Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-02 / 90. szám

&: oldal.

BÄCSMEGYEI NAPLÓ

1925. áprflis 2.

Elkészült a vádirat Froreich ellen

Egyedi gyilkosa degeneráit, de beszámítható

Soprqcból jelenük: A soproni ügyész»ég — mint már kőzöitük — Froreich Ernő ügyében elkészítette a vádiratot, amit a hétfői nap folyamán kézbesittetett az érdekelt feleknek. A vádirat elkészülte meglepetésszerűen hat, mert a legutóbbi időben froreich állapotáról, a fogházban való viselkedéséről olyan hirek kerültek forgalomba, amelyek szerint az após gyilkos ön- és közveszélyes elmebeteg, aki tettéért nem lesz ieielösségret vonható. Az orvosszakértők véleménye megállapította, hogy Froreich F.rr.6 bár bizonyos mértékig degeneráit és így korlátolt beszúmithaióságn, sem tettének elkövetése előtt, sem az alatt nem volt beszámíthatatlan elmebeteg és állapota ma sem olyan, hogy bírái elé ngm volna állítható.

ki. orvossz&kértöi vélemény szerint Frareichnel; a fogházban az utóbbi időben tanúsított magaviseleté szimulálás volt, szimulált, amikor dühöngött, amikor őrültnek tetette magát és őreinek nekitámadt, akkor is, amikor melankó- Iikusan maga elé meredt és amikor hülyének tetette magát.

A terhelt Froreich

Froreich Ernő családjára vonatkozóan az orvosszakértők megállapították, hogy édesanyja hatvanhárom éves korában a lipótmezei elmegyógyintézetben halt meg, anyjának nővére Linz me lett hat meg egy tébolydában. Mostoha nővére elmondotta, hogy Froreich Ernőt a család már gyermekkorában sem tartotta normálisnak. Semmivel sem voit szabad izgatni, mert rögtön idegrohatnot kapott.

Hetedik gimnazista korában a soproni Laehne-íéle intézetből megszökött s négy-öt napig az erdőkben kóborolt. Az érettségi után Fájásba ment és ott tanult tovább. A francia fővárosban hastífusza és agyhártyagyulladást volt. felépülése után olyan erőszakos magatartást tanúsított, hogy a rendőrséggel is meggyűlt a baja. Vőlegény korában Froreich Ernő társaságban önmagát dal táti a, hipnotizálta és ilyenkor kitűnő médium és iövendőmondó volt. Almában sokszor apjával beszélt, őt látni vélte, de még éber állapotban is érezte, mintha látná meghalt ap}dí. Anyja halálakor valóságos dellrittmszerü dührohám vett erőt rajta.

Az orvosi szakvéleméuy

A kirendelt orvosszakértők a vizsgálati fogság alatt négyszer vizsgálták meg Froreichet és a vizsgálat eredményeképen a következő szakvéleményt adták ki:

1. Froreich súlyosan degeneráit, pslchopáthiás egyén, aki schizothymiás és cyklothiiniás dispozició mellett jelenleg súlyos hisztériában szenved s emellett vannak nála még epilepsia leiietőségérc utaló jelenségek is. Jelenleg sűrű hisztériás rohamok vannak jelen, melyek alatt tanúsított támadó fellépése, aggresszlvitása által a környezet testi épségét Veszélyezteti.

2. Froreich Emő sem előzőleg, sem a bűntett elkövetésekor, sem jelenleg nem szenvedett és nem szenved elmebetegségben vagy elmezavarban.

3. Froreich Ernő mint degeneráit neuro- és psichopathiás egyén, akaratának szabad elhatározó képességében jelenleg is korlátozott 6s a bűntett elkövetésekor is korlátozva volt. Mint ilyen és indulatkitőrésekre hajlamos psychéje folytán a büntetett elkövetésekor nem volt ugyan teljes öntudatlanság állapotában, hanem nála a tett elkövetésekor erős és kóros felindulás állt fenn.

A gyilkosság lefolyása

Az ügyészség Froreich Ernőt a vádiratban előre megfontolt szándékkal /elkövetett emberölés bűntettével vádolja tűiért, mert 1924 október 6-ról 7-re virradó éjszak?, illetve október 7-én hajnali 3 és 4 óra között belopódzott apóáuak, Egyedi Artur hatvannyolc éves egyedi földbirtokosnak hálószobájába és apósát a légzőszervek elzárásával két kezével megfojtotta.

\z előre megfontoltság tökéletesen bizonyítva van. Az előre megfontolt szándékot elsősorban az orvosi szakéttői vélemény bizonyltja. A törvényszéki orvosszakértők ugyanis a boncolás alkalmával megállapították, hogy a gyilkosság semmiképpen sem történhetett azon a módon, ahogy azt Froreich Ernő a vizsgálóbíró előtt elmondta. A fulladás a szakértők véleménye szerint azáltal következett be, hogy a nyelv gyöke benyomult a garatba és azt elzárta. Ez csak ugy magyarázható, hogy a torok összeszoritdsával egyidejűleg a gyilkos másik kezével elzárta az áldozat száj- és orr-iiregét a levegőtől. Bizonyíték az előre megfontolt szándék mellett az áruló kereolds Froreich mellén. Egyedi Arier a gyilkossal hevesen, teljes erejével birkózhatott és eközben körmével sérthette öt meg a mellén. Ebböi valószínű az a feltevés, hogy Froreich hálóingben lopódzott bo Egyedi Artur hálószobájába. Nem esti tizenegy órakor, hanem hajnali 3—4 óra között történt a gyilkosság. Ezt a körülményt boncolás alkalmával ' a meggyilkolt gyomrában taláit éíelmaradékok stádiumából állapították meg. Froreich azt állítja, hogy tizenegy óra elmúlt, éjfél felé járt az idő, amikor bement apósa

hálószobájába, hogy vde pénzügyekről, gazdasági kérdésekről tárgyaljon. Ez a vallomás sein áll meg, mert tanuk vannak arra is, hogy abban az időben, amikor Froreicii állítása szerint apósa hálószobájában járt, a szobában világosság nem volt. Ellenben ugyancsak tanuk igazolják azt, íiogy Froreich Ernő szobáidban sokáig volt világosság a gyil kosság éjjelén. Ezenfelül a hálószobában igen sok cigarettavéget találtak a padlón. Froreich Ernő szobájában fel es ala járkálva, cigarettázva várta a kedvező pillanatot a gyilkosság elkövetésére, majd arra gondolt, hogy a fel- és alújárkálás és a Iámpafény árulója lesz, ezért levetkőzött, magára vette hálóingét és agy ment be apósa hálószobájába. A gyilkosság végrehajtása után újból visszatért a szobába és ledőlt ágyára. Azonban türelmetlen volt, lámpát gyújtott. Felöltözött, do olyan izgatottan, hogy elfelejtette felkötni a nyakkendőjét. A gallér nyakkendő nélkül volt a nyakán, ugy ült ki a folyosóra. >hol várta, amíg a gyilkosságot felfedezik.

A terjedelmes, több oldalra terjedő vádirat az előre megfontolt szándék nellett a fó bizonyítékokén kivül még számos apróbb meliékbizonyitékot is felsorol. így azt u körülményt, hogy "rorelcli Ernő eltitkolta apósa előtt az egyedi kastélyba való megérkezését, továbbá nyomasztó gazdasági helyzetét és civódásait Egyedi Artúrral, ügyészség a vád bizonyítására has: tanú megidézését kér! a főtárgyalásra, amelyet előreláthatóan május hónap folyamán tartanak meg.

Karinthy Frigyest nyolc napra ítélték ";*Vallás elleni kihágás miatt

A „Fekete mise“ a budapesti törvényszék előtt — Az irő észtét kai vitája a biróságjjal

Budapestről jelentik: Karinthy Frigyest a budapesti ügyészség szerdán a büntetőtörvényszék Töreky-tanácsa elé állította Az Est 1924 szeptember 14-iki számában megjelent Fekete mise cimü novellája miatt. Ebben a novellában az ügyészség szemérem eüenl vétséget és vaüásgyatdzdsl vétséget látott.

A vádirat szerint az inkriminált novella fajtalanságot tartalmaz és ezenkívül a római katliolikus vallás által tiszteletben tartott szentmisét nyilvánosan meggyalázza.

A Fekete mise cimü novella felolvasása után az elnök kérdésére Karinthy a következőképpen kezdi védekezését:

— Nem érzem magam bűnösnek abban az értelemben, ahogy a vádirat szól. De magam előtt, mint iró előtt, hibáztatom magamat azért, hogy mm sikerült olyan világosan idteiteni, amit akartam, hogy Mindenki megértse, mit akartam ezzel a novellámmal. Nem mindenki értette meg, agy látszik, az ügyész nr sem.

— Fejtse Id tehát, mi volt a célja eszel a novellával? ~~ mondja az elnök.

— Megpróbáltam a szatauikus, démonikus, erotikus stílust nevetségessé tenni, ennek a stilnsnak müvészietlenségét hangsúlyozva. Mint tudjuk, ennek a stílusnak német képviselője Hans Heinz Ewers, az osztrákoknál pedig volt az a Betiauer, aki ennek a stílusnak szerencsétlen áldozata is lett. Olyan módon állítja be ez az irányzat az élet legszebb ajándékát, a szerelmet, hogy az bűnös, veszedelmes dolognak tűnik tel. Kétféle módón érhettem el célomat, először úgy, ahogy fiatal koromban is tettem, hogy a stilus nevetségességére mutatok rá, hogy karikatúrát Írok. Az így irtok TI! című könyvemben igy cselekedtem.

Ebben a kritikai tanulmánykötetemben a nevetségességet mutattam ki.

Az elnök: Azt meg is értette mindenki.

Karinthy: lit tovább akartam menni.

Az a fülledt, tulszinezett stílus, amellyel novellám Íródott, nem az én stílusom, nem az én hangom. <4 művészet végső

céljában, végső vonalakban valahogyan összeesik a legprecízebben megfogalmazott etikai vonalakkal. Hamis művészi és irodalmi szempont az a beillitds, a mely szörnyűséges, borzalmas, veszedelmes dolognak tünteti fel az eszmék legszebbikét, az anyaság eszméjét. Ennek a kimutatása volt a célom novellámmal. Ha ez a célom nem derül ki mindenki szántára, akkor magamat hibáztatom. Jelképes templom szerepel a novellában, ahol nem az Isteni, hanem a sátánt szolgálják. Bonlfáciusnak. a kiátkozott papnak, idézésére nem a sátán jelenik meg az oltáron, hanem az anyaság ereje egy csecsemő formáidban. A jelenésre megtisztul az egész társaság. Ezzel azt hittem, sikerült elérni azt a célomat, hogy mÖvészerkölcsi szempontból bizonyítsam be a démonikus felfogásnál: irodalmi képtelenségét.

Az elnök: Az ügyész ur másképpen látja a dolgokat. A cikk egy orgiának a íefestése, egymást tépő és marcangoló testek gomolyáról beszél a templom hajójában, hetérák fanyar illatáról, felgyűlő vérről. Mit gondol, ez milyen hatást kelt az olvasóban?

Karinthy: Az olvasó, aki ismeri, hogy én hogyan gondolkozom, megérti, hogy ez karikatúrája csak egy bizonyos stílusnak.

Az elnök: Vannak tényleg a stílusában bizonyos részek, mint például s Mézes és mákonyos nyálat sziszeg«, ami lehet karikatúra, mert ezt én sem értem.

— Én sem — szól közbe Karinthy.

— De vannak más pontok. — folytatja az elnök — amelyeket nagyon is meg lehet érteni. Az ön védekezése, hogy az olvasó ismeri az Ön régebbi müveit és ezekből következtet gondolkodására, nem helyes, mert az olvasó, aki a Fekete misét olvassa, csak a Fekete misében olvastakat szivja magába.--- A védekezésemnek csak egyik része volt ez, — feleli Karinthy. — A j tdrgybeli .védekezésem az. hogy az I anyaság eszméjét, tisztaságát próbáltam kidomborítani.

— Helyes, erre hivatkozhat. — mondja a tanácselnök — mert ez talán nem alaptalan. De az ellen védekezzék, hogy ön elkövette a szemérem elleni vétséget munkájában.-- Hu a kitételeken maliik a szemérem elleni sértés, akkor, ne tessék tisztedetcnségnek venni, de az Is elköveti, aki most ezt az írást felolvasta.

— Nem, öli nem ért engem. A gondolat erkölcsös lehet, de az erkölcsös gondolatot Is úgy lehet megirni, hogy a szemérem ellen vét vele az iró. De van ön ellen még egy vád, a római katolikus vallást meggyalázta. Mi a védekezése ez edlen?

Karinthy: Védekezésem e vád ellen az, hogy az a templom és az a pap, amelyik és aki a novellámban szerepel, nem a katolikus egyházban szerepló templomok és papok jelképe, hanem a sátán temploma és a sátán papja szerepel az én munkámban.

Az elnök: Nézze, miért éppen a római katolikus templomot választotta? ön milyen vállású?

Karinthy: Ágostai evangélikus.

Áz elnök: Miért nem a saját vallásának templomában tomboltatta le akkor ezt az orgiát? Azért nem, — adja meg rá mingyárt a tanácselnök a választ. — mert szégyelte volna saját templomába helyezni ezt az orgiát.

— Nem ezért.

— De igenis ezért.

— Azért, mert ß római katolikus vallásban sokkal színesebb minden, sokkal gazdagabb. Én nekem színes képet kellett festenem, ezért választottam a római katodikus templomot.

— ügy? Apácák, szent képék nincsenek más templomban. Mit gondol, a katolikus ember vallásos érzését nem sérti ez a novella?

— Úgy érzem, hogy' a katolikus ember vallását nem sérti, hanem megvédi,

— Ez?

— Igen A sátán templomának jelkéj. pe a templom, ahol az orgia teiolyik.

Karinthy vallomása után Herczeg Ferencet hallgatja ki a törvényszék, min* irodalmi szakértőt. Herczeg Ferenc az elnök kérdéseire kijelenti, hogy a kérdéses novdia irodalmi értékű, aminthogy minden sornak, amit Karinthy Frigyes ír, irodalmi értéke van. Karinthy azok közé a kevés magyar Írók közé tartozik — mondja — akiknek tehetség géről nem tehet vita, sem Magyarországon, sem a külföldön. A Fekete mise cimü novellában nagyon szép erkölcsös gondolatot hozott ki Karinthy. A novella és megírásának oka egy volt, a gyermek. Valószínűnek tartja, hogy Hans Heins Ewers szonetten írását akarta ebben ai novellában kifigurázni.

Az ügyész vádbeszéde után dr. Vajda Ödön ügyvéd mondja el védöbcszedét, majd Karinthy Frigyes védekezésül még a következőket mondja:

— Én elhiszem, hogy önök a valláserkölcs és szemérem nevében \ ádolíak meg engem, iligyjék cl nekem viszont önök, hogy sem a vallást, sem az erkölcsöt megbántani nem akartam. Kérem önöket, mentsenek fed engem a vád alól a nagy nyilvánosság előtt és önmagam előtt is.

Karinthy védőbeszéds után a hallgatóság soraiból felugrott egy egyetemi hallat tó és a' bjróság előtt átölelte a meglepett írót és megcsókolta. Karinthy nagyszámú hívei is nneghatoítan és lelkesen hallgatták az iró szavait. A bíróság ezután Ítélethozatalra vonult vissza.

Töreky elnök több nriut egyórás tanácskozás után hirdette ki a törvényszék ítéletét, amelyben valldsgyaldzás vétsége helyett bűnösnek mondja ki Karinthy Frigyest a kihágási büntető törvénykönyvbe ütköző valláselleni kihágásban és ezért nyolc napi elzárásra és 7 bűnügyi költségek megfizetésére Uéti. A szemérem elleni vétség vádja alól a bíróság Karinihyt felmenti.

Az ügyész: a felmentés miatt, a védő és Karinthy a kihágásban való bűnös* ség kimondása és a büntetés súlyosba fása miatt terjesztettek dő fdebbezést