Petőfi Népe, 2008. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-10 / 238. szám
HÓDMEZŐGAZDA I Hódmezővásárhely I Elnyert támogatás: 23 208 205 Ft beruházási támogatás, 1 040 250 Ft jövedelempótló támogatás A sokrétű mezőgazdasági tevékenységéről ismert Hód- mezőgazda Zrt. 2006-ban sikerrel pályázott erdősítésre fordítható támogatásért. Olyan területre telepítettek elegyes szürkenyárast, ahol korábban rizstermesztés folyt. Lévén gyorsan növő faj, a nyárfák legtöbbje ma már 3 méter magas, de ez még mindig csak előképe a majdani, tájarculatot formáló erdőnek. A hódmezővásárhelyi cég neve agrárkörökben jól ismert, és nem csak az évről évre nagy sikerrel itt megrendezett, tömegeket vonzó állattenyésztési napok kapcsán. Komoly állatnevelés folyik itt tenyészbikák tartásával, sertés törzsteleppel. A szántóföldi növénytermesztés mellett vetőmagtermelés zajlik, van takarmány és tápkeverő üzem, vetőmagüzem. Ennyi tevékenység között is elfér még az erdősítés. Makó Ferenc, a cég növénytermesztési igazgatója elsőként a telepítés helyének érdekes múltjáról beszélt. ■ Itt, a Pálénak nevezett területen az 1990-es évek elejéig rizstermesztés folyt - mondja. - Utána próbálkoztak búzával, lucernával, napraforgóval, repcével, de a korábban folyamatosan elárasztott, kötött talajon alacsony volt a jövedelmezőség. Ráadásul az esősebb években rendszeresen megállt itt a víz. Ekkor, kellemest a hasznossal összekötve, ezen a majdnem 15 hektáros területen erdőtelepítésbe fogtunk, és ehhez sikeresen pályáztunk a 2021-ig szóló támogatásra. ■ Hogyan kezdődik egy erdő telepítése, hiszen messze nem elég csupán a csemetéket a földbe ültetni? ■ 2006 év végén kezdődött a munka talaj-előkészítéssel. Ezt követte maga az ültetés, melyet csemeteültető géppel végeztünk. Az állomány 80 százalékban szürkenyárból áll, 20 százalék pedig magyar kőris és kocsányos tölgy. Az ültetésnél a gépben 3 szürkenyárat követett egy másik fafaj csemetéje. 2007 végén pótoltuk az addigra az aszály, nyúl- vagy őzrágás miatt kiszáradt csemetéket. A laikus esetleg azt gondolhatja, hogy egy erdővel az elültetés után sok gond már nincs, a fák nőnek maguktól is. Pedig ez messze nem így van. Folyamatosan tisztán kell tartani a sorközöket. A 2006-os ültetésből származó fáink már 3 méter magasak és a lombjuk is összeborult. Ez jó, mert kevesebb gyom nő alattuk a fényhiány miatt, viszont az összehajtó ágak nehezítik magát a művelést is. Vannak a telepítésben helyek, ahol a rosszabb talajadottságok, vagy a gyöngébb csemete miatt nem ugyanúgy nőnek a fák, de összességében a nyáras most már szép látványt nyújt. Miért döntöttek éppen a szürkenyár mellett? Ez errefelé őshonos fafaj. Másrészt az ültetést talaj- mintavétel előzte meg. 2 méter mélyen már talajvizet találtunk. A talajminták laboratóriumi elemzése és a körülmények fölmérése után döntöttünk a szürkenyár mellett, elegyítve néhány más, szintén őshonos fafajjal. Hogyan érkezik a támogatás, és mennyire ellenőrzik szigorúan az erdőtelepítést az illetékes hivatalok? Pénzt csak akkor kapunk, ha az ellenőrzések az elvégzett munkában és az adminisztrációban is mindent rendben találnak. Addig az erdősítés és az ápolás költségeit a részvénytársaság fedezi. Az eddigi ellenőrzések során nagyon sok elismerést kaptunk. Mikor hozhatja vissza az árát egy most telepített szürkenyárast Teljesen kitermelni nagyjából 40 év múlva lehet majd ezt az erdőt. Cyéríteni természetesen addig is kell, és már a ritkítás is fedez majd valamennyit a befektetett költségekből. 8 TÖRÖK ÉS TÁRSA KFT. I KISKUNMAJSA I Elnyert támogatás: 16 595 000 Ft A kunsági pusztákon bőven találni ligetes területeket, melyek klasszikus mezőgazdasági művelésre nem alkalmasak. Lehet rájuk erdőt telepíteni vagy például sertést tartani. Ez utóbbit teszi a Török és Társa Kft. is, ahol ritkán tapasztalható alázattal gondozzák az állatokat. Pályázatuk nyomán három éven át, 2007 végéig kaptak támogatást. Fiaztatót húztak föl, istállókat újítottak meg, karámokat építettek. Az épületekbe új elektromos és szellőztető rendszer került, korszerűbb lett a takarmányozás és a vízellátás. Utóbbiban a tartályos rendszer miatt akkor sem történhet fönnakadás, ha a szivattyú elromlana. Ha pedig az áram marad ki, a telep aggregátora lép működésbe. A kocákat részben szabadon tartják. Napi futtatásuknak köszönhetően lábszerkezetük jobb, és rögtön megmutatkozik, ha egy állat nem egészséges. A pályázatnak köszönhetően sikerült a kinti tartáshoz az állatoknak sérülést nem okozó kerítéseket, karámokat építeni. Ezzel válhatott termékennyé egy amúgy nehezen hasznosítható terület, ember és állat teljes megelégedésére. SZERI JÁNOS I PUSZTASZER I Elnyert támogatás: 230 072 Ft Pusztaszeren tisztelettel őrzik a hét vezér és a Honfoglalás emlékét. Ópusztaszeren a híres emlékpark terül el, Pusztaszeren pedig egy obeliszknél tartják minden ünnepüket a helyiek. Köztük van Szeri János is, akit a hétköznapok a szeri pusztában találnak. A Kiskunsági Nemzeti Parktól bérel területeket. Ezek fönntartásához, gondozásához pályázott támogatásért, sikerrel. Szikes, nehezen hasznosítható legelők ezek, ráadásul a munkavégzésnek igazodnia kell a védett terület élővilágához. Szeri János 430 birkát legeltet, géppel kaszál és bálázik. Nehézsége számos. Az időjárás hol fölsüti a legelőket, hol meg eláztatja, így utána géppel jó ideig lehetetlen rámenni. Nagyrészt ezt takarja a „kedvezőtlen adottságú terület” elnevezés. A támogatás Szeri Jánosnak elsősorban a bérleti díj kifizetésében segített. SZÉCSI ISTVÁN NÉ I ÁSOTTHALOM I Elnyert támogatás: 250 000 Ft A Csongrád megyei Ásotthalmot hajdan tanyai lakosság népesítette be. Járt itt Ferenc József császár, a falut 1975-ig kisvasút kötötte össze Szegeddel. Most a Homokháti Kistérség része, vannak vendégváró ünnepei, korszerű csatorna hálózata. Lakói közül sokan gazdálkodásból élnek. Aki tud, támogatásért pályázik, mint például Szécsi Istvánná is. 2006 és 2010 között kap éves támogatást, hogy hordozható síkfóliával fejlessze gazdasága eszközkészletét, és hogy növelhesse földterülete nagyságát. A pályázat beadásakor 2 EUME-val gazdálkodott, annak lejáratakor pedig 4-5 EUME-val bírhat. (EUME: Európai Méretegység, az adott gazdaság lehetséges jövedelemtermelő képességét mutatja.) A síkfólia alatt idén korai burgonya nőtt, ám ebben az évben nem sikerült jól eladni. A főzőtök a korábbi években jól jövedelmezett, idén azonban kevésbé volt keletje. Szécsiné paprikát is nevel fátyolfólia alatt, abban bízva, hogy a szabadföldinél tovább maradhat vele a piacon.
