Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-11 / 126. szám
Pa&artaa jpkkUmX 4 OLDAL m ÁRA 1'|2 DINÁR XXVI. évfolyam Subotica, HÉTFŐ 1925 május 11. 126» szám Megjelenik minden reggel, ünnep nián és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szeíkesstőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 diaár Kiadóhivatal: Snbetica,Aleksandrova ni, 1.(Lciibach'paUU) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. {Rossia-FoBciéte-palsts) A kisántánt nem járul hozzá Bulgária katonai erejének felemeléséhez Meghiúsult a bolgár megbízott missziója — A bukaresti konferencia határozatai létszá- iien Bukarestből'jelen tik: Vasárnap este a következő hivatalos kommünikét, adták ki a kisántánt-kontcrencia vasárnapi üléséről: Bates, Nincsics és Dúca külügyminiszterek ma délelőtt és délután folytatták megbeszéléseiket, a kis-' dniánfnak a szomszéd államokhoz való viszonyúról. Re nos referált Nifivsicsiiek és Dúcának « LcngycionzAggd folytatón tárgyalások eredmény erői. Az SHS ki' rályság 'és Románia különösen meg vannak elégedve ezzel a.z eredménnyel. Dúca. Nincsics és Benes megbeszélést folytattak azokról a tár-, gyalásokról is. amelyek Görögországgal vannak folyamatban. Csehszlovákiának, az SHS királyságnak és Romániának egyformán érdeke, hogy a békét meg ne zavarjel k körülöttük és megelégedéssel állapítják meg. hogy a botsavizmus nem tudott sikereket aratni Bulgáriában és ezért azt hiszik, hpgy Bulgáriában a rend zavartalan lesz. Éppen ezért nem lehel megengedni a bolgár hadsereg mának felemeléséi, mert ez nem felelne meg a valódi szükségleteknek és csak az! eredményezné, hogy a Duna túlsó oldalán a ncuilly-i békeszerződés fontos rendelkezéseivel ellentéte.-, állapotokat teremtenének. A kisántántnak Magyarországhoz való viszonya is beható vita. tárgya volt. E vita folyamán megállapítást nyert, hogy- Magyarország a pénzügyi gyógyulás utján van. a békeszerződés rendelkezéseinek szellemében. Ami Magyar. ország lefegyverzését illeti, az befolyással lehet Magyarországnak a szomszédiiUamokhoz való. viszonyára és ebben a kérdésben a konferencia a középeurópai béke fentartdsa mellett nyilatkozott. A kölcsönös bizalmat komolyan kompromittálják azok a nyilatkozatok. amelyek a fennálló szerződésekkel megtervezett jelenlegi jogi helyzet megváltoztatását célozzák. A külügyminiszterek ezután az osztrák-kérdést, vették tárgyalás alá. A konferencia megegyezett abban, hogy tovább kell folytatni a pénzügyi helyreállítás politikáját és hogy .Ausztriával szemben a bizalom politikájára van szükség. A konferencia végű rátért az európai helyzet megvitatására. Az ülést hétfőn folytatni fogiák. hogy több kérdésben'határozhassanak. A kiantant legközelebbi konferenciáját Beográdban fogják megtartani. A Népszövetség közgyűlése elő ti újból találkoznak a kisántánt külügyminiszterei Nincsics. Dúca és Benes külügyminiszterek vasárnapi tanácskozásai kimerítették a konferencia programját. A hétfői tanácskozásoknak, amelyek Eloricanban Bratiuuu miniszterelnök kastélyában folynak le már nincs nagy jelentőségük, miután az ülésen csupán a kisántánt államok egymásközti viszonya kerül csak szóba. A vasárnapi tanácskozások során Benes csehszlovák külügyminiszter nagy beszédet mondott, amelyben részletesen kifejtette Hindeuburg megválasztásával kapcsolatban Ausztria. Németország és Lengyeioi-: szag külpolitikái', helyzetét. A külügyminiszterek a biztonsági szerződéssel szembeni álláspont össze-] egyeztetésével is foglalkoztak és ebben a kérdésben is teljes megegyezés jött létre. A kisántánt külügyminiszterei a. Népszövetség szememberí közgyűlése előtt, valószínűleg Géniben újból találkozni fognak, amely alkalommal véglegesen precizirozni fogják a kisautóm álláspontját a garanciaszerződéssel szemben. A beográdi kisántánt konferencia időpontját szintén • akkor fogják véglegeset] megállapítani. A bolgár fegyverkezés kérdéséegyhanguiag kozták a határouiot, amelynek alapján a kisálltam külügyminiszterei értesítették a nagyköveti- tanácsot, hogy semmi szükség nincs a behívott bolgár , önkéntesek szolgálati ideiének meg- Uosszabbtiásávu. Ebben az ügyben különben a bolgár kormány nagyon szerette volna a konferenciát engedékenységre bírni. MegbizoUia Vasztljcv Grigori.ie kormánypárti képviselő. aki félhivatalosat: Bukarestben tartózkodik, vasárnap, meglátogatta Dúcát, majd Nincsicset. A két külügyminiszter rendkívül szívélyesen fogadta a bolgár akinek missziója azonban eredménnyel nem járt. Vusziliev Gr Igor He a bukaresti sajtó képviselőinek kijelentette, bőgj' . utjának nincsenek politikai céljai. Dúca a jugoszláv—román viszonyról A vasárnapi tanácskozás titán Dúca külügyminiszter fogadra a jugoszláv újságírókat cs arról a szerepről beszélt előttük, amelyet a: jugoszláv, és. romám sajtónak együttesen be kell töltenie. Hangsúlyozta a két ország sajtója együttműködésének szükségességét a már több. Ízben előfordult félreértések. elhárítása céljából. A két ország, államíérítainak is közelebbi nexusba kell lépniük, hogy a jugoszláv—román szövetség ne csak papíron legyen meg. hanem a valóságban is minél hathatósabban érvényesüljön. A jugoszláv újságíróknak azt ajánlotta Dúca, hogy járják be Romániát, különösen Besszarábiát. A belpolitikai helyzetet ismertette ezután a román külügyminiszter és rámutatott arra, hogy. RojnásilfeáH nincs kommunista veszedelem. Csak Bulgáriából: és különösen Oroszországból igyekszenek zavart kelteni a 111. Intemacionálé programja élteimében. Ünnepségek Bukarestben Vasárnap nagy ünnepségek voltak Bukarestben a román felszabadulás emlékére. A hadsereg minden fegyvernemé egy óra. hosszat tartó felvonulást. rendezett, amelyet a kisántánt-konferencia tagjai az udvari páholyból néztek végig. Mária királyné fehér lovon ezredesi egyenruhában jelem meg a tribün előtt. Délután fél 3 órakor Csőidig Antics jugoszláv követ ebédét adott a delegáció tiszteletére. Délután. 4 órakor Nincsics és Benes- kihallgatáson jelentek meg a királynál. Este Dúca román külügyminiszter adott vacsorát, amely után ünnepélyes*fogadás volt a küliigjininisztéritu.nban. mmsmmmmmrn**-. képviselőt. semmi A horvát blokk győzött a zagrebi községi, választáson Radicsék és a Zajedoica 15 mandáíumot kaptak Zagrebból jelentik : Vasárnap folytak . le a zagrebi községi választások, amelyek ismét a horvát blokk győzelmét eredményezték,, csaknem olyan mértékben, mint az országos kép1,'! selő választásokon, A választáson mindössze tizenhatezren szavaztak le, tehát a jogosultaknak csak 42 százaléka- Az egyes pártok között a. szavazatok a következőképen oszlottak, meg: Radfcs-párt - Znjcdráca . 9590 (15 mandátum). Pribicsevici-púrt. . .. . 1395 (3 mandátum). 1250 12Ö0 JA". Cam mums Ulk . , (3 mandátum). Frank-párt . , (2 mandátum |. Zsidók ..... (2 mandátum). A nemzeti.-szocialisták 19b, g független iparosok 425. , a radikáliséi: 622. a klerikálisok 327. a gazdaság! kllib 415, a demokraták 4|9 szavazatot kaptak. Ezek a pártok minthogy nem érték el a hányadost, nem jutották mandátumhoz. A választáson incidens nem fordult elő. Hogyan határozta el a Radics-párt a parasztmternaciouáléljGz való csatlakozást? Radios István bizalmi kérdésnek tekintette a javaslat megszavazását — Macsek vallomása az ankétbizottság előtt Zagrebbol.jelentik: A parlamenti ankétbizottság, amely a vitás Radics-párti mandátumok ügyében folytat vizsgálatot Zagrebban. kihallgatta dr. -Macsek Vladimírt, a horvát parasítpárt internált alelnökit. MacsekhezV akit. detektívek kísértek át a. rendörkaszárnyából a Szábor-paíotába,. a. bizottság riyilt ülésén a. Radics-pnt.t és á moszkvai parasztinteruaciónálé viszonyára vonatkozólag intéztek, kérdést. 'Macsek vallomásában: kijelentette, hegy a horvát köztársasági parasztpárt képviselőinek 1924 augusztus 14-iki. ülésén, aibciyen nem ő, hanem Valecsics juraj' elnökölt, arról folyt a vita, hogy epatlakozzanak-c vagy sem, a parasztinernacionáléhoz. Számos felszólaló, köztük dr. Morvát Rudolf, a csatlakozás ellen volt, kifejtvén, hogy, a parasztiriternacionalé egy nemzetközi szervezet, míg a horvát köztársasági parasztpárt tiszta nemzeti jellegű párt, ezenkívül, hogy a csatlakozást bizonyos oldalról a kommunista interimdanáiéhoz való közeledésnek tüntethették iel. Az ülés előadója az ággályoskodókkal szemben kifejtette, a pirt horvát nemzeti jellege mellett szociális karaktert is visel m.ega.lapitásá óta, yügojit a parasztinteriiacionálé nem kmmmmisía' szervezét, mert a parasztok, a földma gall tulajdont követelik, ez pedig homlokegyenest ellenkezik a' kommunizmussal. A csatlakozás érdekében a legfőbb argumentum az volt, hogy ezzel dilit jak helyre az első kapcsolatot a horvát és az orosz paitisztnöp között. Hangsúlyozta az előadó a/t is. hogy a- parasziintcrnacíonáléba való belépés megszavazásával egyszersmind bizalmat szavaznak. Radies István elnöknek" is. Ezeknek az argumentumoknak — mondotta Macsek megvolt a hatásuk és.; Horvát .Rudolf visszavon:« ellen javaslatát. Ekkor egyhangúlag elhatározták, hogy a horvát köztársasági parasztpárt csatlakozik a parasztinternacionáléhoz, de tovább is fen tartja addigi programját és taktikáját. Ezt a korlátozást éppen azért vették fel a határozatba, hogy. elejét vegyék; a helytelen értelmezéseknek és hangsúlyozzák, hogy a part nem lett kommunista. A bécsi szovjetkövetSéguél lett látogatására vonatkozólag Macsek kijelentette, hogy arról ajtart ki for-, málódni, hogy Jugoszlávia és Olaszország az albán-ügyben nem kötnek-e olyan szerződéstamely' a hordátok érdekeit sértené.
