Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-19 / 105. szám
5. oiđa! BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 április J9. TINTA Zsidó miivész Reám is mélységesen hatottak Abel Punnak, a Jeruzsálem! művésznek bibliai képei. A biblia az emberiség gyermekkora s mindnyájunk gyermekkora kicsit. Káin a bátyánk, Abel az öcsénk. Mintha emlékeznénk s rájuk, homályosan. A kiváló művész látogatásával tiszteit meg. Szőke szakálla van,, gyér szőke haja, kék szeme. Rilkéhez ha- Eonlit. Okos, szerény. Szerénysége pedig minden igény nélkül való, az a szerénység, mely nem leplez semmit, legfölebb önmagát s arra sem büszke, hogy olyan nagyon szerény. Nehéz így szerénynek lenni. Közös ismerősünkről csevegtünk, Kűva-Feuerstein Avigdorról, a költőtől, ki hozzám intézett jeruzsáleml leveleit ekép keltezi: „a Megváltás ötödik évében“. Az uj zsidó állam mindössze ct esztendős. Erről beszélgettünk. — Én is megalakulása óta élek ott — mondotta. Mikor kiérkeztem Litvániából, azon lepődtem meg, hogy mennyire nem vagyok meglepődve. Tevéket láttam az üccán, gépkocsikát. Egy teve; egy gépkocsi. De hamar megszoktam. Másnap már úgy éreztem, hogy otthon vagyok. — Ml vonta oda? — Az, hogy a hazám. Építeni akartam. Párisban Jártam, láttam, hogy ez nagyon régi, nagyon kész, nekem semmi dolgom rajta. Palesztinába mentem. — Milyen a szellemi életük ? — Most nyitották meg a zsidó egyetemei. Azon a hegyen építettük, melyen valaha a római katonák rontottak be, hogy eipuszliísák Jeruzsáemet. Van zsidó Operánk, zsidó színházunk, hol a moszkvai zsidó színészek kaptak állandó otthont. Itt mutatják be jövőre Madách ,Ember tragédiáját“, Kova-Feiierstein verses fordításában. Shakespeare! s majdnem minden remekírót a nyelvünkön olvashatunk. Két napilap, sok folyóirat. — Tehetség ? — Rengeteg. Taián kissé sok is. — Kl*a legnagyobb emberük ? — Azt nem tudnám megmondani. Bialik, a világhíres poéta nálunk telepedett meg, egy uccát neveztek el róla, ma saját uccájában lakik. Akkoriban, mikor Jeruzsálembe költözött, váltig ünnepelték, de most már megszokták, utána sem fordulnak. — Nemo próféta ... És munkásaik ? — Természetesen szintén zsidók. — A rendőr? — Az is. — A földmives ? — Egyetemet végzett leányok szántanak, ásnak, kapálnak, kubikos munkát végeznek. Köveket hordanak az uj hazához. Egy szövetség célúi tűzte ki a föld megművelését. Képzőművészeti iskolánkba csak azokat vesszük föl, kik egy ipart is vállalnak. — A hivatalos nyelv ? — A zsidó. — Nemzetiségeik? — Arabok, keresztények. A keresztenyek zsidó állampolgárok. Vannak áttérők is. Ezek zsidóbbak a zsidóknál. Az orosz szombatosok állandóan szemünkre lobbantják, hogy mi nem vagyunk eléggé vallásosak. — Katonáik ? — Mi katonáskodunk. Nemrégiben egy apa fiát lelőtték a határon. Erre az apa, még aznap, a másik fiát küldötte el a határt őrizni. — ön hazafi? — Hogyne — szól egyenesen, egyszerűen, minden szinpadiasság nélkül, mint az, ki az édesanyjáról beszél. — Akiben nincs meg ez az érzés, abból valami nagyon emberi hiányzik, az természetellenes. Mint aki nem szereti a szüleit, gyermekeit. Látja azokat a köveket, melyekre rajzaimai nyomtam, Jeruzsálem uccáin találtam, a porból szedtem föl, mintha Isten sok ezer évvel ezelőtt nekem hullaj tóttá volna oda, éppen én nekem. Ez szép. Oly szép, hogy hirtelenében nem Is tudok rá válaszolni. Fölállok, tűnődve nézem hivő, megindító arcát. Valamit gondolok, ami annyira foglalkoztat, hogy nem tudom kimondani. Körülbelül ezt gondolom. Milyen furcsa-édes érzés lehet, hogy hazája csak' öt éves s hogy ő nem is fia a hazájának, hanem az édesapja. Hazája fiatalabb, mint ő. Még tipeg, még gyermekruhában van. Ha pedig elbotlik s megüti magát, akkor 5 fölemeli, gyöngéden, tís megcsókolja. Kosztolányi Dezső N emzetgy aláz ásért elitéit becskereki orvos A noviszadi törvényszék Gomirac-tanácsa szombaton tárgyalta a nemzetgyalázással vádolt dr. Kleitsch János zsombolyai származású becskereki orvos ügyét. Az ügyészség' vádirata szerint a becskereki lakáshivatal dr. Kleitsch János orvos által bérelt lakást egy állami hivatalnoknak utalta ki, de niertdr. Kleitsch ennek ellenére vonakodott a lakást elhagyni, megbízta Afirkovics Szvetiszláv becskereki titkosrendőrt és két becskereki rendőrt, hogy lakoltassák ki dr, Kleitschot a lakásából. Dr. Kleitsch rátámadt a rendőrökre és a vád szerint azt kiáltotta feléjük: — Házamban nem fognak vadrácok lakni — s ezzel be is csapta előttük az ajtót és nem engedte őket be a lakásba. Dr. Kleitsch ezenkivü|Jutasitotta Becker Anna nevű cselétqét, hogy ne gyújtsa meg a lakásban a lámpát, nehogy lássák, hogy a lakás egyes részei lakatlanok. Anovisadi törvényszékeiért dr.Kleitsch Jánost nemzetgyalázás elmén ezer dinár pénzbüntetésre Ítélte, ami ellen az ítélet súlyosbítása végett az ügyész felebbezést jelentett be. A síron túli szerelem Somló Sándor leánya földbirtokot örökölt Budapestről jelentik: Somló Sári szobrászmüvésznő, Somló Sándornak, a budapesti Nemzeti Színház volt igazgatójának és Vadnay Vilmának leánya néhány nappal ezelőtt értesítést kapott az illetékes hatóságtól, hogy Luzsénszky Vilma bárónő, aki rövid idővel ezelőtt halt meg, vagyonának általános örökösévé tette. A hagyatékhoz, ötszázholdas birtok, egy kastély és nagyértékü egyéb vagyontárgyak tartoznak. A váratlan örökség egy régi szerelmi regény epilógusaként Jutott Somló Sárihoz. A most elhunyt Luzsénszky Vilma bárónő és Katalin nővére beleszeretett Somló Sándorba. Nevelőapjuk, Döry József báró, volt biharmegyei főispán beleegyezett abba, hogy a leányok közül az egyik, akit Somló választ, férjhez mehessen hozzá. Somlót meg is hívták Dőry báró házához, ez alkalommal azonban kiderült, — amit addig titokban tar. tottak, — hogy Somló már házasságban él Vadnay Vilmával. A Luzsénszky-báró-Iányok a nagy csalódás után visszavonultak bihari birtokukra. Katalin bárónő néhány évvel ezelőtt meghalt. Luzsénszky Vilma, aki Somlóékkal a legbensőbb barátságot tartotta fenn és Somló Sárinak keresztanyja is volt, most hunyt el és végrendeletében fejedelmileg gondoskodott régi szerelmének leányáról. Nemzetgyalázásért elítéltek egy budapesti egyetemi orvostanárt Budapestről jelentik: A büntetőtörvényszék; Töreky-tanácsa előtt nemzetgyalázással vádolva állott dr. Köröst/ Kornél egyetemi orvostanár, aki február hó 27-ikén a földalatti villamoson a kocsi ablakára kiragasztott „Magyar imádság“ felírása plakátot letépte, összegyűrte és a földre dobta. A tárgyaláson Bogdán Lajos villamoskalauz és Imre Mátyás rendőrörmester terhelő vallomása után a vádlottat hallgatták ki, aki azzal védekezett, hogy ő rövidlátó és nem látta, milyen falragaszt tép le az ablakról. Az elnök: Miért tépett le egyáltalán falragaszt ? Körösi/: Mert olvastam a kocsiban és az ablakra ragasztott plakát elfogta a világosságot ? Az elnök: Hogy-hogy? Milyen világosság volt a földalattiban? Kőrösy: Villanylámpa. Kérem, a plakát letépése csak reflexraozgás volt nálam, félig-meddig öntudatlanul cselekedtem. A bíróság nem fogadta el az egyetemi tanár védekezését és Kőrösyt nemzetgyalázás vétségében bűnösnek mondta ki, amiért egymillió korona pénzbüntetésre Ítélte. Bonyodalom egy ellopott kabát körül Noviszadról Jelentik: Tragikomikus bonyodalom keletkezett egy ellopott télikabát körül. Filipsz Jakab noviszadi bérszolga csütörtökről péntekre virradó éjjel ittas állapotban betért Fehér Vilmos Duna-uccaí vendéglőjébe, ahol tovább ivott. Késő éjszaka Filipsz Jakab fizetett, leakasztott a fogasról egy télikabátot és el akart távozni. Fehér vendéglős és az alkalmazottak is enniókeztek arra, hogy Filipsz kabát néikiil jött a kocsmába, ntiért is kérdőre vonták, hogy miért akarja a más kabátját elvinni? A részeg Filipsz váltig erősitgette, hogy az az ő kabátja, de mert a vendéglős nem hitte el neki behívták a rendőrőrjáratot A 63-as és a 3-as rendőrök hivatalos komolysággal kihallgatták Filipsz Jakabot és kimondták a megíeiebbezhetetlen ítéletet: — A kabát FÖfpsz Jakabé — és szemrehányást tettek FehéT vendéglősnek, miért merte a derék hordárt kabátlopással gyanúsítani! Filipsz erre a télikabáttal büszke önérzettel do bizonytalan léptekkel elhagyta a vendéglőt Pár perccel utóbb Leder András géplakatos rontott be a vendéglőbe és a fogason felejtett kabátját kereste. A kabátot azonban Filipsz olvitte, mire Fehér vendéglős újra előhívta a két rendőrt akik Leder Andrással Filipsz Jakab, illetve az ellopott téjUkabát keresésére indultak. Hajnal felé Filipszrt a dofcánymonopólium raktárai körül az országúton részegen, aludva, de kabát nélkül találták. Nagynetióeen felébresztették és kérdőre vonták a kabát miatt. Filipsz égre-íöldre eskfldözött, h'ogy a kabátot sohase látta, neki kabátja nincs is és nemis volt. Ha elloptam, — mondta, — akkor tőlem Is dllopták — és mint akit * dolog többé nem érdekel, a másik oldalra fordult @s tovább aludt az országúton. A rendőrség letartóztatta és átadta az ügyészségnek s megindította a nyomozást a kabát tolvaja után. A becsei Magyar Képkor kulhsrmimkája Április 25-ikén Jókai-ünnepélyt rendeznek A staribecsei Magyar Népkör lelkes és fáradhatatlau vezetősége gyönyörű eredményekkel folytatja ez év telén megkezdett kulturmunkáját. A kör harmadik kulturestéjén Darvas Gábor ismertette a rádiót. Komoly, szaktudással és lebilincselően érdekes előadással ismertette ezt a korszakos találmányt, melynek működését is Remutatta a nagyszámban megjelent, megértő közönségnek. A negyedik kulturestén dr. Varsó János előadása szerepelt. Az előadás címe: „Róma“ volt. Páratlanul vonzó, a figyelmet állandóan ébrentartó előadásában ismevtette az örök város szépségeit, műkincseit és érdekességeit * < pompás vetített képekkel illusztrálta az előadást. Az előadót hosszantartó taps jutalmazta meg az élvezetes előadásért. A kör ötödik kulturestélyét Jókai Mór emlékének szenteli. A Jókai-ünnépségnek, melyet április 25-ikén este fél 9 órakor tartanak meg a Central nagytermében, a következő a műsora: 1. Dr. Draskóczy Ede elnök ünnepi megnyitója. 2. Csokonai—Hoppe: „A- reményhez“ énekli a Polgári Magyar Dalkör férfikara. 3. Fetter Imre szavalja Petőfi Sándor: „Jókai Mórhoz“ irt költeményét. 4. Kehler Béla: „Puszták fia“, Sárközy Lászlóné zongorakisérete mellett hegedűn előadja: Ugray Györgv, 5. Ünnepi vers. Irta és előadja dr. Faragóné, Galambos Margit. 6. „A százesztendős Jókai“, ünnepi beszéd. Tartja dr. Dettre János. 7. Jókai—Tarnay: „Milióra“ daí, énekli Rácz imréné, zongorán kiséri Ugray Gy. 8. Jókai—Liszt: „A holt költő szerelme“, melodráma. Előadja dr. Havas Lajos, zongorán kisen Ugray György. 9. Petőfi—Geiger: „Népdalegyveleg“, énekli a Polgári Magyar Dalkör vegycskara. Részvénytársaság a sikkasztott milHárdokból Letartóztatták a budapesti vásárcsarnok pénztárosát Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség letartóztatta Kaiser László vásárcsarnoki pénztárost és Bárdos Ede részvénytársasági igazgatót, akik a vásárcsarnok pénztárából másfél milliárd koronát sikkasztottak. Kaiser és Bárdos — mint kiderült — az elsikkasztott pénzen részvénytársaságot akartak alapítani, hogy ily módon biztosítsák maguknak a gondtalan megélhetést. Kaiser László elmondotta a rendőrségen, hogy Bárdos Edével együtt elhatározták, hogy kereskedelmi részvénytársaságot alapítanak. A szükséges pénzt Kaiser László a vásárcsarnrfc főpénztárából fogja elsikkasztani. Kaiser László, aki a vásárcsarnok igazgatóságának főpénztárnoka volt, eleinte csak 50—100 millió koronás összegeket vitt el a pénztárból, majd mikor a vállalatuk, a sPeriekta Rt.* komolyan kezdett kialakulni, már 150—200 milliós összeget is sikkasztott Ezeket az összegeket Bárdos Edével együtt részben beruházások-, ra, részben áruvásárlásokra fordították. Igen. érdekes, hogy Bárdos Ede azzal védekezik-a főkapitányságon, hogy neki fogalma sem volt arról, hogy Kaiser László a többszázmilliós összegeket sikkasztás utján kerítette elő. azt hitte, hogy Kaisernek dúsgazdag külfföldi ismerőse van, aki kölcsönözi ezeket az összegeket
