Petőfi Népe, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-22 / 18. szám
14 DÁVOD PETŐFI NÉPE - 2009. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK Volt baj elég, a déli kaszálókat a Duna károsította A falu első ízben 1315-ben említ- tetik okiratban. Hat évvel később emelték az első templomot. A török hódoltság idején a lakosság jó része a mocsarakban keresett menedéket, így vészelte át a vészterhes időket. Ezt követően a település kamarai birtokká vált. ■ A mocsárvilág; a Duna 1820-as évekbeli szabályozásával tűnt el. Pávay Sámuel kamarai mérnök 1793-ban feltérképezte a falut, és ezt írja: „Minden felől sok veszedelmek alá vettetett a helység határa, nem csak az alacsonyabb, hanem még magasabb helyen való fekvésére nézve is, amidőn mind a Dunának áradása, mind pedig a föld árja által gyakorta rongáltatik. Ugyanis a déli részen fekvő kaszálókat a Duna károsítja, napkeletről pedig a föld árja.” (Ma azt mondanánk: a belvíz.) A mocsárvilág a Duna 1820-as évekbeli szabályozásával tűnt el, és ezzel együtt ármentesítették a falu nagy részét. Dávodnak már 1770-ben volt pecsétje, ami rendezettebb közigazgatásra utal. Éppen száz évvel később postahivatala nyílt. Mai nevét az 1904-es névrendezéskor kapta a hajdani Dau, Daut, Davoth, majd Dautova helyett. A15. évszázad körül Dávod község területén egy kisebb erőd vagy kastély lehetett. A vendégeknek jó dávod kiemelkedően jó ellátást nyújt lakosságának és az idelátogató vendégeknek a kereskedelem és a vendéglátás terén. A vendégeket két cukrászda, egy presszó és szálloda fogadja községben. F Püspökpusztán jó a víz, már ötven éve sem volt múlt és jövő Az idősekre is nagyon odafigyel az önkormányzat rossz fogú ember Óvó térfigyelő rendszer Nagy természeti érték a messze földön, határainkon túl is híres püspökpusztai gyógyfürdő, melyet most építenek át látványfürdővé Ha Bajáról a déli országhatár felé vezet az utunk, a várostól 25 kilométerre egy festői szépségű, rendezett községbe érkezünk. Dávodon, a takaros porták előtt gondozott előkertek, fák, virágok és mindenütt kiépített utak fogadnak bennünket. A községet szinte körülöleli a baja-bezdáni tápcsatorna, vagy ahogyan áz itteniek is nevezik: a Ferenc-csatorna. A falut környező erdők mellett igen nagy természeti érték a messze földön, határainkon túl is híres püspökpusztai gyógyfürdő, melyet most építenek át látványfürdővé. Dávodról elmondható, hogy a gazdasági nehézségek, megszorítások ellenére töretlenül fejlődő, szakadatlanul épülőszépülő település. Nagymértékben javította a lakosság komfortérzetét, hogy a háztartásokba 1995-ben elérkezett a vezetékes gáz. A nagy vállalkozás megvalósítására összefogott a község egész lakossága. Csakúgy, mint amikor új óvodát, majd idősek otthonát építettek, az úthálózat mintaszerű állapotba került. Minden utca szilárd burkolattal van ellátva. Sőt a régi burkolatú utcákból is felújítottak mintegy 10 kilométert, és ki- köveztették az összes utcát az üdülőövezetben. Felújították az intézményeket, melyeken kicserélték a nyílászárókat és a fűtésrendszert. Megújították az autóbuszvárókat, információs táblákat, szemétgyűjtőket, padokat helyeztek ki. A köz- biztonság jobbítására felszereltek egy 14 kamerás térfigyelő rendszert. Saját erőből megoldották a közvilágítási lámpák cseréjét. A jelen tanévtől, tehát a múlt megnyerték a szennyvíz-be- ruházási pályázat első fordulóját, melyben Dávod önállóan vesz részt. A beruházási tervek előkészítésével egy időben megkezdődtek a geodéziai mérések, a talajmechanikai munkálatok és a régészeti feltárások. A másfél milliárdos beruházás tényleges munkálatai még idén ősszel szeptembertől ismét önállóan működik az oktató eszközökkel jól felszerelt általános iskola. Szakos tanári ellátottsága 100 százalékos. A 127 fős iskolai és 5ó fős óvodai létszám megfelel az előírásoknak. Ennek ellenére is arra törekednek, hogy Bajával közös oktatási társulást hozzanak létre. A gyerekekkel ifjúsági sportreferens foglalkozik, így bevezették a mindennapos testnevelési órát. Nagyon jól működik az iskolai színjátszó csoport, mely egymás után három esztendőben is bejutott az országos döntőbe. Az idősgondozásra kiemelt fielkezdődnek. A lakosság 82 százaléka mondott igent a beruházásra, így a részvétel mindenkire nézve kötelező. Egy ingatlanra vetítve 258 ezer forint lenne a fizetendő önrész. Ez a víziközmű-társu- lat megalakulása után a 33 százalékos, 60 ezer forintot kitevő állami hozzájárulást levonva egy-egy ingatlanra gyeimet fordítanak. Három település - Dávod, Szeremle és Dunafalva - fogott össze. Az együttműködés keretében a dávodi öregeket - mintegy 80 idős embert - díjmentesen beviszik az otthonba, majd haza is juttatják. Ugyancsak ingyenes a házi gondozói szolgálat és az ebéd házhoz vitele. E tevékenység elismerése - a további jobbításra új idősotthon építését tervezik - az Idősbarát Önkormányzat cím elnyerése. Tavaly év végén megkezdték a szeméttelep rekultivációját, idén pedig felújítják a vízbázisrendszert. Az elmúlt évben nem sikerült nyerni, most újra pályáznak a belső csapadékvíz elvezetésére és kerékpárút létesítésére. 197 ezer 400 forintot jelent. A tulajdonosok 100 hónap alatt havi 1974 forintos részletekben fizetik meg. Az uniós szabályozás szerint a szennyvízkezelés és -tisztítás kérdését a kétezer főnél nagyobb lélekszámú településeken legkésőbb 2015. december 31-éig meg kell oldani. Dávod ezt jóval előbb teljesíti. ■ Ismét önállóan működik az oktató eszközökkel jól felszerelt általános iskola. Két éve, hogy nagy vállalkozás kezdődött a víztisztítás érdekében Dávod-Püspökpuszta gyógyfürdőjéről elmondható, hogy eddigi jelentősége rövidesen tovább növekedik. Püspökpuszta neve a hajdani püspöki tulajdonra utal. Gyógyvizet első alkalommal még 1914-ben találtak tiszta, 38 Celsius-fokos meleg vízzel. Az ötvenes években készült két kismedence. Később fúrtak egy második kutat, melynek komoly vízhozamára két ülőpados és egy gyermekmedencét telepítettek. Két évvel ezelőtt elkészült a harmadik kút tekintélyes, percenként 400-450 literes vízhozammal. A tavaly megkezdett nagyarányú fejlesztések eredményeként óriáscsúszda és téli-nyári élményfürdő készül. ■ Gyógyvizet első alkalommal még 1914-ben találtak. A neves bajai fogorvos, dr. Bruszt Pál már az ötvenes években felfigyelt arra, hogy Püspökpusztán nincs rossz fogú ember. Ezzel kapcsolatban tanulmányokat írt orvosi szaklapokba. Az itteniek hibátlan fogazatát a jó ivóvíznek tulajdonította. Emellett bizonyított tény: a dávodi fürdő vize jó hatással van a mozgásszervi és reumás betegségekben szenvedő páciensekre. Panaszra nincs ok, bőven akad hal a horogra Jól működik az 1962-ben alakult Petőfi Sporthorgász Egyesület, derül ki a tavalyi fogási naplók összesítéséből. A Kiágyán, a Ferenc-csatorna szabályozáskor megmaradt 15 hektáros holtágán 67 kilós átlagot értek el a horgozók- köszönhetően a gondos karbantartásnak, a tíz tonnát kitevő telepítésnek. Ügyelnek a víz tisztaságára, időben vágják a nádat, a kormo- ránok ellen három gázágyúval és vízre telepített bábukkal védekeznek. A Kiágya I.-en összesen 10868 kiló halat fogtak a pecá- sok (7607 kg ponty, 1400 kg amur, 265 kg süllő, 219 kg harcsa, 67 kg csuka, 1310 kg egyéb). A dávodi búcsú kedvelt eseménye a helyi Pipacsos Pihenőház udvarában zajló kézműves-bemutatók sora. Felvételünkön Molnárné Agócs Éva a csuhé- és sástechnikával ismerteti meg az érdeklődőket. Többen ki is próbálták kézügyességüket. A gyermekszínjátszás kreativitásra nevel kultúra A drámapedagógiának pótolhatatlan személyiségfejlesztő szerepe van Messze földön híres, Dávodtól Debrecenig jó neve van a dávodi gyermekszínjátszásnak. A két, néha három csoportban próbáló együttesek irányítója Horkics Erika tanárnő, aki igazi elkötelezettje a drámapedagógiának. Egyben letéteményese a dávodi kis színjátszók sikereinek. Tudja ugyanis, hogy amennyit játszunk gyermekkorunkban, aszerint leszünk boldogok, kiegyensúlyozottak, kezdeményezők. Ebben rejlik a drámapedagógia pótolhatatlan személyiség- fejlesztő szerepe, az alkotó gyermeki személyiség kiteljesítése. A dávodi gyermekszínjátszó együttes 2001-ben alakult. A kezdetektől részt vesz a Kecskeméten rendezett Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozón. A megalakulást követő esztendőben már ezüst minősítéssel tértek haza a gyerekek, akik Petkó Jenő Csiribiri komédiák című vígjátékát mutatták be. 2004-ben már két csoport is próbált szorgalmasan. A nagyobbak az Arany János Fülemile című verséből írott színdarabot adták elő. A közönség jót derült a pórul járt pereskedőkön, akik - mint tudjuk - a fülemüle füttyének tulajdonjogán kaptak hajba. Ezüst minősítés volt a színvonalas, hangulatos játék jutalma. Az alsó tagozatosok, tehát a kicsinyek csoportja nagy élvezettel tanulta meg és játszotta Grimm Horkics Erika tanárnő kedvelt meséjét, a Csipkerózsi- kát. Tavalyelőtt tovább dolgozott mindhárom csoport. Az országosra a nagyok Vörösmarty Csongor és Tündéjével neveztek be. Arany minősítés lett a jutalmuk. Ugyanúgy, mint a tavaly benevezett két csoport előadásainak: a Kiskondás című magyar népmesének és Andersen A császár új ruhája című mesejátékának. Mindkét csoportot a legnagyobb kitüntetés érte: meghívást kaptak Debrecenbe, a XVI. Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó gálaműsorába. Amint Horkics Erika tanárnőtől tudjuk, az évről évre megismétlődő szép sikerek további szorgalmas munkára ösztönzik a gyerekeket. A 6-8. osztályosok most Shakespeare Sok hűhó semmiért című vígjátékával, a kicsik pedig egy bukovinai székely népmesével készülnek a nagy megmérettetésre.
