Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-04 / 91. szám

4. oldal. BACSMEGYEl NAPLÖ 1923. április 4. Ernő mondta e! ritka előadói kész­séggel és nagy lendülettel. A szava­latot Singer Endre, Lányi Ernő nagytehetségü tanítványa kísérte zongorán. Zengő és meleg tónusú játékát, erős muzsikalitás és nagy technikai felkészültség jellemezte. A jótékonycélu matiné úgy művé­szi. mint anyagi szempontból nagy sikerrel zárult. A matiné 16.100 ko­ronát eredményezett a Lányi-alap javára, melyre Schorr Izsó is *100 koronát adományozott. Ezzel 46.320 koronát eredményező gyűjtésűnk összege 63.420 koronára emelkedett. Betörő irodaszoíga Aki a kusvétot betörésre használta fel Novisadról jelentik: Mózer és Wertheimer áru-ügynökségi cégnél több évig volt alkalmazásban Spigl János irodaszolga. Az irodahelviség kulcsai állandóan Spiglnél voltak. Husvét vasárnap a cég egyik fő­nöke be akart menni az irodába. A főnök, azonban nem birt bejutni a helyiségbe, mert az zárva volt és az egyedüli kulcs a szolgánál volt. Másnap hétfőn újból be akart men­ni a cégfőnők az irodahelyiségbe, de azt ismét zárva találta. Amikor kedden is zárva maradt a heliység és a szolga nem mutatko­zott, a főnök egy elökeritett más kulccsal felnyitotta a helyiséget. Amikor bement, a Wertheim szek­rényt nyitva találta és a szekrény­ben egy levelet talált, amelyben SpigI közli, hogy fizetéséből nem tudott megélni és ezért adósságot dsinált, ami öt ezer dinárra szap?>­­rodott föl. Ezt a pénzt április 1-éu kellett volna megfizetnie, de nem volt pénze. Ezért kellett neki Novi­sadról eltávozni. A főnök azonnal rovancsolta a könyveket és megállapította, hogy 44.700 dinár hiány va h SpigI János eredetileg lakatos volt és álkulcsot készített a Wcrt­­iieim szekrényhez, A rendőrség megindította a nyo-' tnozást ez ügyben. Politikai gyilkosság Verseces Agyonlőttek egy kőxaégi jegyzőt Titokzatos gyilkosság tartja izga­lomban most Vrsacot. Nagypéntek hajnalán a Vrsac-paulisí országút mentén egy eperfa alatt hatalmas vértócsában holtan találták Laza­­revszki Jenő, paulisi segédjegyzőt, aki a Vrangel katonákkal együtt jött Bánátba s Paulison kapott állást. A vrsaci rendőrség részéről dr, Gröffner Dénes rendőrkapitány ment ki a helyszínre s indította meg a nyomozást. Lazarevszki hivatali kol­légát. két menekült orosz, a nyomo­zó hatóság fegyelmét Dvigubszki Andrija orosz menekültre irányítot­ták, aki afféle nők barátja Vrsacon. Nincs határozott foglalkozása, állan­dóan mint ezredes szerepelt, mellén egész sor bizonytalan eredetű kitün­tetés fityegett. Dvigubszkit felkutatták s előállí­tották a rendőrségen. Tagadja, hogy része volna a gyilkosságban. A nyo­mozás azonban rendkívül sok terhe­lő adatot állapított meg ellene. Meg­állapították. hogy Dvigubszki és La­­zarevszki a gyilkosság estéjén együtt voltak a Vrsaci Szerbia ká­véházban s onnan együtt távoztak. Később Dvigubszki egyedül jött vissza, csűrön vizesen és feltűnő sá­ros ruhákban. Bár Vrsacon csütörtökön éjjel eső volt, Dvigubszki lakásától a kávé­házig terjedő utón nem ázhatott meg pnyíra. mint ahogy megázott s az aszfaltos vrsaci utcán nem is sáro­­íródhatott annyira be, Lazarevszkit felboncolták és meg­állapították, hogy revolverből három lövés érte, egyik a tüdejébe fúró­dott. a másik a gyomrába, a harma­dik pedig a kezét súrolta. A lövés után véresen még körülbelül egy ki­lométernyire elfuthatott, mert az iát. utón mindenütt vérnyomok láthatók. Az áldozatnál 560 dinár készpénzt találtak, ruhája és értékei is érintet­lenek. s igy azt hiszik, hogy a gyil­kos politikai okból ölte meg áldoza-A Halasi-uti rablógyilkos régi bűnei Négy évvel ezelőtt Zentán kifosztott egy lakást Tóth Imrének, a Halasi-uti rabló­­gyilkosnak az ügyében a suboticai rendőrség inár befejezte a nyomo­zást. A kihallgatások és szembesí­tések után még mindig merülnek fel egyes olyan újabb körülmények, a melyek a nyomozásnak más irány­ban való kiterjesztését is szükséges­sé teszik. A Halasi-uti rablógyilkos tömér­dek rablást, betörést és lopást köve­tett el Subotica környékén. A Hala­si úti rablógyilkosságon kívül sok más bűn terheli a lelkiismeretét és a rendőrségen egy kötetnyi jegyző­könyvet vettek már íe! a rablógyil­kossal régebbi bűncselekményeiről. Bűneinek sorozata azonban még mindig egyre bővül. Ezek kinyomo­­zása akadályozza a rendőri nyomo­zás befejezését. Kedden délelőtt Sentáről telefon­­jelentés érkezett a suboticai rendőr­séghez, amely szerint ott kedden Tóth Imrének bűntársa jelentkezett, aki a rablógyilkosnak egy újabb bű­nét leplezte le. Még 1919 márciusá­ban történt, hogy Hagymás János gazdag sentai földbirtokos házából készpénzben és értéktárgyakban 22.000 dinár értéket loptak el. A sentai rendőrség nyomozása ebben az ügyben mindezideig nem vezetett eredményre. Most jelentkezett a sen­tai rendőrségen egy Mózer Márta nevű lány. aki előadta, hogy a lo­pást annak idején Tóth Imre követte el. aki a lopott dolgokat az ő laká­sán rejtette el. Mózer Márta most értesülve Tóth Imre letartóztatásá­ról. önként jelentette az esetet a sen­tai rendőrségen, amely azonnal ér­tesítette róla a suboticai rendőrség bűnügyi osztályát. Jellemző Tóth Imrére, hegy a Hagymás Jánosnál elkövetett lopás után egy papírlapot hagyott a ki­fosztott lakásban ezzel a szöveggel: * Máskor jobban vigyázzanak a ház­ra!« A suboticai rendőrség ebben az ügyben is lefolytatja a nyomozást és ennek befejeztével át fogja adni Tóth Imrét az ügyészségnek, való­színűleg még a szerdai nao folya­mán. A rablógyilkos egyébként or­vosi kezelés alatt áll a rendőrségen. Mert jobb kezén lévő sebe még min­dig nem gyógyult és a kezelése rendkívül fájdalmas. A rendőrségen egyébként azt hi­szik, hogy a rablógyilkosnak még sok más bünq is napfényre fog ke­rülni, mert a látszat szerint Tóth Imre cinkosaival a Bácskában min­denütt megfordult. A tornyost kiállítás Egy elhanyagolt falu lelkes demonstrációja Messzi területek szétszórt fehér­­falu tanyái és szállásai között mele­gen összebújt házak alkotják Tor­nyospusztát, — valamivel több ház, mint a nagyobb szállásokon. Ez a kis együttlét alkotja a szétterült gazda­ságok között az összekötő kapcso­latot, a centrumot, ahol a földet sze­rető gazdák ráérő idejüket is a mun-Á Uami iskola, ahol a kiállítás volt kának szentelik. A tornyospusztai Gazdakör a gyülekező helye a messzi környék földet művelő, dol­gos népének. A Gazdakör kezde­ményezésére Tornyospuszta törek­vő magyar gazdái kukorica kiállítást rendeztek gazdasági kiállítás kere­tében más vidékek érdeklődő népé­nek. husvét hétfőn mutatták be mun­kájuk eredményét. A modern stílusban épült, tágas állami elemi iskola három nagy ter­mét foglalják le a kiállított nemes tengeri- és buzaíajták és egyéb kul­turált mezőgazdasági magvak, ame­lyek a Tornyospusztához tartozó gazdaságok termelnek. Óriási ten­gericsövek. tömöttsoru aranysárga és fehér kukoricával, csinkvántln­­tengerivel. amelyen a csutka fejlő­dése nem emészti fel a magtennés növekedését. A buzakalászok tömöt­tek, a kövér szemeket a liszt duz­zasztja és a Bácska gazdag termő­földjének hírnevét emeli. A stílusosan festett szép templom húsvéti oltáránál nyitja meg a kiál­lítás ünnepségét Csóthy János plé­bános. aki meleg szavakkal emléke­­izik meg a tornyosiak külön ünnepé­tás résztvevőit az iskolaudvaron Vajics Vásza szerb nyelven. Puskás Sándor elnök pedig magyarul üd­vözli. A sombori varmegyei gazda­sági egyesület részéről pedig dr. Bugarszki Koszta tart mindkét nyel­ven beszédet. Az egybegyűltek ezután a kiállí­tást tekintették meg, nagy érdeklő­déssel. A környékbeli gazdák saját termésüket szemlélik és a jóívégzett, példára serkentő munka eredményét jóleső öntudattal mutatják be a Sen­­táról. Somborból és egyéb vidékek­ről összesereglett érdeklődőknek. A legtöbb és legszebb eredményt Pus­kás Sándor a messzi vidéken ismert gazda mutatja fel, aki már évekkel ezelőtt is több mezőgazdasági kiál­lításon nyert kitüntetést. A mostani kiállítás is az ő érdeme, méltó segítő­társai voltak annak megszervezésé ben Rndics Ignác diszelnök. Gizin­m m M L '-~*J ’ JJ ' if - -V ■ lisL ttífa Vi 'V •* T 'k i ~ r % ,i, . n-tiC-OTii Tornyos temploma a plébániával ger Lajos gazdaköri titkár, valamint a tornyospusztai gazdatársadalom többi tagjai is. A kiállítás dr. Bu­garszki Koszta, Vu/ics János és Vn­­iics Szávó, a Bács-Bodrog várme­gyei gazdaszövetség elnökeinek véd­nöksége mellett folyt le. A szerve­­j zés nagy munkáját Imhof József, a I megyei gazdasági egyesület sombort központi főtitkára végezte. A megnyitás után együttes társas­ebéddel ünnepelték a kiállítás napját, amelyen úgy a helyt gazdák, mint a vidéki vendégek részéről számos íelköszőntő hangzott el. Az ebéd be-1 ről is. Az istentisztelet után a kiállt- • fejeztével a tornyospusztai gazda sági ifjúsági egyesület tagjai jól si­került kabaréelőadást tartottak, este pedig Molnár Ferencnek *A doktor ur* című bohózatát adták elő nagy megértéssel a helsi műkedvelők. Az előadáson különösen Biliczki Annus Rudics Ignác, gazdakőri diszelnök tanítónő. Gizíngerné, Csóti J. tanító­nő. Kiss Árpád és Vörös Simon tűn­tek ki. A többi szereplők is jók vol­tak. A nagy szakértelemmel és gon­dossággal megrendezett kiállítás si-Pttskás Sándor, gazdaköri elnök kére a tornyospusztai szűk határo­kon túl is el fogja vinni a szakértő, szorgalmas gazdálkodás dús ered­ményének hírét és a jó példa köve­tésére fogja ösztökélni más vidékek gazdáit is. A kiállításnak nagy fel­adata azonban az is. hogy az illeté- 1 kés hatóságok figyelmét felhívja a hivatalos körök által teljesen elha­nyagolt vidékre. A Mascagnit mzultálták Rómából jelentik: A zenekon­gresszus legutóbbi ülésén izgalmas jelenet játszódott le Pietro Mascag­ni, a világhíres zeneszerző és Wal­ter Mocchi, a népszerű olasz im­presszárió között Mascagni arról beszélt, hogy az olasz zeneszerzők és muzsikusok súlyos válságban vannak. — Ennek a válságnak egyik oka az. — mondotta — hogy az impresz­­száriók nem kultiválják külföldön az olasz zeneszerzőket. Itt van pél­dául Signor Mocchi, aki külföldi kőrútjain egyszerűen: negligálja az olasz zenét és a német muzsikát előnyben részesíti. A„. impresszárió felugrott helyé­ről és torkaszakadtából kiáltotta a komponista felé: — Ön hazudik! ön csepürágó! Mascagni Mocchi felé rohant. A mikor közeiébe ért. az impresszárió az öklével Mascagni arcába vágott. A jelenlévők kőzbevctetíék magukat és a további dulakodásnak véget ve­tettek. Másnap mindketten sajnálko­zásuknak adtak kifejezést. Mocchi még utólag kijelentette a lapokban, hogy Mascagninak van legkevesebb joga mellőztctéséről panaszkodni, mert az Ő révén eddig 700.000 Urát kapott a külföldi túrákból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom