichorének bemutatásával kezdődik a kép­csoportozat. — Majd gyönyörködtető kép, mi­kor Terp sichore táncra tanítja a halandókat. De ennek- a felvonásnak a legszebb képe egy mozgófénykép amikor előttünk járják a görög táncot : Balogh Szidi, a m. kir. opera prima balerinája és iNirschy Irén. Uránia, Egyptom Palestina, Assyria, Róma következnek. Meg kell jegyeznünk, hogy pa­lesztinai táncok között szintén van egy mozgó fénykép. Ez még érdekesebb az előbbinél, mert újra látjuk Márkus Emiliát, a nemzeti színház kiváló művésznőjét, aki nap nap után elra­gadja kiváló művészetével a fővárosi közönsé­get. Ezúttal, mint kiváló táncosnő szerez gyö­nyörűséget a közönségnek. Salometáncot is eljárja, melyhez régi héber motívumokból szer­kesztett dallam a zenekiséret. A középkor táncaiban is találhat élvezetet a közönség, ahol a Pávatáucot mozgó fényké­pekben járják a közönség előtt a magyar kir. opera balietjének tagjai. A Gaillarde táncot szintén mozgó fényképekben látjuk, rendkívül szép a velencei ünnepéi}' az Allemande tánc szintén mozgóképekben. Meglepi a közönséget a Gavotte. Mozgó fényképekben járják az opera balietjének tagjai. A nagy inazur, a japáni tánc, a jávai tánc, a néger tánc, a palotás és körmagyar, a csárdás, mind mozgó fényképekben látható. Nagy ha­tásra számithat mikor Fedák Sárika a facipős táncot lejti el szintén mozgófényképekben. Szerkesztői izenetek. Minden férfi csapodár. Nagyon sablonos. Nincs benne lélektanilag fejlesztett, esemény. Olvasson neves Íróktól többet s írjon kevesebbet, akkor célt ér. Esti hanpulat. El is aludtunk mellette. Szent-Antalfa ??!... Többeknek. A. választási visszaéléseket tárgy és névszerint, csak akkor közöljük, ha azok a bírói TÍzsgá­latok nieg"jtés6 után a maguk valóságában állnak előt­tüuk. Gyöngyvirág. Okt. 2-án jobb lett volna békében ott lenni a bérces hegyek között. Piaci gabnaárak 1901. okt. 7. Buza . Rozs . Árpa . . Zib . . Burgonya Kuk. tusás Tűzifa . 14 K. 40 fii. 12 K. 40 fii. 12 K. 40 fii. 13 K. 80 fii, 5 K- — fii. 2 K. 60 fii. 32 K. — fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom