Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-22 / 79. szám
1925. március 22, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Nagy botrány a porosz országgyűlésen A pártvezérek az elnökválasztásig el akarják napolni az országgyűlést .Berlinből jelenük: A porosz országgyűlés ülésen négy bolrány volt. A pártvezérek bizottsága' elhatározta, hogy indítványozni fogja az országgyűlésnek március 31-ig, tehát az elnökválasztás utáni időig való elnapolását, A poros országgyűlésen ugyanis sehogy sem tehet megoldani a már hónapok óta húzódó kormányválságot. A szembená ló pártok körű belül egyen’ö erősek. A kormányt támogató demokrata, szociá’demokrata és centrum-párt csak ké'három szavalattal múlja fe’ül a német nem éti, a faiv> dő és a kommunis'a-párt szavazatait. Egyik ^ oldal sem elég erős arra, hogy kormányt a okítson, de arra igen, hogy bármilyen kormány működését megakadályozza. Marx volt biroda'nri kancellár belátta a helyzet kilátásia'anságát és ezért bejelentette, hogy az orszrg yülés többsege által reá ruházott kormányalakítás^ megbízást viszszautasitja. Ezért határozta e' a pártvezérek bizottsága az elnapoVsü A jobboldali pártok, amelyek ismét egyesültek a kommunistákkal, az enapolást minden áron meg akarták akadályozni. Mindjárt az ülés e'ején kitört a vihar. A német nemzetiek, a fajvédők és a kommunisták nagy lámával tiltakoztak az országgyűlés élt ápolása ellen, Wink’er német nemzeti képvise'ő art követelte, hogy Marx nyomban jelenjen meg és adjon számot a törvényszegésért. Egy fajvédő képviselő a nagy kavarodásban a szónoki emelvényre lépett és beszélni kezdett. A kormányp rtiiképviselők az emelvény körül sereglettek össze és a szónokot é’celődő, gúnyos közbekiáltásokkal zavarták. A képvise’ő heves tag'ejtésse! k isérte beszédét, el.enfe’ei pedig utánozták minden mozdulatát, gúnyosan ismé'elték szavait, úgy, hogy beszéde nevetésbe fűlt. Ezalatt elmentek Marx miniszterelnökért, aki párthívei viharos tapsai közepette kijelentette, hogy az alkotmány értelrrébrn a minisrterc’nö’- veheti tohomályos és gyötrelmes vádv az örökre eltűnt gyermekkora után. az ifjúság után. melyet különösen akkor sírunk vissza, mikor a férfikorból az öregkorba jutunk. Ezt. bármily fájdalmas is. tudomásul kell venni. Körülbelül idejütotíak a lélekboncolás során, mikor a főfelügyelő egy napon a hivatal előtt találkozott a vezérigazgatóval. Az igazgató elhúzódott tőle és félénken, rosszul palástolt zavarral, kereste a zsebkendőjét. Most. egy pillanat alatt megértette a hely/zetet. erre a mozdulatra emlékezett. sokszor, nagyon sokszor látta, mások is így tesznek. vele.- az utcán, a villamosokban befogják az orrukat, bizonyos. hogy mások is érzik, ő is érezte. még mindig, istenem, de mennyire érezte. Hanyat-homlok futott az őszi esőben, egy orvosi táblát keresett.' már fönn is volt az emeleten. Az orvos, akihez kalapostul és felöltőstül rontott be. kövér, kopasz bácsi, rossz orvos, de a legjobb gyermek, férj és apa. aki kis családjának már két emeletes házat éoitetett és abban sántikált, hogy -a harmadikat is felépítse. Lihegve panaszkodta el, hogy mi járatban van. Az orvos bólintott, ő is érezte a szagot. Aztán vizsgálni kezdte, szokása szerint úgy. hogy a betegről le se vetette a felöltőt, mert nála a gyorsaság volt a fontos. Keze ösztönös mozdulattal — évtizedes orvosi gyakorlattal — a páciens zsebén pihent meg. innen pedig — a felöltő zsebéből — kihúzott egy ezüst papirosba csinosan becsomagolt francia sajtot. . melynek érett leve már szét is folyt a zsebben. Diadalmasan lobogtatta meg ezt a leletet mint híres sehészek műtéteknél a kór-okozó daganatot és azt a fölöttébb becses tanácsot adta á betegnek, hogy máskor ne hordjon a zsebében olyan sokáig sajtot. A főfelügyelő az orvosi tanácsért ötven koronát nyújtott, át. melvet az orvos eleinte vonakodott elfogadni, de aztán engedett neki. Mindenesetre, gondolta, egy tégla a harmadik emeletes házhoz. vább az ügyeket, ha az országgyűlést elnapolják. Neki főkötelessége arró’ gondoskodni, hogy a porosz állam cs a porosz nép ne szenvedjen kéri az akuttá vált kormányválság folytán. Neki tehát, habár nem is a’akitctt kormányt, joga van a miniszterelnöki teendők in'ézésére és kérte, hogy nyilatkozata felett nyom,ban ejtsek meg a szavazást. A szociáldemokraták a ház elnapo’ását kérték. A német nemzetiek bejelentették, hogy az alko ménybírósághoz fordu nak panasszal az országgyűlés i y hosszú e’napolása miatt, azután testületileg kivonultak az ülésről. Marx miniszterelnök nyilatkozata felett nem lehetett megtartani a szavazást, mivel nemcsak a jobboldali pártok, hanem a weimari koalíció pártjai is távot maradtak. Az előbbiek az e'napolást akartak megakadáyózni, a szociá demokraták pedig az elnapolás mellett voltak és ezért nem szavaztak. A jobboldali pártok ezzel a tartós obstru’ dóval a centrumot akarják megpuhiiani, hogy hozzájuk csatlakozzék. Távozik a Bratlanu-konnány? Avarescu lesz az uj román miniszterelnök Bukarestből jelentik: Az egész román fővárosban lázas érdeklődéssel tárgyalják Dúca külügyminiszternek egy kijelentését, amelyet tegnap tett a képviselöházban. A szóbanforgó nyilatkozat a Cuvantul vonatkozó híradása szerint a következő volt: Dúca külügyminiszter: A Braiianu-kormány rövidesen távozni fog. (Általános zaj.) Közbeszólások: Ráér azonnal! Dúca külügyminiszter: És utánuk jön Avarescu a néppárttal. Felkiáltások: Lehetséges ez? Hogyan? Dúca külürvminiszter: Igenis, Avarescu kormánya jön, akár tetszik ez a többi ellenzéki pártoknak, akár nem. Mi azonban ugv távozunk el, hogy nem hagyunk uj választási törvényt az országnak, az uj kormány tehát semmivel sem fog tisztább helyzettel szembenállói, mert a jelenlegi parlament a mandátumok lejártáig továbbra is működni fog. Bár már mindenki hetek kérdésének tartja a Bratianu-kormány tökéletes bukását ési bár már nem titok, hogy éppen Bratianu kezdeményezése és az udvarnál lévő összeköttetései folytán csakis Avarescu következő ejtik a Hormánynralm on: a bejelentés mégis érthető feltűnést Lelteit, annál is inkább, mert az is kitűnik ebből, hogy Bratianu máris gondol olyan körülményekre, ámenekkel nehézségeket támaszthat az uj kormánynak, ugvhogy kellő várnaiban ismét átvehesse a hatalmat. Titkos okmányokat loptak el a párisi szofjetkovetségrol A követség' titkáréi elmozdították' Páriából jelentik : A Purisbat megjelenő Ruszkaja Gazella dini lap feltűnő betűkkel a lap élér megírja, bogy az orosz szovjet delegrc ó palotájából nagyfontossávu titkos Írások tűntek el, Négy nappal előbb, semmin! Kraszin nagykövet visszatért Moszkvából Párisba, Valin nagykövetségi első titkár észrevette, hogy dolgozószobájának Íróasztalát feltörték és elvitték azokat az okmányokat, amelyeke! a moszkvai szovjetkormány a legszigorúbban titkosaknak jelzett, köztük sok körrendeletét, amelyet a moszkvai kommunisía internacionálé küldött szét. Kraszin távollétében nem akarták nyilvánosságra hozni > lopást, hanem bizalmasan megkérték a párisi rendőrfőnököt, I ogy küldjön ki detekiiveket a : ivatalnokok megfigyelésere. A rendőrségnek azonban nem sikerült a tettest kikutatni, de az okmányok sem kerültek vissza. Idő közben visszaérkezett Kraszin, o ! it az eset nagyon megdöbbentr tt, jelentette a dolgot Moszkvába és onnan kapott utasításra ideiglenesen felfüggesztette állásától Valin első titkárt. Verekedés a francia kamarában Parlamenti őrség’ vezette ki Ferronays képviselőt az ülésteremből Parisból jelentik: A kamara ülésén a katholikus püspökök manjíesztuma ügyében beterjesztett interpelláció során viharos jelenetek játszódtak le. Az ülés megnyitása után Her riot miniszterelnök lépett a szószékre. aki beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kormány nem akarja a katlrolikusokat jogaikban csorbítani, azonban a papság egyszerűen kizsákmányolta a tömegek hiszékenységét. A bíborosok és püspökök manifesztuma régóta előkészített lépés, amely valósággal felhívja a lakosságot, hogy fogjon fegyvert »az egyház ellenségei« ellen. A miniszterelnöknek erre a kijelentésére a jobboldalon nagv zaj támadt. Néhány jobboldali képviselő izgatottan kiáltozott. Herriot felé. aki beszédét folytatva a következőket mondotta; — Ellene vagyunk minden erőnkkel a bankárkereszténvsésnek. ml csupán az alázat és szegénvség kereszténységéi támogatjuk. Herriot szavaira rettenetes lárma támadt. A kormánypártok felálltak és éljenezték a miniszterelnököt. A jobboldalon több képviselő a padokat verte. A szónoki emelvény előtt, amelyet Herriot még nem hagyott el. a jobboldali és baloldali képviselők között valóságos verekedés támadt. amely miatt az ülés percekig szünetelt. Az ülés újabb megnyitása után Herriot miniszterelnök kijelentette, hogy az egyház minden dicséretet megérdemel abban az időben tanúsított magatartásáért, amikor az egyház az elnyomottak oltalmazóia volt. sajnálatának adott azonban kifejezést afelett, hogy az eevház las san-lassan politikai küzdelembe bocsátkozott-Della Ferronays képviselő azt követelte. hogy Herriot vonia vissza a sértést, amellyel a katolikusokat illette akkor, amikor a bankárok kereszténység ről beszélt. A szónok a miniszterelnök szavait minősíthetetlen gorombaságnak mondotta. Az elnök rendreutasftótta a szónokot és néhány ülésről kizárta. A baloldal a kizáráshoz hozzájárult a jobboldal heves tüntetést rendezett Painlevé elnök felszólította Ferro• nayst. hogy hagyja el a termet, aki azonban ezt megtagadta. Az elnök erre értesítette a katonai őrséget a mely a kizárt képviselőt óriási lárma közben szuronyok közt kivezette a teremből. A bíborosok manifesztuma fölötti vita végül is nagy győzelmet hozott Herriot miniszterelnöknek. A kamara 335 szavazattal 251 ellenében elfogadta a kormány által helyeselt napirendi indítványt, amely úgy szól. hogy helyesli és fentartia az egyház és állam különválasztásáról, rendelkező törvényeket, helyteleníti a törvényes rend megdöntésére irányuló erőszakot, bizalmát_ fejezi kj a kormány iránt és íslhivia. hogy továbbra is eltökélten és loiáUsan alkalmazza a világi törvénvt. Kisebbségi Élet « a» Goga Octuvián, hires román költő, politikus, a napokban szintén megláto- 1 gáttá néhány párthivével együtt Bei* nády Györgyöt, az erdélyi magyarság !vezetőjét.- Az illusztris vendégek tisztej Jetére a magyar pártvezér vacsorát ! adott, amelynek során jelentős politikai ■ nyilatkozatuk hangzottak el' (foga OcUr vián és a jelenlevő román politikusok részéről; A vacsora alatt elsőnek Bérnády szólalt föl, aki üdvözölte vendégeit, elsősorban Goga Octaviánt, - akit felkért,.adjon őszinte felvilágosítást arról, begy vájjon a román ellenzék hatalomrakerülése uj rendszer* hossna-e a kisebbségek számára. Goga a házigazda ielszoSitá »ára nyomban ♦. álaszoK és beszédében kifejtette, hogy a kormanyvá.1- tozás rendszerváltozást fog • jelenteni a magyarság sorsára nézve. A szászrégoni választás —mondotta —, ahol a románság először működik együtt a magyarsággal, nem jelentéktelen epizód; mindkét félre nézve, a magyarságra is; és az Avarescu-pártra is nagy j eleit tőséggel bír. A magyarságnak itt nyílik legelső alkalma arra, hogy Vizsgái’ tegye:: a pártfcgyeleirnröl és politikai' megbízhatóságáról. . A románok szempontjából pedig azért fontos ez a választás, mert bizonyítani fogja, hogy a magyar és román nép. egy pton jár. Az aradi szobrok lebontására a nač" pókban rendeletet adott ki-a román kultuszminiszter. A rendelet végrehajtásával kapcsolatban Arad polgármestere a következő nyilatkozatot tette: — A legsrélyesebben vissza kell utasítanom a budapesti lapók ama vádját, hogy a román kormány felrúgta volna a szobrok ügyében tett megállapodásokat. Való igaz, hogy annak idején kormányunk és a bukaresti magyar követ abban állapodtak meg, hogy a Kossuthszebrot és a vértanuk szobrát kiszolgáltatjuk Magyarországnak. Á megállapodás értelmében a magyar kormánynak gondoskodnia kellett volna a. szobrok . lebontásának megkezdéséről. Ez azonban egyre késett Tekinteitei arra a körülményre, hogy a szobrok a utal bedeszkázott formában nem maradhatnak időtlen-időkig Arad terein, mert így csak elcsúfítják - a várost, kormányunk néhány nappal ezelőtt elrendelte, mindkét szobormű lebontási munkiatainak megkezdését. A munkálatokat néhány napon belül foganatosítani fogjuk. Ez% azonban semmi körülmények között nem jelenti azt. hogy a szobrokat nem szolgáltatják ki Magyarországnak. Hlinka páter, a szlovák néppárt vezére, a »Slovak* című lapban még a múlt évben éles támadást intézett Hromada kassai római katolikus lelkész ellen, mert a földosztáson papi funkciót végzett: megáldotta a zászlót, miután az