Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)
1924-06-13 / 160. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924. június 13. Halálos verekedés Véres táncmulatság: Csúzán Csuza baranyai községben pünkösd másnapján a Németh-féle vendéglőben halálos kimenetelű verekedés történt. A Németh-féle .vendéglőben, a mely Csuza és Vörösmart között fekszik, pünkösdkor ünnepi táncmulatság volt. amelyen a csuzai legényeken kivül nagy számban vettek részt vörösmartiak is. A legények egész hajnalig békésen mulattak a korcsmában Reggel hat órakor a csúzaiak föíkerekedtek és átmentek a közeli pincékbe, ahol tovább folytatták a borozást. A korcsmában egyedül Bubrek János tizennyolcéves kőműves-segéd maradt együtt a vörösmartiakkal. Rövid idő múlva Bubrek is felkelt az asztaltól és hazaindult. Alig ért ki azonban az uccura. a vörösmartiak közül 8—10 legény körülfogta, ütlegelni kezdte, majd többen kést rántottak és borzalmasan összeszurkálták a védtelen fiatalembert. Az egyik szúrás a tüdejét érte, a másik a bordájánál sebesitette meg; az egyik kés pengéié beletörött Bubrek testébe. A sok szúrás okozta vérveszteség folytán Bubrek eszméletét -vesztette, mire a támadók ijedten szétrebbentek és elmenekültek. A csendőrség a nyomozást megindította. amelynek során több vörösmarti legényt fogott össze, akik azonban valamennyien tagadták, hogy részesek voltak a verekedésben. Bubrek felépüléséhez — az orvosi vizsgálat szerint — semmi remény nincsen. Mijo-Dragovics Szteván holttestébe. A holttest melléből vastag sugárban patakzott a vér. mellette véres kés feküdt, amelyet a gyilkos, úgy látszik, ijedtségében felejtett ott. A meggyilkolt elnököt a föllármázott szomszédok segítségével lakására vitték, ahol megállapították, hogy két egyforma mély szúrás van mellkasán a szive táján. Washingtonból jelentik: Az északamerikai politikai élet minden figyelme a közelgő elnökválasztás felé irányul. Az alelnök választását jövő csütörtökre tűzték ki. A megválasztásra legtöbb esélye Hoower szenátornak van. Politikai körökben erős áramlat indult meg, hogy nőt is jelöljenek az alelnöki tisztségre, ezúttal azonban nincs kilátás ennek az akciónak a sikerére. Bizonyosra veszik, hogy a legközelebbi választásokon a nagy nőegyesületeknek sikerülni fog a nők egyenjogúságát ebben a tekintetben is biztosítani. A republikánus-párt konventje szerdán este, huszonhat órás tanácskozás után elkészítette a párt elnökválasztási kiáltványát. A prok-A gyilkosságról azonnal értesítették a szomszédos Kácsfalu csendőrségét ,amely a legszélesebbkörü nyomozást indította meg a vakmerő gyilkosság ügyében. A nyomozás idáig nem vezetett eredményre. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy mindkét szúrás feltétlenül halált okozott volna külön-külön is, mert szivén hatoltak keresztül. lamáció többek közt a nemzetközi döntőbíróság kérdésével is foglalkozik és azt indítványozza, hogy e tekintetben a megválasztandó uj elnök proklamációjában tegye meg a kezdeményező lépést. A külpolitikai kérdésről azt mondja a kiáltvány, hogy az Egyesült-Államoknak a többi államokkal együtt kell dolgozniok a nagy nemzetközi problémák megoldása végett, anélkül azonban, hogy az Unió ezzel önállóságáról lemondana. A szövetségesek háborús aclósságaindk törléséta republikánus-párt erkölcsi és gazdasági szempontból lehetetlennek 1 tartja. Nagy feltűnést keltett, hogy \a szesztilalom, kérdéséről a prokla“máció nem tesz említést. Haver da Mária Szuhoiicán „Semmi részem nem volt anyám meggyilkolásában“ Látogatás a híres bünpör főhősnőjénél Aleln üköt választanak csütörtökön az Egyesült-Államok Megjeleni az északamerikai republikánus-párt választási kiáltványa Gyilkosság Baranyában Leszúrták a bolmányi földsnivesegycsüíet elnökét Dárdáról jelentik: A bolmányi agrár-zajednica hétfőn este értekezletet tartott, amelynek véres epilógusa az egész baranyai lakosságot izgalomban tartja. A földmives-egyesület tagjai között különböző kérdések miatt állandó az egyenetlenkedés és éppen ezek kiküszöbölésére tartott taggyűlést hétfőn az agrár-zajednica Mijo-Dragovics Szteván elnöklésével. A taggyűlés a baranyai izbeglicák gazdasági ügyeivel foglalkozott. akiknek tudvalevőleg a pécsi kiürítés után földet osztottak a baranyai uradalomból. Az ülés szokatlanul népes volt, mert az érdekelt izbeglicák teljes számban megjelentek rajta. Az egyes pontok fölött éleshangu vita fejlődött ki. amelynek során súlyos támadások hangzottak el az elnök ellen, aki ebben a minőségében állítólag részrehajló működést fejtett ki. A zárt ülésen elhangzott kifakadások nem gyakoroltak különösebb hatást a megjelentekre, mert az egyesület értekezletein általában inparlamentáris tónus szokott uralkodni és az agrár-zajednica tagjai megszokták már az ilyenkor használatos becsületsértő kifejezéseket. Éppen ezért a megjelentek nem is gondoltak arra. hogy az értekezlet berekesztése után, ami tiz óra körül történt meg. folytatása lehetne az ülésen támadt összetűzéseknek, hanem a legnagyobb békességben elvonultak különböző csapszékekbe néhány pohár borra. Mijo-Dragovics elnök éjfélig mulatott egyik korcsmában és akkor elindult egyedül majsapusztai lakása felé. Mintegy háromszáz lépésnyire házától megtámadták; az egyesület néhány tagja, akik távolabb tőle szintén hazafelé tartottak, figyelmessé lettek segélykiáltásaira. amelyeknek azonban hirtelen végük szakadt. Rosszat sejtve végigkutatták a sötét falu uccáit és rövid keresés után belebotlottak Az események: a világháború, Európa újjáalakítása egész más szenzációkhoz szoktatott bennünket hozzá,' mint aminő a Hayerda-ügy, amelyik pedig éveken át izgatta áz emberek fantáziáját, foglalkoztatta az egész világot. 1911 április 19-ikén egy szeles, hideg tavaszi napon a mostani huszárlaktanya mögötti szőlők között revolverlövéssel megölték özv. Haver da Boldizsárnál I egy dúsgazdag szuboticai ügyvéd özvegyét. A gyilkosnak semmi nyoma nem volt. A temetésre lejött a meggyilkolt asszony egyetlen lánya, Haverda Mariska, egy budapesti tisztviselő elvált felesége. A gyilkos kézrekeritőjének még dijat tűzött ki. Temetés után pedig letartóztatták őt és két udvarlóját. Jánossy Aladárt és Vojtha Antalt, mert az volt a gyanú, hogy részük van a gyilkosságban. Az öreg Haverdáné fukar volt, nem segítette a lányát s a rendőrség arra alapította a gyanúját, hogy Haverda Máriának érdekei fűződtek az anyja halálához. Egy hónap múlva, május 19-ikén. Jánossy. akinek a fogházban a Raszkolnyikovot adták oda olvasni, bevallotta, hogy ő követte el a gyilkosságot, Vojtha tanította revolverrel célba lőni s Haverda Mariska birta rá a gyilkosságra. A szuboticai főtárgyalást két ízben megszakították, a kúria a bűnügy elbírálására a szegedi esküdtszéket delegálta, amely Haverda Máriát felmentette, a kúria az esküdtszék verdiktjét megsemmisítette, uj tárgyalást rendelt el s a budapesti esküdtszéket delegálta. Budapesten. noha Haverda Mária váltig hangoztatta, hogy semmi része nincs a gyilkosságban, szigorú Ítéletet hoztak. Haverda Máriát, a »szép Mariskát« tizenkét évre, Jánossyt tizenöt évre. Vojthát nyolc évre ítélték. A három főtárgyalás összesen negyvenöt napig tartott. Mig az ügy ítélethozatalig jutott, sok minden történt, ami világszenzációvá dagasztotta a bűnügyet. A szuboticai vezető ügyészt azzal gyanúsították meg. hogy éjjelenként bejár a cellába s udvarol az érdekes vádlotténak. Ekkor keletkezett a kabaré-iro- i dalomban a később annyira népszerű »éjjeli ügyész« elnevezés, a bünpör főtárgyalására beosztott előadóbiró í Balogh Béla. a második tárgyalás megnyitása napján cikket irt a vádlottak ellen egyik helyi lapba, a tárgyalást nyomban felfüggesztették. Szegeden óriási ünneplésben részesítették a felmentett vádlottakat, mindez élénken foglalkoztatta akkoriban a világsajtót. ... Haverda Máriát az Ítélet kihirdetése után a női rabok fegyházába: Mária Nosztrára szállították, azóta nem igen hallott róla a világ. Haverda Máriánál Rokonai lóvására a fegyházból kiszabadult Haverda Mária most néhány napra Szuboticára érkezett. A hires asszony egyik rokonánál lakik a Szegedi-szőllökben, egy igen kellemes villa lakásban. Gyümölcsfák közt, jól ápolt kert közepén van a villa, ahol Haverda Mária fogad bennünket. Nem is nagyon változott a hosszú idő alatt. Kissé meghízott, megöregedett, divatosan rövidre vágott haja már erősen őszül, de vonásai még a régiek. Fülében is ugyanaz a kerek aranyfülbevaló, amit letartóztatásakor viselt. Otthoni munkaruhában van, segít a rokonainak. Aki most látja először, alig érzi meg, hogy valamikor ő volt Szuboticán. a legtöbbet szereplő szép lány, akiről drámát irt egy helyi iró, (időközben végleg otthagyta a drántairást, ma tábornok a magyar hadseregben) de amikor beszél, még most is ötletes és fordulatos. Elmondja, hogy vasárnap délután érkezett Szuboticára. Tiz napra kapott vízumot. A rokonai hívták, Egyik nagynénje, két hónap előtt, 92 éves korában meghalt. Ennek az lett volna a vágya, hogy még egyszer lássa őt. Nem kapott azonban vízumot. Most megadták neki a vízumot. Még sehol nem volt, csak a piacon, s pünkösdkor a templomban. Senkivel nem beszélt, az Ügy- Svédjét dr. Klein Mátyást is csak hol, nap-holnapután keresi fel. Az anyja I sírjához sem ment még el. Holnap akar |a temetőbe menni, addig a rokona ház- I tartását, amelyikben nincs asszonyi segitőkéz, igyekezett rendbehozni. Hamarosan áttérünk a régi ügyre, a régi szereplőkre. A Haverda-ügy szereplői —- Jánosi Aladár meghalt a fogházban, Vojtha Antal kiszabadult, él, Budapesten lakik, jó dolga van, könyvelő egy gyárban. Én — mondja — letöltöttem teljes kilenc évet Márianosztrán. Nem volt rossz dolgom, különösen az első év után nem. Az első évben borzasztó sok látogató zaklatott. A fegyházat őrző apácák belépődíjakat szedtek az érdeklődőktől, s minden nap jöttek, külföldről is, látogatóim. A védőmhöz, Bródy Ernőhöz fordultam, akinek közbenjárására az igazságügyminiszter betiltotta, hogy mutogassanak. Attól kezdve megbecsültek. Az apácákat franciára, énekre és zongorára tanítottam. Igen jó hasznát vettem annak, hogy Szuboticán valamikor én tudtam1 legjobban kézimunkázni, az egész idő alatt szebbnél-szebb kézimunkákat készítettem. — Kiszabadulásom után Nagytéténybe mentem, most ott lakom, jól menő tejcsarnokom van. Tartok szakácsnét, szobalányt, nincs semmi panaszom. Az emberek szeretnek, igen sok olyan vevőm van, aki azért vásárol nálam, mert tudja a múltamat — A férjem meghalt. A fiam embernyi-ember, doktori diplomája van, kész gépészmérnök, nemsokára megnősül, nagyon szeretne Jugoszláviában leielepedni. — A régi emberek közül csak Bródy Ernővel, Vázsonyival szoktam érintkezni. Nem restellem a múltam, hiszen most is mondom és érzem, hogy semmi TÉ-. szem nem volt az anyám meggyilkolásában. A szegedi felmentő Ítélet után én Dalmáciába utaztam, szabad voltam, nyugodtan kimehettem volna Amerikába, ha- bűnös lettem volna, meg is teszem, azonban ártatlan voltam, s egy percre sem gondoltam, hogy elitéinek, A negyvenöt napig tartó tárgyalás utolsó percéig nem hittem, hogy engem e! lehet Ítélni. A Haverda-vagyon — Az apámék régi háza felé nem mentem el, félek, hogy összeszorul a szivem. Engem az Ítéletben megfosztottak az örökségtől s mindent az anyára testvére örökölt, aki sem vetem1, sem a fiiammal nem törődik, soha nem juttatott a fiamnak semmit abból a vagyonból, amit mégis neki: az unokának kellett volna örökölnie. Most már azonban ezzel sem, sokat törődömi. Némi kárpótlás számomra, hogy az apám rokonai ma is változatlanul szeretnek, éppúgy mint ahogy a pörben is mentővallomásokat tettek. Nagyon hivnak, hogy jöjjek haza, telepedjem meg itt. Szeretnék is hazajönni, hiszen itt születtem, itt voltam boldog, itt mentem férjhez, nem tudom azonban, hogy mikép lehet a betelepedésem elé tornyosuló akadályokat legyőzni. Főleg anyagi nehézségek vannak.... A régi emlékek Haverda Mária élénken, minden tartózkodás nélkül beszél a múltról. Sokszor felnievet, amikor a bünpör egy-egy kedélyesebb epizódjára emlékeztetjük. — Jó kis zri volt azzal az ügyészszel, — Mondja. Nem volt nekem a fogházban rossz dolgom. Szuboticán az ügyész udvarolt nekem, Márianoszírán meg a főnöknő annyira szeretett, hogy nem is kellett rabruhát viselnem. A szegedi felmentő Ítélet utáni ünnepeltetéséről valóságos lelkesedéssel beszél. — Tudom, hogy annak köszönhetem, hogy az ügyet újra tárgyalták, hogy becsuktak, hogy az örökség elveszett, hogy Szegeden azt a cécót csinálták. Nem is akartam éri azt, de nem lehetett megakadályozni. A kocsimból, kifogták a lovakat, bömbölve éljeneztek, elhalmoztak virággal, külön koszorút adtak a szegedi hölgyek, másikat az urak. Felmentem! a Tisza-szállodába, pi-
