Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-23 / 21. szám
1927. január 23. ________________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ ___________________________________*9. oldal — Mindig a szakaszhatárnál. — Állá. A szakaszhatár olyan, mint az országhatár. Ott keletkeznek a diplomáciai bonyodalmak. Nincs rendben az útlevél. ~,A jegy nincs rendben. Figyelmeztetem az utast, hogy váltson újat, vagy szálljon le. Nem hallja. Belebujik az újságjába. Gyönyörködik a Rákóczi-ut természeti szépségeiben. Erre vitatkozni kezd. —• Jogász-nép vagyunk. Hogy folyik le ilyen vita? — Az utas először is azt mondja, hogy íré beszéljek annyit, mert az árt a szépségemnek. Én: bocsánatot kérek, tessék jegyet váltani. Ö: mindig Így szoktam utazni, fin: már pedig ez rossz szokás, j 1 lesz leszokni róla. mert megkárosítja a társaságot, a kollégáimat, hiszen akármikor fölszálihat egy ellenőr, vagy egy polgári ruhás defektiv, ez a mulatság állásukba kerülhet. 0" ne járjon annyit a szája, far: nekem nem jár a szám, csak kötelességemet teszem, ö: paraszt. Ekkor már nyugodt vagyok. Ezt vártam. Mindennap huszszor-harmincszor hallom, hogy paraszt vagyok. Pest. (lokálpatriotizmussal) Zalában ezt sohase mondták. Az egyenruha mögött nem veszik észre az embert. Pedig kérem a kalauz ma már nem afféle harmadrangú személyiség. Itt a Szép Ilonánál, a végállomásnál tizenöt orvosnövendék kollégám van, egv nyugalmazott százados kollégám is, sok jogász, bélistáS tanár. Aztán az. aki bevágta azt a sok elméletet és letette a kalauzvizsgát, nem paraszt. — Nehéz a kalauzvizsga? — Majd megreped az ember leje a sok számtól és betűtől. Másfél perc alatt j szoroznunk, osztanunk kell. egy perc | alatt le kell Írnunk tizennyolc sort, három i tétig inaskodnunk kell egy öreg kalauz i nellett, csak akkor engednek a kocsira. ! Mát még a hatósági vizsga — Hányán vannak? — Majdnem 5000-cri. — Ki az első számú kalauz? — Varga VI. István az egyes. — Miért ép ő? ■— Nem tudom. ■ * wLátott- elgázolást? — Múlt hónapban a H-es találkozott a 24-essel, egy öreg nénike a két kocsi közé került s hiába csöngettek, kiabáltak neki, megbotlott, a 24-es elkapta s j szörnyet halt. Tegnapelőtt a Margithidoit a pesti hídfőnél menet közben felugrott egy úriember, de elbukott, a kocsi tíz métert vonszolta, csak aztán csöngethettem le a vezetőt, mert a jegyeket kezeltem. Ruháját ronggyá tépte a kerek, szerencsére azonban egyéb baja nem esett. A gyermekekkel is sok a baj akik I a lökhárítóra kapaszkodnak. — Mi mindent talált? — Karácsony előtt egy kis repülőgépét. Találtam aztán a homokozón egy aktatáskát, töltőtollat, hideg bust, egy gyémántgyűrűt is. Mind beszolgáltattam a Kertészbe. :— Kapott valamit értük? — Néha köszönetét. Pedig megérdemelnők a honoráeiót. Ha a tulajdonos nem jelentkezik, hat hónapon belül a talált tárgy a kalauzé. — Kit szabad ,1 villamoson szállítani? — (Mini a kalauz-vizsgán.) Minden j tisztességesen öltözött egyént, aki józan j állapotban van. A részeg azonnal eitávo- i litandó. valamint az is. akinek piszkos j öltözéke veszélyezteti a köztisztaságot j Benzin, robbantószer szállítása tilos. A , kutya, ha nsztaíai és vau igazolványa szájkosara, póráza, épug.v tartozik megváltani jegyét, mint a gazdája. — Az ugatásért nem jár pótdij? — Nem. Az gyereksirásnak számit. Tavaly a galambkiállításkor kivételesen galambokat is lehetett szállítani — Galambjeggyel? — Jegy nélkül. (Egy utas ötbdógó lej- Id bóbiskol, rámutatok.) —- Sok \an ilyen. Eg\esek itt alusszák ki magukat Föl-föl keltem őket, de félálomban újra jegyet váltanak, sokszor eikocsiznak velem háromszor is a végállomásig. Furcsa gusztus. (Közben a kocsi meglelt. Gyárba siető munkások ülnek itt, a knránkeló emberek komorságával. Köztük egy korhely uki elcsípte az első villám őst, szórakozuttan nézi u rideg csendéletet, igyekszik elhitetni mindenkivel, hogy ó is az ágyból kell. A csörömpölés fölébrcszli az uccut. Nyitnak a kupak, az emeleti ablakokban fellobban a tény, cseléd szellőz, fiit, reggelire térit. Ez a villamos, mely az díszükéből robog dó, most már í mindennapion siklik a körúton, egy parány az uccu életében, egy fénypászma. egy színfolt Budapest hajnali hangulatéiban.) Kosztolányi Dezső szakértők vigyáznak arra. hogy mindenrendjén menjen. Disznókat hizlalnak, libákat tömnek, pulykákat neveinek. Minden az ^arisztokráciáé«. Ami fölösleg,, azt eladják, de igen korlátolt mennyiség-, ben s a parasztok gyakran mondogat-, ják: TERE-FERE Látogatás az utolsó kínai császárnál. Pierre tiaye Csiii-Csinbch meglátogatta Henry Pu-Yi-it, az utolsó kínai császárt, aki ott száműzetésben él. A megindító látogatásról igy számol be: — A ház belsejében szegénység és elhanyagoltság. Egy hoszsukás termet a spanyolfalak több szobára osztanak. Rosszizlésü furcsa bútorok, melyeket egy vidéki kispolgár sem használna... Megindulok ily nyomor láttán. Időm sincs fölocsudni, elgondolni hogy előírásos szalónkabátom gúnyul hathat e környezetben, mikor nyájas mosollyal elólépdel egy tiucska. orrán csontkeretcs pápaszem, haja gyér, arca töldszinü. Válla az angolkóros kisfiúk vállához hasonlít, de modorában, keze nyújtásában van valami ami eszembe juttatja, hogy uralkodásra termett fajtából származik. A kis császár folyékonyan beszél angolul. — Értelmesnek latszik, kérdéséi találóak. Sóhajtva mondja, hogy, utazni szeretne de nincsen benne utódja Egyet int, akkor egy feketeruhás szolga teát hoz, cigarettái Lopva nézem házigazdámat. 1 Micsoda szomorúság áramlik ebből a ! g verek hol ebben a környezetben lit \an Kinn iitolsn csúsznia: rosszulszabotl kék í ruhát visel, kaiu siik,gallért, késienvett j nyakkendőt, sárga cipói Végtelen részvét tölt el s valami s/iviacsarő bánat Megkérdezem tőle, varion mire lenne leginkább szüksége? Kéidéssel felel Láttáimé Pekinget a császári Palotát? Láttnni-e a nyári palotát? Tetszett e? Hűt erre lenne szükségé, ezt ukatna. viszontlátni azokat a helyeket, hol gyermekkorát töltötte azokat a helyeket, hol egybeken a Császárnéval, azokat a helyeket, ahol az alkonyodó pompában uralkodott a világ legnépesebb lHrodalma fölött Viszont akarná látni a Tilos Várost, az lboíyaszimi Palotát, melyben hatalmas mandzsu useinek dicső sola ragyogott eavkonm * ' Akik megálmodtak a repülőgépet. Franciam szagban nagy pompával akar ják megünnepelni a tizenkilencedik századbeli ronianticumus évfordulóját Az eddig felgyűlt dús anyagból is meg teliét n'lapitaui, hogy a század költői látnoki szemmel ne/tek 'a jövőbe s sok tálátmánvt, melyet csak a kővetkező század valósított rneg. előre megálmodtak Mindenekelőtt a repülőgépet Amikor a levegőben még nem röpködtek a karcsú aeruplánok s a légcsavarok még nem szeldelték a szeleket, a versekben, regényekben már javában működtek Jókai Mór A iövö százan regényében tudvalevőleg már niiitdci-t megirt. ami ma már valóság A repülőgép egvik leglelkesebb hive a romanticiznuis atyja. Victor Hugo volt. akinek egesz kftltszetébvn van valami légi. valami futni szemlélet, minlha a tálakat és városokat, melyeket leirt nem is alulról, hanem valami léggömbről nézte volna. Fel is ötlött a gondolat, vajion nem szállt-e föl u köliö egy léggömbre. A/ adatokból kiderül, hogy nem. De mindig figyelemmel kisérte a repülés eiöhala-iását. Albert Tissandiernek, a repülés egyik elöhn;cosánnk 1809-beti az alábbi levelet irta: — Én hiszek minden' haladásban. Az óceán hajózását természetesen követni fogja a léghajózás. A vízről az ember a levegőre tér. Amerre csak levegő van, be fog hatolni a tereirttés titkába. Egyetlen | határunk az élet. Elérik érdeklődéssel követein hasznos es bátor utazásait. Nekem is roppant kedvem telnék e tudományos i kalandban. Szentül hiszem, hogy a jövő , a léghajózúsé s «a jelen kötelessége dől- | gozni a jövőn — ezt a kötelességet tel-] jesiti Ön. Magányomban figyelmesen kö- 1 vetem önt a ezernyimmé!, s ezt kiáltom: j bátorság. Victor lingo. Ugyanebben az évben egy másik nagy 1 romantikus, Mididet szintén levélben üdvözli a repülő hőst: — Csak innen lentről szemlélem önt, de bámulom. Micsoda szellem! Micsoda bátorság. Ne tulajdonítson semmi fontosságot az én véleményemnek arról a lönséges művészetről, melyet ön megalkot — en csak olvasok, gondolkozom és töprengek azokról a fontos eseményektől, melyek az ön jóvoltából a jövendőben megvalósulnak. Igaz rokonszenvvel szorítja kezét: Mididet. Fekete és feliér ördög. Különös, kaján körkérdést indított egy francia lapban Gaston Picard, aki több tudóstól, írótól, kótyagos spiritisztától megkérdezte, vájjon most a huszadik században látta-e az ördögöt? A feleletek meglehetősen mulatságosak. Igen sokan hisznek az ördögben, de csak — kevesen látták. René Sudre Így válaszolt: — A bölcselőnek érdekes tanulmányozni a mi ördögünk fejlődését, aki a zsidó sátán s a perzsa Ahriman vegyüléke. De még érdekesebb látni, hogy ez az allegorikus lény hogy alakul át a templomok nal\ szobrászainak lelkében. Vájjon milyen fejlődést tett meg ma a nép képzeletében? Sajnos, ezt nem tudom megállapítani, műt a mai spiritiszta médiumok csak rokonaikat, elhunyt liarátjaikat, ismerőseiket vetítik ki magukból s eddig még nem sikerült előhívatnom az ördögöt egy táncoló asztal által Leon Denis, aki állítása szerint ötven év óta tanulmányozza a láthatatlan világot, bevallja, hogy sohasem találkozott sem a sátánnal, sem a pokollal. Ezzel szemben Pascal , fort Huny igy beszel. Vannak J&pjg.k, s, á^L'azpkat tagadja,, az nem tud róluk az néni látta okét Én nem állíthatom hogy tulajdon szememmel láttam volna az. öt dögöt azaz, hogy megjeleni volna előttem a gonosz Érók legnagyobbika és kézzelfogható metapsziiiikai jelenségeket idézett volna tló De igenis láttam magam előtt a szörnyűséges rémei, a nagyonis ható erők megnyilvánulását s tigy kell vélekednem, iiogv föltétlenül van és cselekszik. Ezi a véleményt huzza alá egy emberevő tiécertörzsnek a N’Sakkarasnak a leifogása, mely szerint van tgy ördög, u gonoszság istene, aki megbetegiti az embereket Ennek az ördögnek — mint egv most megjelent útirajzban olvassuk — csak egy szeme van, egv füle, egy karja s egy lába. Fő ismertető jele. hogy fehér, mint minden gonosz démon. Talán ennek tulajdonítható, hogy a kis fekete gyerekek veszettül félnek minden fehér embertől, mihelyt meglátják őket. az anyjuk mellé futnak, oly éktelenül visítva, mint a kis majmok. Tehát az emberek félnek egymástól: a fehérek a feketéktől, a feketék a lóheréktől, ennélfogva a mi ördögünk fekete, az övéké pedig fehér. Így is illik Vörös főurak dmom-dánoinja. Oroszországban -r hála.- a szovjetnek — a kékvérű íőuraka.t követik a vörös íőurak. A kommunista arisztokráciát »partiiny«nek hívják, azaz a pártvezetőséghez tartozónak. Ez a varázsszó körülbelül azt jelenti, mint valaha kegyelmes ur, vagy föttség Minden a pártvezetőségé Tagjai Moszkva körű! fényűző villákban laknak, ahol valósággal feltámadt a régi cári család pompája. A villákban mindenütt van virágház s a kertésznek- kötelességé mindennap, minden évszakban friss virágokat tenni az asztalra. (Nem úgy, mint azelőtt: csak husvétkor.) A tunyákról ina. mikor a lakosság nagy része meg mindig nyomorog, ide szállítják a legtlnoinabb vajat. tejet, tejfölt, sajtot, gyümölcsöket. Nem csoda, hogy a kommunista hatalmasságok hasat eresztettek, gyermekeik, asszonyaik megszépültek". A tojásokat költőgéiiekben költik ki, — Annakelótte csak egy cár volt, de, most az ördög sem tudja, hogy nány cár van.. Ellenben a vörös főurak nem töltik az egész időt Moszkvában. Mikor kinyílik az idő, Krímbe mennek, itt elfoglalják a legszebb nyaralóhelyeket. Gyakran lerándulnak Biaritzba, Nizzába, Bad Nauheimbe, Karlsbadba, ahol szórják a pénzt. Az alsóbbrendű kommunisták csak Rigában nyaralnak. # Maupassant gyermekei. Manpassanr, a nagy francia regényró ttidvelóieg sohasem nősült meg. Azt hitték, hogy utód nélkül halt meg. Csak nemrég derült ki, hogy három gyermeket hagyott hátra, akik titokban, csöndben éltek atyjuk emlékének. A legidősebbet Lucien Litzelmannak hívják, Párisban született 1883-ban s most vidéken hivatalnokoskodik. Második gyermeke leány és most Párisban divatárusnő. A harmadik, a legfiatalabbik szintén lány s vidéken éldegél. Anyjuk 1920-ban halt meg. Maupassant gyermekei eddig sohasem akartak nyilatkozni a sajtónak. Csak Nardynak mondtak el egyetmást. A legidősebb igy nyilatkozott neki: — Atyámnak be kellett vonulnia a sensi kaszárnyába s a Hotel de Bourgogneben váltott lakást, itt laktunk mi is. Akkor én tizenöt éves lehettem. Most is meg van az arany mclltüje, az tőle maradt rám. Hogy ismerte meg édesanyám az apámat, sohasem tudtam. Anyám strassburgi, nyílván Párisban találkoztak. Atyám gyakran meglátogatott bennünket. Kérdéseitől mindig rettegtem, mert féltem, hogy megharagszik rám. Mikor a látogató a leánynak elmondta, hogy mi járatban van, a leány sírva fakadt: — Megesküdtünk a mamának, hogy semmit se mondunk. Aztán igy szólt: — Apám elkényeztetett, becézett, szeretett bennünket. Anyánk -a halála után sokat szenvedett Egyébként ha érdek löd tünk iránta, hogy hol van az apánk azt mondotta, hogy utazik. Az újságíró ezeket a dolgokat elmondta Maupassant egy meghitt barátjának, megmutatta neki a gyermekek fényképét, mire az ezt mondta: — Nagyon hasonlítanak az apjukra, különösen Lucien. Meglepő, hogy az ember mily kevéssé ismerte a legjobb barátiát is. * Az orosz különl éke. A szovjet külügyi népbiztossága most jelenteti meg a háborús adalékok második kötetét, melyben többek közt közli Vasziljikov hercegnőnek, a cárné udvarhölgyének II. Miklóshoz intézett leveleit. Tudva-HOfifitíállS TEA LONDON 1C1 ÉV ÓTA A LEGJOBB VEZÉRKÉPVISFI.KT: ADOLFSCHOSiBERGZR N 0 V I S A 0 ,,5„
