Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-04 / 92. szám
T925. április 4, BACSMEGYE! RAPLO 9. oldal KÖZGAZDASÁG Centralizálnak A kényszeregyezségi eljárást decentralizálva reformálják, az ország hiteiét centrálisán rontják A üzenketteiieécröi szóló pénzügyi törvény — mint megirtuk — hatályon kívül helyezte Szerbia és Montenegró területén a kény szer egy ezségről szóló renddetet, ellenben változatlanul hagyta a törvényt az ország többi részében. A kényszeregyesséíi eljárás ellen mindenütt panaszok hangzottak cl s a kirívó hibák orvoslását többször meg is ígértek. A kormány intézkedése kínos feltűnést keltett jogász- és kereskedői körökben. Azt hogy a tizenkettedckről szóló törvény a kényszeregyezségi eljárást csak Szerbia és Montenegró területére szünteti meg, hivatalosan úgy magyarázzák, hogy a kényszeresyezségi rendeletét ezekro az országrészekre egy előbbi tizemketted törvény terjesztette ki s ugyanilyen módon kellett azt hatályon kívül helyezni, ellenben a többi országrészekben külön rendeletben gondoskodnak majd a kényszeregyezségi eljárás reformjáról. E magyarázat ellenére is súlyos sérelem az, hogy bár a minisztériumban megtartott ankétem néhány nap előtt a gazdasági érdekeltségek állást foglaltak a kényszeregyezségi törvény ellen s ugyanígy nyilatkozott a legutóbbi zagrebi ügyvédi kongresszus is, még azoknak az intézkedéseknek a megreformálását is elmulasztották, amelyekre a külföldi hitel érdekében halaszthatatlan szükség van. A kereskedelmi és Iparkamarák azt kívánták, hogy kényszeregyezségek 50—C>0 százalékon alul ne legyenek köthetők. Senki háromszor kényszeregyezséget ne köthessen, vagy újabb kényszeregyezséget ne jelenthessen, amig a régebbi kényszeregyezség összes feltételei teljesítve nincsenek, s ne köthessen az sem, aki vagyonát családtagjaira vagy másra ruházta át. A ma érvényben levő kényszeregyezségi rendelet ezek nélkül az átmeneti intézkedések nélkül rontja a kereskedelem és ipar külföldi hitelét, mert ameddig ez a reudeleí érvényben van, addig a külföld bizalmatlan a jugoszláv kereskedelemmel szemben. A másik nagy sérelme a tartományok gazdasági köreinek, hogy <> postatakarékpénztár vezérigazgatósága kiadta azt a látszólagos adminisztrációs intézkedését, hogy feloszlatta a zagrebi és ljubljanai postacsekkhivatalokat és azokat fiókokká fejlesztette vissza. A sérelem abban áll: ezek u postacsekkhivatalok széles autonómiávál bírtak. A postatakarék tudvalevőleg három és fél százalékos kölcsönöket adott bankoknak ugyanakkor, amikor a Narodna Banka is csak hat százalékos kölcsönöket adott — akinek adott. A postacsekkhivatalok autonóm hatáskörükben nagy hitelezéseket eszközöltek. A fiókoknak ez már nem áll módjukban, egyszerű végrehajtószervekké degradálódtak és ezentúl a postatakarékpénztár vezérigazgatósága rendelkezik a fiókok pénzei felett és irányítja Beogradbn, ahol nemcsak újabb hiteleket nem engedélyeznek a tartományi bankoknak, — a melyek sohasem elég »nemzetiek« —• hanem a meglevő hiteleket is megvonták vagy azokat nem prolongálják tovább. Ez a centralisztikus politika a tartományi hitelélet, gazdaság gyengítéséhez és elsorvasztásához vezet. Belhajózás és az állami költségvetés, A tizenketiedről szóló törvényjavaslat bevezető indokolásában a pénzügyminiszter a 665 millió dinár kiadás-többlettel kapcsolatban megjegyezte, hegyez a többlet produktiv kiadásokra szükséges, melyek az államnak u] jövedelmeket biztosítanak. Ezek között 146 pifflW van vastrtj beruházásokra előirányozva. A költségvetésben azonban a leggondosabb tanulmányoz amellett sem ■ találunk semmit felvéve a bclhajózási forgalom fejlesztésére, árvédelmi intézkedésekre, v izszabályozások; a, kikötő- és ralipart építkezésekre s berendezésre. Pedig ezek a beruházások szintén a produktiv és feltétlenül szükséges kiadásokhoz tartoznak. A műit évi nagy árvizek a védtöltések elhanyagolt állapota miatt a népnek és az államnak száz milliókra mono károkat okoztak, mélyek a védőtöltések kellő karbantartása által elkerülhetők lettek volna. Ezzel ellentétben ez évben arra van kilátásunk, hogyf az állam az által fog jelentékeny károkat szenvedni, hogy a kis vízállás folytán az elhanyagolt gázlókban elő álló elégtelen vízmélység a hajózásnak, a viziforgalomnuk nagy akadálya lesz. ami a kereskedelemnek és különösen kivitelünknek nagy hátrányára fog-szolgálni. A vasút egyrészt nem lesz képes a forgalmat lebonyolítani, másrészt a 'magasabb szállítási díjnál fogva meg fogja fosztani kiviteli cikkeinket a versenyképességtől. Ma Jugoszláviának van az utódállamok közül a legnagyobb hajózható viziuthálózata,. Ide tartozik a Dunának csaknem egy harmadrésze, a Tiszának fele, a Dráva 196 km., a Száva 598 km., Kralj Petur és Kralj Aieksandar csatornák 238 km. hosszúságban, azonkívül a Béga és a Temes is. E vizek hajózási forgalma mindig jelentékeny' volt, de kellő intézkedésekkel még a átélhető is volna. (G. L,) Nagy az érdeklődés a budapesti tavaszi vásár iránt. Az április 18—27-ike között megtartandó budapesti nemzetközi árumintavásár iránt az egész S. li. iá. királyságban nagy érdeklődés nyilvánul me.g. Naponta érkeznek kérdezősfcödések,. amelyek azt mutatják, hogy mezőgazdák, ’ kereskedők, iparosok tömegesen készülnek a vásárra utazni. Budapesten arra számítanak, hogy Jugoszláviából mintegy 4—5000, Romániából 15.000 látogató lesz, Bulgáriából eddig mintegy 500-an jelentkeztek, ugyanennyi lengyel látogatóra számítanak. Török—Görög—Olaszország, Csehszlovákia, Ausztria, Svájc kiállítókkal és látogatókkal képviselteti magát A vásár nagy és érdekes látnivalókkal gazdáiig lesz. Az uj műcsarnok ■épületében grafikai és norinbergt áruk csoportja, Vajdahunyad várában a rrfd/d-kiállitás lesz. Az iparosan;okban talál elhelyezést a textil, bátor, szőnyeg, üveg, bőr, vegyészeti cikkek csoportja, s igen nagy' számban vesznek részt a mezőgazdasági gépgyárak is. A vásárral kapcsolatban Ingyen tolmácsok miiködnek, akik a. külföldieket kalauzolják. Telefonforgalom Romániával. Becskerekröl jelentik: A noviszadi postaigazgatóság utasítására a becskercki postahivatal főnöke véleményt kért a bánáti kereskedelmi és Iparkamarától a Romániával való telefonforgalom fölvétele kérdésében. A kamrai csütörtökön délután elnöki értekezletet hívott össze ez ügyben. Az értekezlet beható vita után ■elkészítette javaslatát, amely' szerint a forgalmat Felsőbánát és Bácskából Kikindán, Közép-Bénáiból Módoson, alsó Bánátból pedig Zsámon keresztül javasolják lebonyolítani. Mindhárom vont Temesváron fut össze. Beograd továbbra is Turo-Szcverincn át fog beszélni. Olcsóbb lett a cukor. A jugoszláv cukorgyárak kartellje a kocka- és a kristály-, nemkülönben a porcukor árát 15 —15 párával leszállította. A cukorgyárak az árleszállítást a dinár árfolyamának javulásával Indokolják. Kereskedők értekezlete a inimkakiöroí és az ünnepi munkasziínetröl. A kereskedelmi minisztérium, — mint ismeretes, — fölhívta a kereskedelmi és ipari testületeket és egyesületeket, hogy a munkaidőről szóló uj törvény kidolgozása előtt terjesszék be véleményüket a minisztériumhoz. Ebben a tárgy ban vasárnap, április 5-ikén délelőtt 11 érakor a szuboiicai Gyárosok és Kereskedők Egyesülete (Lloyd) saját helyiségében értekezletet tart, amelyre meghívja a kereskedőket és iparosakat, hogy véleményük 'meghallgatása után a miniseit ériurrávoz a szuboticai gazdasági körök 'javaslatát beterjeszthesse. — Tart&zlh-e Németország Romániának? Berlinből jelentik: Illetékes helyről szerzett értésülés szerint a német kormány, a német-román gazdasági konfliktusból kifolyóan, kérdést intézett a ióvátéteíi bizottsághoz, hogy a Banka Gencrala részéről felállított követelések valóban fennállnak-e. A jóvátétel! bizottság válaszában nem adott olyan nyilatkozatot, amely szerint ezek a tartozások fennállnának. Felemelik a romániai vasúti turiiát. Bukaresti jelentés szerint május 1-től kezdve a román államvasutakan a v asúti személy- és árudijsxabúst ötveti szállókkal fel fogják emelni. va: Zagreb —16 (—6), Sisak 165 í—25?. Jasenovae 414 (—22). Bród 3?4 (—130, Mitrovica 396 (—10), Beograd 143 (+3). Tisza: Szenta 136 (-r22>. Becse 110 (+20), Titel 178 (+14). SPORT TŐZSDE • 93® A dinár külföldi árfolyamai 1925. április 3. Zürich deviza S.35. Prága deviza 54.375—54.S75, valuta 4—54.50. Berlin, deviza 6.73—6.75 milliárd márka, valuta 6.69—6.73 milliárd márka. Becs deviza 11.39—11.43, valuta 11.36 -11.42. Trieszt deviza 39.10—39.20. Lomion deviza 296.50. Newyork deviza 161.5. Zürich, ápr. 3. Zárlat: Beograd 8.35, Paris 26.45, London 24.775, Newyork 518.50, Brüsszel 26.10, Milánó 25.175, Amsterdam 206.75, Barim 123 héttizenbaíod, Bécs 0.0073, Szófia 3.775, Prága 15.35, Varsó 1O0, Budapest 0.0072, Bukarest 2.40. Beograd, ápr. 3. Zárlat: Paris 320— 322, London 296—296.75, Newyork 62.10, Milánó 254.50-255, Berlin 14.80, Bécs 8.74—8.75, Prága 184.10, Budapest 8.60 8.63, Bukarest 29.50. Noviszadi terménytőzsde, ápr. 3. Zuhanásról szóló külföldi jelöntések folytán az irátiy'zat nálunk is lanyha, de a tulajdonképpeni árak még nem alakultak ki. A forgalom csekély. Búza, bácskai, 75, 2 százalékos 460 dinár, bácskai, 75—76, 2 százalékos 460 dinár. Tengeri, bácskai kassza dev. 170 dinár, bácskai IV. 15. 170 dinár, szeróml 170 dinár, szerűm!, V. kassza deviza 180 dinár. Liszt, bácskai 6-os kenyér 500—510 dinár. Forgalom: búza 200, tengeri 1700, liszt 200 q. Szentai gabonaárak, ápr. 3. A mai piacon a következő gabonaárak szerepeltek. Búza 450 dinár. Tengeri 160 dinár. Hajóba áprilisi 165 dinár. Árpa 275 dinár. Sörárpa 300 dinár. Zab 295 dinár. Bab 250 dinár. Muhar 325 dinár. Heremag 2010 dinár. 0-ás liszt GG. 680 dinár, 2-ős 620 dinár, 5-ös kenyérliszt 560 dinár, 7-es 420 dinár. Korpa 185 dinár. Irányzat lanyha. Vízállás Noviszadről jelentik: A novisadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdáu 180 (+7), Bogojevó 220 (+17), Vukovár 160 (+18), Palánka 1Ó6 (+16), Naviszad 155 (+17), Zemun 209 (+8), Pancsevó 182 (+2), Színedérevó 287 (—-), Orsóvá 242 (—10). Dráva: Maribor 46 (+2), Zakanj —104 (—6), Terezinopoije —74 (—4). Donji MfhoJjac 35 (+3), Osjájek 51 {—3l Szár. • fS © Ping-Pong verseny Szuboticán, Vasárnap délelőtt tíz órakor rendezik a szuboticai Ping-Pong bajnokságot a Bárány-szállóban. A \ erscay után válogatják ki azt a tiz játékost, akik vidéken képviselni fogják Szubotica színeit. A versenyre huszdináros nevezési dij mellett szombat este nyolc óráig lehet benevezni a Bárány-kávéházban. Vasárnapi sportprogram Becskereken. Vasárnap három bajnoki mérkőzést játszanak Becsierdcem A Vasutas-pályán az Obilics és a Slavia, az Obilics-pályán pedig a Borac és Vasutasok, valamint a Kadima és a Schwäbische mérkőznek. A ítgizgalmasabbnak Ígérkezik a Slavia— Obilics meccs. A vajdasági Atlétikai Aíszövctség közgyűlése Becskereken. A vajdasági Atlétikai Alszövetség vasárnap délelőtt tiz órakor a Rózsa-szállóban közgyűlést tart. A közgyűlés napirendjén többek között uj vezetőség választása is szero- Pel. KoszünetnyUvánUás Mindazon barátainknak és ismerőseinknek, kik felejthetetlen drága Maj riskánk temetésén megjelenésükkel én részvétükkel mély fájdalmunkat enyhítették, ezúton mondunk hálás köszönetét. ■ Külön keli k-JszŐnetimket tolmácsolnunk a helybeli ipartest Sietnek irántunk tanúsított részvétéért és a dalárdának szives közreműködéséért. V.*Kikinda 1925. márc. 31. Fa József és családja. AVASZI NŐI ÉS FÉRFI £ I DIVATLAPOK I I KÉZIMUNKA KÖNYVEK | \ VI6 I 1 KÖNYVKERESKEDÉSBEN | SÜBOTICAlÄjj .<0 nrrrmmmi —ír in iiíhiiiii— Crikvenica PALACE HOTEL Therapija íizikál-dietetikas kúrák beibetegeknek, kellemes tartózkodás üdülőknek, 120 kényelmes szoba, saját park If. Teljes penzió szobával együtt napi 100 dinártól kezdve. Közelebbi felvilágosítással szolgái: Therapija igazgatósága. Crikvenica horvát tengerpart. Legjobb klíma az Adrián. Tengeri fürdők. 'Tennis. Halászat. Vadászat Krka szigeten. Sportingclub. Cercle cT Entrangen. I
