Petőfi Népe, 2009. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-26 / 48. szám
14 KÉLESHALOM PETŐFI NÉPE - 2009. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Kitörési tervek közlekedésre, munkalehetőségre Kéleshalom jelenleg is zsáktelepülés, ezért rendkívül fontos volna, hogy megközelíthetősége és közlekedése javuljon, gyorsuljon. A község beruházási elképzelései között kiemelt helyen szerepel a Nemzeti Fejlesztési Tervben - igaz, annak tartaléklistáján - már megjelenített törekvés egy Kunfehértóig húzódó út megépítésére. A körülbelül 11 kilométeres szakasznak az üdülőfaluig történő kialakítása 330 millió forintba kerülne. A terv közvetetten hatást gyakorolhatna a foglalkoztatásra és az elhelyezkedésre is: Kéleshal- mon jelenleg 40 munkanélkülit tartanak nyilván. A településen most 12 főnek tudnak közcélú munkát adni: ők a minimálbérnek megfelelő fizetésért a község temető-, járda- és árok-karbantar- tási munkáiban vesznek részt. A vidék turisztikai központja lehetne az apartmanház Kéleshalom egy évtizede megvette a plébánia volt épületét, melyből a közeljövőben szeretné kialakíttatni a kistérség egyik idegenforgalmi központját: egy egy-, majd kétszintes, 10 szobás apartmanházat. Az 50-100 milliós terv már szerepel is a Nemzeti Fejlesztési Tervben, s haszna sem lehet kétséges: a környéken rendezett birkafőzőversenyekre 600-800, a lovasversenyekre 200-300 vendég érkezik minden évben! Ők - illetve a számos természeti értéket és látványosságot kereső turista - jelenleg a községen kívül találnak szállást a látogatás idejére, vagy a szervezők vendéglátását élvezik. Csak nem elkényelmesedni! térségi nyertesek Sokat gyarapodtak a településközi integrációval A kistelepülés és polgármestere sokszor csak önmagára és a kistérségi összefogásra számíthatott. Péter-Szabó Lajosné 19 éve a település első embere. Kéleshalom - a csodaszép növényvilágú buckák mögött élő zsákfalu - kemény, de korántsem eredménytelen küzdelmet folytat a folyamatos fejlődésért.- Akár hiszi, akár nem, ötvenhárom éve, 1956 tavasza óta dolgozom a helyi, térségi államigazgatásban - fogadja munkatársunkat a ma is energikus, láthatóan munkához szokott Péter- Szabó Lajosné, aki 1990 óta polgármestere a falunak. - A ranglétra minden lépcsőfokát megjártam: az adminisztrátorságtól a szakvizsgákon át mindent megtanultam, hiszen sokszor kellett egymagámnak elvégeznem mindent ahhoz, hogy a község működjön, épüljön. Az eredeti szakámban - Halason végeztem a mezőgazdasági technikusit - nem is nagyon dolgoztam.- De kétirányú végzettség nyilván elkéí itt, ahol elsősorban mezőgazdaságból élő lakosság életét kell irányítani, szervezni.- Ez igaz, hát még akkor, amikor sokkal többen voltunk, és valóban: sok mindenkinek adott munkát a szőlészet! Egykor kétezren laktak is, aztán az iskolakörzetesítés és a társközségi státus olyan elvándorlást generált, amely negyedére csökkentette a népességet.- Mire emlékezik a legszívesebben abból a két évtizedből, amit községvezetőként őriz önmagában?- Azt mondanám, hogy mindenre, mert bár azóta, hogy a helyi vezetésben dolgozom, és már a ’60-as évek második felétől sok fejlesztést, fejlődést volt szerencsém látni, szervezni, megvalósítani - azzal együtt úgy érzem, hogy igazán sok eredménnyel lettünk gazdagabbak az utóbbi időszakban is. Ma már mindenütt van víz és gáz, az utak burkolattal ellátotkéleshalmon minden pénzügyi nehézség - így például a forráshiányos státus - ellenére sikerült megtartani a település hitelmentességét: a felvett banki kölcsönöket eddig például vagyonértékesítésből mindig visszafizették. Az utóbbi években 50 millió főtök, igaz, csatornázni még nem tudtunk. De nemcsak a legalapvetőbb közművekkel tartunk itt, hanem sikerült megépítenünk a falumúzeumot, a község komfortos vendégváróját, fejlesztettük a ravatalozó és a sportpálya létesítményeit, nagyon fontos volt a falugondnoki gépkocsik beszerzése. Külön említem a volt plébániaépület megvételét, melyhez komoly turisztikai tervek fűződnek, és azt a sok turisztikai és egyben közösségi rendezvényt, melyek az itt élők életminőségét hivatottak gazdagítani.- Mondható, hogy a település a rendszerváltás és az azt követő uniós csatlakozással járó térségi integráció nyertese? rint alá csökkent a község költségvetésének főösszege, ami tavaly 18, idén várhatóan 16,6 millió forint hiánynyal számol. Ennek ellensúlyozására tavaly 3, idén 5 milliós nagyságrendű állami kiegészítő támogatásra pályáznak.- Mondhatjuk, mert bár a nagyobb beruházásokat jellemzően önállóan harcoltuk ki, például a kistérségi összefogás szép példája és hatalmas eredménye lesz a Jánoshalmán a közeljövőben megvalósuló egészségügyi, szakellátási központ. Ez rendkívül nagy előrelépés lesz a nagy tanyavilággal rendelkező kéleshalmi lakosság életében is, hiszen - miután a tanyagondnoki feladatokkal a falu előre jár - sokkal hatékonyabban szervezhető és gyorsabb lesz az alapvető orvosi ellátás. Hasonló javító lépés a kistérségi szociális ellátásban is megvalósult.- Hogyan érzi, milyen helyi társadalom élén áll?- Az itt élőknek, sajnos, ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük, mint a kevés munkahelyet nyújtó térségek lakosai: az állástalanság és a jövedelmekért vívott harc itt is okoz feszültségeket. Sokszor viszont azt érzem, hogy kicsit el is kényelmesedünk, és nem mindig ragadjuk meg a lehetőséget, inkább várjuk a szociális ellátást. Mi a munkához jutást segítő kormányzati programhoz is azért csatlakoztunk, hogy segítsük e helyzet legalább részleges megoldását. ■ A kisközség; jellemzően maga harcolta ki beruházási pályázati sikereit. Hátrányos helyzetből is hitelmentesen Világra szóló helyi szenzációk a kemencénél A kéleshalmiakat feltehetően nemcsak a vendégszeretet, hanem a jogos büszkeség is arra biztatja, hogy tárt karokkal fogadják a várt vagy hívatlan látogatókat. A gasztronómiájáról híres kistelepülés július 3. szombatján minden évben nemes versengésre hívja a legjobb birkafőzőket, ám a jeles napon még sodrófa-hajigálás, petrence- rúd-kitartás és talicskába patkó- dobálás is szerepel a megméretések közt. A szeptemberi újborszentelő szüreti felvonuláson és bálon szintén a kulináris élvezeteké a főszerep: a szóbeszéd szerint messze földön sem találni ízlete- sebbet a Kéleshalom nevezetes, falu kemencéjében sütött sóletnél, lángosnál, fasírozottnál és sült malacnál! Aki édességre vágyik, nem marad le a kü- lönlegesség e műhelyének termékeiről, hiszen túrós rétes is sül odabent! Amikor aztán beköszönt a keresztények nagy ünnepe, a meghitt csendesítő hangulatú advent, az üdvre vágyó várakozás napjait az idősekre figyelés jegyében a Jánoshalmi Pávakör és Citerazenekar mellett a helyi óvodások és az önkormányzati ajándékok teszik kedvessé. ■ Messze földön híres ínyencségek kemencéje Jubiláló lovasverseny Tíz éve rendezte a község az első, ma már messze földről vendégeket és aspiránsokat vonzó Felső-Bácska Kupa lovasversenyt. A résztvevők rendre azzal távoznak, hogy itt érezték magukat a legjobban - a kisközség megragadó vonzása nem lehet véletlen: évente legalább 30 versenyző és több száz látogató érkezik. Értékek, társulások és függetlenedések história A szép nevű, kevéssé ismert település a Kiskunhalasról Jánoshalma felé vezető úton, utóbbi városból érhető el legrövidebben. Ismert ugyanakkor a kirándulás, a lovas kocsizás és az ősborókás varázslatos tájainak szerelmesei előtt, ugyanakkor nevesek a védett természeti értékei is. A község először 1952-ben önállósult, a 70-es évek derekától a rendszerváltásig Jánoshalmával társközségi viszonyban „élt”, 1990-ben ismét önállósodott. Az egytornyú templom legendája EMLÉKEZTETŐ A rendszerváltás után, a ’90-es évek derekán épült I. világháborús emlékmű mögött, a település központjának domináns épületeként áll a helyi katolikus közösség 1939-ben épített temploma. Jellegzetessége, hogy csak egy tornya hatol magasan az ég felé; a másikat mintha szándékosan tervezték és építették volna „csonkára”. A legenda azt tartja: a féltornyú templom a nemzet tragédiájára, a Kárpát-medencét szétszakító trianoni országcsonkolásra emlékeztet... Trianonra emlékeztet? Itt született a magyar űrhajós felkészítője neves alakok A ma falumúzeumként - egykor tanítói szolgálati lakásként - funkcionáló épületben született Kálóczi József életútja. A község szülötte orvosi pályája során neves kardiológus lett, aki nemcsak részt vett az első magyar űrhajós felkészítésében, de személyesen kísérte ki és követte kinti útját Farkas Bertalannak. Kéleshalomra mint szülőfalujára tekint vissza Bárth János is, aki a kalocsai múzeum igazgatója volt; ma Kecskeméten él. Szép lányok szépítője is megbúvik a mezőn ősborókás A Duna-Tlsza köze tájainak egyik legmeg- kapóbb, legcsodálatosabb természeti látványossága a ligetes meghittségű, bokrokkal és fákkal övezett, összesen több mint 60 hektáros ősborókás. A kisebb-na- gyobb buckákon él a kikerics, a kései szegfű, a zuzmó és az ősi moha, a galagonya, a fehér- és ezüstnyár, valamint a báránypirosító, amely nemcsak a jámbor állatok, hanem a fiúknak tetszeni kívánó lányok ajkát-orcáját szépítette egykoron... i
