Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-03 / 1. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK Boldogabb új évet! hámori Zoltán „Adjon isten, ami nincs, ez új esztendőben.” Félig-meddig tréfásan szokták mondogatni így január elején: - Boldogabb új évet kívánok, mint amilyen lesz! De muszáj mindig borúlátónak lenni? Az idei szilveszter petárda- és pezsgődurrogásos féktelen jókedvét beárnyékolták az év vége szomorú eseményei. Elsősorban a délkelet-ázsiai katasztrófa, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy ne legyünk már olyan nagy legények. A természettel nem lehet tréfálni. („Azért a víz az úr”). Aztán az év végén meghalt nemzetünk nagy színésze, Bessenyei és hogy nem csupán a geológia, hanem az emberi természet is hajlamos tragédiákat létrehozni: Bács-Kiskunban az év végén négy ember lett öngyilkos. Sajátos évkezdet ez, pedig még a bejelentett jelentős áremelkedésekről nem is beszéltem. Mégis megismétlem: muszáj mindig borúlátónak lenni? A Magyarországról szóló statisztikák mindig különböznek Európa többi oszágának felméréseitől. Amikor a jövőképet kérdezik. Tegnap viszont egy újságban meglepő dolgot olvastam. Boldogabb lesz-e ön 2005-ben, mint volt tavaly? így szólt a kérdés. Es csodák-csodája a beküldött SMS-válaszokból az derült ki, hogy 58 százalék szerint boldogabb és 42 százalék szerint nem. Van remény. Állítólag, ha valamiben bízik az ember, azt nagyon akarja és tesz is érte, akkor sikerül. Talán ebben rejlik az amerikaiak titka. Náluk mindenki meg van arról győződve, hogy ő a legjobb - amiről egyébként szó sincs -, mégis felülmúlják a tehetségesebb kishitűeket. Valahogy így kéne nekünk is. Tehát erős hitet kívánok önmagunknak az új esztendőben, s jókívánságaimhoz egy nagy magyar ember, Arany János tollába kapaszkodom: „Zenebona, babona, Huzavona vesszen! Visszavonás, levonás Minket ne epesszen. Legyen egység, türelem, Hit a jövendőben. Adjon isten, ami nincs, Ez új esztendőben. ” Búcsúzik az ezredes Papp Miklós ezredes volt az utolsó parancsnoka a szabad- szállási laktanyának. Pénteken ő tett lakatot bezárás után a kiképzőközpont kapujára. A katonatiszt levelet küldött szerkesztőségünkbe, melyben megköszöni a város, a térség lakóinak, önkormányzatainak, vállalkozóinak, hogy támogatták munkájában őt és munkatársait: „Szabadszállás neve az elmúlt fél évszázad alatt összefonódott a Magyar Honvédség itt működő alakulataival. Ezért is méltón nevezték katonavárosnak. Az Alföldi Kiképző Központban jómagam 1999 nyarán vettem át a parancsnoki teendőket. A kezdet igen nehéznek bizonyult. Azt gondoltam, mindig kívülálló maradok. De sikerült az első pillanatban lehetetlennek tűnő dolog: befogadtak. Elfogadott az állomány és a város, a kistérség is. Sikerült jó munka-, sok esetben pedig baráti kapcsolatot kiPapp Miklós alakítanom nemcsak a katonai szervezetek vezetőivel, hanem a régió, a megye, a térség civil szervezeteivel, önkormányzataival és vállalkozóival. Amikor segítségünket kérték, maximálisan megtettünk mindent annak érdekében, hogy a felmerülő problémákat, katasztrófahelyzeteket megoldjuk. így történt ez az ágasegyházi erdőtűznél, a dunai, a tiszai árvíznél, a nagy hóakadályoknál. Az alakulat állománya minden alkalommal helytállásával, kitartásával bizonyította, hogy szükség van rájuk. Azonban 2003-ban bebizonyosodott, hogy nincs szükség ránk. Sokan küzdöttek értünk, hogy 2004. december 31-én ne kelljen bezárni a kiképzőközpontot. Küzdelmükhöz felhasználták személyes kapcsolataikat és a média, a Petőfi Népe segítségét is. Sajnos erőfeszítéseik nem hozták meg a várt eredményt. Utolsó feladatunk az maradt, hogy tisztességesen és becsületesen befejezzük a Magyar Honvédség Alföldi Kiképző Központjának bezárását és ezzel lezárjuk az elmúlt 53 évet. Mindazoknak, akik megmaradásunkért küzdöttek, felismerték és elismerték létünket, értékeinket, hálával és köszönettel tartozunk. Kívánom Önöknek, akik értünk harcoltak, hogy a jövőben munkájukat hasonló lelkesedéssel és kitartással, de sokkal több sikerrel folytassák. PAPP MIKLÓS EZREDES, AZ ALFÖLDI KIKÉPZŐ KÖZPONT VOLT PARANCSNOKA" A költő emlékét idézték fel szilveszterkor Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán gyűltek össze Petőfi tisztelői Kiskőrös / Kiskunfélegyháza Hajnalig tartó ünnepséggel emlékeztek meg Petőfi születésnapjáról Kiskőrösön. A születésnapi megemlékezésen kívül - a hagyományoknak megfelelően - egy neves személyiség kedvenc ételeit tálalták fel az ünnepi vacsorán. Ezúttal Jókai Mór által kedvelt finomságok szerepeltek a menün. Az első születésnapjukat ünneplő apróságoknak egy életre szóló ajándék a névre szóló Petőfi-kötet. Szilveszter napján, délután három órakor a városháza dísztermében adta át Barkócd Ferenc polgármester a költővel azonos napon született gyermekeknek az erre az alkalomra készített Petőfi-kötetet. 2004. január elsejére virradóra 196 gyermek született az országban, s közülük négyen - népes családjuk jelenlétében - személyesen vették át az életre szóló ajándékot. A Petőfi-szilveszterre érkező vendégeket négy órától forró teával és kuglóffal várták a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban. Öt órakor nyitotta meg dr. Losond Miklós irodalomtörténész az Országos Petőfi Sándor Társaság, a város önkormányzata és a Magyar Alkotóművészek Egyesülete által kiírt grafikai pályázatra érkezett alkotások tárlatát. Este a művelődési központban kiskőrösi amatőr színjátszók mutatták be dr. Herényi Ferenc irodalomtörténész Petőfi, Jókai és a nők című színpadi művét. Az ünnepi vacsorát a Pátria étteremben tálalták fel. Az étkek sorát - Jókaira emlékezve - a nagy író kedvenceiből állították össze a szervezők és gasztronómiai szakemberek. Előételként töltött paprika Jókai-mód- ra, majd húsleves Laborfalvy Róza-módra, főételként kapros kappancomb sós túrógombóccal, desszertként pedig Jókai- torta került az ünnepi asztalra. Az ételekhez kiskőrösi borokat kínált a helyi „Gondűző” Borlovagrend és éjfélig a Kóborzengő együttes húzta a talpalávalót. Éjfél után az ünneplők a szülőház elé vonultak, ahol dr. Kerényi Ferenc, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnö- ke mondott emlékbeszédet. Az ünnepség szónoka beszélt a „szabadság gyermeke”, a köztársaság Petőfi által való értelmezéséről. Hangsúlyozta, hogy a költő üzeneteit azok tudják igazán megérteni, akik gyakran, főként szilveszterkor megfordulnak a kiskőrösi szülőházban. Ekkor került sor a polgár- mester hagyományos serleges fogadalomtételére is. Barkóczi Ferenc tavaly szilveszterkor fogadalmat tett a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum raktározási gondjainak megoldására. ígéretét betartotta, s a múzeum új képzőművészeti raktárát, a szülőház megkoszorúzását követően avatta fel dr. Vígh Annamária, a NKÖM múzeumi főosztályvezetője. Idén a múzeumban összegyűlt képzőművészeti alkotások katalógusának elkészítését, és a művek két Petőfi- emlékhelyen való kiállítását vállalta a polgármester. Az éjféli órákban a különleges szilveszter vendégei megtekintették a költő kiskőrösi születését igazoló eredeti keresztelési anyakönyvet az evangélikus templomban. Éjjel kettőkor - ugyancsak az íróra emlékezve - tálalták fel számukra a nevezetes Jókai-bablevest, majd tánccal, beszélgetéssel töltötték az időt reggelig, sinkovicz László Kiskunfélegyházán a Pe- tőfi-emlékünnepség ezúttal is a Sarlós Boldogasz- szony (Ó-) templom mögötti Petőfi-háznál kezdődött, ahol dr. Losonci Miklós mondott ünnepi beszédet. Vannak költők, akik időszerűek és újra időszerűekké válnak. Ilyen Vajda János, és ilyen Kosztolányi Dezső, aki napjainkban ismét különös erővel hat az emberek szívére, lelkü- letére - kezdte beszédét az Országos Petőfi Társaság alelnö- ke. - vannak azonban olyan óriások, akik örök jelenben élnek: Homérosz, Shakespeare és Petőfi Sándor - tette hozzá. - Rájuk nem vonatkozik az az igazság, ami még Babits Mihálynak is jellemzője, hogy hol erőteljesen szól az emberi lel- kekhez, hol csitítva, csöndesebben. Petőfi az örök jelen. Ez költészetének a jövendősége. Az, hogy nincs benne semmi, ami elavult, nincs benne semmi, ami romlik. Petőfi örök állandó, örök jelen - hangsúlyozta.' Vas László, Rekedt Gré- ta és az ifjú színinövendékek műsora után az önkormányzat, a város politikai és civil szervezeteinek képviselői megkoszorúzták a Petőfi-ház falán elhelyezett márványtáblát. Az ünnepség irodalmi dél- előttel folytatódott a Hattyúházban működő városi könyvtárban, ahol Sövény Tibor előadó- művész verses Petőfl-műsorát Sövény Olivér kísérte gitáron. ■ A főtéri Petőfi-szobor ezúttal ? kimaradt a megemlékezés hely- 1 színei közül. SZÁSZ ANDRÁS Felvételünkön a kiskunfélegyházi megemlékezők a koszorúzás előtti pillanatokban. Tanuszodát szeretnének Tiszakécske A gyermekek jobb úszásoktatása érdekében tanuszodát szeretne létesíteni az önkormányzat. Ezért pályázatot nyújtanak be. Az uszodát nemcsak a városban élő diákok, de a közelben lévő tizenkét település fiataljai is használhatnák, díjmentesen. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium támogatását kívánja elnyerni a kécskei önkormányzat. A tervekhez szeretnék megnyerni a környező településeket. A tiszakécs- keiek vállalnák azt, hogy a minisztérium által meghatározott feltételeknek eleget fognak tenni. Ennek fejében a városban 15 éven keresztül biztosított lesz az önkormányzat illetékességi területén lakó és tanuló gyerekek részére is az úszásoktatás. TUDÓSÍTÓNKTÓL Nagykőrös Lehet, hogy hamarosan más munka után kell nézniük az önkormányzati mezőőröknek, mert nem lesz fizetésük. Több száz földtulajdonos nem hajlandó leróni a szolgálat fenntartásához a járulékot. Kőrösön 5 millió 700 ezer forintba kerül a négy mezőőr alkalmazása. A költségek ötven százalékát a mezőgazdasági szaktárca állja, a másik felét pedig a termőföld-tulajdonosoknak kellene összeadni. De nem adják. Idén ősszel majdnem egymillió forint a szolgálat költségvetési hiánya. A városháza több mint négyszáz fizetési felszólítást postázott ki a hátralékosoknak, nem sok eredménynyel. Általában a több tíz- és százhektáros gazdák és bérlők feledkeznek el az évi hektáronkénti ezer forint járulékról. A kiskertek és a tanyás ingatlanok tulajdonosai viszont többnyire rendesen fizetnek. Az utóbbiak ugyanis ragaszkodnak a mezőőrökhöz, hiszen a munkába állásuk óta eltelt négy évben, jelenlétüknek köszönhetően, érzékelhetően csökkentek a zártkertekben, tanyákon a vagyon elleni bűn- cselekmények, a környezetszennyezés, és a puskás emberek sokat segítenek a birtokvitás ügyek helyszíni elrendezésében is. Kósa Sándor, az önkormányzat mező- gazdasági bizottságának tagja lapunknak azt mondta: a helyhatóságnál is kedvező vélemény alakult ki a mezőőrségről. Azonban január végén kénytelenek dönteni sorsáról. Tartós forráshiány miatt a képviselő-testület meg is szüntetheti a szolgálatot, hiszen fenntartása nem közfeladat, hanem a földtulajdonosok érdeke. MIKLAY JENŐ Nagy Albert (középen) kilencezer hektáron felügyeli a határ rendjét. A tanyákon élők a Jövőben Is számítanak szolgálatára. Veszélyben a mezőőrök fizetése
