Bácsmegyei Napló, 1925. július (26. évfolyam, 173-203. szám)
1925-07-24 / 196. szám
4. oldal 8A.CSMEGYEI NAPLÓ 1925, julius 24 Briand levelet küldött Chamberlainnek a német jegyzékről Franciaország' ragaszkodik az eddigi szerződésekhez Parisból jelentik: A francia külügyminisztérium szakértői befejeztek a német jegyzék tanulmányozását és ennek következtében Briand külügyminiszter hosszabb levelet küldött De Fleuriau londoni francia nagykövetnek, amelyben a szakértők vizsgálatának eredményeit fejtegeti és amelyet De Fleuriau pénteken ad át Chamberlain külügyminiszternek. A Petit Journal közlése szerint Briand levelében hat pontba foglalja a német }c«"zékrc vonatkozó megjegyzéseit. Ezek a pontok különböző fen tart ásókat és feltételeket tartalmaznak: 1. a Rajnavidék megszállása kérdésében, 2. a döntőbíróságokra ' vonatkozóan, 3. a jóvátétel! szállítások terén történt mulasztások szankcióiról, 4. a lefegyverzés terén történt mulasztások szankciói ról. 5. a keleti határokra vonatkozó döntőbírósági szerződések garanciáiról és végül 6. Németország belépéséről a Népszövetségbe. Briand állítólag hasonló instrukciókat küldött a szövetségesek fővárosaiba a többi francia nagykövetnek is. Csak a szövetséges kormányok válaszának beérkezése után fogják a francia választ megszövegezni. Briand egyidejűleg utasításokat küldött a varsói és prágai ügyvivőknek is és megbízta őket, hogy közöljék a lengyel és csehszlovák kormányokkal azokat a pontokat, a melyekben ellentét van a német és francia jegyzék felfogása között. Briand kihallgatáson fogadta Siapovszki párisi lengyel nagykövetet. Ezt az audienciát — irja a Le Journal — a lengyel üevvK-ő a lengyel Kirándulás Irta: Balázs Sándor I. Hát bizony ezen már nem igen lehetett segíteni. Sári kalapja a Dunába esett és úszott a vizen - lefelé. Gyorsan, szinte vidáman lebegett, mintha csak tréfa volna az egész, mintha nem is véresen komoly dolog volna, hogy egy szegény tanítónőnek a félhavi fizetése úszott el vele. Sőt talán még több is. Mert Sárika! sokat fűzött hozzá, hódítani akart vele. erre a kirándulásra vette, a legjobb szalonban valódi párisi modell és tessék ni —■ ott úszik —• i már alig látszik —• csak egy kis porit és mintha még most is Paikosan integetne: a soha viszont nem látásra! Sárika szála egy kissé sírásra görbült. de aztán hogy látta maga körül a sajnálkozva nevető arcokat, megrázta dacos kis faiét, hogy a szőke hajszálak i óbbra-balra röpködtek és úgy tett. mintha ő mulatna a dolgon legjobban. A kollégák, férfiak és* nők. köréje gyűltek. vigasztalták és mikor látták, hogy lehet, nem volt vége-hossza a bolondozásnak: — Nagvon el lehetett keseredve a szegény kis kalap, hogy öngyilkosságra adta fejéi! — Fejvesztetten menekült a gazdájától! — Ha a középkorban élnénk, most egy, bátor lovag utána vetné magát és a kalappal együtt elnyerhetné Sárika kezét. — Talán épen ettől félünk! — nevettek kórusban a férfiak. Es iev tovább. A haió felfelé, a kalap lefelé és ebbe bele kellett törődni. II. Jó is az. mikor vége az iskolának és ki lehet szabadulni a városi)fii. Szép is Mlügymimszter utalására kérte Briand-tól, hóm'- nála érdeklődjék, mi a francia kormány legújabb álláspontja a német jegyzékkel szemben. Briand megnyugtatta Slapovszkit, hogy Franciaország semmiképpen nem tűri, hó?" Németország az eddigi szerződések érvényességét vitassa, Franciaország nem hajlandó akciószabadságát alárendelni Németország kívánságainak és abban sem fogad el semmiféle irányítást, hogy kivel milyen szerződést kössön. Franciaország mai politikáját semmi körülmények között nem változtatja meg. A biztonsági szerződést is csak abban az esetben irja alá, ha a németek respektálják ezekben a kérdésekben rranciaország álláspontját. A gyilkos váci tiszthelyettes nein jelent meg a tárgyaláson A tanuk elmondják Jánosdeák hadnagy különítményének rémtetteit Budapestről jelentik: Jánosdeák hadnagy és társai ügyének csütörtöki tárgyalásán meglepetten konstatálta a bíróság, hogy a négy vádlott közül csali három jelent meg. Jámbor tiszthelyettes, akinek működését a szerdai napon kihallgatott tanuk olyan sötét színben tüntették fel, a csütörtöki tárgyalásra nem jelent és nem is menietie ki távolmaradását. A-tárgyalásvezető és az ügyész egy darabig vártak Jámbor megjelenésére, azután pedig távollétiben megkezdték a tárgyalást és csak délben tettek intézkedést Jámbor elővezetésére, ami azonban egyelőre eredménytelen maradt. Kihallgatták Gosztonyi Nándor váchartyáni földbirtokost, aki ehnondotta, hogy Börczök Sándor, aki nála dolgozott, jelentette, hogy két nyomozó detektív járt nála és megverték és ruháit is elvitték. Börczök Sándor azt vallotta, hogy a kommün után fegyverkutatás címén jelent meg nála Jámbor és bár fegyvert nem talált, de azért kezét-lábát összekötözte, megverte, sőt meg is rugdosta. Elvitt tőle egy öltözet ruhát, amire azt mondotta, hogy az katonai ruha. A következő tanú Jócskái Béla, aki jelentéktelen vallomást tesz a lakbérügyről. Ugyanerről vall özv. Jánosdeák Mártonná, a vádlott édesanyja. Kovács Imre „rendőrtisztviselő a következő tanú. O vezette a rendőrségen a fenyegetőlevelek ügyében a nyomozást. A rendőrségen az volt mindenkinek n véleménye, hogy Jánosdeák maga írja az. kihajolni a haió korlátján, nézni a viz gyors rohanását, a parton- a fákat, távolabb a hegyeket, még messzebb Isten. kék egét. szívni a friss levegőt elgondolkozni sok mindenen és semmin, elszakadni a világtól, lebegni mintegy az űrben, súlytalan és tisztán, nem érezni semmi biztosat de azt az egyet biztosan érezni, hogy egy férfi szeme sűrűn megpihen rajtunk. Sárika tudta, hogy tetszik a direktorának, ő már régóta szerelmes volt bele és sokat várt ettől a kirándulástól. No. ugyan eltalálta! Amilyen rendes ember az igazgató ur. biztosan nem tud megbocsátani ilyen vigyázatlanságot, lenézi érte. szépeket gondolhat felőle — pukkadjon meg! Sárika: megint csak felkapta! a fejét és búcsúzott ábrándjaitól. Hát vége. nem lesz ő direktomé. azzal á kalappal együtt vízbe esett a titokban terveit szép jövő is. ni. Egész nap szilái jókedvben ragyogott. — No. Sárika, magának minden nap el kellene veszteni egy . kalapot — mondta valaki —. nagyon jót tesz a hangulatának. — Hja, most már nincs .veszteni valóm! — vágott vissza Sárika és Horváthra nézett. Az is sejtette, hogy Sárika éppen ma mondott le róla. csak annyit tudott, hogy soha igv még nem tetszett neki ez a lány. Eddig is kirítt ■a többiek közül a szép fiatalságával, de liogv ennyi dévai sáv legyen benne. — ki hitte volna? Hogv beszél vele. milyen hetykén, nem olyan unalmas tisztefet-adással. mint a többiek: az iskolás feszesség most lehullott róla és a hangiát sem teszi halkká az elfogultság. Mert Sárika nagy keserű kedvében senkit sem kintiéit tréfával és főleg Horváthot figurázta ki. Megmutatta, hogyan Jé® be a terembe, hogyan köszön a leveleket, hogy hatalmát kiterjeszthesse. A kommün után Jánosdeák fehérré vedlett és sok iratot ellopott az irattárból. Következett Sáfár Elemér váci rendőrtanácsos kihallgatása. Hallott róla, hogy Kerschbaumayer őrmestert Jáfiosdeák megverette. A forradalom kitörésekor meg akarták lincselni Orgoványi Mihály rendőrt. Jánosdeák vezette a csőcseléket. Később a kommiin után a hadnagy feljelentést tett Sáfár tanácsos ellen, hogy zsidóbérenc. A tárgyalásvezető ezután tiz percre felfüggeszti a tárgyalást. Közben dr. Lerck százados-hadbiró, aki az ügyészi tisztet látja el, sürgős intézkedést tesz a tárgyaláson meg nem jelent Jámbor tiszthelyettes elővezetésére. Szünet után Lerch Ernő dr. ügyész kéri, hogy a tanúvallomások alapján a katonai törvényszék terjessze ki a vádat Jánosdeák Mátyás és bűntársai ellen súlyos testi sértés és hivatalos hatalommal való visszaélés miatt. A bíróság úgy dön!, hogy a vádlottak ellen a fenti címeken külön-külön emel vádat. Koréin Jánosné tanú elmondja, hogy Jámbor Ernő tiszthelyettes ölte meg Krizsán Zsuzsit. Jámbor a környéken lebélyegzett pénz után kutatott és beállított Krizsánékhoz. Egyszerre három lövést hallottak, mire berohantak és vérében vergődve találták Krizsán Zsuzsát. Reisinger Mór váci kereskedő elmondja, hogy a katonai nyomozók kifosztották lakását. Ö! előre figyelmeztették, hogy kirabolják, sőt egyesek azt mondták, hogy életére is törnek. O ekkor elbújt, de később hazatért. Amikor a katonai nyomozók Vácra érkeztek, ő Budapestre menekült. Hazatérve, lakását kifosztva találta. Hogy kik rabolták ki, azt nem tudja. Kummer Gyula elmondja, hogy Jánosdeák rávette feleségét, hogy hamis adóvallomást tegyen. Jánosdeákék ugyanis az ő házukban laktak. A szembesítésnél jánosdeák ezt tagadja és azt mondja, hogy fivére lehetett az, akiről a tanú beszél. A tárgyalást pénteken folytatják. Kommunista-mozgalom a francia hadiflotta legénysége kozott Több magasrangu tengerésztisztet letartóztattak Rómából jelentik: A lapok híradása szerint a francia haditengerészet legénysége között a kommunisták lázadást készítettek elő, de a mozgalmat még idejekorán elfojtották, A breszti vasútállomáson julius 17-én elfogtak egy gyanúsan viselkedő embert és megtalálták nála a tervezett lázadás részletes programját. Az iratok a kommunista pártra súlyosan kompromittáló adatokat tartalmaztak, amelyek alapján a hatóságok már számos letartóztatást eszközöltek. A lázadásnak julius 18-án reggel kellett volna kitörni a nagy fíotta-szemle alkalmával, amire már hetekkel ezelőtt összpontosították az egész Földközi-tengeri flottát, amely Cherbourg mellett horgonyozott. A kommunisták a hadihajók legénységeit előkészítették az akcióra, sőt az arzenál munkásságát is megszerezték maguknak. A terv szerint a lázadás a szemle alkalmával tört volna ki a nyílt tengeren. A legénységnek meg keilettt volna tagadni az engedelmességet és átvenni a hajók parancsnokságát. A tengerészek semmit sem tudtak arról, hogy a lázadás terve a hatóságok birtokába jutott. A hatóságok eddig több száz embert tartóztattak le, köztük több magasáilásu tengerésztisztet és polgári tisztviselőt. a jó tanulóknak, hogyan a rossznak. Ha egy szép mama jön érdeklődni, rnjiyeü más. intet mikor egv csúnya. Esőben nem megy ki. mert tél hogy elázik a tekintélye. Télen kamásnit hord. hogy megkülönböztesse magát a többi közrendi! tanerőtől. Nem. ez már egy kissé kezdett sok lenni, némelyek hüledeztek. a vénkisaszszonvok pedig titokban híztak, hogy ez a fruska most eljátssza az igazgató ur kegyét, amit. ugvis annyiszor éreztetett vele mások rovására. De Sárika nem bánta. Mint kiszabadult hala a napban, ugv szikrázott szelleme is a lemondás tüzében. Nem baj. gondoljon róla. amit akar. úgy sem szerette soha. ha azért a rongyos kalaért kiábrándult belőle, legalább alaposan befejezi az ügyet. — Egyébként pedig legfőbb volna meghalni — gondolta Sárika, de közben csilingelve nevetett. IV. Elmúlt ez a nap is. mint a többi. Nagy evések, ivások. nagy séták — aztán árnyék borult a völgyre, az erdőben kis szellő jelentette be az alkonyt, indulni kellett. Ott távol a kanyarulatban már barnállott a füst. — nemsokára újra a haión ültek, az este csendjében halkan beszélgetve. — Szép kirándulás volt — mondogatták mind — pompás idő. jó hangulat, igazán nagyszerűen sikerült, ugv-e. direktor ur? Horváth nem felelt. Oh. igen. nagyszerűen és ... és mégis, valami keserű iz maradt szájában a mulatság után.' Miért? Mit várt szürkülő halántékkal, rrv>Mcésett vándor az élet országutián? Talán arra gondolt, hogv az a kis tanítónő. az a kis Sárika melléje csatlakozik? Azért, mert néha szépen nézett rá? Nem szebben, mint másra. véri. vén képzelődő. Tegnap még azt hitte, hogv a mai kiránduláson beszélhet vele és ha nem is nyíltan., de valahogy majd kiveszi belőie. hogy mit szólna hozzá, ha ő . . . ha Sárika . . . Eh. bolondság, inéig jó. hogy nem került rá a sor. csak kinevette volna. Nem. hagyjuk, szép lett volna, de hiába, ö már csak igy marad egyedül a Sárika pedig ... de hová lett az a gyerek? Az megszökött az emberektől és leült báliul egy kötélcsomón. Az egész nap feszültsége után nagy elernyedés bágyasztotta el. A feie előre bukott s a Írnia belehnllott az arcába. Nem volt ám dacos, csintalan leány. hetyke, sztornóra kis megvert jószág volt. c elfed an és remény telem. —Maga mit csinál itt. Sárika? — riadt fel hirtelen Horváth szarvára. Felugrott és sírva fakadt. Nem csoda. Az egész napja — amióta a kalap a vízbe esett — nem más. mint készülődés erre a sírásra. Horváth odavolt az ijedtségtől, részvételtől léisi szerelemtől. — Mi az ... mi baj van, Sárika... miért sir... na... Sárika ... kislány.... nyugodjon meg . . . De az nem jelelt, csak zokogott tovább és Horváthnak nem volt mit tenni. mint csittitani simogatni, azt a szén szőke Ifejet a mellére vonni. Ott aztán megnyugodott, csak néha-néha csuklóit fel. mint vihar után a távoli villanás, így- tartott ez soká. egyikük sem szóit, de azért vallottak. A férfi a leány arcát simogatta, a leány a férfi vállát. — Még ió hogv nincs kalapom — '■ndolta Sárikái —. milyen jól idehajthatom a fejem. Horváth is gondolt valamit, mert lehalok és megcsókolta a leány szálát. De ekkor két gyümölcsös kofa,, akiket eddig a sötétben nem vették észre, megmozdult és ők. a komoly igazgató ur s a síró-nevető Sárika, elszaladtak. Szaladtak egv szebb jövő felé
