Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-25 / 322. szám
12. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 25. sem. azok nyilván elvénültek már tőle. Egy elsőrendű poétateheísé•get a Torontál fedezett föl és portált. Czarina Szilárd volt a neve, segédjegyző Bresztovácon. öserő lakott ebben az egyszerű román Fiúban, akinek költeményeit a Magyar Szalon, majd az Uj Idők is közölte s aki egész fiatalon halt meg. , A legértékesebb visszaemlékező Menczer Lipót volt, mindenkinek cl - delgetett Poldi bácsija. Történetet annyi bájjal, elevenséggel, fordulatokkal. mint ő, senki se tudott elmondani. Mikor azonban tollatt vett a kezébe, huszonötszoros, kínosan komplikált mondatok kerültek ki alóla. Tudott emlékezni fiadfy Dölme közjegyző is, de ritkán irt, ellentétben Szalay József református tiszteletes úrral, aki testi terjedelmét megtagadó fürgeséggel dolgozott, agitált, sokszor egymaga töltötte ki az Olvasókör irodalmi estélyének műsorát. Értékesek voltak Klein Mór főrabbi hozzászólásai kulturális kérdésekhez, művészien szépek az ünnepi prédikációi nevezetes ünnepeken, főleg március tizenötödikén. Egyetlen alkalmat sem szalasztott el a Torontál. hogy ne közölje azokat. Gyöngéje volt az öreg urnák a versírás is, ebben azonban a két derék fia felülmúlta. Kiss Arnold, a Mirjam ünnepelt költője és a legkisebbik, Borsódi Lajos, akit nagyrabecsül lapunk olvasóközönsége is. Szó ami s ó, nem nagyon szerettek írni, Végh Lajos ma élénkebb publicisztikai tevékenységet fejt ki, mint akkoriban, amikor szintén volt sok fontos mondani valója. De eltűnt már Semzey Gyű1 a, az ágyrajáró megyei fő'evéltáros is, valamennyi k véház mindennapos vendége s még nem tudom miért hallgatott el Papik kisasszony, pedig olyan szép verseket irt, hogy a lá’egzelünk is elállt a gyönyönkégtő'. De érdekes volna egyszer kinyomozni, hogy miért hallgatnak el a poéták ? Vezércikket annyit kapott a Torontál, hogy a fölöslegesek hátsó lapját használhattuk fel kéziratpapi! nak. Legkedvesebb Írónk mégis Fésűs György volt, később közjegyző Fiúméban. Ezeket a cikkeket blindre közöltük, annyira loyalisak, korraányhüek voltak. És hadd emlékezzem meg két igazi iróró', akiknek semmi közük nem volt Torontóihoz. mégis idekü'dték szellemi termékük javát. Az egyik Cs. Papp József kolozsvári tanár, szép o'a^z fordításokkal kedveskedett, a m sík Bartókit Mariska, egy boldogtalan asszony, nővére annak a Bartóky Józsefnek, aki a legtökéletesebb földművelésügyi államtitkár volt s akiből most, sok évvel a nyugdíjazta'á;a után, pattant elő a legértékesebb, légin fyel b és legirrmékenvebb írók egyike. A fővárosi sajtót Keresztes Aladár és Fischer Mór informálták. Az első megyei számvevő s a Budapesti Hírlapban jelentetett meg olykor néhány soros megyei indisz rációkat, Fischer hires sidótanitó, ( kkoriban minden jobb keresztény csaVd a zsidó’sköl.iba járatta gyermekét. Bányai Jakab nevét szeretettel emlepeti ma is a pedagógia), — mondom, Fischer a Pester Lloydban látta e! hírekkel. Micsoda telein'é yevoh! Végére is értem a régi gárdának, de nem s~abad megfeledkeznem a Schwarrz Móricról, aki Írnok volt a vármegyén s a Wochenblattban irt pártatlanul elmés csevegéseket a heti eseményekről, társadalmi ple'ykákról. Ellenben a városi közgyűlésekre sohse kellett riportert küldeni, megírta a tudósításokat maga Ferities Zoltán polgármester. Annyi bizonyos, i ogy a nagyobb ará' nyu szellemi nekilendülés Torontóiban Jankó Ágostonnal és főleg Vinczehidp Ernővel kezdődött, az ő kulturéhségük és hivaíottsaguk elkelt vo’na már előbb Öreg riporter. Délutáni és estélyi ruhák Bundák Fehémemüek Szőrmék a legegyszerűbbtől a legfinomabb ki .italig Holzer divatházában Buci 2 pest IV., Ko&suth Lajos u. 9. len emlékem a vőlegényemtől. Izsák bácsi átfúrta a garast és ekkor tette meg a különös felfedezést. Tudni kell ugyanis, hogy a királyok csak szinleg játszottak kicsibe, garasba, inéit megunták hallani a papi lubicek prédikációját, akik egyre rágták a fülüket, kikelve az ördög bibliája ellen. Jgy, garasban, ártatlan a játék. De minden garas egy aranyat rejtett, igazi arany volt és csak kívülről vonták be, öltöztették föl a garas képével; a királyi pénzverde gondosan csinálta ezeket, mert igy volt meghagyva szigorú parancsban. S ez az, amit a szent papok nem tudtak, s nem tudott a királyi ablakból hullt garas egyetlen tulajdonosa sem, -- $ •» 1 đ Azonnal a pénzesládájához futott és keresgélni kezdett a garasok között. De egyetlenegy fényes darabra nem akadt. Csupa rossz, elkopott régi garasa volt. Akkor átment a szomszédjához. — Hallja-e, szomszéd, nincs véletlenül egy fényes garasa? de szépen csillogjon: az öcsémhez megyek, annak van egy fiacskája. A szomszéd nagyon elgondolkozott. — Ej, ej, Izsák bácsi, mióta szereti Olyan nagyon az öccse gyermekeit? Mert Izsák bácsit szívtelen, rideg embernek ismerték, de nem is volt jól az öccsével. A szomszédnak sem volt garasa. Ekkor Izsák bácsi megindult az uccán, fényes garast keresni, amivel kicserélhesse a szép menyasszony aranygarasát.... mindenkitől fényes garas után tudakozódott. — Eleinte csak nevettek rajta, később gyanút fogtak; s talán még ru«ft is keresné a garast, ha egyi tudós és jóságos rabbinus — mert igy szokták mondani a mese végét — me nem szégyeníti. Ez a rabbinus ugyanis kincset gyűjtve a szegényeknek, az Izsák bácsi házába ment, s a kincsesládikóban megpillantotta az arauygarast. — Semmi mást nem kérek én tőled, — szólt a rabbi — csal? ezt a rézgarast add a szegényeknek. — Hogy adhatnám? — felelt Izsák bácsi — hiszen nem az enyém: munkában van nálam. — Cseréid ki — szólt a rabbi — adok egy másikat. Izsák bácsi megbotránkozott: ő és kicserélni a rábízott emléket: hogy kívánhat ilyet a szent ember? — Nó hát akkor ne is cseréld ki, hanem add át a tulajdonosának, aki viszszakéri. S a rabbi behívta a menyasszonyt, áld oda volt a nagy örömtől, hogy a vőlegényét kiválthatja a katonaságból. Ez az egyik mese. Vannak azonban, akik nem ilyen szépen mesélik ezt a történetet, hanem egyszerűen úgy, hogy a garas addig járt kézről-kézre, zsebrői-zsebre, mig nem akadt valaki, aki értett hozzá, gondolt rá, vesződött vele, s addig dolgozott rajta, kaparta, vizsgálta, mig a réz arannyá vallott a markában. Ez persze valószínűbb mese, s talán minden pénznek ez a története, a szegény er berek pénzének, s a szegény országok pénzének is. Oh, én édes népem, mikor kaparod meg már te is a te garasodat Ez a mese is egy ilyen aranygaras. TAMÁS ISTVjÍN : MINDENNÉL JOBBAN SZERETEM MAGAM Kikönyökölik a vaksi ablakon, csak a csönd zenél, az éji cimbalom és lesem a várandós eget. Ez a Nem-kérdezők földje, itt cseperedtek, komiszak, okosak, élhetetlenek és meghalnak zenével, duhajul. Engem nem ebből a sárból gyúrt az isten, én nem is tudom, hogy mit keresek itten. A mi sarunk anyásabb, puhább. Előttem, mögöttem hőkölő árok és sírnak utánam kolibri álmok árkon innen, árkon túl. Csak csalom magam, hogy jő még áldás, s mint elillant olaju utszéli lámpás állok sírhatnám szemekkel. A holnapom rég el-bábáskodták, a tegnapom világra se hozták és a mám halva született. De rossz is igy egyedül lenni, valakit, akárkit kéne keresni, akit ölelnék, aki 5,eine. Orgazdák boltja a szivem, kirabolt, kócos, züllött kis hazári bolt, hol vajháinak vad kalmár-kezek. Húsz évet igy még nem prédáll el senki, hasz évvel igy még nem vágyott szeretni mohóbban senki. Valaki-asszony verhetett meg szemmel, s mig öt keresem nagy szerelemmel, olcsó csókok mátkása vagyok. Csókfalánk, gyilkos hurok a szájad, nem tudok betelni ha megkívánlak, sokat koplalt már szádra a szám. Elálmélkodom pusztuló magamban, és lázadva, verve, törve, lemaradian mégis élni akarok. így rosszán is szeretem a hulló csudát és beteg börtönöm, e szomorú hu lát, kiben lakom már húsz borzasztó éve. Műtárgyak aukciója A művészetnek közgazdaságilag való helyes kezelése adja meg a művészet fejlődésének reális alapját. A helyes művészeti — kereskedelmi politikának tehát ehhez kell hozzáférkőznie. Előfeltétele ennek a megfelelő művészi nevelés, mert mindaddig, mig ez hiányzik, művészeti szükségletről beszélni nem lehet. Ha ez a szükséglet fennforog, akkor ennek kielégítéséről minél szélesebb piac megteremtésével kell gondoskodni. Évek hosszú gyakorlata igazolja, hogy a művészeti aukciókon, ezeken a már nélkülözhetetlen művészeti vásárokon lehet a legjobban értékesíteni a műtárgyakat, mert a vevő a vásáron maga előtt látja az ár kialakulását, az eladó pedig bármilyen mennyiségű műtárgyat értékesíthét egyszerre. Régebben visszatartotta a közönséget a vásárlástól a gond, hogy mit fog csinálni, ha a drága pénzen megvásárolt tárgy utólag nem fog már neki tetszeni, ha a különböző alkalmakkor vásárolt műtárgyak nem tűrik egymást, ha zsúfoltság áll elő, ha a kép, szobor, porcellán, vagy más műtárgy a j családtagoknak nem fog tetszeni. Ezek- • keL a lehetőségekkel számolni kellett, ; mert a megvásárolt műtárgyakon vagy egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen ; lehetett túladni Az aukció megváltoz- [ tatta a helyzetet. A mübarátnak már ? nem kell félnie a vásárlástól, mert meg- ‘ van a módja arra, hogy ha viszont el akarja adni a tárgyat, megteheti A Kurír suboticai müfeereskedés aukciója igy teszi a műtárgyakat is forgatható közgazdasági' javakká A Kurír műkereskedő» készséggel áll a közönség rendelkezésére és részletes felvilágosítással akár a szalonban (Vilsonova , ulica 11—13. Milekié-palota), akár tele f fonon (5—lé. telefonszám), akár pedig ! levélbeni megkeresésbe sziveken szolgál. 