Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-14 / 222. szám

ipi Wf 19 6. augusztus 14. BACSMEGYE! NAPLÓ Százhúsz könnyű sebesültje van a csepeli lőszer robbanásnak Az óriási pánikban túlzott hírek terjedtek el a katasztrófa méreteiről — Harminc­ezer kilogramm lőpor robbant fel — Szivettépő jelenetek játszódtak le Csepelen — A robbanás óriási károkat okozott a Weisz Manfr d-gyár egész telepén — Péntek délben vegyes bizottság vizsgálta meg a katasztrófa színhelyét A budapesti rendőrség azt hiszi, hogy gyújtogatás történi Budapestről jelentik: Arról a páratla­nul nagy izgalmat keltő robbanásról, a mely a csepeli Weisz Manfréd-féle gyár mellett a Duna-part tövében lemélyitett hadianyaggyár lőszerarzenáljában csü­törtök este történt és amely negyven­­kilométeres körzetben a legnagyobb ré­mületet keltette, még most sem lehet bizonyosat és egészen pontos adatokat tudni. A hivatalos bizottság, amely csaknem az összes minisztériumok, a rendőrség, tűzoltóság és katonaság ki­küldöttjeiből, valamint tüzérségi szak­értőkből áll és péntek délben kezdte meg vizsgálatát, igen nehéz feladat ‘előtt áll a robbanás okának megállapí­tásánál és valószínűleg hosszabb időt fog igénybevenni, amíg a robbanás ke­letkezéséről tiszta képet lehet alkotni. Hogy történt a robbanás ? A robbanás közelében tartózkodók el­­:beszéléséből a katasztrófa lefolyását a következőképen lehet rekonstruálni: Csütörtök délután hat óra tiz perc­kor vékony láng csapott fel a lőszer­raktárak irányából. A raktáraktól kö­rülbelül száz lépésnyire l^kik a Duna­­parton Horváth Ferenc révész, aki azon­­pal észrevette a lángnyelvet és átordi­­tott a raktár tövében fel alá járó szu­­ronyos őrnek: — Vigyázz, lángol valami! A katona hátrafordult és azonnal négy lövést adott le vészjelül az őrségnek, amely fegyvert ragadott és a raktárak felé rohant. Az őrt­­áüó katona is féléjük tartott, ebben a pillanatban azonban újból elhang­zott Horváth révész kiáltása: — Feküdjön le mindenki a földre, inert felrobbannak! A katonák őrhelyük felé szaladtak, hogy a tűz kitöréséről értesítsék a tűz­oltókat, de még útban voltak, amikor bekövetkezett az első hatalmas de­tonáció. A katonák a földre vágódtak és egyikük artikulátlan hangon nyögni kezdett. Tár­sai kérdésére nem tudott felelni, hanem csak a nyelvére mutogatott. Mint ké­sőbb megállapították, az örtálló katona a légnyomás kö­vetkeztében idegsokkot kapott és megnémult. Idegsokkja miatt eddig még lehetetlen volt kihallgatni, de az orvosok véleménye szerint né­hány nap múlva visszanyeri beszélő­képességét. A lőszerraktárakból felcsapó láng meg­pillantása után aégy egymásutáni detonáció követ­kezett, tiz-tizenöt perces időközök­ben, amelyek romhalmazzá dön­tötték a lőszerraktár telepét, amely teljesen különálló és tőszomszéd­ságában van a több kilométeres terüle­ten fekvő Weisz Manfréd-féle gyárte­lepnek, amely négyezer munkást fog­lalkoztat. A csepeli hadianyaggyár lő­szerüzeme sáncokkal van körülvéve és hat-nyolc fülke áll egymás mellett, ame­lyek lőszert tartalmaznak. Mindegyik fülke különálló vastag földsánccal elha­tárolt fordított tölcséralaku. A fülkéket olyan könnyen mozgó tetőszerkezet fe­di, hogy egy esetleges robbanás köny­­nyen felemelje a tetőszerkezetet és igy az exploziónak ne legyen nagy feszítő­ereje. Azt már megállapították, hogy az első két robbanás hozta izgalomba Csepelt és a környező községeket. A másik két detonáció valószínűleg abból származott, hogy felrobbantak azok a robbanó anya­gok is, amelyeket az első detonáció csak kidobott a helyükből Ezeket a robbanó aa-<=*gokat szabad téren érte az expló­zió és igy ennek a két robbanásnak már nem volt nagy feszítőereje. Sok sebesült, óriási pánik és felbecsülhetetlen anyagi kár Megállapítható már az is, hogy mi az oka annak, hogy a szerencsétlenség következtében csak könnyebb sebesülések történ­tek és haláfos áldozata nincs a ka­tasztrófának. A robbanás ugyanis épp a lőszerfülkék szerkezetének következtében csak fel­felé hatolt és igy a közvetlen közelben tartózkodó katonák alig sebesültek meg, míg a távolabb levő gyártelepen és a lő­szerraktárakkal párhuzamos uccák házaiban igen sokan megsebesültek. Ezeket a sebesüléseket majdnem kizá­rólag a lehulló vakolat és a szerteröp­ködő fa és üvegszilánkok okozták. Sok ember testébe a légnyomás valósággal bepréselte az üvegszilánkokat. Borzalmas volt a robbanás lélektani hatása. Még pénteken reggel hat óra­kor is mindenki az uccán tartózkodott Csepelen és olyan az egész környék, mintha csata lett volna ott. Az uccákon nagyrészt fehérkötéses, köny­­nyebben sérült embereket látni, akik még most is alig tértek magukhoz az izgalomtól. Az első robbanás után pil­lanatok alatt fejvesztetten menekült mindenki. Az első percekben azt hitték, hogy a csepeli Dunagát szakadt be, később pe­dig, amikor megtudták, hogy a lőszer­raktáraknál történt robbanás, az a rém­hír terjedt el, hogy az egész Weisz Manfréd-féle gyár a levegőbe repült. Asszonyok és gyermekek ezrei, ba­tyukkal kétségbeesve eszeveszetten menekültek Pesterzsébetre, mások pedig jajveszékelve keresték hoz­zátartozóikat. A késő éjszakai órák­ban népvándolásszerü tömegek men­tek Pesterzsébet felé és a csepeli lakosság legnagyobb része a közeli mezőkön szabad ég alatt töltötte az éjszakát és csak hajnal felé kez­dett visszaszivárogni a községbe. Legborzalmasabb volt a robbanás ha­tása a gyártelep kórházában. Az épü­letet a robbanás megremegtette és vala­mennyi ablakát bezúzta. A kórházban ápolt betegek, írissen operáltak és lába­dozók, szintén fejvesztetten menekültek, sokan a súlyosabb betegek közül négy­kézláb mászva igyekeztek megmenteni életüket az éjszaka sötétjében. Az eddigi megállapítás szerint a robbanás következtében százhu­­szan sebesültek meg, akik közül öt­vennyolc embert kórházba szállítot­tak, a többieket pedig házikezelésbe vették. A robbanás a legnagyobb pusztítást a Weisz Manfréd-féle telep posztógyárá­ban okozta, amelynek berendezése majd­nem teljesen tönkrement. A finom szö­vőgépek tele vannak faltörmelékkel, fa- és üvegszilánkokkal és hosszú időt fog igénybe venni a gépek rendbehozása. Kívülről is siralmas a gyár képe. A telepnek csaknem valamennyi épületéről lesodorta a robbanás a tetőt. Szerencsés véletlen folytán a posztó­gyárban a robbanás idején csak harminc ember tartózkodott, akiknek nagyrésze könnyebb sebesüléssel, menekült meg. Bizottsági vizsgája! a katasztrófa színhelyén Péntek délben egy vegyes bizottság végigjárta a katasztrófa színhelyét. A bizottságban Voss József miniszterelnök­helyettes, Kószó István belügyi állam­titkár, Fábián Béla csepeli képviselő, a szociáldemokrata-párt részéről Peidl Gynla, Rothenstein Mór, Propper Sán­dor és Saly Endre képviselők, továbbá a rendőrség, valamint a katonaság ki­küldöttjei vettek részt. A bizottság meg­állapította, hogy a gyártelepen egy olyan épület sincs, amelynek tetőit és falait meg ne rongálta volna a robba­nás és a belső berendezés is sok he­lyen elpusztult. A kár felbecsülhetetlen. Vöss József miniszterelnöikhelyettes a helyszíni szemle után a következőképen nyilatkozott: — A benyomás a robbanás színhelyén egyenesen félelmetes. Különösen az ekra­­zitrobbanás következtében keletkezett tölcsérek képe borzalmas, amelyek olyan mélyek, mint a harminc és felesek ál­tal ásott tölcsérek. Árrobbanás egész környékét szilánkok, lőportartó edé­nyek és gránátok boritjálk. Meg kell ál­lapítani, hogy a szerencsés körülmények egész so­rának összetalálkozása mentette meg a gyártelepet a nagyobb ka­tasztrófától. Halálos áldozata nincs a katasztrófának és súlyosan is csak ketten sebesültek meg. Mintegy huszonöt-harmincezer kilogram fő­szer robbant föl. A főkapitányság külön is erélyes nyo­mozást indított a robbanás okának meg­állapítására. Az első feltevések szerint a lőporban öngyulladás állt be és ennek volt a következménye a rob­banás. Beograd politizáló népe az országos képviselőválasztásokat sem kísérte so­ha olyan Izgalommal, mint amilyen lá­zas pszichózissal tekint a most bekövet­kező községi választások elé. Uccán, kávéházakban, kis csapszékekben, a korzón, külvárosi összejöveteleken, mindenütt folyik az agitáció, a szenve­délyes vita és a tippelés: melyik lista győz vasárnap, ki lesz Beograd uj lord­­majorja? Hat lista jelöltjei küzdenek a köz­ségtanácsi helyekért és hat polgár­mesterjelölt közül kell választani Beo­­rad lakosságának augusztus 15-ikén. A radikális-párt hivatalos jelöltje, Karajo­­vanovics Gyóka ügyvéd, már volt pol­gármestere a fővárosnak, amelynek egyik legtekintélyesebb polgára. A disz­­szidens radikális-lista Bobics Milos je­lenlegi polgármesteré, akt megválasztá­sa előtt a Vreme nyomdavállalat igaz­gatója volt, egyébként eredeti foglal­kozására nézve mérnök, de legszíveseb­ben vállalná tovább is a város vezetésé­nek gondját. Kumanudi Koszta dr. a de­mokrata-párt polgármesterjelöíítje, nem­zetgyűlési képviselő, a beogradi egyete­men a pénzügytan tanára. Az ő pénz­ügyminiszterségéhez fűződik a Bler­­kölcsön. A kölcsön után sóvárgó Beo­grad talán Kumanudi e téren szerzett tapasztalataitól várja a külföldi tőke be­csalogatását. A közönség túlfokozott érdeklődésére való tekintettel a Novosti cimü lap már próbaszavazást rendez olvasói között. A rendőrség péntek délelőtt több muri kást idézett be, akiknek vallomásából tisztázni akarják, hogy a lőszerraktá­raknál hogyan keletkezhetett a tűz. Ér­dekes, hogy a rendőrség abból a körül­ményből kiindulva, hogy az utóbbi idő­ben világszerte a lőporrobanások egész sorozata következett be és rövid egy­másutánban voltak ilyen robbanások Amerikában, Romániában, Prágában és csütörtökön a csepeli robbanással egy­idejűleg Svédországban is, az a gyanú merült fel, hogy a rob­banásokat jól megszervezett bolse­vista vagy anarchista szervezet idézte elő. Bár erre a rendőrségnek semmiféle tám­pontja nincs, mégis tekintetbe veszik ezt a gyanút is a nyomozás lefolytatá­sánál. A robbanás okára vonatkozólag egyéb-; ként Loch Péter tüzérségi szakértő a következőképen nyilatkozott: — Lőporgyulladás olyan kavernákban, mint amilyenek Csepelen vannak, el sem képzelhető. A robbanás okát máshol kell keresni. Bár nem akarok senkit gya­núsítani, közel áll az a feltevés, hogy a rob­banást merénylet okozta. Ezt a lefolytatandó vizsgálat lesz hi­vatva megállapítani. Nem volt elrejtett hadianyag Csepelen A robbanással kapcsolatban Budapes­ten olyan hirek terjedtek el, hogy a magyar kormánynak diplomáciai nehézségektől kell tartani, mert a katonai ellenőrző bizottság elől el­rejtett anyagok voltak elrejtve Cse­pelen. Illetékes helyen ezzel kapcsolatban ki­jelentették, hogy Magyarországon robbanószerekből és általában hadianyagokból csak a békeszerződésben előirt mennyi­ségek vannak és sem Csepelen, sem másutt nem rej­tegetnek ezen a mennyiségen felüli ha­dianyagokat. A lőszerraktár különben is nyílt helyen van és arról a katonai el­lenőrző bizottságnak is tudomása volt. A próbaszavazáson eddig Kumanudi vezet. A PribiCsevics-párt is nagyon komo­lyan vette fel a harcot. Polgármester­jelöltje a független demokraták repre­zentatív man-je, aki nem aktiv politi­kus, de annál aktivebb közgazdasági férfiú: Szavcsics Milos, volt építésügyi miniszter, az Izvozna Banka elnöke. Beograd leggazdagabb emberei közé tartozik, nagy elágazása mérnöki vál­lalkozásai mellett a csarsián, a beogra­di pénzvilágban is a vezetők sorában: áll.- A szocialisták Kosanin Nedeljko egyetemi tanárt jelölték. Nagyképzett­­ségü* ember, ifjúkora óta a szocialista-' párthoz tartozik, amelynek Lapcsevics Dragisával együtt alapitója is. A párt gyengesége folytán minimálisak az esé­lyei a megválasztatásra. Pésztvesz a választáson a független munkáspárt is, amelynek polgármesterjelöltje dr. Mar­­kovics Szima tanár, volt kommunista képviselő. Beogradnak volt már egyszer kommunista községtanácsa, 1920-ban, de az Obznana alapján a belügyminisz­ter hamarosan feloszlatta. A független munkáspárt most kevés kilátással in­dul a küzdelembe. A szerbiai községi választási törvény szerint az eredményt á relativ többség dönti el, nem a hányados, mint a nem­zetgyűlési választásokon. Minél jobban közeledik a választás napja, annál feszültebb az atmoszféra, amely lépten nyomon összetűzésekben, verekedésekben robban ki és a beogradi; Ki lesz a beogradi Szenvedélyes küzdelem előzi meg a vasárnapi községi választást — Az újságolvasók próbaszavazásán a de­mokrata polgármesterjelölt vezet — Szombat déltől hétfő reggelig tilos a szesz Szerbiában és Montenegróban (A Bác megyei Napló beogradi munkatársának jelentése)

Next

/
Oldalképek
Tartalom