Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-10 / 98. szám
BÁCSMEGYEI NAPLÓ ját. Abbóí Indul ki, hogy a házassági félreértések, bajok legnagyobb részének oka és eredete anyagi kérdésekre vezethető vissza. A házustár-aknak kevés a Pénze, mindenesetre kevesebb, mint a mennyire szükségük volna fi- azután a nézeteltérések kiapadbatat'an fm rasa, mert a rendelkezésre álló összeget a férj is, meg a feleség is másképen szeretné beosztani, fis ezek a viták úgy elmérgesitik a házasságot, hogy azon tnár csak válás segíthet Viszont a válás anyagi okokból nagyon gyakran lehetetlen A házastársak tehát kénytelenek együtt maradni, mint az összeláncoilt gálya,rabok ahelyett hogy az egyik jobbra, a másik meg balra mehetne. Ezt a nehézséget óhajtja Karin Michaelis a válás esetére kiküszöbölni Azt mondja, hogy oz .emberek szívesen fizetnek egy óieten át járulékot azért, hogy betegség, betörés, tűz, jég és sok más szomorú eshetőség ellen valahogy biztosítsák magukat. Ugyanilyen alapon kellene magát minden embernek elválás esetére is biztosítani. A járulékot már a szülök kezdenék fizetni és fizetné mindenki, aki nőtlen, illetve hajadon és a házasok. Elválás esetén azután a biztositó társaság fizetné az asszony tartásdiját. A férjnek tehát nem kellene egész életén át elvált feleségéről gondoskodni, viszont az asszony nein volna kénytelen altó! íiz embertől, akivel nem tudott együtt élni pénz elfogadni, ami még akkor is lealázo helyzet, ha a férj könnyeit fizet Ez azonban kivételes állapot, mert a legtöbb asszonv csak a legrémesebb herce-hurca alapján tud elvált férjét« tartásdijat kicsikarni. És mert a biztosítás folytán könnyű lesz elválni, talár, nem is lesz az az embereknek olyan fontos. mint manapság, amikor úgy érzik, közös börtönben sínylődő rabok. Karin Michaelis olyan meggyőzően magyarázza pénzügyi reform-iát, hogy hallgatói azt valósággal Kolombus tói; sának érzik, ami egyszeriben Éden kertjévé varázsolja a házasság lefeketébb poklát is. A dolgot igazán csak az teszi némileg gyanússá,' hogy a jó üzlet re mindig éhes vállalkozók egyáltalán nem törik magukat, hogy ezt a nagyszerű ideát megvalósítsák. Úgy látszik hát. hogy valami baj mégis van a kréta körül. De az mindenesetre érdekes jelenség, hogy olyan Írónő, mint Karin Michaelis nem a lelkeken keresztül, hanem biztositási kötvényekkel próbál a házasság némileg roskatag intézményébe uj erőt önteni. Benedek Rózsi Az „istentel 24. oldal. súlyt a könnyen emészthető, magas íípértékü ételekre kell fektetni. A napi hatszori étkezésnél, az étrend összeállításánál mindig figyelembe kell vennünk a beteg kívánságait is. Gyomorsülyedésnél, a gyomorral megbetegedéseinél: gyomorfekélynél, gyomordaganatoknál a modern sebészet ma már csodákkal határos eredményeket tud produkálni. Dr. Műnk Arthur Baj van a házasság körül Az élet, az irodalom, a színpad, mm den házassági drámáktól hangos. Dráma alatt itt természetesen csak a műfajt értjük, mert bár a kibontakozás sajnos gyakran tragikus, szerencsére nagyon sokszor vígjátékot, sőt bohózatot is produkál az élet. Tényleg rosszabbak lettek-e a házasságok, mint voltak valamikor a régi jó, és főleg nyugodalmasaid időkben, vagy csak az emberek idegesebbek, türelmetlenebbek egymás! iránt, erre a kérdésre nehéz volna határozott választ adni. De az ok végre is mellékes, a tényt viszont* hogy a házasság intézménye körül komoly bajok vannak, nemcsak az elfogulatlan, ha-! nem még az elfogult szemlélők sem ta; * gadhatják le. És mert a házasságok kér-! dése többé vagy kevésbbé mindenkit | érdekel, sőt bátran mondhatjuk, hogy a ! bajok kevés kivétellel mindenkinek a bő-1 rére mennek, hát nem csoda, hogy oly • általános érdeklődés kíséri Karin Michäe- ! lis asszonyt, aki már másod Ízben járja' be Európát, hogy a házasság problémái-! ról -beszéljen. Mindenki kiváncsi mon- \ danivaiójára, mert ő nemcsak a bajol. j megállapítását ígéri, hanem a kibonta- j kozás felé vezető ut megjelölését is. A házasság megreíormálójának lelkes prófétája fehér hajú asszony. Bár testi terjedelmét a karcsúságtól rengeteg kiló választja el, mégis olyan élénk, fürge és temperamentumos, hogy az öreg jelző igazán semmiképen sem alkalmazható rá. Viszont annyi humor van benne, oly kedvesen, jóizücn és közvetlenül beszél, hogy a komolyabb hölgy elnevezését sem érezzük találónak. Zavarunkból csakis a franciák tudnak bennünket kisegíteni, ők ugyanis »egy bizonyos kort elért« jelzéssel határozzák meg a legszebb férfikorban levő hölgyek korát. Amikor Karin Michaelis mosolyogva l a pódiumra lép és beszélni kezd, mindenki elcsodálkozik, aki csak könyveiből ismeri a dánok világhírű Írónőjét. Erről a kissé túlzottan terebélyes : némileg bőbeszédű néniről ugyanis min-! denki szívesen elhinné, hogy társasága-j nak okos, jókedvű központja, minden i pletyka alapos ismerője, azt is, hogy lures és erélyes háziasszony, viszont regényeinek Íróját igazán egészen másnak képzeltük. Pedig mégis az utóbbi állt előttünk, a veszedelmes életkor, .i Neta, a Hét nővér írója, akiről elmondhatjuk, j hogy egyike azoknak az íróknak, akik; a legjobban beleláttak a női lélekbe.! Legmélyebben nézett bele a női lélek el-1 rejtett zugaiba is, és legkíméletlenebbül [ legbátrabban tárta fel annak titkait. Karin Michäelis alaposan ismeri a női lelket. És miután többs/.ot volt férjnél, nézetei a házasságról legalább is részben tapasztalatok alapján alakultak ki benne. Nem is emleget ködös elméleteket, nem hivatkozik filozófiára. Nem hirdeti, hogy ennek a bűnös emberiségnek amely elégedetlen mer lenni a házasság ősi intézményével, csak a világ vége le-1 bet méltó büntetése. És nem reméli, hogy valami csodálatos lelki megújhodás véget vet minden hajnak, csoda módon megjavítja a házasságokat. És nem álmodozik olyan gyógymódokról, amelyek a távúi jövőben éreztetik majd hatású-, kát, hanem azon gondolkozik, hogy mivel lehetne most, rögtön, azonnal segi-j leni a házasság ezer hajától nyögő em- * beriségen. És a lelki élet finom tollú iró- j ja egy nemzetközi biztositó társaság segítségévei gondolja a házasság véres sebeit meggyógyítani. Ugye- furcsa? De Karin Michäelis oly meggyőzően mondja, hogy szó nélkül1' elhisszük neki Pedig egyetlen nagykévk frázissal, sem támogatja mondani valo-I Voltaire-nek, mint minden igazán nagy embernek, sok ellensége volt. Ezeknek , egyike -- Pater Nonotte — a halhatatlan iró »veszedelme1;« tanai ellen hatalmas arányú, két jókora kötetre terjedő clleniratot szerkesztőt, amely később ! ezen a címen: Voltaire nr tévedései (Les erreurs de Voltait c) meg is jelent A könyvkiadó, akinek :i szerző a müvét kinyomtatás végett áladta, lojális férfiú volt s titokban talán tisztelője is a megtámadott nagy Írónak, amit abból lehet kövctkezlctni, hogy levelet irt hozzá, a melyben törül-hegyre megismertette vele a polémikus írás tartalmát s hajlandónak nyilatkozott annak a megjelenését meg is akadályozni. — Ha megér Önnek kétezer frankot | - irta a könyvárus — hogy ez a két kő- j tel sose lásson napvilágot, akkor az nem | s iog megjelenni, s az Ón neve oly szeplőtelenül fog ragyogni nemzeti irodalmunknak az égboltján, min: ha P. Nonotte a támadását meg se irta volna. Voltaire abban az »előlien már értékes ingatlanok tulajdonosa és mindenképpen gazdag ember volt, akinek kétezer franknak az előteremtése annál kevésbbé okozhatott gondot, mert elég könnyen bánt a pénzzel, amelynek mindig bővében volt, —- de mégse ment heh' az »tiz- Vt«-be. Válaszában, azt tanácsolta a jóakarójának, hogy a világért se nyomja e' a »kétségkívül nagyon érdekes« müvet. amelyet minden bizonnyal igen sokán lógnak olvasni tő is alig várja, hogy hozzá jusson, — lehetőleg az első példányokból kér egyet és pedig bekötve) s a kiadó, meg meri jósolni, nem kétezer frankot fog rajta keresni, hanem sokkal többet, ö legalább — Voltaire — a maga részéről mindent el fog követni a könyv sikeres terjesztése érdekében s levelét azzal az őszintekivánsággal fejezte be, hogy a vállakózása szentül eredményesebb legyen. Az »istentelen« Voltaire-nek nem ez volt az egyetlen önzetlen cselekedete. Alapjában »istenes«-ebb volt sokaknál, akiknek az Isten szent neve mindig az ajkukon van s ha másfél század távlatából őt és az ellenségeit nézzük, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy nem okvetlenül azok a legkitűnőbb férfiak. akik a legszorgalmasabban járnak templomba. A »Candide« szerzője a vallásokról nem nyilatkozott mindig azzal a tisztelettel, mint az az ellensége, aki a tévedéseiről nyolcszáz lapot ösz»zeszerkesztett, de a cselekedetei (csak a Calas-esetre meg a Sirven-pörre kell gondolnunk) közelebb állottak a Nagy j uralkodó szelleméhez, mint sok aníivoltériánuséi. Aki a zsarnokság és embertelenség ellen harcot indit, az elnyomottak ügyét a hatalmasokkal szemben ■védelmezi s vagyont, hazát, szabadságot kockáztat, hogy ilyféle kegyetlenségeket jóvátegyen, az Istennek tetszőbh munkát végez, mint az aki talán többet imádkozik, de ölbe teszi a kezét, amikor valamelyik embertársa igazságtalanul szenved. A Voltaire nagy hatása még ma is érezhető s az nemcsak az Írásaiból s a tanaiból árad felénk, hanem azokból a nemes akciókból is. amelyekkel kettős halhatatlanságot vivőit ki magának: azt, amelyet a könyveivel s azt, amelyet a keresztényi cselekedeteivel szerzett. Magyar nyelvre aránylag kevés van lefordítva a müveiből. Annál őszintébb az örömünk, hogy e sorozatba fölvehettük a halhatatlan költő egy remek kis regényét is pompás fordításban, művészi illusztrációkkal A Minerva könyvosztálya által forgalomba hozott olcsó könyvek tizedik sorozatában Voltaire-nak egyes könyvét is meg lehet kapni. A sorozatok a következők: I. CSOPORT 10 dinár Hermann Bang: A pincér Anatole France: Boldizsár Mann: Kis Eriedemann ur Schnitzler: Hűtlen feleség II. CSOPORT 20 dinár Biró Lajos: Szerelem iskolája Hatvanv Lajos: Gyalu grófnő Johanna Nahmen Hetera levelek Tersánszky Jenő: Kakuk Marci III. CSOPORT 30 dinár Gedö Lipót, Gellert Lajos: Száz színész egy sorban Reuss: Nelson, a trafalgári iiös Szép Ernő: Az Isten is János Hermann Bang: Négy ördög Swieft: Pamflettek IV. CSOPORT 30 dinár Bródy Sándor: Szerelem lélektana Bíró Lajos: Álarcok Szép Ernő: Vőlegény / V. CSOPORT 30 dinár Lacratelle—Hatvány: Silbermann Btró Lajos: Bazini zsidók Dosztojevszkij- Zsidó kérdés VI. CFCPOET íO dinár ‘ t Enciklopédia zsebatlasz Incze: Rádió f ^ ,!* VII. CSOPORT jTM S0 dinár " Ady Endre: Margittá élni akar - „ 1927. április 10. Ady Endre: Még egyszer Ady EndreKönyv 1 ' , Vili. CSOPORT S0 dinár Ady Endre: Párisi noteszkönyv Adv Endre: Párisi levelek Földessy: Ady tanulmányok IX. CSOPORT 50 dinár , Eötvös József: Gondolatok Szemere: Jelenkori filozófia főbb nanyai X. CSOPORT 50 dinár Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi Karinthy Frigyes: Két mosoly. Krúdy Gyula: Nagy kópé. Voltaire: Vadember. Szép Ernő: Eialvó hattyú. XI CSOPORT 50 dinár á' ep Casotk" Szerelmes ördög. Fireunzola: Szerelmi szép históriák. Sachs: Farsangi komédiák Tersánszky Jenő Havasi selyemfiu. XII. CSOPORT 250 dinár •;<Petrovich: Újakról és régiekről. Van Gogh levelei. Káliay: Ili magyar piktora. Walden: Expresszionizmus. Kapható a Minerva könyvosztályánál, minden csoportra 5 dinár portóköltség küldendő. Szállítás a megrendelés sorrendjében. Meghalni Meghalni, elpattanni hirtelen >. ■ Mint a buborék látó vizszinen. Vugy mint a rezgő húr a hegedűn. Hirtelen válni cl mindenkitől. Kiknek szivével összecsendül. Megértéssel csendül össze szivünk. Mint kis harang zengése visszazeng A másik ércében: cseppet se fáj. Letörni, mint terméketlen virág, Mint kiszáradt galy, zörgő kerti ág - Gyermektelen, gyűmölcsözetlenül: Talán nem is nehéz. Meghalni, mikor szép az éter. Mikor a szív szerelemre megérett. Üdén, fiatalon, míg annyi lány. Perdül szivünkbe Ámor kis nyilán, Mikor mint érett gyümölcs hullik, Hullik ölünkbe az édes gyönyör: Olyan költőies. Meghalni, lassan sorvadozni cl. Mikor nem segíthetünk semmivel Hajunkon s tudjuk, hogy meg kell halni; Meghalni, mikor a göndör kis gyerek Fülünkbe lágyan, csengőn csicsereg; Itt hagyni vagyont, asszonyt, gyermeket, E gondolatra lelkünk megremeg. Szivünk megtört siralomházi rab: Gyors, pergő perceit Éles, tüzes vasal: sütögetik Bélyegként rá. Oh ez könyörtelen. De élni hosszú életet. S elmúlni lassan, békén, csendeseit Midőn szárnyára eresztettünk gyermeket Mikor már elmúlásunk nem lészen Fájdalmára senkinek. Tudni. hogy a halálban nincs halál, Hogy csak enyhe nyugalomra talál Gyötrött testünk a sir ölében. Hogy a titokzatos öröklet Utjai ott tovább vezetnek. S vége-hossza nincs a menetnek, De mindig friss, uj változatban, Mig szikraként cg vkor iám1 (tan Az élet, s uj, ni lángra lobban: Óh ez megnyugtató. Temetni, 1927. KOVÁCS ANTAL „SLUŽBENE NO VINE“ rezére feladott Hr»i< t :sh «nél a pontos megjelenést utólagos íízjlé s 1 is garantálom, ha legalább 15 nap a! e öbb kézhez kapom KARDOS hirdetővállalat NOV1SAD, Vilzonov trg 7. Telefon 3—70 Hirdetéseket eredeti Madćhivatali dree, kedveid feltételekkel felveszünk az díszei 3480 lapokra
