Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-16 / 284. szám

6. oldal, BACSMECjYEÍI NAFlO 1924 október 16. Pen &z és szerelem Az Ítélőtábla a vizsgálat kiegészítését rendelte el Szedlák Béla postaszolga ügyében Noviszadról jelentik: Az ítélőtáb­la ma tárgyalta Szedlák Béla volt szuboticai postaszolga bűnügyét. A felebbviteli tárgyaláson Beleslin dr. tanácselnök elnökölt, a vádat Jó­­szics Milorád rlr. főügyész képvisel­te. a védelmet György Imre dr. szu­boticai ügyvéd látta el. A tárgyalás megnyitása után is­mertették az elsőfokú biróság ítéle­tét. Szedlák ellen az volt a vád. hogy egy 23.483 dinárt tartalmazó pénzeslevelet ellopot és hogy egy 12 éves leány ellen erkölcstelen me­rényletet követett el. A szuboticai főtárgyaláson a vádlott beismerte, hogy a pénzeslevelet ellopta, a má­sik bűncselekményt azonban tagad­ta Ez utóbbi vádra nézve a íelebb­­viteü tárgyaláson a védő kifejtette, hogy hiányzik az eljáráshoz szüksé­ges indítvány Az ítélőtábla az ira­tokat visszaadta a vizsgálóbírónak, hogy szerezze be a leány édesany­jának nyilatkozatát, melyben az a vádlott megbüntetését kéri. Egyben elrendelte a tábla, hogy a vádlottat — aki már nyolc hónap óta van vizsgálati fogságban — helyezzék szabadlábra. Az Ítélőtábla Határozatát szerdán hirdették ki Szedlák Béla előtt és ennek értelmében azonnal szabad­lábra helyezték. milliói kapott a csongrádi ái-bomfeameréaylő Esy alföldi gazdabirta rá Popovicsot a merénylet vállalására Budapestről jelentik: Popovícs István, az álbombamerértylö ügyében a rend­őrség még mindig folytatja a nyomo­zást. Mintegy két héttel ezelőtt jelent meg a főkapitányságon Popovícs és ott kijelentette, hogy ő követte el a csong­rádi bombamerényletet. Később a rend­őrség megállapította, hogy Popovícs vallomása teljesen alaptalan és megin­dította a nyomozást annak megállapítá­sára, hogy miért vállalta a merényletet. Az álmerényiő, aki még mindig letar­tóztatásban van, elmondotta, hogy egy alföldi nagy városban, nem Csongrádon lakó gazdaember, aki élénk szerepet visz az ottani ébredő mozgalomban, hass és félmillió koronát adott neki köl­csön bizonytalan időre azzal a feltétellel, hogy a csongrádi bombamerényletet vál­lalja. A rendőrség ezt a gazdaembert is kihallgatta. Az illető beismerte, hogy az összeget tényleg átadta Popovicsnak és felbiztatta, hogy a bűncselekményt magára vállalja. Ezzel azt mondja, az ébredő eszmének akart szolgálatot tenni. ki evangélikus lelkészek kongresszusa •tus Kern fejazték Ssa a tanácskozást Noviszadról jelentik: Azóta, hogy a vajdasági eváhgélikus egyházme­gyék elszakadtak a budapesti egy­házkerülettől. az egyházközségek és az egyházmegyék között súlyos, főleg nemzetiségi ellentétek éleződ­tek ki. Az ellentétek miatt ered­ménytelenek maradtak a központi szervezkedés érdekében megindult tárgyalások is. Zoch Sámuel szlo­­venszkói evangélikus lelkész kezde­ményezésére a szlovák evangélikus lelkészek elhatározták, megkezdik a szervezkedést és a régi egyház­alkotmány revízióját keresztülvi­szik. A lelkészek a szervezkedés előké­szítésének megbeszélése végett szerdán délelőtt értekezletre jöttek össze Noviszadon. Az értekezleten, amelyet Veres József iloki főesperes nyitott meg. résztvettek a bácsi, bá­náti és horvátországi főesoeresek is. Veres főesperes hangsúlyozta a szervezkedés és az egyházalkot­mány revíziójának szükségességét .és felhivta a jelenlevőket, hogy ter­jesszék elő indítványukat. A vitában valamennyi jelenlevő lelkész részt­­veít. Stefánik Igor palánkai lelkész különösen a régi egyházalkotmány hibáit sorolta fel és kijelentette, hogy a revíziót feltétlenül végre keli hajtani. A vitát az esti órákban nem fejez­ték be. mire Veres József főesperes indítványára elhatározták, hogy az értekezletet csütörtökön délelőtt folytatják. Az utódállamok részi követelnek a magyar betegsegélyző-pészztárak vagyonából Munkásbiztositási konferencia Budapesten Budapestről jelentik: A népjóléti minisztériumban most folyik Vass József miniszter elnöklete alatt az utódállamok munkásbiztositási értekezlete, melyen az egyes beteg­­pénztárait javainak felosztásáról tárgyalnak. Az értekezleten Ausz­tria. Csehszlovákia. Jugoszlávia, Lengyelország. Románia vesznek részt, de Olaszország is kénviselteti magát. Csehszlovákia egymaga hat delegátussal szerepel az értekezle­ten. Az értekezlet a békeszerződés 258-ik paragrafusa érteimében ült össze, mely a szociális biztositási tartalékok megoszlásáról rendelke­zik. Az utódállamok arányosan igényt tartanak az egyes betegpénz­tárak vagyontartalékaira. A tanács­kozáson eddig az Országos Gazda­sági Betegpénztárról, az Országos Beíegsegélyzőpénztárról. a MÁV. vállalati betegsegélyző pénztáráról és az Országos Ügyvédi Nyugdíj- és Gyámintézetről tárgyaltak. Az ellentétek még olyan nagyok, hogy megegyezés rövid időn belül alig remélhető. A konferencia né­hány napig fog tartani Peldl Gyula kévés támadása Bethlen ellen A magyar nemzetgyűlés illése Budapestről jelentik: A magyar nem­zetgyűlés szerdai ülésén folytatták a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását. Peidl Gyula volt a vita első szónoka, aki hangsúlyozta, hogy amikor Genfben Bethlen a demokrácia bajnokának csa­pott fel, ugyanakkor Vass József mi­niszterelnök-helyettes szentgotthárdi be­szédében a demokrácia csatornáiról és patkányairól beszélt. A kormányban nincs ellentét, csak megfelelő szerep­­osztás. A miniszterelnök a külföldet bo­­londitja — mondotta Peidl — itthon pe­dig bemutatják a kormány gyakorlati politikáját. A Vess József által hangoz­tatott csatorna az a politika, amelyet a kurzus ötéves uralma alatt meghonosí­tott. A szociáldemokrata-párt küzd ez ellen a keresztény nemzeti politika el­len, amely csak arra alkalmas, hogy az ország minden dolgozó emberét meg­­gyengiíse. Rátér ezután a Bethlen által kívánt polgári front megalakításának kérdésére. Szerinte lehetetlen ezt az egységes polgári frontot megalakítani, ha a polgárság a bombamerényietekre, a bírói ítélettel megbélyegzett szabadon járó gyilkosokra, a B. listákra és az ár­tatlanul elítéltekre gondol. Élesen tá­madja Rakovszk^ belügyminisztert, amiért az Macdonaldhoz hasonlította magát az ingyenrészvények elfogadásá­val kapcsolatban. A külföldön egy hir cirkulál, amely szerint gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnök Londonban azt mon­dotta volna, hogy legfőbb vágya, hogy Horthy Miklós kormányzót a helyéről eltávolítsa. (Nagy zaj a baloldalon.) Meskó Zoltán: Én mindent elhiszek. Friedrich István: Ez a politika. (Zaj.) Peidl Gyula: Ha a felelősség alól .való kibúvást ilyen tudatosan folytatják to­vább, akkor figyelmeztetem a nemzet­gyűlést és az országot, hogy a közel­jövőben azt is meg fogjuk érni, hogy a kormány a szanálásért is megtagadja a felelősséget. Amit ml állítunk, azt a kor­mány a maga felelősségének hangozta­tásával megerősíti és erre önkénytele­nül kínálkozik az összehasonlítás az orosz szovjetkormdnnyal. Az orosz szovjetkormány legalább őszinte és nem tagadja, hogy diktatúra s nem megy Genfbe demokráciáról sza­valni. Akinek a politikája annyira csőd­be jutott, mint a miniszterelnök űré, an­nak el kell hagynia a helyét, ha van po­litikai morál. Egy hang a szocialistáknál: Internál­ták a morált! Peidl Gyula: Lehetetlenség az, hogy Trockijjal megbékíti a kormány, de Ga­ramival és Lovászyval nem. Lehetetlen­ség az, hogy beengedik ide az orosz követet, de Károlyi Mihályt nem. Iste­neknek való színjáték lesz, amikor a szovjet követe szovjetcsillaggal, talán vörös lobogó alatt felmegy a Várba, hogy megbízólevelét bemutassa. Friedrich István: Aí<?g kellett érnünk, hogy a szocialisták tiltakoznak. Meskó Zoltán: Gratuláljunk a keresz­tény nemzeti stb. kormánynak! Malasits Géza: Várják már a szovjet­­csillagot: a szolgák ezüstből, a méltósá­­gos urak aranyból fogják kapni. Peidl Gyula: Mindezen nem lehet cso­dálkozni, mikor a miniszterelnök ur hu­szonnégy órával a pécsi eskü után löve­tett a királyra. Egy hang a kormánypárton: Elcsépelt dolgok! Peidl Gyula: Lehet, hogy elcsépelt, de igaz dolgok! Meskó Zoltán: De rekviemre elmen­nek! Pakots József: Elcsépelt dolog, de történelem! Peidl Gyula ezután részletesen bírál­ja a fővárosi törvényjavaslatot és éle­sen támadja annak reakciós szellemét. A fővárosi törvényjavaslathoz ezután több szociáldemokata szónok szólt hoz­zá és valamennyien élesen támadták a jelenlegi rendszert. Klebeisberg Kuno gróf közoktatás­­ügyi miniszter válaszolt ezután Pakots József keddi interpellációjára az Opera­ház válsága ügyében. Kijelentette, hogy az államnak nincs elég anyagi ereje két zenei színház fentartására és ezért a Városi Színházat bérbe kellett adni. Mi­vel a többi állami tisztviselőnél is beve­zették a B-listát, itt se volt az elkerül­hető, azonban a kiváló művészeket kí­mélni fogják. Rupert Rezső terjesztette ezután elő interpellációját, amelyben az általános választójogot sürgette. Hangsúlyozta, hogy visszakivánja a Habsburgok alatti szabadságjogokat ... • Nagy Vince: De a Habsburgok nélkül! Rupert: Kérdi a kormányt, hajlandó-e az államfői jogkör szabályozására tör­vényhozási lépéseket tenni, különösen pedig a kormányzói jogkört határidő­höz kötni. Esztergályos János interpellált ezután a kommunista bűncselekmények miatt elitéltek ügyének revízió alá vétele és az emigráció likvidálása ügyében. Éle­sen támadja a bíróságot és Horváth Géza bírót, aki legutóbb tárgyalás köz­ben politikai nyilatkozatot olvasott fel, azzal vádolja, hogy a kommün szolgála­tában állt. Hangsúlyozza, hogy a füg- Igetlen biróság meg van fertőzve és a bírók nagyrésze az ébredők érdekeit szolgálja. Pcsthy Pál igazságügyminiszter tilta­kozik a biróság sértegetése ellen. Az emigránsok és a kommunisták ügyére nézve kijelenti, hogy ezeket az ügyeket a büntetőnovellának kell rendezni és csak miután ennek az uj novellának az elkészülte húzódik, szenved halasztást a kommunisták és emigránsok ügyeinek revíziója. Propper Sándor ezután a gyülekezési szabadság megsértése miatt1 interpellál és élesen támadja a kormányt, amiért a szociáldemokratapárt népgyülésein min­denkor rendőrség van jelen, amely a gyűléseket igen gyakran minden ok nél­kül feloszlatja. Rakovszky Iván belügyminiszter vá­laszában arra hivatkozik, hogy a nép­­gyülések után a tömeg többnyire tün­tetni szokott és a rendzavarások elhárí­tása céljából van szükség a rendőri ké-. széniéire. A vajdasági zsidó királyság nevetséges vádja miatt elcsaptak egy tanítót Hogy milyen jogcímeken és milyen ürügyek miatt fosztanak meg embereket existenciájuktól s családokat a kenye­rüktől, arra nézve talán legjellemzőbb Kalmár Dávid staribecseji volt állami tanító esete. Kalmár Dávid 1919 szep­tembertől másfél éven át közbeesőiéire kifogástalanul működött, mint állami ta­nító, 1921 elején minden indokolás nél­kül elcsapták állásából. Kalmár is s a staribecsejiek is érdek­lődtek, hogy minek köszönhető ez a kegyetlen intézkedés, s akkor meglepe­téssel értesültek a minisztériumban, hogy Kalmár ellen súlyos vádak vannak. Nem kevesebbe! vádolják, mint azzal, hogy ö volt Kun Béla titkára s Kun Bálával együtt a vajdaságban zsidó királyságot akart alapítani. Kalmár kétségbeesve til­takozott a nevetséges és abszurd vád ellen s annyit el is ért, hogy bizottsá­got küldtek ki, ameiy megvizsgálta a vádat. Természetesen kiderült, hogy Kalmár sohasem volt Kun Béla titkára és sohasem akart vajdasági zsidó király­ságot alapítani. Ezek után Kalmárnak vissza kellett volna kapnia állását, azon­ban a minisztériumhoz az a rejtélyes je­lentés érkezett, hogy Kalmár nem akart ugyan zsidó királyságot alapítani, azon­ban annyira szerb-ellenes érzelmű, hogy a szerb hadsereg bevonulása után ön­kényt elhagyta állását, s mint ilyen nem tarthat igényt arra, hogy újból alkal­mazzák. A minisztériumban ezt a jelen­tést minden további vízsgá'at nélkül igaznak fogadták el s a megvádolt ta­nítónak arra sem adtak alkalmat, hogy igazolja magát. Kalmár Dávid 191.8 ok­tóberben, amikor lakását kifosztották, s élete sem volt biztonságban, csak­ugyan felmenekült Budapestre, úgy, ahogy a többi zsidók is kénytelenek voltak elmenekülni Becséről. 1919 janu­árban, araikor vissza akart térni, súlyo­san megbetegedett s a Doliinger-klini­­kán kénytelen volt magát megoperál­tatni. Mikor a klinikáról kijött, akkor I már Magyarországon kommunista ura­lom volt, s nem lehetett utazni. A kom­munista uralom megszűnése után vissza­tért Start-Becsére, újra elfoglalta állását és másfél éven át kapta is a fizetését. A minisztérium mindezekkel nem tö­rődött s Kalmár hiába küzd a rehabili­tálásért, a kenyérért. A kulturminisztérium csak az igaz­ságnak szerezne érvényt, ha ennek a tanítónak ügyét megvizsgálná s vissza­helyezné Kalmárt állásába. KÄLHHÄKPX lemez koppermyel, és égetett shsmott­­gyürü betéttel, is, szén vagy fűrészpor tüzelésre gyárt legolcsóbban „IRIS“ fém és p'éháruipar, Ing. Faith Ferenc, Novisad Telefon 35 sz. 7824

Next

/
Oldalképek
Tartalom