Bácsmegyei Napló, 1923. április (24. évfolyam, 90-116. szám)

1923-04-11 / 97. szám

1923. április 11. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal voit bolgár mirúszterelnok a szófiai ítéletről A bolgár bíróság egy ađ hoc készült törvény alapján — mint a »Bácsnicgyei Napló« niegirta — súlyos ítéletet ho­zott azon volt miniszterek ellen, akik Bulgáriát a központi hatalmak oldalán való állásfoglalásra bírták. A bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte a Ra­­doszlavoff-kormány Slivenben fogva tartott tagjai közül Toncseff, Peseff, Popof, Dinesefí és Petkoff minisztere­ket. Naidenofi tábornokot tizenöt esz­tendei, Zsekok tábornokot, a volt ve­zérkari főnököt, valamint Apostoloff és Koznicski minisztereket tizesztendei fegyházbüntetéssel sújtották. A felsoroltakon kívül in contumatjam életfogytiglani fegyházra Ítélték Raüo­­szlavoff volt miniszterelnököt is, aki az összeomlás óta Berlinben tartózkodik. Radosziavofí miniszterelnök az ítéletről a »Bácsmegyei Napló« tudósítója előtt a következőkben nyilatkozott: — Az ítélet nem lepett meg. A civilizált államok történelme hasonló eljárásra kevés precedenst tud fel mutatni. Ellenem s volt kormányom tagjai ellen még a békeszerződés aláírása előtt Parisból követelték az eljárás megindítását. A bűnügyi el­járás megindítása Franciaország kí­vánságára volt. — Az ellenünk emelt vád lénye­ge az, hogy antant-ellenes politi­kánk hazánk érdekei ellen Bulgáriát Németország szolgálatába állította. Franciaország elégtétellel vette tu­domásul elitéltetésünket. Poincaré­­nak SztambuWnszkyhez, a jelenlegi bolgár miniszterelnökhöz intézett üdvözlő távirata legalább is erre en­ged következtetni. — Maga az eljárás szégyene a bolgár igazságszolgáltatásnak. Az Országgyűlési képviselőket és volt minisztereket három év előtt vetet­ték börtönbe. (A bünper 1919 októ­ber 11-én kezdődött és ez év már­cius 31-én ért véget.) Börtönbe ve­hették őket az akkor fennállott tör­vények ellenére és eljárásukat csak utólag szankcionáltatták a szobran­­je erre a célra készített törvényé­azokkal állott szóba, akik igazolni tud­ták, hogy választójoggal bírnak. A választás előestéjén bágyadtan konstatálta barátnőinek hogy a több­ség biztosítva van. Aztán felsóhajtott: — Jó néznék ki. ha legutóbb meg­szavazták volna az általános választó­jogot. A választásokon, mint az ellenzéki la­pok írták, »dühöngött a- terror«. A kor­mány a nyílt szavazással kíméletlenül leverte az ellenzéket és tüzzel-vassal behozta a maga nagy többségét. De Nemes-Adlonyban győzött az igazság. A kis kerület 16 szótöbbséggel a nagy primadonnát küldte be az ország há­zába. * Az újonnan összehívott országgyűlés első ülésnapján nagy sürgés-forgás volt az előkelő vörösszőnyeges folyosókon. A kormány néhány tagja és egy-két kormánypárti korifeus a keresztfolyosón nézték az érkezőket és megjegyzések­kel kisérték az uj képviselők felszeg, elfogódott megjelenését. A szenzáció erejével hatott mikor belépett a folyo­sóra a primadonna, .komoly fekete ruhá­ban. Az előkelő cseport élesen fixlrozta íi legszebb követet és nyomban meg­indult a csípős megjegyzések áradata. Mindenki tudott egy felette érdekes históriát, valamelyik szavazatának meg­szerzéséről. Nagyon bántották az uj kollégát és az egyik koriieus megje­gyezte : — így szerzett mandátummal nem illik megjelenni a Házban. A miniszterelnök, a mindig finom, an­gol parlamenti figura kedélyesen intette le a rosszmájú honatyákat. — Ugyan hagyjátok békében azt az asszonyt — mondta. Nézzetek körül egy kicsit és aztán beszéljetek. Bizony mondom nektek, hogy ez a képviselő­társunk jutott hozzá még a legtiszte­­ségesebb utón a mandátumához. vei. Károm és fél esztendő Óta kö­zönséges gonosztevők gyanánt bán­nak olyan férfiakkal, akiknek min­den bünük az, hogy legjobb tudá­sukkal szolgálták hazájukat. Az én kormányom tagjain kivül a koalíci­ós kormány huszonnégy miniszterét is letartóztatták. A felettünk Ítélke­zett bíróság tiz parasztból álló lai­kus és öt bíróból álló hivatásos tag­jait a kormány szervei jelölték ki. — Úgy látszik, hogy Stambuiir.sz­­ki alatt sem biztos a talaj. Erre az a tény enged következtetni, hogy a szobraidét, melyben eddig egy kis-mentesitheti. számú többség fedezte kormányzá­sát és ezen többség, segítségével legutóbb még korlátlan cselekvési szabadságot is kapott, most köz­vetlenül a bíróság ítélethozatala előtt — feloszlatta, Szfambuiinszki fölényes győzelmet remél. Lehet, igaza lesz, hiszen az ellenzék erne­nn fásának ez lenne a tulajdonkép­peni célja. Szt^jnbulinszkinek a vá­lasztási harcba dobott jelszavai kö­zé tartozik az is, hogy Bulgáriát a jóvátételi kötelezettségek teljesítése alól csak a franciabarát politika A jugoszláv kormány feljelentése busz magyarországi repatriált eilen Szerb templomok kirablásával vádolt főispánok — A Bácsrnegyei Napló budapesti munkatársától — A jugoszláv kormány a magyar külügyminisztérium utján bűnvádi feljelentést tett a budapesti állam­­rendŐrség főkapitányságán mintegy \ húsz az S. H. S. királyságból Ma­gyarországra repatriált budapesti lakos ellen, akik régebben előkelő közhivatalnoki állásokat töltöttek be a háború befejezéséiig a Vajdaság­ban. Ezek a magasrangu köztisztvi­selők — köztük több főispán, főszol­gabíró. tábornok — a feljelentés sze­rint a háború alatt. Szerbia katonai megszállása ideién szerb templo­mokból értékes műtárgyakat tulaj­donítottak el. A jugoszláv kormány följelentése előadja, hogy az utóla­gos nyomozás alapján hiteles meg­állapítást nyert, hogy az osztrák­magyar megszálló csapatok főtiszt­jei és a melléjük beosztott polgári hatósági közegek közül kik irányí­tottak nagyobb gyanús szállítmá­nyokat haza családjukhoz. A budapesti rendőrség a feljelen­tés alapján megindította a nyomo­zást az ügyben, illetőleg beidéztette és kihallgattatta a feljelentésben fel­sorolt személyeket, köztük az Erdé­lyi Magyar Közművelődési Egyesü­let egyik vezetőjét, több ..volt maga­sabb állású magyar közszolgálati al­kalmazottat és **•' közismert vajdasági előkelő sze­mélyiségeket. akik a háború be­fejezése óta Magyarországon tartózkodnak. A kihallgatottak tagadták, hogy bár­mi részük lett volna a szerbiai tem­plomok és múzeumok kirablásában és azt sem ismerték be. hogy ilyen eredetű műkincsek lennének birto­kukban. A rendőrség megállapította, hogy az egyik feljelentettnek, egy ismert festőművésznek vannak jugo­szláviai eredetű műemlékei, azonban a gyanúsított azzal védekezett, hogy már a háború előtt budapesti lakos volt és azóta nem is járt Szerbiában, tehát nem lophatta műtárgyait. A rendőrségnek az az álláspontja, hogy a feljelentettek múltja és elő­kelő társadalmi állása, általában életkörülményeik lehetetlenné teszik, hogy ilyen súlyos vádnak hitelt le­hessen adni velük szemben és éppen ezért a megindított bűnügyi vizsgá­lat kihallgatásuknál egyébre nem is terjed ki. Az eljárás befejeztével a rendőrség jelentést tesz a külügymi­nisztériumnak, amely azután diplo­máciai utón közli majd az előrelát­hatóan nemleges eredményt a jugo­szláv külügyminisztériummal. Romániában megtiltották a nem óhitű szerzetesrendek működését Angol lap Románia uj alkotmányáról A román kamara és szenátus a kor­mány által előterjesztett törvényjavas­latot fogadott el, amelyben megtiltja mindazon szerzetes- és apácarendek működését, amelyek nem a román, vagyis a görög keleti, vagy görög­katolikus hitfeiekezethez tartoznak. A törvényjavaslat elfogadásáról elrendelt szavazásnál a nemzeti kisebbségek kép­viselőin kívül a zsidó képviselők és az ellenzék egy része is a javaslat ellen szavaztak. E törvény következtében Romániá­ban a jövőben nem telepedhetnek le csak óhitű szerzetesrendek és a román területen jelenleg működő minorita, premontrei, kapucinus, Ferenc, piarista és mindkétnembeli irgalmas rendek kénytelenek közhasznú oktatási és em­berbaráti tevékenységüket beszüntetni. Ez a magyar kisebbség érdekeit leg­súlyosabban sértő rende'lcezés főképpen az autdi, lugosi, gyulafehérvári, temes­vári, fogarasi, szatmári és nagyváradi szerzetesrendeket sújtja, amelyek hosszú évtizedeken át tanügyi, népnevelési és humanitárius téren rendkívül nagy ér­demeket szereztek. A Manchester Guardian rendkívül heves cikkben támadja a román aíkot­­inányreíormot, amelyről azt mondja, hogy egyenesen kihívja a nemzeti és felekezeti kisebbségeket, amelyeknek jogai nemcsak a gyulafehérvári egyezményben hanem a békeszerződésben is biztosítva ’/annak. Az uj alkotmány a román nyel­vet jelöli meg államnyelvnek, emellett azonban nem ismeri el a kisebbségek­nek azi a jogát, hogy saját anyanyel­vűket taníthassák. Természetbeni ellátás a városi tisztviselőknek élelmiszerek és ruhák beszerzésére kérnek hiteit Megszakadtak a demokrata-radikális tárgyalások A király beavatkozását várják — A politika hírei A politikai élet nagy szenzációja, a Radics-párt delegátusainak megér­kezése. melyről lapunk más helyén számolunk be — kissé elterelte az érdeklődést a már napok óta folyó radikális-demokrata koalíciós tár­gyalásokról, amelyek a demokraták túlhajtott követelései miatt amúgy is holtpontra jutottak. Mint Beogradból jelentik, parla­menti körökben -zt állítják, hogy a koronának az a kívánsága, hogy mi­nél szélesebb alapon koalíciós kor­mány alakuljon, de legalább is de­mokrata-radikális koalíció. Egyes képviselők már azt is állítják, hogy Pasics egyenes megbízást kapott a királytól a helyzetnek ilyen irányú megvizsgálására. Olyan körökben, amelyekről álta­lában u.gy tudják, hogy közeli vonat­kozásban állanak az udvarral, azt a hirt terjesztik, hogy a korona vise­lője meg fogja kísérelni a válságnak olyan megoldását, amely a parla­menti kormányzást lehetővé fogja tenni, vagyis létre akarja, hoznj a megegyezést a pártok között. Ha a pártok a megegyezést maguk nem tudják létrehozni, akkor ezek szerint a hírek szerint a király a maga ke­zébe venné a kedvezményezést. Par­lamenti körökben azonban nem ad­­/íak hitelt ezeknek a híreszteléseknek. A kormány lemondásának kérdé­sében még mindig nincs végleges döntés. Erősen tartja magát az a hír. hogy április 15-én fog - kormány lemondása bekövetkezni. Tomljenovics Beogradban Beogradból jelentik: Tomljenovics disszidens demokrata képviselő, aki tudvalevőleg a tavalyi zagrebi kon­gresszus határozatai alapján áll, Beogradba érkezett. T omljenovics első útja Davidovics Ljubához veze­tett. majd más baloldali demokraták­kal is tárgyalt. Hir szerint TomJje­­novics ismét be akar lépni a demo­kratapártba. Tomljenovicsnak ez az elhatározá­sa váratlanul hatott heogradi politi­kai körökben és kíváncsian várják a tárgyalásai eredményét. A horvát nemzeti egyház tiltakozása Zagrebbő! jelentik: A horvát nem­zeti katolikus egyház hívői tiltakozó gyűlést hívtak össze a vallásügyi miniszter rendeleté ellen, amely megtagadta az uj egyháztól a nyil­vános egyházzá való elismerést. A rendőrség a zagrebi püspök közben­járására betiltotta a gyűlést, azon­ban azt egy istentisztelet után mégis megtartották. A gyűlésen két pap beszélt és élesen támadták a vallás­ügyi minisztert aki véleményük sze­rint megsértette az alkotmányt olasz püspökök befolyására. A szónokok felhívták a hívőket, hogy folytassák a megkezdett har­cot a végső győzelemig. A gyűlés résztvevői parasztok, munkások és intellektuellek voltak. Végül határozati javaslatot fogadták el. amelyet az összes jelenleyők aijá­­irásával elküdenek a vallásügyi mi­niszternek. Hasonló tiltakozó határo­zatokat küldenek a miniszternek Karlovácról. Koprionicáról. Belovár­­ról és a többi helyekről is. ahol már megalakult a horvát nemzeti egyház » szervezete. A városi tisztviselők súlyos helyzetén akar most segíteni a városi tanács olyan radikális javaslattal, amely többet segit a város alkalmazottain, mint a drága­­gasági pótlékok pár dináros fe:emelése. A tanácsi javaslat a várod tisztviselők természetbeni ellátására vonatkozik. A javaslatnál a tanácsot az a meg­gondolás vezette, hogy a drágasági pót­lékok emelése soha sem tart lépést az árak emelkedésével és általában a lét­­fenntartás súlyosbodásával és a város, mint munkaadó még abban az esetben sem tud segíteni alkalmazottain, ha erre a város részéről meg is van minden jór karat, mert a városi tisztviselők drá­gasági pótléka sohsem lehet magasabb az állami tisztviselők hasonló című pót* * j lékainál. i Hogy e tekintetben a város végre I függetlenítse' magát és al'.aimazotta'nak jobb megélhetést biztosítson, elhatá­rozta a városi tanács, hogy tisztviselői­nek természetbeni ellátást biztosit. Az eddigi kísérletek, amelyek csak egészen szerény keretek között mozogtak és csak arra szorítkoztak, hogy a városi alkalmazottakat a városi kertészet ter­ményeivel látták el, kielégítő eredmér.y­­nye* jártak. Főképen ez indította a ta­nácsot a természetbeni ellátás kiter­jesztésére. A pénteki közgyűléstől ezért a vá­rosi tanács nagyobb hitel megszavazását fogja kérni arra a célra, hogy az al­kalmazottai részére nagyobb készlet lisz­tet, burgonyát, zsírt és más fontos élelmi szereket, továbbá szövetet, vagy kész ruhaneműt és lábbelit szerezzen be. A városi tanács ezeket a cikkeket azután beszerzési áron, vagy esetleg még en­ne! is olcsóbban fogja a városi tisztvi­selőknek rendelkezésére bocsátani. A tanács újabb akciója nagy örömet keltett a tisztviselők között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom