Bácsmegyei Napló, 1925. február (26. évfolyam, 30-57. szám)
1925-02-02 / 31. szám
4 OLDAL * ÄRA Et, DINAR Psstarlna piaéeaal Kcjrielecilí mindín reggel, «ismén után é* hétfőn délben .... «or . . . . hlofizelesi ar negyedévre 13S dinar Telefon szára; Kiadóliivataí 8—58, Szerkesztőség 5—10 Kiadóhivatal: Sulotica, Aleksandrova uí. j,(Le!bach*palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rcssia-Foncišfs'rpalota') Passes nagy választási beszéde Beogradhan „Ramcscsal együttműködni hazaárulás“ Az alkotmányválság eldöntésére kellett kiírni a választásokat Beogrődból jelentik: A radikú-j !is párt vasárnap délelőtt nagy választási népgyülést tartott Beográüban a Paris-szállóban, amely egyik legfontosabb eseménye volt a mostani választási kampánynak- A választási harc saván ugyanis Pusics miniszterelnök ez alkalommal mondott először beszédet, melynek meghallgatáséra többezer főnyi ember jelent meg a száüó termében és udvarán. A miniszterelnök beszédében többek között a következőket mondotta ; —- Elérkezott az ' utolsó harc napja azoknak az eredményeknek a biztosítására, amelyeket a nép annyi áldozattal és annyi vérrel szeműt meg. Az ái'aíntgysúg kérdése foroq kockán. A párisi békekonferencia is elfogadta a szerb, horváti és szlovén nép egyesü ősét, elhatározta, hogy Horvátország egyesüljön Szerbiával, ami később az alkotmányban is kifejezésre jutott. Radios. István a bekekonfe rencia idején szövetségeseinknek, elsősorban azonban az olaszoknak leveleket küldözgetett, amelyekben azt bizonyítgatta, hogy nem vagyunk egy nép és ők nem akarnak a szerbekkel együtt élni. Ezeket a levelet azoban szétépték, mert tudták, hogy Radies uz osztrákmagyar moriarcida fentar fásának volt az exponense. Olyan emberek vannak közöttünk, akik «zt akarják, hogy a szerbeket, horvátokat s szlovéneket különválasszák, azonban ez lehetetlen. Aki ennek ellenkezőjét állítja, az vagy nem tudja, hogy mit beszél, vagy pedig az a célja, hogy külső ellenségein-1 két támogassa. Az alkotmányt nem lehet megváltoztatni Ekkor az alkotmány módosításának hívei azt hitték, hogy, eljött az alkalmas időpont tervük megvalósítására, a kormány megdöntésére és az uralom átvételére. Ez azonban a nép akaratának kijátszása lett volna, meri egyes pártok más programmal, az alkot mány megtartásának progremjával mentek a nép elé. Ezért /.elleti most újból megkérdezni a nemzetet, mart semmiféle parlamentáris államban sem változtathatják meg'fja pártok programmjukat a nép megkérdezéso nélkül. így került sor az uj választásokra. Radies bűnei Davidovicsék azzal vádolnak bennünket,- hogy a nép nélkül, parlament nélkül akarunk kormányozni.' [Ez nem igaz. sőt ellenkezőleg ők, próbálták a néptől kapott megbízás' nélkül dolgozni. Bizonyítékok vannak arra, hogy Rádiós az állam ellen dolgozott. Amikor megszökött az országból, útlevél nélkül ment Magyarországba, k i!, hamis névre szóló passznr Jtak neki, hogy egész Európák; utazhasson. Ekkori Radies Angliái : ment. ahol Szerbia elleti dolgozott. Olvashattak Rádiósnak a magyarokkal kötött szerződéséi, amelyben megígérte1, hogy a magyaroknak visszaadja a Vajdaságot, mert joguk vart hozzá, így dolgozott a szélesebb és a szőkébb blokk. Életkérdés, hogy ki győz a választásokon Radics azt mondja, hogy köztár sasági, tehát lemond a dinasztiáról is. Így tehát életkérdés, hogy a választásokon ki log győzni. Ne adja az isten, hogy a nőj} nemtörődömséggel viselkedjék és ne vegyen részt a szavazásban, ne adja az isten, hogy más viszonyok álljanak be, mert ez nagyon sok áldoztúba kerülne. A népnek be kei! bizonyítania, hogy lelkiismeretes, hogy tud magán uralkodni és nem engedi meg az állam alapjának megváltoztatását mindaddig, amig meg nem látja, hogy a mostani alkotmányt hogyan hajtják végre és hogy mit kell azon később változtatni. De ha sor kerülne a megváltoztatásra, akkor sem lehet abba sohasem belenyugodni, hogy az államot több részre szakítsák,- több parlamenttel. Radics fel akarja osztani az államot Davidovics kormányzása próba volt, amely mindenkinek a szemét [kinyitotta, hogy megláthassa, hogy [mit akar Radics. A Davidovics kormány teljes szabadságot adott Rádiósnak, akinek képviselői a törvény ellenére bejöttek a parlamentbe. Teljesen világos, hagy Radics az államot fel akarja osztani és tönkre akarja tenni. Kommünt akar létesíteni, amilyen Moszkvában van. Megegyezett a moszkvai szovjettel, hogy saját kezébe ragadja a hatalmat. A bolgár földmivcs párttal is szövetkezett _ ugyanebből a célból, amiről a levelezés a kezünkben van. A szovjet a bolgár emigránsokat szövetségbe akarja tömöríteni Radiccsal hogy együtt harcoljanak- a mi úgynevezett imperializmusunk ellen. Ezeknek a tényeknek az, aktái nyilvánosságra kerültek, amelyek azt i bizonyítják, hogy Radiccsal nem le-l hét megegyezni. Radics megegyezett \ a magyarokkal, a németekkel, a ma-1 cédán szérvzetekkel, nwjd pedigl hogy mennyire elkeseredett ellensége államunknak, de nem csak az államnak, hanem a ltorvát népnek is, mert aki olyan állapotokat kíván teremteni, mint amilyen Oroszországban van az ellensége saját népének, Ott nincs semmi szabadság. Ezt megmondtam Csicserinnék is, amikor megkérdezte, hogy elismerjük-e a szovjetkormányt. Megmondtam, mi nem ismerhetjük el önöket, inert önök sem ismerik el saját örnsz népüket. A zagrebi jegyzőkönyv A Radiccsal való együttműködés a hazaárulás politikája. Mi is a testvéri megegyezés mellett vagyunk, rengeteg áldozatot hoztunk az egyesülésért, miért ne akármink tehát megegyezni? .A múlt választások után Radics Mecseket és még valakit elküldött hozzám, akik Radics nevében kijelentették, hogy meg akarnak egyez mi Medmóndtarn nékik, hogy én is kívánom a megegyezést, azonban nehézségek vannak, mert bennünket az alkötmáiíy alapján választottak meg, amelyre megesküdtünk, ők pedig nem tettek esküt az alkotmányra és azt nein is akarják betartani. Ha tehát meg akarunk egyezni, akkor egyikünknek tel kell adni az elveit. Tiszta munkát akarunk, meg kell tehát állapodni, hogy :az alkotmánynak melyik pontjaiban történjék változtatás. Elküldtük Zagrebba két emberünket, akik elkészítették az ugyneerositik azt a hírt, hogy Konstantin ökuméniai patriarchát kiutasították Törökországból. Bár a vegyes-bizottság úgy határozott, hogy a patriarchátiak az útlevél nem adható ki, a török hatóságok két vendörüsztviselöt küldtek a patriarchátusra, akik a főpapot a szirkediai pályaudvarra kisérték ős a Görögország télé induló első vonatra tették. A patriarcha már görög területre érkezett. Ez a török erőszakosság Görögországban a legélénkebb izgalmat keltette. A görög nemzetgyűlésen valamennyi pártvezér megbélyegezte a török kormány maga tartását, s ebben a nemzeti kérdésben hangsúlyozták -a szent egységet. Patigáulosz képviselő, volt hadügyminiszter, kijelentette, hogy békés utón semmi sem érhető ól, s Törökország csak fegyverrel téríthető észre. Mihalakopulpsz miniszterelnök kijelentette, hogy a pátriárka kiutasítása a lausanuei szerződés megszegését jelenti, mert a tárgyalások alkalmával Lausaunebau a görög delegátus a iegkatár.ozo.tiabbai' kjjelcuvezett Markó-íéle jegyzőkönyvet azért, hogy a megváltoztatásról megállapodjanak. így jött létre a-jegyzőkönyv, én azonban kijelentettem, hogy öreg ember vagyok, .tapasztalataim ..vannak, cs nem akarok ilyen útra lépni. Ezzel az ügy be, is fejeződött. Erre a jegyzőkönyvre hivatkozik minden gyűlésen Davidovics Ljuba. Mem mondunk le :t honátokról és szlovénekről Nem igaz, hogy' mi a liovvát népnek ellenségei vagyunk, mert nem akarunk megegyezést, hiszen mi háborút 'folytattunk a szerbek, horvátok és szlovének felszabadításáén. Sohasem mondottunk le a horvátokröl és nem is fogunk sem róluk, sem a szlovénekről sohasem. lemondani. Sokkal súlyosabb órákban sem hagytuk el és most. sem fogják őket elhagyni. Együtt akarunk, élni velük, hiszen a gokkantjjtákíit is elfogadtuk, pedigezek ellenünk harcoltak és tőlünk kapuik sebeiket. Elfogadjuk , őket, mert testvéreink. Éppen ezért arra kérem önöket, hogy szavazataikat ennek az államnak a fenntartására adják. A miniszterelnök beszédét. — amelyet többizben szakítottak félbe a tetszésnyilvánítások, —• a több ezer főnyi hallgatóság lelkes’ ovációval fogadta és a miniszterelnököt meleg ünneplésben részesítették. Pa, s!cs után Zsifkovics Liuba beogradí járási idolt tartott nagyobb beszédet. tette, hogy nem írhatja alá a szerződést, ha a konstantinápolyi pátriárka ottani tartózkodásának jogos-' ságát török részről kétségbe ,akar- ■ lilák vonni. A kiutasítás mélyen sérti a keresztények vallásos érzését és í 1 meg fogja nehezíteni a két állam I normális viszonyának helyreálii fását. • A görög közvéleanényfelháborodása' annál nagyobb, mert a jelenlegi görögországi lakosság egynegyede törökországi görögökből "áll, akik a patriarcbában nemcsak szellemi D[jüket, hanem nemzeti vezérüket is ilátják, nűg Görögország egész, lakossága is a patriarehákaii az ortodox egyház fejedelmét tiszteli. A Törökország lépésével támadt I helyzetei komolynak tékáink, I Athéni .jelentés szerint - a patriar- Iehái Szaionikiba vitték, aiiol konjgresszust hívtak össze. Az, athéni ■kormány Angorából vissza akarja ’hívni köveiét és a Népszövetséghez i apellúí. A diplomáciai testűiéinek u j görög köztársaság elnökénél való ■ fogadását lemondták, A görög netnhetgyűlés félbeszakította ülését. Török-görög konfliktus a konstantinápolyi görög patriarchs kiutasítása miatt A görög követet visszahívják Angorából Athéni hivatalos jelentések meg-
