Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-12 / 100. szám
i 4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 7925. április 12. Egy órás beszélgetés Basch Viktorral, a Sorbonne neves tanárával, az Emberi Jogok Ligájának aleinökével, fivéréről, L myi Eritöröl és egy kis politikáról \ Paris április hó A U. N. kiküldött tudósítójától Csák kevesen tudják, hogy Victor Basch a párisi Sorbonne tudós tanára, az emberi haladás lelkes harcosa fóltestvére volt Lányi Ernőnek, a szubotltai zeneiskola boldog emlékű igazgatójának. Victor Basch kis gyerek korában került el Franciaországba és bár felesége magyar nő, a magyar nyelvet egyáltalán nem beszéli, A francia politikában! mint az emberi jogok ligájának alehiöke nagy szerepet játszik Victor Basch,- aki legutóbb, mint a Cailleau.t tiszteletére rendezett banketten vezérszónoka ismételt tanúbizonyságot tett politikai éleslátása felől. Érdekelt, hogy ez a nagy túr fiú mit tud a mi Lányi Ernőnkről, akitől már gyermekkorában elszakadt. E célból felkerestük Basch Victort a rue Huysmannon levő lakásán. Könyvekkel telezsúfolt dolgozószobái álján fogadott a pioíesszof. Borotvált, kissé papos arcú elegáns ember, magas tiszta homlokkal. A mosolyában cs a meghatottságabar ötösen hasonlít a megboldogult Lány Ernőre. — Igen fájdalmas nekem, — mondja kérdéseinkre, — hogy elhunyt «veremről beszéljek. A Bácsmegyei Narlói-au, amelyet jól ismerek és amelynek kulturális munkáját figyelemmel kisérem, -szívesén állok rendelkezésére minden politikai és irodalmi kérdésben, de azt ne kívánja tőlem, hogy Ernő fivéremről itt előadást tartsak. Mély meghatottsággal ejti ki ezeket a szavakat Basch Victor és a beszélgetés során még sokszor Vérzékenyül, ahányszor csak Lányi Ernőre — Ellensége vagyok annak, hogy Középeurópdban és Keleten még több kis államocskái kreáljanak. Aztán szüárd hangon: — Az uj államoknak csak egy rezonszsrü politikája leltet: teljes jogot és szabadságot adni a nemzeti kisebbségeknek. Térképet tereget elém úgy magyarázta Középsiirópa nemzetiségi eloszlását. Csupa kényes téma. Aztán egy fordulattal ismét áttér a családi dolgokra: — Ismeri az unokaöcsémet? Mondom, hogy Lányi Viktor jő barátom. — Ah, Gézát. Je l'ainte beaucoups. II est un pen paressetix! Lusta egy kicsit a Géza, nem ir elég gyakran a nagybácsijának. — Régen láttam, — máséi! a profeszszor. — ő volt a gyerekek között a legszebb. Mit szól a diáktüntetésekhez? A francia politikáról folytatódik a diskurzus. Kf-notról, Briandról, a német elnökválasztásról és Basch legjobb barátjáról, Caiileux-ról. Megragadom az alkalmat és arra kérem, hogy protezsáljon be Caillaux-nál. a tna legérdekesebb politikusánál, hogy adjon egy interjút a Bácsmegyei Napló részére. Caillaux ugyanis ejvi okokból még a saját lapjának, a Vuoditren-nek se ad interjút és kb. száz külföldi újságíró várja, hogy a szfinx megszólaljon. Bascii nevetve mondja: — A német újságírók mit meg nem próbálnak, hogy nyilatkozatra bírják. De ő még nem beszél. Kényes helyzetben van. (»Situation delicate«.) Aztán hozzáteszi: — Amint megszólalhat és fogadhatja a hírlapírókat, maga az elsők között lesz . . . Még egy kérdés: — Ml a professzor ur véleménye, Caillaux rövidesen visszatér-e a politikai életbe? —Victor Basch elgondolkodva felelte — Sokkal hamarabb, mintsem gondol■ ná . . . . Es meleg, szívélyes búcsúval kisért el az előszobáig ... ' Stella Adorján Lemondott a francia kormány A szenátus bizalmatlanságot szavazott Herriatnak terelődik Párisbó! jelentik: A kamara csütörtöki ülésén a többség a felvetett bizalmi kérdésben a kormány mellett szavazott, a jobboldal azonban átvitte a kormány elleni támadást a szenátusba is és pedig teljes sikerrel, úgyhogy egy nap.rendi javaslattal kapcsolatban sikerűit leszavazni a kormányt. Emiatt pénteken este Herriot benyújtotta a köztársaság elnökének a kormány lemondását. A szenátus pénteken a pénzügyi helyzetről folytatta a vitát, amelynek során Francois-Marshall, a Polncaró-kormány volt pénzügyminisztere élesen támadta a kormány pénzügyi politikáját. A beszédre Herriot válaszolt és kijelentette, hogy nem tartja helyesnek er-ől a nyilvános vitát, mert a pénzügyi helyzetről most legfeljebb a parlament bizottságának bizalmi ülésén lehetne szó. Kéri a szenátus bizalmát, hogy végrehajthassa a pénzügyi szanálást Ezután Poincaré beszélt, aki összehasonlította kormányának munkáját mostani kormányévá}. Kétségbevonta Herriot érdemeit a költségvetés egyensúlyának helyreáilitlsa körül. A vita után az elnök előterjesztette a kormány napirendi indítványát, amelynem során 756 szavazatai 132 ellenében elvetették a kormány javaslatát A második szavazásnál 163 szavazat esett a kormány ellen. A szavazás után a kormány tagjai azonnal a külügyminisztériumba mentek ahol aláírták a kabinet lemondásáról szóid okmányt. Este tíz órakor Herriot a kabinet tagjaival az Ely*ée-palotába ment. ahol a 'emonddst együttesen áinvnitoiták Donmergue elnöknek, —a— I——— . _________ Megnyugtatjuk, hogy nem interjúról van szó, inkább pár apróságot szeretnénk megtudni kettőjük viszonyáról. — Elsodort bennünket az élet egymástól, — válaszolja rezignáltam Harmincnyolc évvel ezelőtt töltöttem hoszszabb időt együtt Ernővel, Kolozsvárom Akkor ő ott karmester volt. — Utoljára mikor látta? — 1913-ban. De állandóan fenntartottuk az érintkezést még a háborúban is. A müveit jól ismerem, minden rá vonatkozó sort elolvastam vagy leforditattam magamnak. Feleségem sokat énekelte a nótáit és mostanában is gyakran köriilüliük a zongorát, amikor az ő dalait énekli— Behunyja a szemét. Az arcára tükrözik a fájdalom, ahogy a finom melódiákra gondol. Aztán egyszerre élénk lesz. — Mikor látta utoljára? — kérdi. Megmondom. — Kérem, engedje meg, hogy ér intefjuoljani meg magát a fivéremről. Mondjon el mindent róla. Hogy nézett ki az utolsó évben? Megöregedett? Dolgozott sokat? Es nagy áhítattal hallgatja a szavaimat Kérésére Nagy Jancsi tragédiáját is előadtam, hiszen Nagy Jancsit is I.ányi Emő kreálta. Még száz és egy kérdés Lányi Ernőről, aztán hirtelen egyszerre: — Mi van Radlcsékkal Jugoszláviában? Már is benn vagyunk a noütikáb.in. A r>r-fesszor apróra kikérdezett a jugo. szláviul megvárok helyzetéről, a leg utóbbi választások lefolyásáról és a magyar saitó működéséről. Páratlan jártasságot árult el a legapróbb részletkérdésekben Is. — Nagy érdeklődéssel viseltetek maevar kisebbségek sorsa iránt. — mondta. Szóba kerülnek az autonomists mozgalmak. Miért lesznek öngyilkosok az emberek Beszélgetés Ferenczi Sándorra/, a lélekgyógyászat európai kirii tudósavai Fölkerestük Ferenczi Sándort, a kiváló tudóst s a külföldön is ismert ünnepelt idegorvost, kivel a mostani öngyilkossági járványról beszélgettünk. Miért lesznek öngyilkosokká az emberek? Mit, jelent az öngyilkosság logikai, lélektani “ szempontból? Mi ebben a tekintetben az álláspontja a modem lélekgyógyászatnak? Ferenczi Sándor doktor ezt mondotta: — Azok, akik életrevalók, a jég hátán is megélnek. Ha nem tudna!« boldogulni, elmennek máshová, uj életet küzdenek. De akiben hajlam van az öngyilkosságra, azoknak kapóra jön a mai ínséges kor. Általánosságban válaszolni arra, hogy ml okozza a mai öngyilkosságokat, nem lehet. Minden esetet külön kellene megvizsgálni. — De mi az öngyilkosság? Logikailag az, hogy valaki önmagát a maga egészében meggyilkolja, lehetetlenség. Az ember azzal, hogy van. tgenii önmagát, teljesen nem is tagadhatja meg önmagát. Azt mondhatjuk lehetetlenség, hogy valaki megölje önmagát. Tulajdonkén nincs is öngyilkosság. — De ami logikailag lehetetlenség, az lélektanilag lehetséges. Mert mégis azt látjuk hogy vannak, akik ezt megteszik, Mi tehát ennek az értelme? Hogy magyarázhatjuk az öngyilkosságot? — Az öngyilkosok tulajdonkén nem is akarnak egészen elpusztulni, csak azt a részüket szerelnék elpusztítani, mely nem lelel meg várakozásuknak becsvágyuknak. hiúságuknak, azt a tulajdonságukat szeretnék megsemmisitent, mely szégyent, bánatot, szenvedést hozott rájuk. A szerelmes a szerelmét, mely miatt annyit gyötrődött stb. (Az sem véletlen, hogy valaki mikép végez magával: folyóba ugr!k-e, főbe lövi-' magát stb.) — Valami furcsa érzés van az öngyilkosokban, hogy az öngyilkosság, halál, valójában nem is jelenti végüket, mert csak hibáikat, bűnüket büntetik meg. De ha én magamat elitélem tolvajlás, vagy gyilkosság miatt, akkor én vagyok a biró, ki az ítéletet végrehajtom s én vagyok ai bűnös is, ki a büntetést elszenvedem. Az öngyilkosoknál az az eset. hogy mikor a biró megöli a bűnöst, elpusztítja azt is, ki az ítéletet végrehajtja. — Hogy mi az öngyilkosság mivolta, azt leginkább a melankólia nevű elmebetegségen tanulmányozhatjuk melynek egyik jellegzetessége az öngyilkosságra való hajlam. Ezek a betegek gyakran követnek el öngyilkossági kísérleteket és aztán, hogy elemezzük őket, rendszerint kiderül a következő: a beteg nem is magára haragudott, nem is magát gyűlölte, hanem olyan valakit, akit úgy szeretett, mint önönmagát, mondjuk az édes anyját, vagy valamelyik tesfvérét, mert az illetők ellentétben álltak azok- I kai az ideálokkal, melyeket róluk szerkesztett. Hozzátartozóit azonban nem illette váddal, hanem minden rosszat magára hárított, önmagában gyűlölte azokat, kiket nem mert meggyfllölni. Ezért akart megválni a melankolikus elmebeteg az élettől. Legtöbb öngyilkosság burkolt formájú gyilkosság. Az öngyilkosok zöme nem meri a fegyvert mások ellen fordítani, ezért Önmagával végez. — Az öngyilkosok szeretik az életet, többet várnak tőle, mint mások és miután nem kaphatják meg tőle azt, csaiódássukban ingerültek, türelmetlenül itthagyiák az életet Schopenhauertől, ki tagadta. az életét minden sorában, egyszer megkérdezték, hogy miután ilyen kilátástalanul iátja földi sorsunkat, miért nem öli meg magát, miért nem ajánlja az öngyilkosságot, mire ő — ha Jó! emlékszem — azt mondotta, hogy az életet nem szabad olyan komolyan venni, olyan értékesnek tartani, hogy az öngyilkossághoz folyamodjunk. Meg kell várnunk, mig beáll a nyugalom. így vélekednek a többi pesszimisták is. A» öngyilkosokban azonban valami lobbanékony optimizmus van. Neon hisznek az életben s mégis hisznek. Olyanok ők, mint azok az atheisták, kik tagadják istent. de haragszanak rá, mintha mögt.-, hinnének benne. Az öngyilkosok is az élet boldogtalan imádói s az, aki éietuntságból, spleenből fordítja maga ellen a fegyvert, tulajdonkép nagy kielégülést akar. — Titokban pedig ott van mindegyik öngyilkosság mögött az a gondolat, hogy az hat majd a tett hozzátartozóira, azokra, akik miatt elköveti, azokra, akik megbántották őt s majd bűnhődni fognak. Egy kínai mese jut eszembe. A hős ezt mondja: »Iloinap fölakasztom maga»», mat erre a fára*. Mórt épp erre a fára? »Afért itt lakik a legnagyobb ellenségein Hadd ijedjen meg. ha holnap reggel felébred s meglátja a hullámat*. Isy állt bosszút a kínai mese hőse. — Ilyenforma minden öngyilkosság vezérgondolata. Az öngyilkosban az zz öntudatlan, reménység él. hogy a Halál csak ideiglenes, csak addig tart, mig el nem múlik a harag, aztán valami képen majd ő is részt vesz az életben és színről-szinre láthatja, hogy jön oda óz ágyhoz az anya, hogy sopánkodnak a rokonok, mire ő fölébred s minden rendbe jön. Tudajdonkép nem hiszi éli hogy ö meghalhat. Azt hiszi, hogy tudja, hogy meghal, de ha igazán tudná akkor nem követhetne el öngyilkosságot. Az 5st hitetlenség munkál itt, mely nem Ismeri el a halált. Egy kisfiúval tudatják, hogy .meghalt a nagybácsi A kisfiú ezt tudomásul veszi, megérti, másnap re«goi azonban azt kérdezi, miért nem jön a nagybácsi reggelizni. Mert meghalt — válaszolják. Azt hallottam már, —. mondja a kisfiú —■ hogy meghalt, de éa azt kérdeztem, hogy miért nem jön reg\gclizni? Ez az adoma nagyon emberi. Mindnyájan azt hisszük, hogy a haléi csak ideiglenes. Elsősorban az öngyflkosok, kik azért tudnak végezni magukkal, mert képzeletűk hiányos s nem fogják föl, hogy mit jelent a halál . . . Halálra Ítéltek két oiosrt tisztet a szerbiai Vranje-fürdoa Beogradból jelentik: A vranjei bíróság most ítélkezett Korolijev Petar orosz főhadnagy, a menekült oroszok kórházának parancsnoka és Nazarenkó Timót kórházi szakács felett, akik — mint annakidején jelentettük — meggyilkolták Sztevanovics Jordán Vranje-fürdőr földművest és feleségét. A két orosz vendégségben járt Sztevánovicséknál és a vacsora elfogyasztása után a házaspárt a kórházi konyhakéssel lemészárolták. A bíróság a gyilkosokat halálraítélté. Érdekes, hogv az orosz katonatiszti becsületbiróság külön foglalkozott az üggyel és Korolijev főhadnagyot halálra, rangfosztásra és íegyvermegvonásra Ítélte.
