Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-01 / 58. szám
BAC5MEGYEI NAPLÓ Í3. oldal. 1925. március 1. Vallás és nemzetiségi A noviszadf református e^'ház | lelkésze szükségesnek tartotta, hogy I megtagadja szolidaritását annak . a I vajdasági magyar lapnak politikájú* * I fúl, amely nem a magyarság, hanem a keresztény magyarság érdekeinek védelmét tűzte ki céljául, keresztény magyar pap leckézteti meg a keresztény magyar lapot, hogy nem szabad ,a magyar kisebbségi jogokért folytatott küzdelem hitelét aláaknázni a felekezeti türelmetlenség és faji gőg robbanóanyagával. Mintha a magyarság ezeréves történetének tragikuma villámlana meg a kálvinista prédikátor intelmében. A magvarság fajvédelmi harca neja mai keletű, hanem vis szarn-ulik Szerit István korába, amikor a királyság szoros állam rendiéibe tort nomád nép sziláiul védekezett a fajtája ősi tisztaságát és ünrcndelkező függetlenségét veszélyeztető kc-'-'^zfánvség ellen. Koppány és Vata lázadása nem vallási, hanem nemzeti mozgalom volt, kétségbeesett erőkifejtés a keresztény okokkal beáradó idegen befolyások megtörésére. Évszázadokig tartott, míg a magvar lélek behódolt a kér«—-1-—.«-ég szellemének és a nemzeti fejlődés érdekeit össze tudta eweztetni a keresztény kultúra szempontjaival. A. mohácsi vész után az elnyomatás ellen háborgó magyar népléleki a hitújítás varázsa alá került. Azt .a történelmi tényt, hogy a tizenhatodik században. Magyarország lakosságának kétharmada a reformációhoz szegődött nem pusztán vallási hanem főként nemzeti motívumok idézték elő és jelentős része volt benne annak az elkeseredett elégedetlenségnek, amely a iiitbuzgóau kaíboliku.s,. de a magyarságtól teljesen idegen Habsburgok uralma alatt elharapózott. Az ellenreformáció sikere sem a vallásos mewítóződés irányváltozásának tulajdonítható, hanem azoknak a nyomatékos hatalmi eszközöknek, amelyekkel a Habsburgok Pázmány Pétqr nagyszerű hitvitázó munkáját megtoldottak. A magyarság vallási ellentéteit mozgató politikai okok a hitviták és vallási üldözések hullámainak lecsüiapuita után a maguk teljes tisztaságában törtek felszínre és Rákóczi, majd Kossuth szabadságirarcát eredményezték. Rákóczi és Kossuth a legklasszikusabb megtestesülései azoknak a fajvédelmi törekvéseknek, amelyek a magyar történelmen végighúzódnak. A török vfisszaszoritására még lehetett a kereszténység jelszavaival csatasorba állítani a magyarságot, de a habsburgl abszolutizmus megostromlása szükségkép a csalás nemzeti ideológiára támaszkodhatott, Rákóczi és Kossuth a magyarságban rejlő erők szabad érvényesüléséért rántottak kardot anélkül, hogy a magyarság keresztény jellegének kidomboritásáva! kizártak volna a kitűzött célok köréből bárkit Is, aki magát magyarnak vallotta. A vesztett háború, a forradalmait és a súlyos békeszerződés nyomán keletkezett izgalmak paroxizmusában fejlődött ki a keresztény magyar fajvédő politika. A magyar nép viszszanyerte önrendelkezési jogát, de olyan katasztrofális körülmények között, hogy a régi területek méreteihez hozzánŐtt középosztályt eltartani nem tudó, harmadára olvadt ország vezetői a numerus,clausus és hasonló korlátozások alkalmazásával próbálnak jogcímeket találni a kielégíthetetlen igények visszautasítására. Ez az újsütetű fajvédelem Magyarországon, ha nem is helyeselhető, de lélektanilag 6s gazdaságilag 'megmagyarázható. Szabad-e azonban ezeket a fajvédelmi jelszavakat importálni az utódállamok magyarságának kisebbségi politikájába? Erre a kérdésre fele! meg a novisadi kálvinista magyar prédikátor, amikor tiltakozik az ellen, hogy a keresztény jelzőt a magyar kisebbsé" táborának megszükitésérc és a nemzetiségi küzdelem világnézleti színezésére használják fel. Vétek a magyar kisebbség ellen az állampolgári jogegyenlőségért, a nyelvi és kulturális szabadságért vívott magyar kisebbségi harc esélyeit annak hirdetésével rontani, hogy nem mindenki magyar, aki annak érzi és vallja magát és hogy a magyarság oldalán a vezér! hivat rútságot nemcsak a tudás, jellem és magyar hűség. hanem a felekezeti hovatartozás is meghatározza. A kisebbségi politika azon az alapelven sarkallik. hogy az állam polgárai a jogok mértéke tekintetében nem osztályozhatók faj. nyelv és vallás szerint különböző kategóriákba. Ha azt akarjuk, hogy az uralkodó többség ezt az elvet tiszteletben tartsa, akkor nekünk semmiesetre sem szabad a gyűlölködő faji elfogultság példáját szolgáltatni saját tömegeink felekezeti klassziűkálásáva! és olyan fajelmélet propagálásával, amelynek értelmében a kisebbség elnyomása jogos fegyver a többség uralmának megszilárdítására. hm. hogy jelöltekre nézve következő ajánlatok tétettek: Szabó Imre által Kupacson, 1875, évi július 3-án kelt és beadott nyilatkozatban Orabarits Ernő aJAItatfte képviselőjelöltül és részére, mint bizalmi férfiak ugyan Szabó Imre által szóval, öregebb Farahó János és Koioszár János jelöltetik ki. Nendvich Gyula által Dárdán, 1875. július hó 4-én kelt és beadott nyilatkozatban Jókai Mór ajállatik képviselőjelöltül és részére, mint bizalmiférfiak: Petrás Ferenc, Rosenbaum Illés. Tóth János, Markovlts Miklós jelöltettek ki. Minthogy tíznél több választó szavazást kívánt, a választási elnök által a szavazás törvényszabta reggeli 9 órára tűzetett ki. MégisJíö órakor Grabarifs Ernő választási elnök előtt megjelenvén, előtte és az összes jelenlevő választók előtt kijelentette. hogy a jelöltségtől visszalép. Választási elnök erre az 1874. évi Jókai Mór a baranyai magyarok és sokácok képviselője A százesztendős Jókai ünneplésével ajl vajdasági magyarság még adós. Pedig | Jókai Mórnak nem kevés köze vau aj vajdasági magyarsághoz. A baranyai! magyarság ma is sokat gondol és sok-1 szór gondol Jókaira, aki összes müveit j megkiildötte a dárdai kaszinónak és a j magyar országgyűlés képviselőházában j négy cikluson keresztül hordta szivén a siklósi, dárdai és batinai járások magyarjainak ügyét-baját, közel húsz éven át volt buzgó őre és hű sáfárja annak a magyarságnak, amely ma a Vajdasághoz csatolt Baranyát lakja. Jókai, mint politikus kevés idegszálat nyütt el Baranyában, ahol a kálvinisták egyhangúlag hozták be, a sokácok »Zsivió Jokics« felkiáltással tömörültek mögötte. Jókai, a politikus a régi szabadelvű-párt klubblielyiségében, bizonyára hálásan gondolt választóira, amint azok is meghatotta» emlékeznek a szeüdszemü, ábrándos öreg .arra, aki készséggel fogadott cl meghívásokat és jókedvvel tért be sok baranyai pincébe. A , politika' küzdelmek részleteit?én js >pincében hallottam. A pince jelentős hely a baranyai hegyláncon. Külön tanulmányra rászolgált öröm és bánat aziluma a gazdáknak. Ide vezetik be első látogatójukat, ide invitálják meg legkedvesebb vendégüket, enyhe hűvösében pazarolják el a magyar faj legdrágább, legigazibb ajándékát: a magyar őszinteséget. Baranyában ma is sok élő tanítja van a választásoknak, tekintélyesszáruu Jókait tisztelő választó meditál és centen-) náriumra való tekintet nélkül gyönyör-! ködik a szép múltban, amelyből roha-1 nó századunkban, már ötvenhárom‘ÍV * után anakronizmus lett. * A siklósi kerület a szomorú emlékű abszolutizmus alkonya után 186! március tizennyólcadlkán adta Jókainak az első mandátumot s megtisztelte ezzel az 1865 november tizenhatodikán tartott második választáskor is. Jókai, mint politikus'a mai Vajdasághoz tartozó Baranyában 1872 június 23-án megtartott választáskor jelent meg. A dárdai választókerületben a Deák-párti Térey Pállal szemben a balközéppárti Jókait léptették föl. Térey hivatalos jelölt volt, őt a járás urai támogatták, Jókait, mint ellenzéki jelöltet a földművelő nép segítette győzelemhez. A járás református lakossága nagy lelkesedéssel sorakozott Jókai zászlója körül. Az 1872-es év nagyon esős volt, ami a nagy költót nem akadályozta meg abban, hogy körüljárja területének községeit. Fökortesével Nendtvich Gyula mérnökkel kitartóan látogatta híveit. Erről az útról a szerkesztésében megjelent -Hon- című napilapban be is számolt és megírta,, hogy neki jutott a legsárosabb kerület. Baranyának akkor még kevés országútin volt, a vendégmarasztaló, ragadós sár sok akadályt okozott az utasnak. A választás napján nagy tolongás volt Dárdán. Mindenki a választási helyiség felé igyekezett. A választás megnyitása után Gózon Lajos választási elnök fölolvasta az 1848. évi V. törvénycikk vonatkozó részét és felhívta a választókat, hogy a bizalom egy vagy két egyén felé irányul-e. Ekkor Burgsteller Ferenc Térey Pált, Ács Gedeon hírneves református prédikátor pedig Jókai Mórt ajánlotta, ács Gedeon, Nagy András, ifjú Farkas János, Adóm Sándor, Szüts János, Vir.czy Ferenc, Vinczy Gyula, Kovács Sándor, Fodor István és Pápa Sándor kérelmére elrendelték a szavazást. Sorshúzás utján a »V« betűvel kezdődő községek választói szavaztak először. Az elnök kijelentette, hogy csak igazolási jegygyei ellátottak jöhetnek a szavazatszedő bizottság elé és pedig községenként. Vördsrnart választott elsőnek. Jókai első szavazója innen Szegedi Mihály volt. Vörösmartról Jókai 103 szavazatot kapott, mié Térey 47-ef. Péfmonostor, Laskó, Kopács, Sepse, Kisfalud, Kiskőszeg, kő. Karancs, Kácsfalu, Hercegszőllős, Herccgmárok, Daróc, Darázs, Csúza, Dolmány, Bodotya, Benge, Barairyavár, Uellye és Bán öntötte magából a Jókaira -szavazókat.. A, .sokácság is Jókai pártján volt. Büszkén vallotta magát balpártinak. »Zsivio lira« — kiáltották uton-utfélen. A hivatalos hatalommal való viszszaélés vígan tombolt. A sokácok Jókai helyett Jökics nevet mondtak a bizottság előtt. Ezeknek a szavazatait visszautasították. Az eljárás nagy elkeseredést keltett. Minden hivatalos' nyomás sem vezetett mégsem sikerhez. Térey csak ki!-- ncszáz nyolcvanöt szavazatot kapott. Ezzel szemben . Jókai 659 többséggel ezerhatszázr.egyvennégyet. Stankovits Döme dárdai lakos többedmagával a választás ellen, ünnepélyesen óvást emelt. Megígérte, hogy indokait *a legközelebb megnyitandó országgyűlésnek bejelenteni,, illetőleg beterjeszteni cl nem mulasztandjä«.. Az óvásnak agy látszik nem volt folytatása, mert a mandátumot nem semmisítették meg. * 1875 Julius negyedikén megtartott képviselőválasztás alkalmából ismét Jókai Mórt jelölte a választók nagy tömege Dárdán. Klltmjelöltje Orabarits Ernő ügyvéd volt. A választás megnyitása után Jókait Nendtvich Gyula ajánlotta, Orabarits Ernőt pedig Szabó Imre. A szavazók felvonulásából Grabaríts nem sok jót remélhetett, mert a jelöltségtől - visszalépett. Háromnegyed kilenckor ezt be is jelentette az ellenzéknek. Jókai egyhangúlag megválasztott képviselő lett. A választási jegyzőkönyv, mellyel Jókai Mór Baranya-vármegyében a negyedik — utolsó — mandátumát kapta, itt? következik: Jegyzőkönyv. Az 1S75. évi augusztus 28-án egybehívott országgyűlésre Baranya-me-33-ík törvénycikk 81, §-^ értelmében az ellenjelölt nélkül maradt Jókai Mórt a- dárdai választókerület országgyűlési képviselőjének nyilvánította. A választás ekép történt lefolyásáról három példányban vezetett jegyzőkönyv ezzel befejeztetvén, annak egyik- példánya Jókai Mór megválasztott képviselőnek tériívéuy mellett elküldetett, a másik két példány pedig a központi választmánynak megküidetett.-Kelt Dárdán, Julius hó 4-én, 1875. Jellachicli, Károly, helyettes választási elnök. . Ecscdi József, választási jegyző. 'Jókai aze-'han erről a mandátumáról lemondott, mert az általános választáson Budapest hatodig kerülete is képviselőjévé választotta. Jókai a Terézváros mandátumát tartotta .heg. Jókai utódjaként Dárdán Dcgenfdd Lajos gróf következett. Ezzé! a száraz beszámolóval korántsem fejeződött be a meleg, bensőséges viszony, amely Jókait és baranyai választóit a költőóriás lí>04-ben bekövetkezett haláláig összefűzte. Beláthatatlan sora a depttíációknak. kérelmek, panaszok Ms közbenjárást kérő levelek tömege árasztotta el a történelmi nevezetességre emelkedett svábhegyi villát és Jókait sokoldalú szinte emberfeletti munkát kívánó elfoglaltsága sem akadályozta meg abban, hogy segítségére siessen a hozzáfordulóknak. Jókai Mór emléke Baranyában ma is él, élénkebben, lobogóbban, mint bárhol másutt. A Vajdaság elmaradt ünnepléséért kárpótolja' Jókai szellemét annak a kis háromszögnek megilletődött forró és szinte kegyelete, mely nem halványul el a múló idővel. * Néhány lelkes, csillogó szemű magyar kálvinista gazdával ülünk a gyertyafényes. pincében. És velünk Jókai szelleme. Milyen kár, hogy nem látta ezeket a bus fejű, könnyes szemű baranyai magyarokat. Gyönyörű és megható írás születhetett volna belőle. Mestcrházy Ambrus. UHÄSZ GYULA: DICSŐSÉG ADYNAK Fekete-zöld babérjuk terhe Hatodik éve hull sírodra S nem némvUál el, Ady Endre De zendiilsz távol századokba! Illés-szekerén szállsz fölöttünk Monfblanc-telőnól magasabban, Magányosan s ez árva földről Himnusz, sírás, utadra harson. gye dárdai választókerületében, a kerület székhelyén Dárdán. 1875. évi Julius hó 4-én történt képviselőválasztásról. Jelen voltak:: Jelachich Károly elnök, Ecsedi Károly jegyző. A választási elnök - az eljárást reggeli 8 órakor megnyitván, 8?A órakor kijelenti, Mert téged illet a dicséret, Ki értünk vívódtál, daloltál S akartad, hogy a magyar elet Étjen s érette sírba rogytál. M:t adjunk, éneket, virágot. Rabért, méltót dicséretedre? Elmúlnak országok, virágok S te élsz, te győzöl, Ady Endrét
