Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-13 / 70. szám

192$. március 13. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 11. oldaL KÖNiyEK A „Korunk“ márciusi sz 'ma A »Korunk- márciusi száma Spinoza halálának 250-ik évfordulója alkalmából a nagy filozófus emlékének is áldoz. Gaál Gábor keresi esszéiében azt, ami még ma is eleven valóság, a mi részünk­re is Spinoza gondolataiban. Szántó György korunk legnagyobb »útiéiról egyéniségéről, Arthúr Holitscherröl ir, aki »világnézetben« utazik, aki mindig ott van otthon, ahol az emberi jogokért küzdenek s azon ritka emberek közé tartozik, akik bejutottak a szellem orszá­gába. Déry Tibor A homokóra madarai citnü humoros trialógusában szellemesen magyarázza meg, hogy mi a különbség az uj és a régi költészet között. Ugyan­az a témája Kassák Lajos kis cikkének az uj versről. Reményi József Ameriká­ban élő kitűnő magyar Író, a mai ame­rikai irodalomról ad rövid, összefoglaló képet. Az amerikai irók között nincs egy sem — irja Reményi — aki igent mon­dana az amerikai civilizációra. Azonban annyi bátorság sincs bennük, hogy telje-; sen levonnák gondolkodásuk követkéz- j ményeit. Ezért van, hogy csak a pesszi- j mizmusig .tudtak eljutni. Elekes Miklós dr. Kahana Ernőnek a »Korunk« decem- { béri számában Adler individual-pszhicho- j lógiájáról Írott cikkével polemizál, éles különbséget vonva Freud pszichoanalízise és Adler individual-pszichológiája között különösen a terápiás módszer tekinteté­ben. Közli még ez a változatos, gazdag tartalmú szám Ivan Goll egy igen érde­kes novelláját, az Europoccüsi. A »Kulturkrónika« rovatban Szentim­­rci Jenő a kolozsvári Stúdió által léte­sített szavalókórust ismerteti. Érdekes cikkek számolnak be a következő kérdé­sek állásáról: íenyegeti-c túlnépesedés a Földet, az amerikai munkás rózsás hely­zete a zeniten álló amerikai kapitaliz­musban, a tuberkulózis túlsúlya az ag­rárállamokban, a munkanélküliség és la­káshiány problémájának egy kapcsolatos megoldási tervezetei a faji probléma a vérreakciö megvilágításában, a Föld ko­ra a radioaktiv anyagok kutatása alap­ján, a lelki élet relativitás törvénye, aho­gyan a tnikrozene jelenségében megnyil­vánul. A »Szemle« rovatban Ligeti Erna Ismerteti Hatvány Lajos uj regényét, Salamon László Tabcry Géza kisebbségi regényét, a Tüzmadarat, Szentimrei Balta Böske regényét, az Úri kamaszokat. Egyéb szemlék: Pindcr uj művészet el­méletéről. György Lajos erdélyi biblio­gráfiájáról, Krammer Jenő Chaplinről, Eghy Ghyssa Testkultúra könyvéről, In­nocent Ernő a- szinpadmüvészetröl Ma­gyarországon. A »Korunk« havonta 80 oldal terjede­lemben jelenik meg. Előfizetési ára fél­évre 110.—, negyedévre 60.— difiár. Az olcsó könyv ha nem is a legérdekesebb, de minden­esetre legfontosabb problémája nemcsak az irodalomnak, hanem az egyetemes kultúrának, amelyet semmi se fejleszt­het olyan hatékonyan, mint az a lehe­tőség, hogy minden művelődni vágyó ember könnyen jusson egészséges szel­lemű táplálékhoz. Á könyvnek, hogy igazi jóltevője lehessen az emberiség­nek, nemcsak jónak, de olcsónak is kell lenni. Ezelőtt ötven-hatvan év előtt még alig ismerték az olcsó könyvet s csak a múlt század második felében kezdték a fiancidk a Bibliothéque Nationale kék könyvecskéivel, a németek pedig a Reclam-íéle rózsaszín füzetekkel azt a győzedelmes hadjáratot, amellyel a leg­­lukarabb embert is arra kényszeritették s a legszegényebbnek is lehetővé tették, hogy könyveket vásároljon. Valamivel később a magyar könyv is hozzáférhe­tőbb leit néhány gyűjteményes vállalat (Olcsó Könyvtár, Magyar Könyvtár és később a Modern Könyvtár) révén, ame­lyek diákok, tanítók és kistisztviselők számára is megnyitották a művelődés csarnokait. A Minerva r. t. könyvosztálya abban a kellemes helyzetben van, hogy nem ezeket az eredetileg is olcsó füzeteket hozza forgalomba, hanem oly könyve­ket bocsájt potom áron az olvasóink rendelkezésére, amelyek csinos kiállítá­suknál fogva egyáltalában nem tartoz­nak az u. n. olcsó könyvek közé. Olva­sóinknak mi nemcsak jó müveket adunk eddig még soha nem 'kínált alacsony árakon, hanem szépeket is. A könyvter­jesztést úgy fogjuk föl, hogy nemcsak üzletet kell csinálni, de a műveltséget is terjeszteni s az érdeklődőknek tulajdo­nába majdnem olyan olcsón kell bocsáj­­tani a könyveket, amennyibe az olva­sásuk a kölcsönkönyvtárbán kerülne. A Minerva nyomda könyvosztálya különböző olcsó sorozatokat állított ösz­­sze a világirodalom értékes müveiből. 5 napon át a következő sorozatokat árusítjuk: I. CSOPORT 10 dinár Herman Bang: A pincér. Anatole France: Boldizsár. Mann: Kis Friedemann ur. Schnitzler Artur: Hűtlen feleség. II. CSOPORT 20 dinár Biró Lajos: Szerelem iskolája. Hatvány Lajos: Gyalu grófnő. Johanna Nahmen Hetera levelek. Tersánszky Jenő: Kakuk Marci. in. CSOPORT 30 dinár Gedő Lipóft—Gellért Lajos: Száz szí­nész egy sorban. Reuss: Nelson, a trafalgári hős. Szép Ernő: Az Isten is János. Hermann Bang: Négy ördög. Swief: Pamflettek. IV. CSOPORT 30 dinár Bródy Sándor: Szerelem lélektana. Biró Lajos: Álarcok. Szép Ernő: Vőlegény. V. CSOPORT 30 dinár Lacrctelle—Hatvány: Silbermann. Biró Lajos: Bazini zsidók. Dosztojevszkij: Zsidó kérdés. Minden csoport postai szétküldése a megrendelés beérkezésének sorrendjében. Postai küldés esetén minden csoporthoz 5 dinár portóköltségre beküldendő. SZÍNHÁZI kistükör Leleplezték Duse szobrát — A nagy trägika emléke — Milanóban leleplezték Duse Eleonora szobrát, mely a Manzoni-színházban hir­deti a legnagyobb színésznő halhatatlan­ságát. A szobor leleplezése ünnepi kere­tek között folyt le, maga a kormány is képviseltette magát, megjelent az olasz iróvilág szinc-java, színészek és tudó­sok. újságírók, köztük Mussolini öccse, Arnaldo Mussolini is. Dario Nicodemi, a hires drámaíró vet­te le a márványszoborról a vörös leplet. Duse szobrát Minerbi szobrász mintázta remekbe. Ez a szobor nemcsak hűen áb­rázolja a nagy színésznőt, hanem szel­lemét is visszatükrözted. Renata Simoni, az ító tömören, gyö­nyörűen jellemezte Dúsét. — A romantikus színpadon — mondta — Duse Eleonora már az emberi igaz­ságot éreztette, a naturalista színpadon a költészetet s a költői színpadon egy le­mondó lélek igazságát. Története nem csak egy művészi pályafutásnak, hanem egy léleknek története is. Mindig, — akkor is, mikor leginkább ragyogott s a világ tele volt nevével, — valami ma­gasztos nyugtalanság lakozott benne, úgy tetszett, hogy egy nagy és homá­lyos parancsot várt. fia olykor megvál­toztatta kifejezéscszközeit s művészi irányát és uj utakat keresett, csak a tu­lajdon sorsát akarta megérteni. Nem semmisült meg azokban az alakokban, akiket tolmácsolt, tulajdon színeivel lel­kesítette át őket, tulajdon misztériumát magyarázta bennük. Az igazság, mely­ben eleinte az élet értelmét kereste, sok szenvedést okozott neki s művészetének valami gyötrelmes érzékenységet adott, bizonyos fanyar bájt és lázadó hitetlen­séget. Ennek a színésznőnek, aki föltárta előttünk a színpadi alakok lelkét, belső villanásokkal, szükségszerűen arra a határmesgyére kellett érkeznie, mely a valóságot elválasztja az árnyéktól, oda, ahol nincsenek többé érzékelhető dolgok, oda, ahol a megérthetetlenség kezdődik. Lelkének tragédiája folytán a szépség­ben kereste a megnyugvást: a szépség­ben látta a legnagyobb tisztaságot és harmóniát. Úgy jelent meg előttünk a szinen, mint egy lélek, arcát az ég felé emelve, de álla és szája mindig sötétben maradt, csak homloka ragyogott a biz­tos szilárdságtól és reménységtől. Nem állt kívül az emberiségen, hanem egy magasabb emberiség körében élt, ahol az epizód, az esetleges, a véletlen nincs is, olyan lény volt, aki érezte a magas­ságot és mélységet s a föltétien örömöt s a föltétien fájdalmat várta. Fölötte pt>, dig a végzet hatalmas és láthatatlan szárnya suhogott Betegen, elcsigázottan szállt át az ocánon. hogy hangját más országban is hallathassa. Talán nyugod­ni akart, talán a békét kereste a magá­nyosságban? Nem, nem. Ö a mesebeli királynő, a szegény ábránd után bolygó királynő, ki az óceánon innen és túl egy­aránt kiterjesztette szeplőtelen birodal­mát. A színház humora Kis históriák a színfalak mögül — Egy amerikai a párisi operában ing­ujjban, kürtökalapban jelenik meg s be akar menni a nézőtérre. — Bocsánat — szól a jegyszedő —• igy nem lehet bemenni. — Miért? — Nem szabad. — Ja, a kalapom? Levehetem. Csak ekkor ocsúdott föl a szórakozott amerikai, hogy ingujjban van. A szinigazgató, aki valami unalmas darabot tűzetett ki a játékrendre, lemegy a pénztárhoz s érdeklődik nála: — Van elővétel? — Van — felel a pénztáros — eladtam egy zártszék'et. — Egészen? — kérdezi az igazgató. * Mistingueit, a párisi primadonna elő­adás után lefesti magát. Azaz leszedi ar­cáról a színpadi festéket, hogy újra be­fesse arcát, az uccára. — Juj — kiált — sietnem kell, tizen­egyre találkáin van. Erre az öltöző ingaórája dallamos hangon tizenkettőt üt. Coáuclin-ről mesélik ezt a történetet. Egy napon a barátja csodálkozva szó­lítja meg: — Mi bajod van? Ma reggel nagyon rosszul nézel ki. — Igazán? — szól Coquelin. — Nyolc óra hosszat valóbaii semmit se tudtam magamról. Teljesen elvesztettem az ön­tudatomat. — Borzasztó. Mi történt veled? Coquelin komolyan mondja: — Aludtam. * Volt egy színházi karmester, akiről a színészek azt mondták, hogy naponta kétszer vált — piszkos fehérneműt. * Guitry-hez egyik barátja beprotezsáit egy kis színésznőt. De nem igen foglal­koztatták. Szerepköre éveken át mind­össze ez volt: — Tálalva van. A kis színésznő barátja egyszer elfog ta Guitryt és megkérte, hogy adjon már neki fontosabb szerepeket is. Guitry bólintott: — Helyes. Ezután majd leveleket fog hozni. Szerkesztői üzenetek Vertek, Som bet. Ügyes kísérletek. Ol­vasson moderneket és igyekezzék felsza­badítani magát az iskolás hatások alól. Szrém. A Jenő históriája megható, köz­lésre azonban nem alkalmas. Még sokat kell fejlődnie, hogy Írásai megérjenek a nyomdafestékre. Sz. M. >A vakrámac, "Félek" nem közölhetők. Hadár. Primitiv versike. Nem biztat­juk a további Írásra. D. R. O. Bród. 1. A vers gyenge, 2. A magyar helyesírást akármelyik elemi isko­lai tankönyvből elsajátíthatja. 3. Hogy van-e tehetsége az íráshoz, az eddigi munkáiból még nem derült ki. ZBldáo. »A tiltott szerelem átka« cimü regénye már címében viseli a súlyos kö­vetkezményeket, amivel ennek a műnek ha irodalmi bíróság lenne, a szerzőjét súj­tanák. A témája olyan ezerszer elkopta­tott, hogy még rutinos és tehetséges irók se mernének vele megpróbálkozni. Ma napság nem bőszit már fel senkit a go­nosz mostoha és a temetőben megfagyott gyermek históriája. A novellák valamivel életrevalóbbak. Hetek Üde, naiv versek, de nem valók a nyilvánosság elé. A német fordítások gyengék. > Nótárius. A ieevzői Drakszishoz szük­séges időt közigazgatási pályán, tehát városi adóhivatalnál is cltöltheti. Jegy­zői tanfolyamok eddig a , vármegyei székhelyen voltak, remélhetőleg most a tartományi székhelyen lesznek. B. M. Pacslr. ön azt irta. hoev a katicabogarak sok kárt okoznak a gyü­mölcsfák leveleiben. Ez nagy tévedés. A katicabogár a kertész legtöbb barátai­nak egyike. A hétnettves-. vagy esetleg csak kétpontos -katica, vagy ezeknek különböző tarkaságu változata. Sokszor mint hasznos rovaroknak halljuk, külö­nösen az egyszerűbb gazdáktól, hoev a katicabogár levéltetüt hoz a világra, mert mindig ott van levéltetű, ahol kati­cabogarat lehet nagyobb számban talál­ni. Ez azonban nem áll. sőt azi ellenke­zőié az igaz- mert katicabogarat lehet mindis- ott találni, hol a levéltetű na­gyobb mértékben fellépett, mert a le­véltetű a katicabogár lárváinak legfőbb tápláléka. A másik ilven ártatlanul gya­núsított kis állati a Lebeeő-lézv (SirDhus SD.) nvüve. A legyet azért hiviák lebe­­gő-léevnek. mert a levéltctü-tömegek felett szokott lebegni, mikor tojásának alkalmas helvet keres, hogv azt lerakia. A lebegő-légv lárvája egv lábatlan, hát­rafelé szélesedő, alakját folvton változ­tató. maid barnás, maid zöldes, vagv esetleg szürke szinü nvü. Horch. A beküldött novelláját átadtuk a novellabiráló bizottságnak. Kovacslca. I. Szentelekv Kornél nőt­len. 30 éves és Sztariszivacon lakik. 2. Lucia asszonv Szuboticán lakik és pol­gári neve: dr. Török Béláné. 3. P. Ger­gely Boriska Novakanizsán lakik. 4. A hirdetett pályamunkáknál a pályamun­kára rá kell irni a ielieét és a nevet egv külön Jeligés levélben kell beküldeni. Dr. Erdős. Vel.-Becskerek. Rendelje meg a Literáriánál Szuboticán a Bölcs rabbia mcllénvzsebben. Kabarédalok és Farkas Antal: Paraszthistóriák cimü könyvét. Unatkozó. Willy Fritsch címe: Berlin Charlottenburg \Vindseheidstr. 4. I. Harry Liedtke címe- Berlin—Lichterfcld, Dracke str. 81. Érdeklődé. Mary Carr egyike a legtehet­ségesebb amerikai színésznőknek. Meg­ható drámai szerepeiben óriási sikert ért el az egész világon az ; Anya« és újabban a »Lángoló vizek« c. filmjével. K. L. Debeljača. Minden francia követ­ség szolgál felvilágosítássá!. Többeknek. A szombori Hadirokkant Egyesület február 27-ikén tartotta meg a sorsolást. A sorsolás eredményét lapunk hírrovatában megtalálják. S. L. S. Snbotica, A postatakarékpénz­tári betétek valorizációja ügyében még semmi biztosat nem tudunk. Illetékes helyre fordultunk felvilágosítás végett, kí­sérelje figyelemmel a Bácsmegyei Napló közgazdasági mellékletét és ha a felvilá­gosítást megkapjuk, ott fogjuk közölni. M. M. St. Befiej. Az SHS. királyságban tudtunkkal csak Suboticán és Somborban van kiházasitó egyesület. Arra nem vál lalkozhatunk, hogy az alapszabályokat le vélben ismertessük. Valamennyinek az alapszabálya ugyanazon az alapon van megszerkesztve, úgyhogy ha az egyiktől kap, a többivel is teljesen tisztában van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom