Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-13 / 345. szám

4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 december 13 A „gyönge pof ozás“ Othavi fogház'a ité tok egy volt rgnd'irt A szuboticai törvényszék héiíőn -ítél­kezett Sztarcsevics kló törvényszéki tanácselnök bunteíötajjácsa Hagymás Mátyás szentse volt városi rendőr Ihüo­­ügyében, aki azzal veit vádolva, hogy ez év április S-íkán ,a szeniái laktanyái! fíorosköví Miklós feleségét bámalmazía, majd később erkölcstelen merényletet köthetett el ellene. A vádlott a tárgyaláson előadta, bogy a rendőrségi te» jelentés jött arról, lrogy Borosköyi, akit többször értek lopáson, Csatiíavér.cJt tyúkokat .1«. Letartóz­tatták, de tagadott Erre bevitték a rend­őrségre feleségét is, Jiogy ezzel egyrészt beismerésre bírják Dor.r-skövií, másrészt az asszonytól tudjaaai meg valamit a lopásokról Az asszony szintén tagadott. Megparancsoltam az asszonynak ~ mon­dotta a vádlott — Uogy feküdjön le egy lócára és úgy tettem, mintha ütni akar­nám. Az asszony rimánkodni kezdett és mindent bevallott, amit csak kívántak. Egy ujja} sem nyúltam hozzá. Az elnök megállapította az iratokból, Jíogy Bo ro.sk övi és felesége időközien Amerikába mentek s így nem jelenhettek meg a tárgyaláson. Radoszavljevics Szlávkó államügyész kérte a biréságot, bogy olvastassa fel Bcrosköviék vallomását amelyet a rend­őrségnél és a szent ni járásbiróságou a nyomozás és a vizsgálat során tettek. A bíróság helyt adott az indítványnak és ismertette a vallomásokat, amelyekből kiderül bogy a vádlott előbb Bcroskövit bántalmazta, azután pe i'g az asszonyt kezdte vallatni egy másik szobában, .amely szomszédos volt azzal a helyiség­gel, ahol Boroskövit vallatták. Az asz­­szony elmondotta a járásbíróságnak, hogy a vádlott pofozta, majd az ágyra dobta és erkölcstelen merényletet köve­tett el ellene. A vádlott ezt a tárgyaláson határozot­tan tagadta és megmaradt amcHete, hogy ö csak ráijesztett az asszonyra, de nem bántotta. A tárgyaláson kihallgatták a vádtett­­-,nak .egy ■.rendör.túrsát. . aki elmondta, hogy ő ott volt. amikor az asszonyt be­­,vitték;.éS' csak azt iát.a, hogy a vádlott az asszonyt gyöngén pofozta val?a á; ...jyiteben,Egy másik . rendőr vallomásából is kitűnik, hogy a vádlott kezével meg­ütötte az asszonyt. A bizonyítás ezzel véget ért és a bíró­ság meghozta aj ítéletet, mely szerint bűnösnek mondotta ki vádin tat hivatalos hatalommal való visszaélés vétségében és pir/tvi fogházra ítélte. Az erőszakos merénylet miatti vád ügyében felmentő ítéletet hozott a bíróság. Az ügyész felebbezést jelentett be az Ítélet felmentő része ellen, valamint az enyhe büntetés miatt. Az elitéit is feleb-I bezett azon a címen, hogy nem bűnös. Százhuszonnyolc millió dinár adói követelnek a topoki járás népétől A kőz'ga’waiási b’ristg firmái o';o; n*Ví végle^esca Jóvá­hagyta a sérelmes fonalai adó ávetósei et A topo’áí járás lakosságát mar na­pold óta nagy izgalomban tartja az a hír, hogy a közigazgatási bíróság liarmadiokon jóváhagyta a topolai ft gy ember éleie“ Ke ;sá:'z Lajos nyila ko ik a l'fcrm gve’ lVcp.ona< uj köny > röl ts régi ve -sexről Talán bárom esztendeje is van már annak, hogy kiváncsi figyelemmel ha­joltam egy könyv fö'é. A könyvben ver­sek voltak. Kassák Lajos versei ezzel a címmel: »Máglyák énekelnek«. Érdekes, bizarr és uj volt számomra a könyv, a melyben bolondul dübörögtek a versso­rok, mint vasúti Ind bordái a rohanó mozdony alatt. Találkozás volt, első Jákozároin Kassák Lajossal. Ma egy kis kávéiiáz piro:bársony szégletpáhc’y&bau már o Iszor találkoz­tam vele. Itt van a felesége is. csöndes beszédii sápadt hölgy. A költő néha hozzáfordul a beszélgetés alatt, szinte néki magyaráz. Kimowflratat’rn rajon­gással néz a férjére ilyenkor Kassáimé, olykor közi eveten h.-.ik mondátokká! egészíti ki a költő előadását A meggyőződésnek a meggyőzésnek valami áradó fluidumával kezd beszélni Kassák, ökonomikus ínrorrak szabato­san törés nélkül faragja a mondatokat, sápadt arcában tiszta gye.ekszem kellő.', lámpása vibrál Fölényesen nyugodt dc­­hatteur, alig gesztikulál, keze csak néha mozdul az asztalon fekvő dohányps sze­lence felé. Most megjelent önéletrajza kapcsán a magyar nyelvterületnek ma talán n legemlegetettebb toliforgatója. •Egy ember élete*. Ezen a elmen irta ft eg háromkötetes nagy könyvét. Egy ember egyszerű élete, eszközeiben, cél­kitűzésében mégis monumentális sebes­pánzügyígazgatósúgnak az 1917— lééj. evekre szóló adóid vet »ét és a topolai járás adófizetői által be­nyújtott felebbezéseket elutasította az­zal az indokolással, hogy határidőn túl adták be. A topolaj járási pénziigyigazgatóság­­tiál működő adókivxtőbizotíság 1925-ben ve,ette ki az 1917—1924. évekre vissza­menőleg a vagyon és jövedelmi adót. Az adókive főbizottság működése ellen már akkor rengeteg panasz merült fel de az adóügyekben járatlan topolai járási adófizetők nem tudták hova kell for­dulni panaszokkal. A fopclai adókívető­­bizortság akkor nem kevesebb, mint százhuszoirnyolcmilli-j dinár va­gyon- és jövedelmi adói veteti ki a tcj'OÍai járásra, ami abban az időben is olyan hatalmas összeg volt. hogy maguk a pénzügyi ha­tóságok is kételkedtek, hegy ezt a szo­katlanul nagv összeget he Jetet ha.üani az adófizetőkön. Az aránytalan és igaz­ságtalan adókivetései; nagy elkeseredést teremtettek a lakosság körében és a to­pói?', baisai, fcketirsl. szék lesi, morn­­vicai és pacsíri adófizetők együttes tiltakozó gyűlést tartattak Topolán, amelyen elhatározták, hogy memoran­dumban fognak kérni a kerület radikális és demokrata párti képviselőit, hogy áz ügyben interveniáljanak a pénzügymi­niszternél és hassanak oda, hogy a pénz­ügyminiszter tekintette! az adókivetések súlyos igazságtalanságaira és hibáira. rendelje el a topolai adókivetések áUa­­hir.os revízióját, vagy üj adókivetéseket eszközöljenek, .uj adókvvetőbizoiisággai és kincstári referenssel. A memorandumot 1925-ben átadták Sztriiics Béla és Radonics Jovaii dr. nernze:gyűlési képviselőknek, akik azt rövidesen a pénzügyminiszterhez jutat­ták. Az akkori pénzügyminiszter fél évig tanulmányozta a kérsíést és elutasította a topolai lakosság kérelmét azzal az indokolással, hogy egy általá­nos kérelemnek nem adhat helyet, hanem minden adófizető kiilöti-külön kérje a reá kivetett adó revízióját, illetve feleb­­bezzs Kiég a kivetéseket. A pénzügymi­niszter jóinduiatulag kezelte az ügyet és rendeletet adott ki alantas hatóságai­nak, hogy a felebbezéseket rövid időn bellii tárgyalják le. A pénzugymia'szter ekkor már tudta, hogy a falebbe zések benyújtásának ba­tárideje regen elmúlt és ezért 'külön bi­zalmas rendel« ben felhívta az illetékes hatóságok figyelnél erre a körülményre azzal, hogv a kérőn érkezett fe'ebbezé­­seket a törvény előírásai szerint tár­gyalják te. A határidőn túl beadott .felebbezéseket a szuboticai pénzügyigazgatóságnál mű­ködő adófelszólamlási bizottság tár­gyalta le Az adófelszólamlási bizottság munkája feltűnő eredménnyel végződött és a topo'ui járás adófizetőire kivetett adónak mintegy harmad réstét leírásba he’yezíék. mert kUtint, hogy a bizottság hallatlanul magas kulcsot áttanított meg a vagyon és jövedelmi adóra. Ugyante a jövedelmi adó alapjául egy hold föld után háromezérötszáz koronát, vagyon­adóban pedig egy hold szántóföld érté­két negyvenezer koronára értékelték. Ezzel szemben a más járásokhoz tarto­zó szomszédos községekben ezerötszáz, illetve buszezer dinár volt az alap vagyis feleannyi mint a topolai járásban, Az adófc'ebbezési bizottság figyelem­be véve -minden törvényes kifogást, mint­egy «»cötmlüSó dinárral csökkan­r.odru regény. Egy pro'.etársors igaz re Kénye a gyermekkor pubertásválságaitól kezdve át a legkeményebb, Iegvigaszta­­■anabb »Sturm und Drang« perióduson, átnulásokon és megtorpanásokon egé­szen a révbeintő férfikor érdekíeszitő kiteljesedéséig. — Örömmel és meglepetéssel figyelem «I könyvein széles hullámverését őszin­tén: ilyen sikerre, ennyi megmozdulás­ra nem számi iottam. Alit is tettem vol­takepen? Az ételemet i tam tnsg to'dá­­rok és szépitgetés nélkül azzal az őszin­teséggel és Igazsásrkcreséssel. ame'y a művészi aTolástiak időálló értékét és r.te'sosiiltslgát szabja meg. Vannak, akik azt mondják: íme a két Kassák! Az egyik bolond, értelmetlen verseket firkál és a másik, aki becsületes, érthető nyelven megírja ezt a regényt. Szóval két egymástól független lelki Myatnrt eredményeinek tekintik régi verseimet és !’j könyvemet Disztingciókat tesznek. Alapvető tévedés, hisz éppen propegativ erejében látom könyvem együk legfőbb értékét abban, begy utat vág verseim megértése, az azokkal való eggvéválás felé. Az »Egy ember élete« és régi. vala­mint újabb verseim szervesen egészítik ki egymást: Verseimben magamat adom: a.z embert, regényemben ennek az em­bernek a fejlődéstörténetét. Aki e könyv elolvasása után fog ránvitni verseimre, hiszem — hogy egész más szemmel fogja láthatni őket. — A verseim! Szélesebben ömlő, ünnepélyesebb lesz a hangja, mikor erről beszél. — A vers! Egészen rnás valami, mint amit a pólgári irodalom , dekoratív , pepe­tette a kivetett adó összegét és utasította a topolai járási pénz­­, ügylgazgatógáxot, bogy a törölt adókat írja sz alófizetök javára. Da a szuboticai adófelszólamlási bizott­ságnál működő kin estári előadó megtel ebhez t a az adófeíszótJwn'ási bizottság összes határozatát gselői, az ábrándosak, a fenegyerekek vagy a finomkodó csipkeverők ezen a cí­men papírra vetnek. A polgári művészet­ben túlsúlyra jutott dekorativ elemek alatt roskadozott á tegnap verse, amely­ről, ha a zeneiség, a kedves csobogás de­korációját levakarom, éppenséggel sem­mi sem marad alatta. A Szépség, mint a relatív tökéletesség visszfénye, mint a konstrukció belső, mélyről fakadó nagy­vonalúsága nem üthetett tanyát ezekben a versekben, mert csupán másodlagos élmények eredményei voltak. Hogy ver­set alkothassak, ahhoz primär, önmagám­ból kiteljesedő impressziókat kell lerögzí­tenem. írok egy verset! Mit kel! csinálnom elcko»? A szó szoros értelmében le kell rombo'noiti önmagamat, 1c kell bonta­nom az elölt6'eteket, szubjektivitást és minden nem kellő le'ki coeffjcienst, hogy a romokon megkonstruálhassam az uj embert, akt a versből született és akiért a vers születik. Elvkor a vers már — én vagyok. Itegy érthetet'enek vagyunk? Hogy a vers a véres köznapisásba kalandozik tárgyiért, iniciativáért? Hagy fittyet hány hagyománynak és meghökkenti a jégccesre fagyott polgári Ízlést? Erről csak annyit, hogy emlékszem rá. amikor Ady verseit alulról felfelé olvasták itt a kávéházit a n harsány hahota közben. — Az aktivízmus ezek szerint — foly­tatja — vagy ennek mai építő periódu­sa: a konstruktivizmus nem az Ady— Babits—Kosztolányi féle poigiri iroda­lomból továbbfejlődött iskola, hanem ezektől függetlenül, a szoedifs fejlődés irányában szükségszerűiig kitermelődött és az ügy a közigazgatási bírósághoz, mint harmadfokú fórumhoz került. A topolai adófizetők iratai több mint egy évig feküdtek a közigazgatási bíróság­nál, amely néhány nappal ezelőtt tár­gyalta le a kincstári előadó felebbezését és. a felebbezéseknek teljes mértékben helyt adva, megsemmisítette a felszólamlás! bi­zottság határozatát Érdekes, hogy a közigazgatási bíróság a topo'ai adófizetők ügyében hü’ön nyom­tatványokat készíttetett, amibe csak a neveket és- az adó összegét kell beérni. Az indokolás minden egyes ügyben egy és ugyanaz: a közigazgatási bíróság helyt adott a kincstári előadó fe’ebbezésének azért, mert a topolai adófizetők ha­táridőn tut nyújtották be ielebbezá­­seiket és ezeket a szuboticai felebb­­viteii bizottságnak egyáltalán nem lett volna joga tá gyalnl. •Az indokolás továbbá azt is megemlíti, hogy az adófizetők íelebbezéseit a szu­­hoticai adófelszólamlási bizottságnak kel­lett volna az előbbi indokolással eluta­sítani. Az igazságtalan, aránytalan és bizo­nyára téves adatokon alapuló adókive­tések utolsó fokon való megerősítése a legnagyobb elkeseredést keltette a to­­polai lakossá« körében, mert az igv ki­alakult aüóhd ru'ékokat a pénzügyigaz­gatóság a pénzügyminiszteri rendelet alapján úgyszólván statúrláiis utón fog­ja behajtani. A közigazgatást bíróság döntése po­litikai körökben is élénk feltűnést kel­tett. A topolai lakosság most újból a pénzügyminiszterhez fog folyamodni és memorandumot fognak készíteni, amit megküldenek a szuboticai kerület vala­mennyi képviselőiének és elsősorban dr. Szabót les Dusán igazságügyminisz­ternek. A memorandumban előadjálr hogy a pénzügyminiszter rendeleté alap­ján tárgyalták le. a határidőn túl be­adott felebbezéseket és a pénzügyi törvény alapján a pénzügyminiszternek jogában van uj adókivetést elrendelni. Mivel a közigazgatási bíróság döntése ellen nincs több feiebbezési fórum. Topola járás la­kossága azt fogja kérni a péuziigymi­­niszíeriőí, hogy rendeljen el a múlt évekre uj adó­kivetéseket. Erre a pénzügyminiszternek olyan, eset­ben,. amikor meggyőződik az ádójeivetés aránytalanságáról és igazságtalanságá­ról, á pénzügyi törvény alapján joga van. A topolai járás lakossága most nagy érdeklődéssel várja az újabb mozgalom fejleményeit és remélik, hogy sikerülni fog a pénzügyminisztert jobb belátásra bírni. világnézet, vagy —• ha úgy tetszik — uj, szintetikus életérzés, melynek máris el nem vitatható eredményei vannak és amelyből a polgári művészetek minden ága profitált. Gondoljunk csak a festészet, frissítő, mély lélegzetvételeire az üj irá­nyok levegőjéből vagy az Irodalmi szó és tárgytár hallatlan gazdagítására. — Ami a belső fejlődés vonalát illeti, ma az i;j művészet építő korszakát Írjuk. A rombolás és a romok eltakarítása be­fejezést nyert Az expressziós kubista és egyéb átmeneti forma.tiyeivek betöltötték befeladaiukat. Félre kell áliniok. Ha pél­dául n:a. egy expresszionista képen görbe házakat, látok, szemébe nevetek a festő­jének, Mért festi görbére a házai? ö igv látja? Nem igaz. Tizenöt esztendővel ezelőtt igaz volt. Ma már nem az. Tizen­öt évvel ezelőtt az uj meglátás brutális' kiiiaijgsülyozásSnak volt eszköze a tor­zítás. Ma minderre nincs többé szükség. A tömegek világszemléletének a kívánt irányban való eltolódása lassankint meg is fősz Ja agitátorikus jellegüktől az uj művészeteket. £s ekkor teljes kapacitás­sal indulhat meg az épitő munka, mig a szintetikus fejlődés görbéje bezárja majd a kört. A kört, közepén a diadalmas, a megujhodott emberrel. Elfáradt mozdulattal sinüt végig a honi­­lakán. Ajkai között az elfelejtett Ciga­retta tönkje perzselödik. Nagyon közvet­len, póztalan minden mozdulata, mint a.zoké, akiknek a meggyőződés ajándé­kozza a nyugalmat. Kassákné egy süte­ményt választ ki az asztalon álló tálból. Mogyorós kifli. Beleharap, azután oda­­nyuj.ja a férjének. (d. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom