Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-30 / 229. szám

6 Tábla mutatja, hogy honnan jöttek őseik A település az országban első­ként kötött nyugat-európai testvérkapcsolatot 1972-ben a németországi Hirrlingennel. A sváb betelepülők származási helye felé mutat a városháza udvarán álló tábla, ami mutat­ja a kilométerben mérhető (1076) távolságot. Az ausztriai Lengenfelddel a település mérete, valamint a szőlő- és bortermelés teremtet­te meg a kapcsolat alapját. Ha­jós olasz testvértelepülése Minerbio. A ókorból avar tele­pülés és temető maradványai kerültek elő a mai pincefalu alatti részen. A település nevét 1366-ban említi először okle­vél, azonban a török idők alatt elneptelenedik. A sváb lakos- ság őseit a 18. század első felé­ben telepítették be a mai Baden-Württemberg tarto­mányból az ekkor lakatlan, mocsaras részre. Ezután ala­kult ki a barokk központ. Hajós történetének legsötétebb ese­ményei 1946-hoz kötődnek: ak­kor 450 német családot telepí­tettek ki. Helyükre csángó ma­gyar menekültek, felvidéki magyarok, valamint Püspök- nádasd és Hidas sváb családjai kerültek. KEPVISELO-TESTULET POLGÁRMESTER: Schön Ferenc, ALPOLGÁRMESTER» GÓCSer Zsolt. KÉPVISELŐK: ifi. Alföldi Albert, ifi. Balaton László, ifi. Berta Sándor, Bohner Ignác, Czick Is tván, Hirth József, Kóbor Jó­zsef Szabó György, Vikkerjó zsef Wilhelm András. NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT: Schön Ferenc (elnök), Ruffné Stadler Jusztina (elnökhelyet­tes), Kuti Csilla, Scheibl Lászlóné, Vikkemé Kerekes Mária Magdolna. HAJÓS PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 30., KEDD Mosolygós volt az avatóünnepen a 3400 lelkes település, mely visszakapta rangját..- Téved, aki azt hiszi, hogy a pincékben dőlnek el javunkra pályázatok, támogatások. Nem azt a világot éljük. Nem titok, a lobbizásnál van szerepe egyik büszkeségünknek, a Pincefalu­nak, de ott nem lehet jó pályáza­tot írni - reagál az előnyös adott­ságukról szóló felvetésre Schön Ferenc. Hangsúlyozza: Hajósnak van pincefaluja, és nem fordít­va. Igaz, a város hírét messzire vivő pincefalura fokozottan fi­gyelnek. A Hild-díj birtokosa­ként nem bánnák, ha kezdemé­nyeznék a világörökség részévé nyilvánítását. Fokozott figyelem­mel óvják épített örökségüket, a bírságolástól sem riadtak vissza, amikor a tulajdonosok nem a környezetbe illő módon építkez­tek. Minőségi változásokat hoz­tak fejlesztéseik, az útépítések, csatornázások. Ma a központi ré­szen 6-8 millió forintot ér egy pince. Pozitívum, hogy több csa­ládi vállalkozás rendezkedett be a turisták kiszolgálására. De az idegenforgalomban további lehe­tőségeket látnak. Ezért az önkor­mányzat az egykori honvédségi terület megszerzését tűzte ki cél­jául. A 277 hektáros, gyenge mi­nőségű területen golfpálya is épülhetne, ami minőségi válto­zást hozhatna az idegenforga­lomban. Főleg akkor, ha termál­víz is kényeztethetné a vendége­ket. A Mól tulajdonában van az a két kút, ahonnan az évtizedek­kel korábbi kutatások idején 60 Celsius-fokos, az elemzések sze­rint nagy gyógyhatású víz tört föl. A kutak sorsáról még tár­gyalnak a céggel. Mindezek ellenére Schön Fe­renc elégedetlen: - Bosszantó, hogy minden nagyon lassan megy. Évek telnek el papírmun­kákkal, engedélyek beszerzésé­vel. Ezek egy része fölösleges, időrabló és ráadásul nem olcsó játék. Jó lenne, ha ez változna, mert az idő elpazarlása még a jó dolgok megvalósításakor is rossz mellékízt okoz. Méltán büszkélkedhetnek a ha­jósiak a közel 1300 présházból álló pincefaluval, amihez kerék­párút vezet. Az önálló életet élő település utcáit présházak sze­gélyezik, alattuk löszbe vájt al­sópincék vannak. Itt zajlik 1982 óta minden esztendőben az Or- bán-napi borünnep május utol­só hétvégéjén. Ez több tízezer főt megmozgató esemény. 2003 óta ősszel a Sváb Borút Szüreti Fesztivál csalogatja a borbaráto­kat a településre. Csáky Imre érsek az 1728-ban kelt szerző­désben írásban kötelezte a svá­bokat szőlőtermelésre. A szőlő­ből dézsmát, a borból tizedet kellett szolgáltatni a földesúr­nak, aki a kalocsai érsek volt. A pincefalu legrégebbi, ma is álló présháza 1840-ben épült, és a település tulajdona. Hajós történelmi központja a Köztársaság tér, itt található a Szt. Imre római katolikus temp­lom, ami 1728-ban épült barokk stílusban. Főoltárán Szűz Má­ria fából készült, egy méter ma­gas szobra található, amit az Óhazából hoztak magukkal a betelepülők. Az előtte történt gyógyulások miatt csodatevő­nek nevezett szobor eredetije a XVI. századból származik. A templom melletti gondozott parkban lévő Kálvária 1881-ben létesült. 1934-ben Zsolnay-ke- rámiastációkkal látták el, 2005- ben újították fel uniós támoga­tásból. A sváb helytörténeti ház (Heimatmuseum) egy eredeti állapotúra felújított és berende­zett korabeli lakóházban műkö­dik 2003 óta. Ajtó a világ közepébe. a helybéliekre gondolva tovább építkeznének körű összefogással támoga­tott elképzeléshez kapcsolód­va, a város egy szálloda léte­sítését fontolgatja, így nem csak a pincefaluban hajthat­nák álomra fejüket a vendé­gek. A növekvő helyi igények miatt pedig egy bentlakásos idősotthont alakí­tanának ki, eh­hez már megvá­sárolták a szükséges tel­keket. Nagy változást hozott 2008 a településnek. Fél évig nagyközség volt, júli­ustól már város.- Érezni a lehet a hétköznapok­ban is a városi rangot. Úgy látom, mindenki fokozottan figyel a rendre a település központjának kicsinosítása óta. Ez egyfajta tar­tást ad, ami jelzi az emberek hoz­záállását, kisvárosias jellege van Hajósnak. Ez nem előzmény nél­küli, hiszen nem megkaptuk, ha­nem visszakaptuk a városi címet. Nemcsak a mi szánk állt rá arra, hogy Hajós város, de már a hiva­talos levelek címzésében is vá­rosházaként említik hivatalun­kat - számol be a változásokról Schön Ferenc, a települést 1990 óta vezető polgármester. Más területeken is érezteti hatását a városi lét. Több keres­kedelmi cég tájékozódik üzlet­nyitási lehetőségekről, ami nincs ellenükre, hiszen olyan szolgáltatásokat szeretnének biztosítani az itt élőknek és a környező települések lakosai­nak, amelyekért jelenleg Kalo­csára vagy Bajára kell utazni. Ezért szeretnék elérni a na­gyobb rendőri jelenlétet, ennek érdekében tartanak fönn szol­gálati lakást. Jelentős az átme­nőforgalom és a turisták létszá­ma, biztonságuk javítását fon­tosnak tartják. Szintén a városi szolgáltatások közé tartozik az okmányiroda, az önkormányzat szeretné elérni, hogy - első lé­pésként - legalább havonta né­hány napra kihelyezett iroda nyíljon és ne kelljen másutt sor­ba állni a hivatalos ügyek miatt. A vendégekre és NEVELŐOTTHON volt, a barokk nemesi életfor­mát bemutató látványosság le­het a település köz­pontjában álló, volt érseki vadászkastély épületéből, ha megvaló­sul az ingatlant tulajdon­ló megyei önkormányzat terve. Ehhez - a 125 milliós önrésze mellé - 500 millió forintos támogatást szeretne elnyerni a megye. A széles Nem faluja tette várossá schön ferenc Bosszantja, hogy évek telnek el papírmunkákkal Nagyon fontos a borünnep, de van egyéb látnivaló is Jönnek-mennek, menetelnek az utazó nagykövetek együtt Zeneszerető felnőttek, muzsikusok, tanárok lettek az egykori növendékek Kék a szőlő, vörös a bor, mély a kadarka Hajóson sok iskolás zenél. A kö­zépiskolások közül pedig többen hazajárnak muzsikálni. A kalo­csai Liszt Ferenc AMI tagiskolá­jában négy tanszakon 65 gyerek vesz részt művészeti képzésben, többségük a zenét választotta. - Egykori növendékeink közül lettek tanárok, muzsikusok. Büszkeségünk a szaxofonos Mendler Péter, aki most kezdte meg tanulmányait a linzi zene- művészeti főiskolán, Illetve Tapolcsányi Kataün, aki a pécsi konzervatórium másodéves zon­goristája - mondja Szalczerné Varsányi Hajnalka, az intéz­ményegység vezetője. A város utazó nagykövetei az ifjúsági fúvósok. Nyáron Francia­Nyáron mindennap próbáltak a fúvósok. Kitüntetett fellépés volt a városavató ünnepség. országban szerepeltek egy sze­gedi mazsorettcsoport kísérőié­ként. Ehhez meg kellett tanulni­uk menetre zenélni. Sikerült, rö­videsen újra utazhatnak a franci­ákhoz. Ám ehhez elő kell terem­teni az anyagi hátteret. Az együt­tes 1991-ben Busa István vezeté­sével kezdett dolgozni, három éve Czipták Zsolt karmester vezeti a Pécsváradon arany minősítést szerzett csapatot. Összetartozá­sukra jellemző, hogy az utóbbi években senki sem távozott a 35 fős csoportból. Két éve jelent meg a zenekar CD-je. Az utánpótlás is biztosított, hiszen két csoportban huszonegyen készülődnek arra, hogy az együttes tagjaként áll­hassanak közönség elé.- Benne van a jó évjárat esélye, szép a szőlő - jellemzi a 2008-as szüretet Berecz József, a hegy­község elnöke. Mintegy 600 hek­táron termelnek szőlőt a hajósi gazdák, a terület közel fele friss telepítésű, ami jelzi, hogy a gaz­dák ragaszkodnak a hagyomá­nyokhoz. Ez a méreteken is meg­látszik, hiszen sok a 400-800 négyszögöles, családi szükség­letre termelő birtok. Csupán a terület tizedén van fehérszőlő, a kékfajták között uralkodik a kékfrankos, a cabernet és a zweigelt. Kis parcellákon meg­található a kadarka, ám az nem bírja a magas művelést, érte „a főidbe kell bújni”, ezért a fiata­lok körében nem népszerű fajta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom