Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-13 / 215. szám

4. oldal B ACS MEGYEI NAPLÓ CIRKUSZ • nt Tiz uj egylet — Nézze. — mondta az illető — irat­kozzon be a temetkezési-egyletbe. Meg is magyarázta, hogy miért... Ha meghalok, ami elöbh-utóbb alkalma­sint bekövetkezik,’ hozzátartozóim erre föl ötvenezer dinárt kapnak majd kéz­hez, ami elvesztésem . fölött érzett fáj­dalmakat jelentékeny mértékben csök­kenteni fogja. Viszont ha az egylet tag­jai közül valamelyik elpatkol, nekem csak ötven dinárt kell fizetnem, ami aránylag csekély összeg és az ember Szívesen leszúrja, mert jobb.ha én, mint Jsa .nekem... Szóval mindenképpen jól jövök ki. Beiratkoztam. — Nézze, — mondta az illető legkö­zelebb — iratkozzon be a kiházasitó­­egyletbe. Megpróbáltam védekezni és kijelentet­tem, semmi értelme sincs annak, hogy amikor halálomra spekulálok, akkor ön­magam megkontreminálásával egyúttal ellentétes tendenciájú játékot is folytas­sak és házasságra gondoljak. Ö azonban teljesen meggyőződött: bebizonyította, hogy a két dolog egyáltalán nem ellen­tétes és a kellemetlenségek sorozatában, amelyek az embert érik. a házasság többnyire megelőzi és kvázi elő is ké­szíti a halált, arról nem is beszélve, hogy rendszerint még sietteti is bekö­vetkezését. Beiratkoztam. — Nézze, — mondta az illető végül — iratkozzon be a szülészeti segélyegy­letbe. 1 Noha I momentán nem állok anyai örö­mök előtt, korábbi tapasztalataim után meg sem kíséreltem ellenkezni, mert tudtam, hogy úgyis lyukat fog beszélni a hasamba és — mit lehet tudni a lyukba esetleg egy egészséges csecse­mőt. Beiratkoztam. Több egyletbe, legnagyobb sajnála­tomra, nem tudtam beiratkozni, mert az ötletszegény egylet-alapítók a születés­sel, házassággal és a halállal kimeritye látják azokat a kellemetlenségeket, a melyek az embert rövid pályafutása alatt érik. Természetes, hogy ez helyte­len felfogás és hogy az e téren mutat­kozó mulasztásokat jóvátegyem, elhatá­roztam, hogy magam is az egyietalapi­­tók sorába lének. Egyelőre a következő tíz hézagpótló intézmény létesítését vet­tem tervbe: 1 Anyósbiztositó-egylet bigámisták ré­* szére. Minden nősülő férfi a házas­ságkötés alkalmával befizet tiz dinárt Az a tag, aki bigámiát követ el és Így két anyósra tesz szert, fájdalomdfj gya­nánt tízezer dinárt kap. *} Vészkibic temetkezési-egylet. A szu­* boticai Lloyd minden kártyázó tagja ...szóval a szuboticai Lloyd minden tagja befizet a játék kezdetén egy di­nárt. Aki mellé a közismert könyvkeres­kedő leül kibicelni, az kap koszorumeg­­váítás címén száz dinárt. 5 önvédelmi-egylet autőbuszszeren­­csétlenség esetére. A befizetés és a nyereségrészesedés módozatai egyelőre még nincsenek megállapítva. Tévedések elkerülése végett: nem az tekintendő autóbusz-szerencsétlenségnek, ha valaki­vel felfordul a jármű a palicsi ország­úton és ennek következtében nyakcsigo­lyái között megszakad a folytonosság. Ez egyszerű balesetbiztosítási ügylet. Autóbusz-szerencsétlenség az egylet alapszabályai szerint: beleülni az autó­buszba. A Házasságtörési biztositó-egylet. Ha * lehet betörés ellen biztosítást kötni, miért ne lehetne házasságtörés dlen is? Az utóbbi van olyan kellemetlen. Főleg — ebben a melegben — a csábitónak. Természetes, hogy a fájdalomdijat ő kapja. Naná a férj. £ Sakk-betegsegélyző-egytet. Akitneg­­*'* * kapja a sakkjárványt, betegsége tartamára táppénzben részesül, azonkí­vül ingyenes orvosi kezelésben hüdéses amfaavar gjfefó. & Minden fajkutya-tuiajdonos, amikor Fajkuíya-tulafdonosok védegylete. azt mondják neki, hogy de szép kutya ez a kis Snapszli, kár hogy nem valódi fexterrier, kétszáz dinár fájdalomdijat kap. A kétszáz dinárt az fizeti, aki az ebre vonatkozólag a sértő megjegyzést tette Utlevélszerzök véd- és dacszövetsé­­* ge. Aki útlevelet akar szerezni, Be­fizet tiz dinárt. Ha valaki meg is kapja az útlevelet, százhúszezer dinárt igé­nyelhet elmaradt munkadijainak megté­rítése címén. g Vicc-segélyegylet. Ha dr. Mánk Ar­tur szuboticai orvos valakinek mond egy viccet, a károsult száz dinár segély­ben részesül. Amennyiben két viccet mond, a segélydij összege négyszáz di-1925. augusztus 13. nár. Aki három viccet hallgat meg Műnk­től, az nem kap semmit, mert élve úgy­sem bírja ki. Qf Főnyeremény koszt-egylet. ‘Azért * nem koszt- és kvártély-egylet, mert az, aki megüti a főnyereményt, kvár­télyt úgyis kap az ügyészségen, amikor a sorsjegyárusiíó följelentésére súlyos testi sértés miatt letartóztatják. Viszont — ha tagja az egyletnek — mindennap beküldenek neki a cellába ebédet. IA Maiomtüzbiztoídtó-egylet. Minden * malomtulajdonos befizet évi har­mincezer dinár biztosítási dijai és ha nem ég le a malma, kap tiz milliót. Felkérem a nagyérdemű közönséget, hogy a fentebb felsorolt és általam ala­pítandó egyleteket nagybecsű pártfogá­sával kitüntetni szíveskedjék. dió Meggyilkolták Sztaeibulijszki bombamerénylojét Kilencszáz bolgár politikai fogoly éhségsztrájkot kezdett harmincegy újabb halálos ítélet miatt Szófiából jelentik: Daszkalov Ar­zén macedón vajdát a batanovcsli vasúti állomáson ismeretlen ember meggyilkolta. Daszkalov volt az, aki négy évvel ezelőtt bombát vetett a Nemzeti Színháznak abba a páholyá­ba, ahol Szambulijszki miniszterel­nök néhány agrárius miniszterrel ült. Ezen a politikai gyilkosságon ki­­viil nagy izgalmat keltenek Bulgá­riában azok az ujabtb halálos Ítéletek amelyeket a szófiai hadbíróság kedden hozott. A kelet-bulgáriai monstre kommunista pörben csak a múlt héten hozott a várnai hadbíró­ság harminchárom halálos Ítéletet és a bolgár földmivespárt parlamenti képviselete erélyesen tiltakozott a tömeges halálos ítéletek ellen. Ennek ellenére a szófiai hadbíró­ság kedden délután újabb harminc­egy halálos Ítéletet hirdetett ki. Az elitéltek, akik valamennyien a föld­mivespárt tagjai, ártatlanságukat hangoztatták és kegyelmi kérvényt nyújtottak be. A tömeges halálos ítéletek követ­kezményeképpen kilencszdg politikai fogoly éhségsztrákot kezdett, hogy ezzel tiltakozzanak a hadbiróságok munkája ellem. Egy szinmagyar bácskai járás hetven százaléka munkanélküli Mi kergeti a bácskai családokat Brazíliába? és a földből, ma idegenek otthonukban. Az Új-puszta (Karkatur) és Emusics­­puszta, amely a Ziohy grófok tulajdona volt, szintén felosztásra került s a föld­művesek, akiknek az uradalmak ad­tak munkaalkalmat, a jómódból átmenet nélkül zuhantak bele a nyomorba. Az a siralmas kép, amibe a két utóbbi helyen belebotlottunk, beszél és vádol és ráol­vassa szótalanul a marasztaló peniten­­ciát azoknak ä fejére, akik az agrárre­­ferm ürügye alatt egyiptomi csapást mértek égy járás dolgos és szorgalmas munkásaira. Ki tudja, hogy miért kell 20—30 családnak fedél nélkül az isten szabad ege alatt táborozni és ki a meg­mondhatója és ki a felelősségvállaló azért, hogy asszonyok, akik anyák ás gyerekek, akik a lövő generáció nagy­szerű ígéretei, az ég madarai és a me­zők liliomainak sorsára kárhoztattak? Mert itt nemcsak munkaalkalom nincs, nemcsak kenyér nincs, hanem fedél sincs. Itt eshet az eső és fujhat a szél és szabadon hömpölyöghet a nagy nyári esőzések árja. Itt csak leírhatatlan nyo­mor van. I A helyzet MaUidjoson sem különb. A T ománovics-birtok odisszeájáró! már igen sokszor megemlékeztünk. A járás székhelyét, Topolát környező birtokok­nak hasonló a sorsa. Ez ad talajt az elé­gedetlenségnek, a sérelítiék fölszaporo­dásának, a világháborúban meggyötört emberek szociális nyomorának. Nincs •kenyér és a tél küszöbén nem tréfa a nyomor. És időszerű a »racionális pro­gresszivitás« elvét hangoztató agrárre­formnak is figyelmébe ajánlani, hogy eddig Maliidjosról 110, Szekicsről 223 és Feketicsről 180 család vándorolt ki. A többiek pedig itt koplalnak. 100% és 70% és 50%. Tehát átlag 70% a munkanélküliség. Hát érdemes nyomorért BraziBdba menni? Mesterházy Ambrus Néhány évvel ezelőtt még a munka­­nélküliség nem volt probléma a Vajda­ság magyarlakta területén. Ma már ez is megváltozott. A munkanélküliség problémája tengernyi szenvedés höm­pölygő lávája. A vajdasági magyarságra esőstől szakad a baj és a jaj és hogy egészen szorosan ragaszkodjunk a té­nyékhez — az Ígéret. Valamikor az ígérethez bozzáedzett népnek választási malacot helyeztek kilátásba, meg sört, meg bort, meg hidat, meg ha jól viselte magát, hárommal több vásárt. Ma földet és adóelengedést és dohánytermelést és fiit és fát ígérnek neki. Direkt egy fő­nyeremény csábitó képét rajzolják ki leredukált igényű képzelete előtt. Egy olyan főnyereményt, amelyben már évek óta mindig a magyarság huzza kl a lut­rit. Az élettől az utóbbi hét sovány esz­tendő alatt pedig mindenesetre a rövi­­debbet. Panaszt szült ismét a bácskai televény. Az alábbi sirámok, amelyek talán már nem is sirámok egy szinmagyar járás feldúlt tarlójából keltek ki. Pompás és dús szülésnek lehet nevezni ezt az újabb jajkiáltást. * Az első stáció Bajsa. Csinos község a topolai járásban, alig néhány köhajitás­­ra Topolától. Lakói magyarok és szlo­vákok. És zsellérek. És persze szegé­nyek. Egy magyar zsellér csak szegény lehet és bácskai viszonylatban sem lehet megtagadni tőle a kuli elnevezést. A bajsai nincsíelenség közvetlen oka az agrárreform, a szép korfui deklaráció torz megvalósítása. A község határában a Lelbach, Vojrúcs, Szemző és Geier uradalmak terültek el, amelyek valami­kor ezrével foglalkoztatták és juttatták kenyérhez a község szegénysorai föid­­telen lakosságát. A nagybirtokokat fel­osztották. A községi földeket konfiskál­­ták. Az adót meghagyták. Munkaalkal­makról pedig nem gondoskodtak. Mi történhetett egyéb ezután, minthogy a nyomorba taszítottak vagy a kivándor­lást választották, vagy ottmaradtak fa­lujukban vegetálni és várakozni. Egy­néhány házban történt próbalátogatás meggyőzött bennünket arról, hogy ez a várakozás és a szülőföldhöz való gör­csös ragaszkodás irtózatos következmé­nyekkel járt. Kenyér és fűtőanyag nél­kül maradt családok, gyors javításra szoruló épületek, a züllés lejtőjén indu­lásra készen álló házíájak sorakoznak egymásután. A bajsai magyarok, zsellé­rek, munkás földnélküliek, — évtizedes suta politika rokkant áldozatai — éhez­nek. A legújabban megállapított szigo­rúan pontos és hivatalosan rideg szám­arány szerint a bajsai magyarok 70%-a munkanélküli. * Furcsa és külön tanulmányra , érdemes jelenség a szegények szemérmessége. A magyar szegényé pedig százszorosán az. Nem panaszkodik, nem sopánkodik. Nem viszi piacra a bánatát, nem üz kul­tuszt belőle, irtózik attól, hogy nyomor­­mártirrá játsza ki magát. Ennek lehet tulajdonítani a sztaramoravicai munka­nélküliség névtelen hőseinek szenvedé­seit, akik hangtalan és sóhaitalan nincs­­tclenségükben valóban mártírok. Itt is az uradalmak szétdarabolása tette a la­kosságot földönfutóvá, s az addig tűr­hető viszonyok közt élt nép otthonát nyomor tanyává Duboka-pusztán vala­mikor minden dologtalan földmunkás hozzájutott valamilyen foglalkozáshoz. És erre szükség is volt. mert 50%-ra rú­gott a környékkel együtt a zsellér embe­rek száma. Ma ezek a ktilai és verbászi cukorgyárba szorultak, de a munka itt is bizonytalan. Rövid ideig tartó és a gyáraknak csak kevés munkásra van szükségük. Akik százados generációk láncolatán keresztül ott éltek a földön Betörő, aki egy éjszaka három betörést követett el A novisiádi törvényszék károm és fél évi börtönre Ítélte Bácska-Palánkán a múlt évi kará­csony előtti napokban napirenden voltak a betörések. Volt olyan éjszaka is, ami­kor egyetlen éjszakán három betörés is történt. Csak hónapok múltán sikerült a betörőt, Tatics Millvoi velikigradistei földműves személyében letartóztatni. Tatics Milivojról a rendőri nyomozás megállapította, hogy múlt évi augusz­tus 20-án Csurogon betört Benyin Emil csnrogi kereskedőhöz és onnan 2000 di­nár értékű holmit lopott el. Tatics ez­után egy ideig a Szerémségben ■ garáz­dálkodott és decemberben Palánkéra tetté át működési területét. December 2-án Bogdan Jovo gazdánál követett d betörést és ellopott egy disznót és há­rom madacot. December 16-án éjjel Ada­­mov Franjo dohánytőzsdéiébe tört be, onnan 100 doboz cigarettát vitt ei, ugyanazon éjjé! még betört Marcikics Ljubisa kereskedő üzletébe és onnan 4000 dinár értékű árut és még ugyan­azon éjjel Nikolasev .lován trafikjába tört be és elvitt onnan 200 dinár kész­pénzt. Másnap éjjel Svilarev Lázár ke­reskedőt dézsmálta meg 2000 dinárral. A lopott holmikat Laczkó Pál bács­­petrovúci földműves vette meg tőle po­tom pénzért. A noviszadi törvényszék Gomirac ta­nácsa kedden 3 és fél évi börtönre ítélte Taticsot, mig Laczkót orgazdaság miatt 3 havi fogházra ítélte. Az ügyész és a vádlottak is felJebez­­tek. DRÓTKÖTÉL EKETi s^etelt és csupasz rézhusaiokai, izsólámpa?sinórokat. antenadriHokaf, élorahábe-« leket elsőrendű minőségben, jutányos úron! sz-áilit a NovSsadi Kábelgyár (Rađnička uí. 2) a Telefon 121 443 [

Next

/
Oldalképek
Tartalom