Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

24 czímű nagy munkájához, mely jó részben Pausanias tudósításai alapján készült, szolgáltatott adatokat. 1829-ben Görögország háború színtere volt. A francziák felhasználták ezt és egy sereg katonát küldtek, melylyel tudósok nagy száma is érkezett Görögországba. Katonák fogtak most már az ásáshoz és ennek eredménye volt az, hogy számos helyen ástak, kutattak. A napfényre került művészeti maradványok bizonyították, hogy a földburok alatt még sok műkincs várja a felkeresést. A görögök azonban végre is megsokalták a francziák eljárását, kik annyi szép emiéköket hordták el Párisba s valami Andonios Pappandonopulos alatt további kutatásaiknak véget vetettek. A németek 1878-ban újra felvették Curtius Ernő buzditó beszédére a Winckelmannal sírba szállt eszmét s 1874-ben Curtius személyesen ment Athenaebe, hogy a görög kormánynyal az Olympiában s másutt történendő ásásokat kieszközölje s ez sikerült is neki, bár sok akadályt kellett leküzdenie. 1875. szept. 2-án fogtak a munkához. 1881-ig rendkívül sok emléket fedtek fel s az egész Olympiát felásták. Az újabb időben Schliemannt Homeros költeményei buzdították arra, hogy a bennök említett görög hősök hazáját vagy sírját felkeresse. Mykenaeben 1876-ban kezdett ásatni Pausanias adataiba vetett feltétlen bizalommal. Majd Tróját kereste fel s ott eszközölt ásatásokat, melyek tán hivatva lesznek Ilion létezésére s igy a Homerosi költemények realitására világot vetni. Az eddig említetteken kivül szorgalommal folynak az ásatások még mai nap is az athenaei régészeti társaság vezetése mellett az athenaei Akropolison és a Peiraieusban. Az amerikaiak Thisbe és Plataeae helyein folytatnak eredményes kutatásokat; a görögök Patrosban és Görögország egyéb helyein. A delphoibeli ásatásokat eleinte a francziák akarták eszközölni, de végre a legújabb időben a görög régészeti társaság vállalta magára a feladat kivitelét. Nem hagyhatom említés nélkül azokat a kutatásokat sem, melyeket már régebben eszközöltek Pergamon-, Orchomenos- és Pylosban részint Schliemann, részint mások felügyelete és buzdítása folytán. Ezek előre bocsátása után áttérhetünk Pausaniasunk műtörténet i adatainak bírálatára. Mint minden némi műveltségre jutott népnél, de legkivált a görögöknél, a művészetek első sorban a vallás szolgálatában álltak.A vallás ébresz') Curtius E. A görögök története II. 295. lap.