Petőfi Népe, 2008. november (63. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-12 / 264. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. NOVEMBER 12., SZERDA 13 HERCEGSZÁNTÓ Zarándokok keltek útra távoli vidékről, hogy Szűz Mária segítségét kérjék Történt pedig, hogy egy földmű­ves ökreivel szántotta a földjét. Megszomjazott, hát a kúthoz ment, hogy vizet merítsen magá­nak. Ahogy belepillantott a kút­ba, a víztükör fodrozódni kez­dett. Szent Anna és a kisded Má­ria képe tükröződött rajta. A je­lenet még háromszor megismét­lődött. Az esetek híre elterjed­vén, zarándokok keltek útra messze vidékről, hogy Stűz Má­ria közbenjárását kérjék. A kalocsa-bácsi érsek a herceg- szántói Vodica-Máriakertet 1838-ban felszentelte és zarán­dokhellyé nyilvánította. Elmondható, hogy a község­ben régi hagyománya van a Má- ria-tiszteletnek. A római katoli­kus és a szerb ortodox templom egyaránt az Istenanya tiszteleté­re van felszentelve. A község cí­mere pedig Szűz Mária menny- bemenetelét ábrázolja. Az 1956- ban Amerikába távozott, jelen­leg Indiana államban élő Vöő Sándor elhatározta, hogy egyko­ri faluja kegyhelyén templomot emeltet. Istenháza építésére anyagi lehetőségeiből nem futot­ta, ezért felkérte Rigó István mű­vészt a Mária-szobor megalkotá­sára. A10 méter 53 centiméteres szobrot - mely a világ legna­gyobb Mária-szobra - idén szep­temberben felállították, majd ok­tóberben - a zarándokhellyé nyilvánítás 170. évfordulóján - dr. Bábel Balázs kalocsa-kecske- méti érsek felszentelte. A nagy­szerű alkotás létrehozásában, a szabadtéri istentiszteletek tartá­sa feltételeinek megteremtésé­ben nagyon sokan közreműköd­tek anyagi és fizikai segítséggel. ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Feigllózsef polgármester, Milojev István al­polgármester, Balatinácz István, Buják István, Csillag Sándor, Hlavati Antal, Kovacsev Berta­lan, Reusz István, Sztipanov Il­lés, Török Lajos. legyző: Barta Lajos. HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKOR­MÁNYZAT: Balatinácz István el­nök, Sibalin lózsef, Mándity Jó­zsef, Szabóné Filákovity Anna, dr. Zsuzsity Józsefné. SZERB KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNY­ZAT: Gyurity Illésné elnök, Csizmity Lyubica, Gyurity Müán, Kózics Illésné, Siskovity Náda. Hitel nélkül fejlesztenének déli határ A horvát mellett kötelező egy idegen nyelv A hercegszántói Vodica-Máriakert kegyhellyé nyilvánításának 170. évfordulóján, idén szeptemberben felállították itt a világ legnagyobb Szűz Mária-szobrát. Mindenütt rend, tiszta­ság, a porták előtt szépen gondozott előkertek. Lát­szik, hogy a 2300 lakosú települést szorgalmas nép lakja. Felkerestem Feigl József polgármestert, hogy a község jelenlegi helyzetéről és jövő terve­ikről érdeklődjem.- Hercegszántónak stabil a pénzügyi helyzete - mondja a polgármester. - Az elmúlt két év­ben - amióta tisztségemet betöl­tőm - hitelfelvételre egyáltalán nem kényszerültünk. Ésszerű gazdálkodással és átszervezé­sekkel a pályázatokhoz képesek voltunk önerőt biztosítani. Ta­valy két földes utcát tudtunk új szilárd burkolattal ellátni, egyet pedig szélesítettünk, és új asz­faltréteggel terítettük. Kicserél­tük az általános iskola nyílászá­róit, felújítottuk homlokzatát. Teljes felújítást végeztünk a ra­vatalozón, a hűtőberendezést is beleértve. Megvásároltuk és fel­újítottuk a központi autóbuszvá­ró épületét. Befejeztük idén a művelődési ház tetőszigetelését, kijavítjuk a színházterem tető­zetét. A Dél-alföldi Operatív Pá­lyázaton közel 60 millió forintot nyertünk. Ebből felújítjuk, széle­Közelkép FEIGL JÓZSEF polgármester 1966-ban szü­letett Baján. 1984-ben érettségizett a Kalocsai Me­zőgazdasági Technikum­ban, 1989-ben végzett a Me­zőgazdasági Főiskolán Ka­posváron, mezőgazdasági mérnökként 1992-ben a Gö­döllői Tudományegyetemen szerzett gazdálkodási mérnö­ki diplomát 1992-ben mér­legképes könyvelői, 1995-ben adószakértői, 1996-ban okle­veles könyvvizsgálói képesí­tés. 1994-től önkormányzati képviselő, a pénzügyi bizott­ság elnöke. 2006-tól társadal­mi megbízatású polgármes­ter. Nős, két fiúgyermeke van. Hobbija: horgászat és az ulti. sítjük a menetrendszerű autó- buszjáratok útvonalán az utakat, kiépítjük a buszöblöt. A falu éle­tében nagyon jelentős beruhá­zást nyárra befejezhetjük.- Hercegszántó jelentős isko­lai központként működött. Mi­lyen most az oktatás helyzete?- Eddig két azonos képzést adó általános iskola volt a köz­ségben. Az egyiket az Országos Horvát Önkormányzat tartotta fenn, a másik pedig a községi ön- kormányzat kezelésében műkö­dött. Az idei évtől az Országos Horvát Önkormányzat vállalta az egyesített iskola fenntartását. Erre feltétlenül szükség volt, mert csak így maradhatott meg hosszú távon, biztonsággal a 8 osztályos általános iskolai okta­tás a községben. Azok számára, akik a helyi nyelvtanulási vagy eltérő pedagógiai program lehe­tőségével nem kívántak élni, a dávodi önkormányzattal kötött szerződés értelmében oldottuk meg az oktatást.- Történt-e pedagóguselbocsá­tás az iskolai összevonás kö­vetkeztében?- A helyben lakó pedagógu­soknak továbbra is biztosított a munkahelyük. Az összevont is­kola nyolc csoportjában 200 gyermeket oktatnak. Az össze­vonást követően jelentősen ja­vult a gyermekek ellátása, hi­szen délután csoportbontásban külön pedagógus tud segíteni a felkészülésben Az intézmény nagy súlyt helyez a nyelvokta­tásra. A horvát mellett kötelező egy idegen nyelv, sőt egy továb­bi nyelv tanulása is választha­tó.- Mi a véleménye, milyenek a küátások a jövőben?- A következő időszakot te­kintve nem vagyunk túl optimis­ták, olvasva az Országgyűlés elé beterjesztett 2009. évi költség- vetési törvény tervezetét. De re­ménykedünk, hogy nem kény­szerülünk hitelfelvételre. A ki­sebb beruházásokhoz szükséges önrészt elő tudjuk teremteni, hi­szen van még felúj ítanivaló a községben - fejezte be nyilatko­zatát Feigl József polgármester. Albert Flórián a település első díszpolgára A legnagyobb elismeréssel, amit szülőfaluja adhat, tüntette ki Hercegszántó a magyar labdarú­gósport legendás alakját, Albert Flóriánt, amikor díszpolgárává választotta. A képviselő-testüle­ti rendeletben alapított kitünte­tés első birtokosa lett a Császár melléknevet kiérdemelt sport­ember, a magyar labdarúgás tör­ténetének máig egyetlen arany- labdása, 2004 óta a „Nemzet Sportolója”. Albert Flórián 1941. szeptem­ber 15-én született Hercegszán­tón. Alig múlt 17 esztendős, ami­kor a válogatottmezt magára ölt- hette. 1954-74 közötti aktív lab­darúgó-pályafutása során há­romszor volt magyar gólkirály, két alkalommal az Év Labdarú­gójává választották. Az 1960-as római olimpia és az 1964-es Eu- rópa-bajnokság bronzérmese. A Ferencvárosnál 537 bajnoki, il­letve kupamérkőzésen lépett pá­lyára és szerzett 383 gólt. Válo­gatottként 75 mérkőzésen 31 al­kalommal juttatta a labdát a ka­puba. Szülőfalujának minden polgára büszke reá. Feigl József polgármester átnyújtja Albert Flóriánnak a díszpolgári ki­tüntetést. Csipke- és fügebort is kóstolnak a kertbarátok Idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját a kertbarátklub. Amint alapítójuk és jelenleg is elnökük, Solymosi Tivadar mondja: annak idején a Csátalja és Vidéke ÁFÉSZ felvásárlási üzemágának vezetője volt. Ott létrejött egy házikert-művelő és kisállattenyésztő szakcsoport, de időközben megszűnt. Tagjai vetették fel, hogy alakítsanak kertbarátklubot, melyben meg­szerezhetik a kapott földek mű­veléséhez szükséges ismerete­ket. A klub az eltelt másfél évti­zed alatt számtalan előadást, bemutatót, testvérklubok meg­látogatásával egybekötött ta­pasztalatcserét szervezett. Kez­detektől fogva a Rét utca 10. szám alatti Borházban tartja összejöveteleit - tekintve, hogy az alakuláskor a művelődési házban még nem volt fűtés. Mű­ködésüket támogatják a helyi önkormányzat mellett a cégek is. Évente több alkalommal, a falusi turizmust előmozdítandó, társklubok látogatását fogad­ják. Solymosi Tivadar majd’ négy évtizede foglalkozik a gyümölcs­borászattal. ízletes gyümölcsbo­rai kereskedelmi forgalomba nem kerülnek, a klub vendégei viszont szívesen kóstolják. A húszfajta közül különösen a ho­moktövis-, a feketeribizke-, a csipke- és fügebor nyeri el tet­szésüket. 4 <3 > c r i 0 c 0 0 i 0 0 A kertbarátok elnöke, Solymosi Tivadar neves művelője a gyümölcsborá­szatnak. Komoly gondot jelent a külterületek e látása A községhez három külterületi településrész tartozik: Budzsak, Karapancsa és Hóduna. Az utób­bi 12 kilométernyire fekszik a községtől. Mára sajnos mindenfé­le ellátás megszűnt ezen a telepü­lésrészen. Az egyetlen vegyesbolt fenntartása is gazdaságtalannak bizonyult, ezért tulajdonosa meg­szüntette. Úgy segíti az önkor­mányzat a mintegy ötvenfőnyi, főleg idősekből álló hódunai la­kosságot, hogy hetenként két al­kalommal - a Kolping szervezet­tel összefogva - kiszállítja a meg­rendelt élelmiszert. Hetenként egyszer, a pénteki piacnapon fize­tik az autóbuszt, hogy a hódu­naiak bejuthassanak a községbe, például orvoshoz vagy a gyógy­szertárba. További cél - szintén a Kolpinggal - a tanyagondnoki szolgálat megteremtése. így na­ponta megjelenhetnének a szoci­ális gondozók Hódunán. Az otta­ni lakosság meleg ételhez jutna, folyamatossá válna az élelmiszer- és gyógyszerellátás. Ugyanakkor Hercegszántó­nak páratlan természeti adottsá­gai vannak. A Gemenc Zrt. tulaj­donában van a felújított kara- pancsai kastély, mely a hozzá tartozó vadászattal együtt világ- színvonalon áll. A dunai holt­ágak 40 hektár területű horgász­vízzel várják a természetbaráto­kat. Sok horgász látogatja a Fe­renc-csatornát, a Kadiát és a két Kiágyát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom