Petőfi Népe, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-25 / 172. szám

PETŐFI NÉPE - 2007. JÚLIUS 25., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 Téglával vágta fejbe áldozatát, akinek rípityára tört a koponyája A kutyának se kell a hőség menhely Folyamatosan fürdetik a kutyákat, locsolják ketreceiket Világháborús roncsok után kutatna a most alakuló szervezet dávod Emberölés kísérlete mi­att nyomoz a megyei rendőr-fő­kapitányság. Hétfőn dél körül - tizenkettő és tizenhárom óra között - történt a bűncselek­mény Dávodon. Az utcán úgy vágta fejbe áldozatát egy férfi a földről felkapott téglával, hogy a hatvanegy éves helybéli sér­tett életveszélyes, nyílt kopo­nyatörést szenvedett - tájékoz­tatta lapunkat Mihályné Bor­nemisza Eleonóra, a Bács-Kis- kun Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense. Kide­rült, hogy a bűncselekmény el­követésével egy 33 éves dávodi lakos gyanúsítható. A férfit őri­zetbe vették. ■ G. Együtt fontak vesszőt, gyékényt Tiszaalpáron tábor A hazaiak mellett külföl­di résztvevői is voltak a múlt heti tiszaalpári vessző- és gyé­kényfonótábornak. A találkozót a Duna-Tisza Közi Népművé­szeti Egyesület szervezte, a helyszínt - a tiszaalpári kosár- és vesszőtermék- kiállítás mű­helyét - a tiszaalpári önkor­mányzat biztosította. A vessző- és kosárfonás fortélyait kana­las János (felvételünkön balra), a gyékény- és szalmafonásét Csáki Ildikó mutatta meg a tá­bor résztvevőinek. ■ A menhelyen is óránként locsolják a ketrecek előtti betont, valamint az épületsort borító hullámpalát is. Az elmúlt napok példa nélküli hősége a félegy­házi kutyamenhely és a szomszédos gyepmesteri telep kutyáit is megvisel­te. Pedig mindkét helyen folyamatosan hűtik a ket­recek tetejét, locsolják a betont, fürdetik az állato­kat. Szász András Négylábú társaink éppúgy szenvednek a hőségtől, mint mi. Talán még jobban, mint a hidegtől. A kutyák hőleadása ugyanis eltérően működik, mint az emberé. Mivel nem iz­zadnak, a párolgás nem enyhít­heti testük forróságát, így egyet­len módon: lihegéssel szabadul­nak meg a fölösleges hőtől. A kiskunfélegyházi kutya- menhelynek jelenleg harminc négylábú lakója van. Valameny- nyi felnőtt. A kölykök többségé­nek még a hőség beállta előtt si­került gazdát találni. Négynek a bugaci úton, kettőnek meg a borsihalmi kocsmánál. Némedi Erzsébet, a menhely vezetője el­mondta: az állatok ivóvizét óránként cserélik, a ketrecek előtti betont, az udvart, ületve az épületsort borító hullámpala lemezeket szinte folyamatos lo­csolással hűtik. Egyébként az elöl és oldalt ráccsal borított ketreceket megfelelően átjárja a levegő, ezért hőgutától a men- helyi ebek esetében nem kell tartani - hangsúlyozta Némedi Erzsébet. Viszont naponta kap­nak bejelentéseket tanyák ud­varára kikötött, ól nélkül, víz nélkül hagyott állatokról: ku­tyákról, szamarakról, lovakról. Nem egy esetben az állat tulaj­donosa nem is lakik a tanyán, csak hetente egy-két alkalom­mal látogat ki. A szerencsétlen állatok pedig reggeltől estig iszonyúan szenvednek a tűző napon - védelem, ivóvíz nélkül. Az állat nem tud ugyan panasz­kodni, ám ugyanúgy szenved. A menhellyel szomszédos gyepmesteri telepen az ólak, ki­futók fölé árnyékolóhálót húz­tak, ez további védelmet bizto­sít a kutyák számára az égető napsugarak ellen - tájékoztatta lapunkat Kelenczés Sándor, a telep egyik gyepmestere. Ő is naponta négyszer-ötször fello­csolja az udvart és a ketrecek előtti betont, s nagyjából ugyan­ennyiszer cseréli az állatok ivó­vizét. A telepen jelenleg hu­szonnégy ebet tartanak. Szá­muk nagyjából azonos. Ameny- nyit behoznak - örökbefogadási akciójuknak köszönhetően - annyit el is visznek. Az ebeket egyik nap száraz táppal, másik nap libaaprólékkal etetik. A hazai fajták kevésbé szenvednek A tartós meleg elsősorban a miénkénél jóval hűvösebb klí- májú országokból származó ebekre jelent veszélyt - tájé­koztatta lapunkat dr. Fekete Miklós állatorvos. Sokan - té­vesen - azt hiszik, hogy hosz- szú, szinte gyapjúszerű szőre miatt a pumi vagy a - szintén hosszú szőrű - puli, komon­dor, kuvasz kevésbé bírja a meleget A magyar kutyafaj­ták szőrzete éppen az alföldi forró nyaraknak megfelelően alakult ki. Ellentétben a ber­náthegyivel, vagy a Szibériá­ból, Alaszkából származó ebekkel, melyek kiszolgálta­tottságát a mostoha tartási kö­rülmények csak tovább fokoz­zák. Mindazonáltal az állator­vos azt tanácsolja: rekkenő hőségben ne kössük láncra házőrzőinket. Ügyeljünk arra, hogy a nagy melegben legyen elérhető árnyékos hely a szá­mukra, és mindig kapjanak friss, tiszta vizet! kiskunhalas Elsősorban máso­dik világháborús katonai eszkö­zök, járművek maradványai után kutatna az a megyei „roncskutató” csapat, amelyik a hét végén tartotta első megbe­szélését Kiskunhalason. Végső István történész, a cso­port létrehozásának egyik kez­deményezője érdeklődésünkre elmondta: 1944-ben a front vi­szonylag gyorsan átvonult a tér­ségen, ennek ellenére érdemes lehet lezuhant repülőgépek, el­hagyott fegyverek vagy katonai sírok után kutatni. Végső hang­súlyozta: minden vonatkozó jog­szabálynak meg kívánnak felel­ni. A feltárt roncsokat vagy a he­lyi múzeumoknak adnák át, vagy a Magyar Roncskutató Egyesület gyűjteményébe továb­bítanák. A nagy kánikula miatt vi­szonylag kevesen, tizenhármán jöttek el az első megbeszélésre a helyőrségi klubba. Végső sze­rint összesen 3Ö-40-en érdek­lődnek a munkában való részvé­tel iránt. - Felmerült az is, hogy belépünk az országos roncsku­tató egyesületbe, jelenleg erről folynak az egyeztetések. Ez azért is lenne hasznos, mert bár meglehetősen zárt a szervezet, szakmailag felkészült és jó kap­csolatai vannak az illetékes ha­tóságokkal, intézményekkel - fogalmazott a szervező. Hozzá­tette: augusztus végén a MRE minta roncskutatásán érdeklő­dőként ott lesz a megyei csoport több tagja is. ■ S. I. Kerekes széket vittek ajándékba a testvérvárosba soLTVADKerr A hét elején hivata­los küldöttség járt Sarmaságon, a város erdélyi testvértelepülé­sén. Most adták át azt az elektro­mos kerekes széket a sarmasági művészeti csoport mozgássérült vezetőjének, Bándy Csillának, melyre a csoport tavaszi látoga­tása során gyűjtöttek. A 250 ezer forintért vásárolt eszközre akkor 140 ezer forintot adakoz­tak össze a helybéliek. A fenn­maradó összeget az önkormány­zati képviselők adták össze saját tiszteletdíjukból. ■ S. I. Rádióhallgatottság Kecskeméten (1549 évesek) Felmérés A GfK Hungária-Szonda Ipsos által készített aktuális (második negyedéves) hallgatottsági felmérés szerint a térségben továbbra Is a Gong Rádió a leghallgatottabb. A Gong gyakorlatilag az összes idősávban megtartotta vezető pozícióját, és az országban működő térségi rádiók között is őrzi előkelő helyét. A bajai kórház megbízott főigazgató főorvosa, TÓTH GÁBOR (balról a második) a többéves munkáért járó pénzjutalommal ajándékozott meg négy hölgyet ZÖLD LÁSZLÓNÉ (jobbra) immár negyven éve, GÖBL VILMOSNÉ ápolási igazgató 1978 óta, GAUGESZ JÓZSEFNÉ 1977-től, DÉKÁNY MÁRIA (balra) pedig az egészségügyben harmincöt éve, míg a bajai kórházban az utóbbi hét évben végzi munkáját odaadóan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom