Petőfi Népe, 2008. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-18 / 219. szám

PETŐFI NÉPE - 2008. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK AGASEGYHAZA 5 A városi rossz szokások ellen küzd és remél a községi védőnő Béres Erzsébet védőnő tíz éve szolgál Ágasegyházán, és ellátja a fiilöpházi kisgyerekeket is. Azt mondja, a vidéki védőnőknek is egyre több a gondjuk, terjednek a városi rossz szokások, és az egészségügyi megszigorítások nehéz feladatok elé állítják őket. - Megszűnt a mozgó szakorvosi szolgálat, egy éve már nem jár­nak ki a gyermekorvosok a ta­nyára, a faluba. Sajnáljuk, na­gyon hiányoznak. A legnagyobb problémát az emberek gondol­kodásában, életmódjában látom. Erősen ajánljuk az anyatejes táp­lálást, mégis sokan a tápszerre esküsznek. Aggasztó az is, hogy egyre több várandós kismama táppénzes, sok a koraszülés, a kis súlyú baba. Terjed a dohány­zás, a drogozás. Próbálom ebben megakadályozni a fiatalokat, tá­jékoztató előadásokat tartok az iskolákban, és reménykedem, hogy megszívlelik a jó tanácso­kat - sorolta Béres Erzsébet. Gyűjti a bizalmat: sokáig akar a faluban szolgálni bodor Viktor László személyé­ben idén februártól ismét szolgál Ágasegyházán körzeti megbí­zott. A falubeliek azt mondják, az állandó rendőri jelenlét óta nyugalmasabb a falu. A fiatal rendőr őrmester pedig azt ta­pasztalja, hogy a falu is elősegí­ti a bűnügyi, közrendvédel­mi állapotok javulását. - A körzeti megbí­zott csak úgy boldogul, ha a polgárokkal jól együttműködik. Gyakran értesítenek, megkeres­nek néha olyan problémákkal is, amelyek megoldása nem hatás­köröm, de útbaigazítom őket. A bizalom, nagyon fontos, hosz- szú távon akarok itt szolgálni. A közlekedésbiztonság javítására már vannak konkrét terveim. Egyebek közt fekvőrendőrt, a Rá­kóczi utca veszélyes szakaszán szalagkorlátot építenénk az ön- kormányzattal, és több jelzőtáb­lával segítenénk a közlekedőket - vette számba elképzeléseit Bo­dor őrmester. Jó otthonok a holdudvarban falukomfort Ahol a fitalok vidámak, ott érdemes tervezni Az egészséges, erős fiatalság arculatát mutatja a falu. A Széchenyi-iskola diákjai fociban erősek, rendszerint megnyerik a kistérségi meccseket. ki, már csak a villamosításuk van hátra.- Mit tehet azért az önkor­mányzat, hogy az új lakók is családi fészeknek érezzék a falut?- Ahol a fiatalok vidámak, ott nem lehetnek nagy bajok, érde­mes tervezni. Fájlaltam is, hogy a mi gyerekeinknek néhány ko­pott hintájuk volt csupán. A di­ákönkormányzatban is minden­ki azt kérdezte tőlem: polgár- mester néni, mikor lesz játszóte­rünk... Megígértem, teljesítjük kívánságukat. Pályáztunk, nyer­tünk a játszótér felújítására más­fél milliót, ugyanannyit hozzá­tettünk, így a legkedveltebb játé­kokkal elláthatjuk a teret. A szü­lőket is bevontuk az építkezésbe, jöttek szívesen. A játszótérre ve­zető út aszfaltozásához is kap­tunk másfél milliót, még idén meglesz a burkolat. Most tervez­zük: a faluházzal együtt felújít­juk a könyvtárat, igazi közössé­gi házat szeretnénk kialakítani. Újjáformáljuk majd a faluköz­pont arculatát. Pályázzuk a for­rást, és ha nyerünk támogatást, régi kívánságom is teljesülhet: minden villanyoszlopon díszük majd virág. A falvak látképén és han­gulatán meglátszik a nagy­város közelsége. A hold­udvari kistelepülések - a periférián lévőkkel szem­ben - előbbre járnak a fej­lődésben. Jó otthont kínál­nak a kitelepülőknek. Ágasegyháza szerencsés falu a tekintetben, hogy a nagy köz­üzemi építkezések náluk régen befejeződtek. A nyolc éve lefek­tetett szennyvízcsatorna költsé­gének az utolsó hátralékát tör­lesztik már a háztartások, s az­zal lényegében megszűnik a fa­lura nehezedő legnagyobb kol­lektív adósságteher. Ezért ma Ágasegyháza a kevés kivételek közé tartozik: önkormányzata hitel nélkül, a saját források és állami normatívák felhasználá­sával tartja fenn intézményeit. Igaz, a központi megszorításo­kat nem mindenütt sikerült ki­védeniük.- Feladtuk iskolánk önálló­ságát Orgovánnyal, a gesztor­ral alkottuk meg az intézményi társulást. Igazából nem ért ben­nünket veszteség, mert jó vá­lasztás volt. Mondhatom: kor­rekt, példás a pedagógusok együttműködése. A gyerekek javára vált a társulás, mert jobb lett az úgynevezett szakos ellá­tottság. Azóta rajztanár, ének­tanár, sőt tánctanár is ad órákat nálunk. Sajnos, a korábban az egész falut ellátó napközi ott­honos óvoda konyhájáról vég­leg le kellett mondanunk. Évi 6- 8 millió forintos veszteséggel működött, annyit már nem bírt költségvetésünk, de sikerült jó megállapodás kötnünk egy ét­teremmel, mely átvette a dol­gozókat is - tájékoztatott az utóbbi idők változásairól Ádám Józsefné polgármester.- A községfejlesztésben mi­lyen terveik vannak az elkö­vetkezendő évekre?- Az eddig véghezvitt korsze­rűsítéseknek köszönhető, hogy nálunk nem csökkent a lakos­ság száma, sőt az elkövetkező években folyamatos betelepülé­sekre számítunk. Nagyjából húsz kilométer választ el ben­nünket a megyeszékhelytől, a mai motorizált világban ez nem jelentős távolság lakóhely és munkahely között. Ezért egyre többen választják az olcsóbb re- zsijű, kényelmesebb Ágasegy­házát. Az egyik fontos feladat, hogy az önkormányzat fogadja a betelepülőket. Nemrégen har­minc építési telket alakítottunk Megtanulta az összes hivatali feladatot ádám józsefné Szabadszálláson született. Kecs­keméten, a Bányai Júlia Gimnáziumban érettsé­gizett, majd államigazgatási szakvizsgát tett. A helyi postahivatal vezetője volt. Rövidesen köz- igazgatási pályára lépett. Először a községi tanácsnál mint adminiszt­rátor helyezkedett el, majd végig­járva megtanulta az összes hiva­tali funkciót. Tanácselnök, majd 1990 óta polgármester. Egy gyer­meke, két unokája van. KEPVISELŐ-TESTÚLET Polgármester: Ádám lózsefné. Alpolgármester: Hetényl Jó­zsef. A képviselő-testület tag­jai: Ártim János, Bagóné Ballun Gyöngyi, Berta Sándor, Bor- nemisszáné Varga Ilona, Boly­ki Zoltán, Lehoczkiné Horváth Zsuzsa, Szmetena Katalin, Var­ga János. Körjegyző: dr. Faze­kas István. TÖRTÉNELEM A Kecskemét és Izsák körüli tér­ség szemet gyönyörködtető ter­mészeti képződményei között rejtező igazi magyar település - ajánlják a turisták figyelmébe az útikönyvek Ágasegyházát. A helybéliek szerint a világ leg­szebb faluja. A kétezres lélekszá­mú község az alföldi tájban való­ban elragadó. Üde, tiszta a leve­gője. A település helyén ott, ahol a síkság és a homokbuckák ösz- szeérnek, már az ókorban pász­tornépek éltek, és az Árpád-házi királyok idején ágasfával díszí­tett szelemenes templomot emeltek. Nagy Lajos király ide­jén lakói ezüstdénárral fizettek az áruért. A középkori település a török hódoltság idején elpusz­tult, majd önállóságát hosszú időre elveszítve Kecskemét pusztájává vált, de a huszadik század elején az ott élő emberek munkájának eredményeként új­jászületett Ágasegyháza. S noha napjainkra az ágasfával díszített szelemen elveszett, a régi idők köveit széjjelhordta a történe­lem, Ágasegyháza lakosai, akik ott születtek, vagy oda vetette őket sorsuk, Igen erősen úgy ér­zik, hogy ez a táj, melyhez tar­toznak, az otthonuk. A község a 30-as években fő­leg két embernek köszönheti fej­lődését. Platter János kecskemé­ti konzervgyáros öntözéses gyü­mölcstermesztést valósított meg. Fleismann Oszkár 208 holdas te­lepén szőlő- és gyümölcsnemesí­téssel gazdagította a kertészetet. Élményre tudják váltani az iskolai tudományokat Az ezüstös kor érzékeny szolgálatosai gondozási központ Újabban két tanyagondnok segíti a külterületen élőket Szép beszédűek. Ilyen jelzővel is illetik az ágasegyházi gyereke­ket. A Széchenyi István Általá­nos Iskola legjobb magya­rosai évek óta részt vesz­nek az Arany János ma­gyarnyelvi versenyen. Kö­zülük valaki mindig be­jut az országos döntőbe a tíz legjobban szereplő di­ák társaságában. Az új tanévben 160 széche- nyis kezdte tanulmányait, ártim János igazgató azt mondja: a ne­velői kar szakmai önállósága nem csorbult az orgoványi isko­lába való integrálódással, sőt nyertek a társulással, ugyanis a tagiskolák közvetítik egymás­nak a pedagógusokat. - Azóta nálunk is tarnt rajz, ének és szá­mítástechnika szakos nevelő. Újabban táncot is tanulhatnak a gyerekek, létrehoztuk az iskolai énekkart, erő­sítjük a művészeti ok­tatást. Fontos, hogy gyerekeink élményre tudják váltani a kultú­rában, sportban szer­zett tudásukat. Például tavaly több mint száz, tanítási időn túli programot szerveztünk részükre. Nevelőink tudják: az iskola léte nemcsak a falu meg­maradásának a záloga, hanem az élhető jövendőt is ígéri. En­nek megfelelően akarnak taní­tani, nevelni - jeüemezte az isko­lát Ártim János. Vas Gabrieüától, a községi szoci­ális gondozási központ intéz­ményvezetőjétől hallottuk: a szo­ciális munkások szolgálata attól értékes, hogy a gondjaikra bízott idős emberek érzik, hogy ők is fontosak másoknak. Ágasegyhá­zán teljes körű szolgáltatást kér­hetnek az idős emberek aszerint, hol élnek, és milyen az egészsé­gi állapotuk. Jelenleg huszonkét személy veszi igénybe a házi se­gítségnyújtást, és negyvenen a jelzőrendszeres ellátást. Lehet igényelni szociális étkeztetést, az idősek klubja pedig nappali ellá­tást és programokat nyújt. Újab­ban két tanyagondnoki körzetet hoztak létre, ugyanis ma már egyre több, külterületen élő idős, beteg emberről kell gondoskodni. A feladatokat az intézményveze­tő meüett négyen látják el: Varga Erzsébet és Katona Ferencné szo- . ciáüs gondozó, továbbá a tanya­gondnokok: Berta Sándor és Ter­csi István. - Jó kollégák, lelkiis­meretes szakemberek, érzéke­nyek az idős emberek problémái­ra - jeüemezte őket Vas Gabriel­la. A szociáüs gondozási központ épülete a harminc klubtag biro­dalma. ÁUandóan gondozzák kí- vül-belül: a szép szobákkal, a ker­ti tóval, a kemencével igazán ott­honos. Az iskolások is szívesen látogatnak oda, olyankor műsort adnak ajándékul a jó szót, ked­vességet nagyra becsülő idős em­bereknek. Az Ezüsthang énekkar 2007 decemberében alakult. Fellépnek a helyi rendezvényeken, népszerűsítik a szociális gondozási központot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom