Petőfi Népe, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-14 / 240. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Kinevezték az APEH megyei igazgatóját Itt a földem, de hol a földem? magánosítás Másfél évtized múltán is sok még az osztatlan közös tulajdon Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - megőrizve a regionális szerveződés előnyeit - október 1- jétől ismét létrehozta megyei igazgatóságait. Az első fokú adóhatóság feladatait a megyei igazgatóságok látják el. Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolásokat - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - az adózó kérelmére bármelyik megyei igazgatóság kiadhatja, ugyanakkor illetékügyben kizárólag az eljáró hatósághoz lehet fordulni. A szakmai-törvényességi felügyeletet a jövőben a regionális főigazgatóságok látják el, összehangolják és szabályozzák a hozzájuk tartozó megyei igazgatóságok munkáját, emellett ellátják a másodfokú jogorvoslati feladatokat is. A Központi Hivatal a harmadfokú eljárási szintet képviseli, és továbbiakban is elvi, szakmai irányítótevékenységet végez. Október 1-jétől régiónkban is felállt az APEH Dél-alföldi Regionális Főigazgatósága, melynek vezetésével az APEH elnöke dr. Papp Istvánt bízta meg. A Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság vezetését október 1-jétől Benda Ferencné igazgató látja el, aki 1994. augusztus 1-jétől ellenőrzési szakterületen, revizorként kezdte meg munkáját az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságán. 2005 júliusától a Kiutalás Előtti Ellenőrzési Főosztályon főosztályvezetői, majd 2007. január 1. napjától - igazgatóvá történő kinevezéséig - az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának Általános Forgalmi Adó Ellenőrzési Főosztályán főosztályvezetőhelyettesi feladatokat látott el. ■ M. Gy. Kunbaracson is lesz külsős alpolgármester? Holnap tartja alakuló ülését az új kunbaracsi képviselő-testület. A korábbi hét helyett ezúttal négy képviselőt választhattak a falu polgárai. Három befutó most először nyert mandátumot. A képviselők maguk közül választják az egyik alpolgármestert, s várhatóan egy külsős alpolgármestert is megbíznak a faluvezetéssel. ■ P. Zs. ■ A költséget a következő évben vissza lehet Igényelni. A rendszerváltás utáni igazságtevés során pár ügyhöz bal kézzel nyúltak a döntéshozók. Bő másfél évtizeddel később már bizton állítható: a termőföldtulajdon rendezése üyen volt. A. Tóth Sándor A szocialista mezőgazdaság magánosítása során a visszaadott termőföld 40 sz4zalékát a kárpótlási eljárásban kizárólagos tulajdonként mérték ki. A fennmaradó 60 százalék, a szövetkezeti részaránytulajdon kiosztásakor, közös tulajdonba került. Mindez a tíz hektárnál kisebb területű földekre igaz. Az arányok az ültetvények, erdők és gyepek esetében is hasonlóan alakultak. Az érintettek csak azt tudják, hogy a nagy táblában hány aranykorona értékű részarányföldjük van, de hogy melyik rész az övék, azt nem.- Hogyan, miért alakultak ki a közös táblák? - kérdeztem dr. Kristóf Istvánt, a megyei földhivatal vezetőjét.- A termőföldre fennálló közös tulajdon meghatározóan a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény végrehajtása során keletkezett. A részaránytulajdonnal rendelkezők az úgynevezett részarány földalapból - volt kárpótlási alap is - kérhették Leggyakrabban nagyüzemi termelés folyik a bérbe adott, osztatlan közös tulajdonban lévő földeken tulajdonuk kiadását a bizottságoktól. Kérhették azt is, hogy az önálló földrészlet legyen. De igen sokan voltak, akik ezt nem tették meg. Ezek tulajdonát a földrendező- és földkiadó-bizottság mások által nem igényelt földrészletekben adta ki. Tehát a közös tulajdonú föLdtáblák nagyarányú kialakulása akkor lett volna elkerülhető, ha minden részarány-tulajdonos kérte volna a maga földjének önálló ingatlanként való kiadását.- A megyében hány közös tábla volt?- Négy és fél, ötezer keletkezett a részaránykiadás során. Az összterületük 80 ezer hektárra rúgott. Ez a teljes termőterület 10-13 százaléka volt.- Azóta osztódtak az osztatlanok?- Ezt a feladatot időközben a földhivatalok kapták meg. Ez idáig a beérkezett kérelmek teljesítése során Bács-Kiskunban 2 ezer 86 földrészlet megosztása történt meg. Ezek összes területe megközelítőleg 35 ezer hektár volt. A megosztások során 4 ezer 750 önálló ingatlan alakult ki, mintegy 23 ezer hektár területtel.- Mi kellett volna hozzá, hogy ki-ki reális idő alatt rendelkezhessen a tulajdonával?- A tulajdonosi jogosítványok azonosak minden tulajdoni forma esetében. A rendelkezési jog némileg korlátozottabb, hiszen Eladható, de kevesebbet ér azosztatun közös tulajdona területek jogilag forgalomképesek, de 20-50 százalékkal kevesebbet a nak értük, mint az önálló ingatlanért A közös táblákat altalaban gazdasági társaságok bérlik. a gyakorlása során a tulajdonostársak jogos igényeire is tekintettel kell lenni. Mint már említettem, a közös tulajdon mértékének nagyra növését azzal lehetett volna megelőzni a ’90-es években, ha a részaránytulajdonosok döntő többsége kérte volna a tulajdona önálló ingatlanként való kiadását. A menet közben növekvő ez irányú tulajdonosi igények gyorsabb kielégítését a korlátozott pénzügyi keret, valamint a szűkös földmérői és technikai háttér akadályozza.- lelenleg mit tehet, aki önálló ingatlant akar?- Választhatja a közös tulajdon megszüntetésének a Ptk- ban meghatározott módszerét. Ehhez azonban valamennyi tulajdonostárs által aláírt, megfelelő alakisággal elkészített okirat vagy bírósági végzés szükséges. Másik lehetőség a közös tulajdonnak a 63/2005. (IV. 8.) Kormányrendelet szerinti megszüntetése. Ezen belül a kérelmező megvárhatja, amíg a földhivatal a „normál” eljárásban - esetleg több év múlva - megszünteti a közös tulajdont. Vagy mint elsőbbségre jogosult - földjét művelni akaró - kérelmező a rendelet szerint vállalja a megosztás költségének megelőlegezését. Ennek mértéke: a földmérési helyszínelés (keretmérés) 3 ezer 300 forint plusz áfa hektáronként, a kitűzés pedig 11 ezer plusz áfa kialakítandó földrészletenként. A költséget a megelőlegezést követő évben vissza lehet igényelni.- Tehát osztódik azért az osztatlan...- Igen. De álláspontom szerint a részaránytulajdon kiadása során keletkezett közös tulajdon a magyar jogrendszerben még nagyon hosszú ideig fenn fog állni- vélekedett dr. Kristóf István, a megyei földhivatal vezetője. ► NÉZŐPONT A 3. OLDALON KECSKEMÉTI ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Baranyi Dominik (anyja neve: Baranyi Szilvia) lakabszállás, Válik Brendon Kevin (Válik Kitti), Szabó Szonja (Turkevi-Nagy Márta) Nyárlőrinc, Farkas Fanni (Berta Brigitta) Ágasegyháza, Tormási Benett (Cseri Szilvia), Barta Attila (Fehér Rita) Kerekegyháza, Lázár Dániel (Szabó Petra), Pencz Flóra (Dorcsák Ágnes) Fülöpháza, Botocska Gergő (Pety Erzsébet Mária) Nagykőrös, Németh Viktória (Faragó Erika) Lakitelek, Marginean Bence Mihály (Kovács Ilona), Tóth Miklós Csanád (Horvát Éva), Bencsik Bettina (Lipóczki Ágnes), Horváth Laura (Miku- lesz Szilvia) Tass, Palovits Bianka (Csatlós Irén) Lakitelek, Dósa Csaba (Káré Ilona Ildikó) Csongrád, Turucz Noé (Kovács Krisztina), Csuvár Barnabás (Butsi Piroska), Kovács Balázs (Kormány Anett) Kiskőrös, Radics Györgyi Lilien (Puszta Mónika ludit), Cina Gergő (Futó Szilvia), Szebellédi Dávid (Bartók Mónika Melinda), Pántos Eliza (Mészáros Beatrix Melinda), Varga Zétény (Pinczés Tímea) Ágasegyháza, Festő-Hegedűs Vanda (Andrási Orsolya) Kiskunfélegyháza, Pásztor Panna Dóra (Rácz Erzsébet), Farkas Manna (Böröcs Csilla) Lédeczi Andor (Élő Adrienn), Lajkó Panna (Török Szilvia Anna) Nagykőrös, Boros László (Keszthelyi Márta) Lakitelek, Jánvári Benedikt (Horváth Eszter) Lajosmizse, lánvári Brenda (Horváth Eszter) Lajosmizse, Rádi Márton Szabolcs (Bán Szilvia), Kocsis Krisztián László (Tóth Adrienn Erika) Kiskunfélegyháza, Farkas Emi- liána Hanna (Berta Mária) Helvécia, Patai Felicia (Patai Mónika Matild) Kunszentmiklós, Simon Bálint (Simon Enikő Amanda), Nagy Noel (Leel-Őssy Barbara), Tapodi-Lemberger Kristóf (dr. Lemberger Anett Ida), Tapodi- Lemberger Fanni (dr. Lemberger Anett Ida), Szabó Vince (Gróf Ágnes) Nagykőrös, Szabó Szintia Klára (Hlavati Gabriella) Helvécia. Házasságot kötöttek: Piroska Sándor és Császár Ildikó, Beóka György és dr. Huszár Henrietta, Bálint Kornél és lánosfl Dóra, Bányai Endre Emil és Szabó Csilla Mária, Félix Máriusz Péter és Székely Ildikó Ilona. Meghaltak: Kiss Pálné Sebestyén Rózsa, Polgár Gergely, Lajtai István, Szabó Lajos, Oláh Imréné Szentkirályi- Tóth Erzsébet (Ballószög), Szepesi Benjámin (Izsák), Szabó Tiborné Farkas Terézia ludit. Nagy rajzolás Kecskemét ismét csatlakozott a világszerte népszerű Nagy Rajzoláshoz. A kulturális központban a közös festménykészítés témája a Kecskeméti Művésztelep volt. A program résztvevői között sok kecskeméti katedrás diák volt, akik a többi fiatallal együtt ismét bizonyították tehetségüket, kreativitásukat. (S. H.)
