Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-22 / 79. szám

1925. március 22, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Nagy botrány a porosz országgyűlésen A pártvezérek az elnökválasztásig el akarják napolni az országgyűlést .Berlinből jelenük: A porosz ország­gyűlés ülésen négy bolrány volt. A párt­vezérek bizottsága' elhatározta, hogy indítványozni fogja az országgyűlésnek március 31-ig, tehát az elnökválasztás utáni időig való elnapolását, A poros országgyűlésen ugyanis sehogy sem te­het megoldani a már hónapok óta hú­zódó kormányválságot. A szembená ló pártok körű belül egyen’ö erősek. A kormányt támogató demokrata, szociá’­­demokrata és centrum-párt csak ké'­­három szavalattal múlja fe’ül a német nem éti, a faiv> dő és a kommunis'a-párt szavazatait. Egyik ^ oldal sem elég erős arra, hogy kormányt a okítson, de arra igen, hogy bármilyen kormány működé­sét megakadályozza. Marx volt biro­­da'nri kancellár belátta a helyzet kilá­­tásia'anságát és ezért bejelentette, hogy az orszrg yülés többsege által reá ru­házott kormányalakítás^ megbízást visz­­szautasitja. Ezért határozta e' a párt­vezérek bizottsága az elnapoVsü A jobboldali pártok, amelyek ismét egyesültek a kommunistákkal, az e­­napolást minden áron meg akarták aka­dályozni. Mindjárt az ülés e'ején kitört a vihar. A német nemzetiek, a fajvédők és a kommunisták nagy lámával tilta­koztak az országgyűlés élt ápolása ellen, Wink’er német nemzeti képvise'ő art követelte, hogy Marx nyomban jelenjen meg és adjon számot a törvényszegésért. Egy fajvédő képviselő a nagy kavaro­dásban a szónoki emelvényre lépett és beszélni kezdett. A kormányp rtiikép­viselők az emelvény körül sereglettek össze és a szónokot é’celődő, gúnyos közbekiáltásokkal zavarták. A képvise’ő heves tag'ejtésse! k isérte beszédét, el.en­­fe’ei pedig utánozták minden mozdula­tát, gúnyosan ismé'elték szavait, úgy, hogy beszéde nevetésbe fűlt. Ezalatt elmentek Marx miniszterelnö­kért, aki párthívei viharos tapsai köze­pette kijelentette, hogy az alkotmány értelrrébrn a minisrterc’nö’- veheti to­homályos és gyötrelmes vádv az örök­re eltűnt gyermekkora után. az ifjúság után. melyet különösen akkor sírunk vissza, mikor a férfikorból az öregkor­ba jutunk. Ezt. bármily fájdalmas is. tu­domásul kell venni. Körülbelül idejütot­­íak a lélekboncolás során, mikor a fő­felügyelő egy napon a hivatal előtt ta­lálkozott a vezérigazgatóval. Az igaz­gató elhúzódott tőle és félénken, rosszul palástolt zavarral, kereste a zsebkendő­jét. Most. egy pillanat alatt megértette a hely/zetet. erre a mozdulatra emléke­zett. sokszor, nagyon sokszor látta, má­sok is így tesznek. vele.- az utcán, a vil­lamosokban befogják az orrukat, bizo­nyos. hogy mások is érzik, ő is érez­te. még mindig, istenem, de mennyire érezte. Hanyat-homlok futott az őszi esőben, egy orvosi táblát keresett.' már fönn is volt az emeleten. Az orvos, akihez ka­lapostul és felöltőstül rontott be. kövér, kopasz bácsi, rossz orvos, de a legjobb gyermek, férj és apa. aki kis családjá­nak már két emeletes házat éoitetett és abban sántikált, hogy -a harmadikat is felépítse. Lihegve panaszkodta el, hogy mi járatban van. Az orvos bólintott, ő is érezte a szagot. Aztán vizsgálni kezdte, szokása szerint úgy. hogy a betegről le se vetette a felöltőt, mert nála a gyor­saság volt a fontos. Keze ösztönös moz­dulattal — évtizedes orvosi gyakorlattal — a páciens zsebén pihent meg. innen pedig — a felöltő zsebéből — kihúzott egy ezüst papirosba csinosan becsoma­golt francia sajtot. . melynek érett leve már szét is folyt a zsebben. Diadalmasan lobogtatta meg ezt a le­letet mint híres sehészek műtéteknél a kór-okozó daganatot és azt a fölöttébb becses tanácsot adta á betegnek, hogy máskor ne hordjon a zsebében olyan so­káig sajtot. A főfelügyelő az orvosi tanácsért öt­ven koronát nyújtott, át. melvet az or­vos eleinte vonakodott elfogadni, de az­tán engedett neki. Mindenesetre, gondolta, egy tégla a harmadik emeletes házhoz. vább az ügyeket, ha az országgyűlést elnapolják. Neki főkötelessége arró’ gondoskodni, hogy a porosz állam cs a porosz nép ne szenvedjen kéri az akuttá vált kormányválság folytán. Neki tehát, habár nem is a’akitctt kormányt, joga van a miniszterelnöki teendők in'ézésére és kérte, hogy nyilatkozata felett nyom­­,ban ejtsek meg a szavazást. A szociáldemokraták a ház elnapo’á­­sát kérték. A német nemzetiek beje­lentették, hogy az alko ménybírósághoz fordu nak panasszal az országgyűlés i y hosszú e’napolása miatt, azután testüle­tileg kivonultak az ülésről. Marx miniszterelnök nyilatkozata felett nem lehetett megtartani a szavazást, mivel nemcsak a jobboldali pártok, ha­nem a weimari koalíció pártjai is távot maradtak. Az előbbiek az e'napolást akartak megakadáyózni, a szociá demo­kraták pedig az elnapolás mellett voltak és ezért nem szavaztak. A jobboldali pártok ezzel a tartós obstru’ dóval a centrumot akarják megpuhiiani, hogy hozzájuk csatlakozzék. Távozik a Bratlanu-konnány? Avarescu lesz az uj román miniszterelnök Bukarestből jelentik: Az egész román fővárosban lázas érdeklődés­sel tárgyalják Dúca külügyminisz­ternek egy kijelentését, amelyet tegnap tett a képviselöházban. A szóbanforgó nyilatkozat a Cuvantul vonatkozó híradása szerint a követ­kező volt: Dúca külügyminiszter: A Braiia­­nu-kormány rövidesen távozni fog. (Általános zaj.) Közbeszólások: Ráér azonnal! Dúca külügyminiszter: És utánuk jön Avarescu a néppárttal. Felkiáltások: Lehetséges ez? Ho­gyan? Dúca külürvminiszter: Igenis, Avarescu kormánya jön, akár tet­szik ez a többi ellenzéki pártoknak, akár nem. Mi azonban ugv távo­zunk el, hogy nem hagyunk uj vá­lasztási törvényt az országnak, az uj kormány tehát semmivel sem fog tisztább helyzettel szembenállói, mert a jelenlegi parlament a man­dátumok lejártáig továbbra is mű­ködni fog. Bár már mindenki hetek kérdésé­nek tartja a Bratianu-kormány tö­kéletes bukását ési bár már nem ti­tok, hogy éppen Bratianu kezdemé­nyezése és az udvarnál lévő össze­köttetései folytán csakis Avarescu következő ejtik a Hormánynralm on: a bejelentés mégis érthető feltűnést Lelteit, annál is inkább, mert az is kitűnik ebből, hogy Bratianu máris gondol olyan körülményekre, áme­nekkel nehézségeket támaszthat az uj kormánynak, ugvhogy kellő vá­rnaiban ismét átvehesse a hatal­mat. Titkos okmányokat loptak el a párisi szofjetkovetségrol A követség' titkáréi elmozdították' Páriából jelentik : A Purisbat megjelenő Ruszkaja Gazella dini lap feltűnő betűkkel a lap élér megírja, bogy az orosz szovjet delegrc ó palotájából nagyfontos­­sávu titkos Írások tűntek el, Négy nappal előbb, semmin! Kraszin nagykövet visszatért Moszkvából Párisba, Valin nagy­követségi első titkár észrevette, hogy dolgozószobájának Íróaszta­lát feltörték és elvitték azokat az okmányokat, amelyeke! a moszkvai szovjetkormány a legszigorúbban titkosaknak jelzett, köztük sok kör­rendeletét, amelyet a moszkvai kommunisía internacionálé kül­dött szét. Kraszin távollétében nem akarták nyilvánosságra hozni > lopást, hanem bizalmasan meg­kérték a párisi rendőrfőnököt, I ogy küldjön ki detekiiveket a : ivatalnokok megfigyelésere. A rendőrségnek azonban nem sike­rült a tettest kikutatni, de az ok­mányok sem kerültek vissza. Idő közben visszaérkezett Kraszin, o ! it az eset nagyon megdöbben­­tr tt, jelentette a dolgot Mosz­kvába és onnan kapott utasításra ideiglenesen felfüggesztette állá­sától Valin első titkárt. Verekedés a francia kamarában Parlamenti őrség’ vezette ki Ferronays képviselőt az ülésteremből Parisból jelentik: A kamara ülé­sén a katholikus püspökök manjíesz­­tuma ügyében beterjesztett interpel­láció során viharos jelenetek ját­szódtak le. Az ülés megnyitása után Her riot miniszterelnök lépett a szó­székre. aki beszédében nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy a kormány nem akarja a katlrolikusokat jogaik­ban csorbítani, azonban a papság egyszerűen kizsákmányolta a töme­gek hiszékenységét. A bíborosok és püspökök manifesztuma régóta elő­készített lépés, amely valósággal felhívja a lakosságot, hogy fogjon fegyvert »az egyház ellenségei« el­len. A miniszterelnöknek erre a kije­lentésére a jobboldalon nagv zaj tá­madt. Néhány jobboldali képviselő izgatottan kiáltozott. Herriot felé. aki beszédét folytatva a következőket mondotta; — Ellene vagyunk minden erőnk­kel a bankárkereszténvsésnek. ml csupán az alázat és szegénvség ke­reszténységéi támogatjuk. Herriot szavaira rettenetes lárma támadt. A kormánypártok felálltak és éljenezték a miniszterelnököt. A jobboldalon több képviselő a pado­kat verte. A szónoki emelvény előtt, amelyet Herriot még nem hagyott el. a jobboldali és baloldali képvise­lők között valóságos verekedés tá­madt. amely miatt az ülés percekig szünetelt. Az ülés újabb megnyitása után Herriot miniszterelnök kijelentette, hogy az egyház minden dicséretet megérdemel abban az időben tanúsí­tott magatartásáért, amikor az egy­ház az elnyomottak oltalmazóia volt. sajnálatának adott azonban ki­fejezést afelett, hogy az eevház las san-lassan politikai küzdelembe bo­csátkozott-Della Ferronays képviselő azt kö­vetelte. hogy Herriot vonia vissza a sértést, amellyel a katolikusokat illette akkor, amikor a bankárok ke­reszténység ről beszélt. A szónok a miniszterelnök szavait minősíthetet­len gorombaságnak mondotta. Az elnök rendreutasftótta a szóno­kot és néhány ülésről kizárta. A bal­oldal a kizáráshoz hozzájárult a jobboldal heves tüntetést rendezett Painlevé elnök felszólította Ferro• nayst. hogy hagyja el a termet, aki azonban ezt megtagadta. Az elnök erre értesítette a katonai őrséget a mely a kizárt képviselőt óriási lár­ma közben szuronyok közt kivezette a teremből. A bíborosok manifesztuma fölötti vita végül is nagy győzelmet hozott Herriot miniszterelnöknek. A kama­ra 335 szavazattal 251 ellenében el­fogadta a kormány által helyeselt napirendi indítványt, amely úgy szól. hogy helyesli és fentartia az egyház és állam különválasztásáról, rendelkező törvényeket, helyteleníti a törvényes rend megdöntésére irá­nyuló erőszakot, bizalmát_ fejezi kj a kormány iránt és íslhivia. hogy továbbra is eltökélten és loiáUsan al­kalmazza a világi törvénvt. Kisebbségi Élet « a» Goga Octuvián, hires román költő­, politikus, a napokban szintén megláto- 1 gáttá néhány párthivével együtt Bei­­* nády Györgyöt, az erdélyi magyarság !vezetőjét.- Az illusztris vendégek tiszte­­j Jetére a magyar pártvezér vacsorát ! adott, amelynek során jelentős politikai ■ nyilatkozatuk hangzottak el' (foga OcUr vián és a jelenlevő román politikusok részéről; A vacsora alatt elsőnek Bér­­nády szólalt föl, aki üdvözölte vendé­geit, elsősorban Goga Octaviánt, - akit felkért,.adjon őszinte felvilágosítást ar­ról, begy vájjon a román ellenzék hata­­lomrakerülése uj rendszer* hossna-e a kisebbségek számára. Goga a házigazda ielszoSitá »ára nyomban ♦. álaszoK és be­szédében kifejtette, hogy a kormanyvá.1- tozás rendszerváltozást fog • jelenteni a magyarság sorsára nézve. A szászrégo­­ni választás —mondotta —, ahol a ro­mánság először működik együtt a ma­gyarsággal, nem jelentéktelen epizód; mindkét félre nézve, a magyarságra is; és az Avarescu-pártra is nagy j eleit tő­séggel bír. A magyarságnak itt nyílik legelső alkalma arra, hogy Vizsgái’ te­gye:: a pártfcgyeleirnröl és politikai' megbízhatóságáról. . A románok szem­pontjából pedig azért fontos ez a vá­lasztás, mert bizonyítani fogja, hogy a magyar és román nép. egy pton jár. Az aradi szobrok lebontására a nač" pókban rendeletet adott ki-a román kul­tuszminiszter. A rendelet végrehajtásá­val kapcsolatban Arad polgármestere a következő nyilatkozatot tette: — A legsrélyesebben vissza kell uta­sítanom a budapesti lapók ama vádját, hogy a román kormány felrúgta volna a szobrok ügyében tett megállapodáso­kat. Való igaz, hogy annak idején kor­mányunk és a bukaresti magyar követ abban állapodtak meg, hogy a Kossuth­­szebrot és a vértanuk szobrát kiszol­gáltatjuk Magyarországnak. Á megálla­podás értelmében a magyar kormány­nak gondoskodnia kellett volna a. szob­rok . lebontásának megkezdéséről. Ez azonban egyre késett Tekinteitei arra a körülményre, hogy a szobrok a utal bedeszkázott formában nem maradhat­nak időtlen-időkig Arad terein, mert így csak elcsúfítják - a várost, kormányunk néhány nappal ezelőtt elrendelte, mind­két szobormű lebontási munkiatainak megkezdését. A munkálatokat néhány napon belül foganatosítani fogjuk. Ez% azonban semmi körülmények között nem jelenti azt. hogy a szobrokat nem szolgáltatják ki Magyarországnak. Hlinka páter, a szlovák néppárt vezé­re, a »Slovak* című lapban még a múlt évben éles támadást intézett Hromada kassai római katolikus lelkész ellen, mert a földosztáson papi funkciót vég­zett: megáldotta a zászlót, miután az

Next

/
Oldalképek
Tartalom