1 A Vííjdasási Magyar írók Almanachjának gyűjtői felkéretnek, hogy a gyüjtőiveket szíveskedjenek a Bácsmegyei Napló szerkesztőségébe küldeni. Nagy Péter cár! Tegnap mutatta be a Ltfka-mozi a szezon legszebb, legtökéletesebb filmremekét. A bemutató közönségé a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozott a filmről. Ez a film minden dicséretet megérdemel. Rendezése tökéletes. Szeiepiői a legjobbak. — Nem tudunk elég jelzőt találni Janaings dicséretére. Ez az Istenáidotta nagy művész oíyan csodásán játszik, hogy ezzel az alakításával örökre feledhetetlenné tette nevét. Mellette Bernhard Qoetzhe és üognie Servaes szintén olyan alakítást nyújtottak, hogy ezen fürrmél tökietesebb. szebb, jobb fűmet Madame Dubarry óta nem láttunk. — Külön kell megemlékeznünk a Lifka-mozi ez alkalomra ki» bővített kitűnő szalonzenekaráról, amely a filmhez páratlanul tőkéiévé s kísérőzenét szolgáltatott. M. de Bioussc nemzetközi szállítmányozó cég vojvodinai igazgatósága arról értesít, hogy a kivitel a német megszállt területekről (Köln, Düsseldorf. Remscheid stb.) most már lehetséges. —Kiviteli engedélyeket fentnevezett cég megszerzi. — Felvilágosítással szolgáinak az M. de Brousse vojvodinai fiókjai: Subcüca: Park Kralja Petra 11. Novisad: Laze Kostiéa 32. Vel.-Beékerek: Kralja Petra trg 4. Legszebb karácsonyi ajándék egy művészi fotográfia Reményi fotószalon^ jábóL Rudićeva 1 A* Népkör Kaíalin-báíja. Éiénk érdeklődés előzi meg a Népkör e hó 2ő-én tartandó Katalm-báiját, amely az előkészületek után ítélve a legsikerültebb mulatságnak Ígérkezik. — A báiat megelőzőleg kabaré lesz, amelyen Ernőd Tamás, Szomaházy István és Erdődi Mihály darabjain kívül ének-, zene- és táncszámok kerülnek előadásra. A kabarén Deutsch Janka, Doktor Margit. Fehér Manch Harangozó Gina. Molnár Bözsi, Balázs István, Bauer Ferenc, Bulyovcsics István, Dudás József, Dzsávics Marci. Greschl Simon. Kapossy József, László Albert, Nésics Balázs és Virág Béla szerepelnek, dr. Nagy Ödön és dr. Pataky Aníai konferálnak. Chaise-longue takaró, szőnyegek, függönyök és kézimunka ágyteritők, Krausz Ede, Novisad. Mindennemű uj és használt zsákok, zsinegek, ponyvák, lótakarók, jutaszövetek, szalmatollzsákok 8483 legolcsóbban be&zerezhstók Schossberger i Heréd zsák-, ponyva-, zsinegne gyke, cakedő cégnél NOVISAD, Futóik! pót 13. sz. (az udvarban.) Telefon 531. Sürgönyeim: H£SSiAN NOVISAD. Saját viüanyeröre berendezett zsákkikészliő telep. Használt zs kok a legmagasabb árakon vétetnek. — NBiCn osztály: minden nagy. ságu ponyvák kíkölcsCnzósa. ^használja miodefl. *** Gy7y Mert sokkal jobb mint a vizes sősborszeszek, mert nem svindli és hatása biztos. Próbálja meg: megfázásnál, fejfájásnál, derékfájásnál, fogfájásnál. Dörzsölje be: csuznál, rheumánál, kéz-, láb- és inrándulásnál, ütődésnél, zuzódásnál. Vegye be: étvágytalanságnál, gyomorgörcsöknél, hányinger- i nél, hasmenésnél, mindig utasítás szerint és bámulni fog a gyors hatáson. Készíti: Zeta d. d. gyógyszer- és tápszergyár Sombor. Ára 1 üvegnek 10 dinár egy speciális nagy üvegnek 20 dinár. Viszonteladóknak nagy engedmény. A pénzt előre kell beküldeni. 7085( Hat üvegnél kevesebbet nem küldünk.
