Petőfi Népe, 2010. június (65. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-15 / 137. szám

PETŐFI NÉPE - 2010. JÚNIUS 15., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Pártharc Baján: a helyi döntés egyelőre csak javaslat Nagy meglepetést okozott és hul­lámokat vetett Baján a helyi Fi- desz-szervezet döntése, misze­rint Révfy Zoltán helyett Zsigó Róbertét, a térség parlamenti képviselőjét - a helyi és a válasz­tókerületi pártszervezet vezető­jét - kívánják indítani polgár­mesterjelöltként. Révfy Zoltán Legtöbben értetlenkedve fo­gadták a hírt, annak jelét ugyan­is nem látták, a párton belüli fe­szültségekről nem tudtak. A párt néhány tagja felhívta figyel­münket, hogy a helyi javaslat az önkormányzati választási egyez­tetési bizottság elé kerül, ott szü­lethet meg a végleges döntés a jelölt személyéről, várhatóan csütörtök este. Zsigó Róbert Több informátorunk a Fide- szen belüli megosztottságról és a pártgyűlésen elhangzott, szemé­lyeskedő hozzászólásokról szá­molt be. Mint elmondták: csupán az elnökség jelöltjére, Zsigó Ró- bertre, illetve ellene lehetett sza­vazni, őt 44-en támogatták, 39- an nemmel voksoltak. A jelenleg hivatalban lévő polgármesterről nem szavaztak, noha ilyen indít­vány is elhangzott a fórumon. Révfy Zoltán megkeresésünkre mindössze annyit mondott: egy­előre nem kíván nyilatkozni az ügyben. ■ K. T. Szomjoltó hét a főtéren fesztivál Borban az igazság, pálinkában a vigasság Kecskemét főtere ezen a héten borváros. Tegnap hivatalosan is megkezdődött a bor- és pálinka­ünnep, a harmadik.- A mai mesterséges viszo­nyok között már alig lehet érez­ni a környezet közelségét, a jó bor viszont közelebb hozza az emberhez a természetet - hang­súlyozta pohárköszöntőjében Szemereyné Pataki Klaudia al­polgármester, aki megnyitotta a rendezvényt. Ötven pincészet, tizennyolc pálinkaház és tizenöt gasztronó­miai stand - a számok is jelzik, hogy gazdag kínálattal találkoz­hatnak a borváros vendégei. Az italok és ételek mellett idén kul­turális és szórakoztató progra­mok is színesítik a június 20-áig tartó fesztivált. Esténként kon­certek is lesznek. Már tegnap este is sokan üldö­géltek a kihelyezett padokon, de a legnagyobb tömeg kétségkívül hétvégére várható. ■ H. I. Tegnap a Hírős Cigányzenekar muzsikált, majd Keresztes Ildikó szórakoztatta a közönséget A permetből is mér a kofa aggályok Mennyi vegyszer marad a zöldségben, gyümölcsben? Előbb-utóbb piacra, a bol­tok polcaira kerülnek a permetszerrel védett zöldségek, gyümölcsök. Kérdés, mennyi vegyszer marad egészséges étke­inkben. Popovics Zsuzsanna A májusi esőzések utáni káni­kula kimondottan kedvez a nö­vénykárosító gombáknak, bak­tériumoknak és rovaroknak. A termelők többszöri permetezés­sel igyekeznek megvédeni sző­lőt, gyümölcsöt, zöldségfélét. A peronoszpóra elleni védelemre ilyentájt feltétlenül szükség van, gyakorlatilag elkerülhetetlen a vegyszerezés.- Az időjárás valóban kedvez a növénybetegségeknek, erő­sebb fertőzés várható mind a szántóföldi növényeknél, mind a zöldségtermelő kertészetek­ben - szögezi le Bűdi János, a mezőgazdasági hivatal megyei növény- és talajvédelmi igazga­tóságának vezetője. - Ebből azonban nem következik, hogy több lesz a termésben a szer­maradék. A vegyszerek előírás szerinti használata és az élel­mezés-egészségügyi várakozá­si idő betartásával mindez elke­rülhető. Jogszabály írja elő, hány nap­nak kell eltelnie az utolsó nö­vényvédelmi kezelés és a beta­szakértők szerint az elmúlt öt évben csaknem 20 százalékkal emelkedett a szennyezett élel­miszerek aránya hazánkban. Egyre több termékben egyszer­re többféle hatóanyagot is ki­mutatnak. Vizsgáltak termé­ket, melyben 29 különféle per- metszer volt, bár mind a hatá­lyos határérték alatt. a gyümölcsök közül a kajszi- barack-, az alma-, a körte- és a karítás között, hogy a termék ne tartalmazzon a megengedettnél több növényvédőszer-maradé- kot.- Az ellenőrzések során mért magasabb határérték rendsze­rint abból adódik, hogy a nö­vényt idő előtt betakarítják, még mielőtt a hatóanyag lebomlana - mondja a szakember. - Évente több száz mintát veszünk, mind­össze néhány esetben fordul elő meggymintákban maradt leg­többször permetszer 2007-ben. a zöldségek közül a fejes sa­láta, paprika, paradicsom, uborka mintáiban szinte min­dig találtak vegyszermaradé­kot. Az eper is fokozott kocká­zatot jelenthet. két ÉVE egy marokkóból im­portált eperben a megengedett szermaradék határértékének 37-szeresét mutatták ki. meg nem engedett hatóanyag, vagy a határértéknél magasabb mennyiségű szermaradék. Leg­utóbb az év elején, fejes salátá­nál fordult ilyen elő. Az igazgatóság munkatársai rendszeresen vizsgálnak zöldsé­get, gyümölcsöt piacokon, hiper­marketekben. A napokban bor­sóból, spenótból vettek termőhe­lyi mintát, rendellenességet nem tártak fel. Az elkövetkezők­ben paradicsomot, paprikát, sár­garépát vizsgálnak majd az el­lenőrök, hamarosan elkezdődik a cseresznye, a meggy és kajszi- barack ellenőrzése. A környezetvédők ugyanak­kor állítják: a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümöl­csök több mint 40 százaléka nö­vényvédő szerekkel szennye­zett. A Levegő Munkacsoport egy tavalyi felmérése alapján a hazai lakosság 84 százaléka sze­rint az élelmiszerekben találha­tó vegyi anyagok jelentik a leg­nagyobb kockázatot az emberek egészségére. Koktél a gyümölcsben - határérték alatt Oroszlánok, kíméljenek! királypitonbébit fogtak egy jászberényi kertben. Csoda, hogy a ház tulajdonosai nem kaptak infarktust. Zoológus feleségeként jómagam sok mindenhez hozzászoktam már, de erősen valószínű, hogyha meglátnék egy ilyen jószágot a cseresznyefám alatt, elsőre nem az elragad­tatástól sikoltoznék. Még ak­kor sem, ha kölyökkígyóról van szó, amit elsőre aligha tudhat bármelyik laikus. a lényeg azonban más. Ed­dig csak ahhoz szoktunk hozzá, hogy van kóbor kutya meg kóbor macska. Elszök­nek, vagy gazdáik megunják és utcára teszik őket. Jó, né­ha az is előfordul hogy elsza­badul egy ló vagy egy tehén. Ezzel tudunk mit kezdeni, az életünk része. Csakhogy mostanában egyre gyako­ribb, hogy piranjákat dobál­nak a folyóba, vagy egy lakó­telepi lakás csőrendszerén átvándorol valamilyen egzo­tikus hüllő a szomszédba. Abba ne menjünk bele, hogy az ilyen állatok döntő többsé­gének tartásához engedély kell, mert az egész újság ke­vés volna annak felsorolásá­hoz, hogy mi minden törté­nik ebben az országban en­gedély nélkül. De túl min­denféle dokumentumon: lé­teznie kell egy minimális fe­lelősségtudatnak is, mely nemcsak a házi kedvenc, ha­nem embertársaink irányába is megnyilvánulhatna. En­nek a felelősségtudatnak azonban nyoma sincs. Az ember - és minden más élő­lény - már csak olyan, hogy azokhoz a veszélyforrások­hoz alkalmazkodik, azoktól tanulja megvédeni magát, amelyekkel a saját környeze­tében találkozik. Ebből adó­dik, hogy errefelé nem iga­zán vagyunk királypitonokra szocializálva. ezek után már csak azt re­mélem, hogy nem érem meg, amint valakinek a megunt oroszlánja jön velem szembe a főtéren. Hét évet kapott az uszódi szürkéié ítélet Nyakon szúrt egy idős férfit, aki aztán eltörte a rabló kését VITRIOL A lézengő paraszt hibája és a 21. századi adósságállomány Hét év börtönbüntetésre ítélt hétfőn a megyei bíróság egy 20 éves férfit, aki tavaly áprilisban megpróbált lakásában kirabolni egy idős férfit Úszódon, a Határ utcában. Késsel több helyen is megszúrta a házigazdát, aki azonban keményen védekezett: lefogta támadója kezét, és még a kését is eltörte. Az elsőrendű vádlott jól ismer­te a 72 éves falujabeli férfit, hi­szen többször végzett nála alkal­mi munkát. így a fiatal, egyéb­ként hat általánost végzett, al­kalmi munkákból élő H. Zoltán azt is jól tudta: munkaadója egyedül lakik, és időnként szo­kott másoknak kölcsönadni. Mi­vel tavaly áprilisban nem volt pénze, arra gondolt: elmegy az idős férfihez, és akár erőszak árán is, de szerez tőle értékeket. Magával vitt egy kést is, amiről azonban nem tudott társa, a per­ben másodrendű vádlott T. Gyu­la, aki elkísérte H. Zoltánt a rab­lás helyszínére. Az ő dolga az volt, hogy az utcán figyeljen, és ha bajt észlel, azt füttyel jelezze társának. Az elsőrendű vádlott április 20-án este kopogott be az idős férfihoz. Amikor a házigazda ajtót nyi­tott, a rabló pénzt kért tőle, a sér­tett azonban megtagadta a ké­rést. Ekkor a fiatal vádlott nya­kon ragadta, és a konyhába lök­te. A dulakodásban a 72 éves fér­fi hanyattesett. Támadója fojto­gatni kezdte, majd elővette a 11 centiméter pengéjű kést, és előbb a vállán és az arcán, majd célzottan a nyakán szúrta meg. A házigazda azonban nem adta meg magát: megfogta a rabló kést tartó kezét, majd ujjait nem kímélve megragadta a kés pen­géjét is, és eltörte a támadó fegy­verét. Ekkor a rabló társa is be­ment a lakásba, mikor azonban meglátta, hogy H. Zoltán mit mű­velt a sértettel, elmenekült a helyszínről. Az elsőrendű vád­lott üres kézzel ugyancsak futás­ra vette a dolgot, majd mindket­ten Úszódról Budapestre kerék­pároztak, a rendőrök itt fogták el őket. A bátor házigazda 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenve­dett, támadói sorsára hagyták, noha erősen vérzett. Surányiné dr. Pólik Edina büntetőtanácsa az előzetesben lévő H. Zoltánt nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérleté­ben és magánlaksértésben talál­ta bűnösnek, és hét év börtönre ítélte, míg társa, a szabadlábon védekező T. Gyula két év börtönt kapott. A vádlottak lényegében beismerték a bűncselekményt, bár a felelősséget a kezdeménye­zés terén igyekeztek mindketten a másikra hárítani. Az ügyész mindkét vádlott esetében súlyos­bításért, míg a védők enyhítésért fellebbeztek, így a per a Szegedi ítélőtáblán fog folytatódni. ■ Hraskó István A történelemben folyton nőtt a munkaidő hossza. A 12. szá­zadban egy paraszt meg tudott úgy élni, hogy évi 170 napot nem dolgozott. Az 156 Aes for­rások szerint a férfinak már évi 40 hetet kellett munkával tölte­nie ahhoz, hogy eltartsa csa­ládját - álltak elő visszamenő leges szociológiai kutatásuk eredményével brit tudósok. Iz­galmasabb lenne, ha a derék kutatók megmagyaráznák a munkaidő-hosszabbodás társa­dalmi, gazdasági okait. De ne a romantikus mesével jöjjenek, miszerint az embert a folytosan növekvő igényei késztetik mind magasabb teljesítményre. Ez csak részben igaz. Vélhetően a „lézengő” 12. századi ember sem volt megbékülve sorsával, de elszúrta: előbbrejutását úgy gyorsította, hogy nem volt hoz­zá elég ereje. Idegen finanszíro­zással lendítette gazdaságát, és mire a 16. századba érkezett, már 40 hét kellett ahhoz, hogy kiizzadja másnak a hiteleket és a kamatokat. De hozzánk ké­pest szabad ember volt. A 21. században ugyanis két kereső teljes munkaidőben is alig tud­ja fenntartani családjában az átlag-életszínvonalat. A lakos­sági hitelállomány Magyaror­szágon elérte a nemzeti összter­mék megközelítőleg 40 száza­lékát. Közeledünk a 24 órás munkanaphoz. ■ M. J. TAKÁCS ■ VALENTINA

Next

/
Oldalképek
Tartalom