Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-12 / 188. szám
Tüsszög, könnyezik, fullad A parlagfűvel borított terület évente több tízezer hektárral nő. Az egymillió parlagfűallergiás kezeléséhez szükséges egészségügyi kiadások meghaladták a 13 milliárd forintot. A költségvetés tavalyi terve még másfél milliárd forintot rendelt a parlagfű elleni harc támogatására, az adók egy százalékát pedig erre a célra lehetett felajánlani, ebből is összegyűlt 830 millió forint, ez így együtt több mint 2,3 milliárd forint lenne. A takarékossági csomag következtében azonban ez a keret csökkent valamelyest. Ha mindezt összevetjük a 13 milliárd forint gyógyászati kiadással, elég kevésnek tűnik, Pedig ekkora léptékű mentesítést csak az állam tud elvégeztetni, s eddig egyik évben sem fordítottak rá ennyit - jelentette ki a Németh Imré földművelésügyi miniszter. Felhívta a föld- használók és ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy a tárca elrendelte a határszemléket. Júliustól kezdve a földhivatalok szakértői járják a bel- és külterületeket, jelentéseket tesznek a gyomos, elhanyagolt ingatlanokról. Tulajdonosaik, használóik felszólítást kapnak, hogy végezzék el a gyomirtást. Hogyha mégis elmulasztják, a hatóság végzi el, de a költségeket kifizettetik velük. Amennyiben valaki nem fizet, tartozását a tulajdoni lapon széljegyzetLángszóróval a Parlagfű ellen Magyarországon egymillió ember számára három hónapra a legnagyobb ellenségnek számító parlagfüvet kaszával, kézzel, vegyszerrel, legeltetéssel irtják a legtöbb helyen. A orosházai Euro-Unior Fűtéstechnika Kft. egy németországi fejlesztést az Európai Unió támogatása mellett honosította. Ebben a Prímagár Rt. és a Nyíregyházi Növényvédelmi és Talaj-egészségügyi Állomás közös kutatása segítette. A cég olyan berendezéseket ként tüntetik fel, vagyis az ingatlanra terhelik az adósságot, ami nehezítheti az annak forgalmazását, eladását. A kormány úgy döntött, hogy az allergiát okozó gyomosodást közmunkaprogrammal mérsékelni is próbálja. Az agrártárca 223 millió forintot adott át a munkaügyi tárcának ilyen közmunkaprogramok finanszírozására a belterületeken is. forgalmaz, amelyekkel közterek, parkok rudeális területek, ültetvények gyomtalanítását lehet környezetkímélő módon elvégezni. Az eljárás lényege a hőhatás. A kísérletek során kiderült, hogy a parlagfű az egyik hőre legérzékenyebb gyomfajunk. Már azon a hőmérsékleten is károsodik, amelyet például a fűfélék kibírnak. Ezáltal szelektív módon lehet irtani az allergiát okozó növényt. A hagyományos palackos PB-gázzal működtetett, egy-, illetve két égőfejjel rendelkező szerkezettel a legjobb eredményt akkor érték el, amikor a parlagfű 10-15 centiméter magasságú volt. Nagyobb, fejlettebb parlagfű ellenállóbb. A kisméretű parlagfű a más élőlényeket - így a talajban élőket - nem károsító hőmérsékletet biztosító perzselés hatására egy-két napon belül elpusztul, s később sem hajt újra, míg más növények nem károsodnak. Az allergiát okozó növény akkor sem éli túl a hőkezelést, ha a perzselést követően esőt kap. A parlagfű kiemelkedő hőérzékenysége a szakemberek szerint új frontot nyithat a veszélyes gyom elleni védekezés történetében. A kézi termikus gyomtalanításnak elkeresztelt technológia azon a biológiai törvényszerűségen alapul, hogy hő hatására a növényi sejtek szétrobbánnak, a benne lévő fehérjék kicsapódnak, azaz funkciójukat vesztik. A Homoktövis (Hippophaé rhamnoides) A homoktövist az ősi Kínában értékesebb- gyógynövénynek tartották a gin- sengnél, úgy vélekedtek róla, hogy a gyógyító növények királynője. Az egyik legrégebben használt gyógynövény, az egészség tárának is nevezik. Több mint ezer éve a tibeti orvosok nagyon sokféle betegség kezelésére használták. A Vili. század végén a „Si Bu Vidian” klasszikus tibeti gyógyszerként jegyezte. A gyümölcsből elsősorban immunjavító, vérnyomáscsökkentő hatású készítmények állíthatók elő. Száznál több biológiailag aktív komponense különösen eredményes a gyógyászatban. Olaja rendkívül hasznos égési sebek gyógyítására, nehezen gyógyuló sebek kezelésére. Hatásos a röntgen és a radioaktív sugárzás által okozott károsodások ellen is. Sok C-vitamint, kimagasló mennyiségű karotint tartalmaz, flavonoidokat és természetes koncentrációjú B 12 vitamint. Daganat elleni hatása bizonyított az Erlich-daganat, a Heren-féle rák, a szarkoma, a hepatoma PC-1, hepatoma MIC 3 HA, a torok és nyelőcső rák esetében. Igen hatásos a máj betegségei ellen, a vírusos májgyulladás, májcirrozis esetén, illetve a máj elzsírosodásának megelőzésekor. A PARLAGFŰ (Ambrosia elatior)- mely nem keverendő össze a vadkenderrel, mert az teljesen más növény - az első világháború csendes átka: ezekben az években hurcolták be Észak-Amerikából. A húszas években a dél-somogyi országrészben már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé. Hamarosan megszokta az éghajlatot, igénytelensége és különleges életereje miatt már semmi nem állhatta útját terjedésének. Leggyakoribb te- nyészhelye az elhanyagolt parlagterületek, a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek megbolygatott talajú területei. A hatalmas talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amelyen viszont a parlagfű jól megél. 1950-ben dokumentálták először mint gyomot, ekkor még a listázott 350 gyomfajta közül a 21. helyen volt, ma már vitathatatlanul és toronymagasan övé az első helyezés. Egy négyzetméteren megterem ötven tő, egy torol négyezer csíraképes mag, s egy torol akár nyolcmilliárd pollen is a levegőbe kerül. Járóföld • II. évfolyam 8. szám • 2004. Kistérség Csepel-sziget: az útért NEKÜNK IS TENNI KELL Varjú László Taksony polgármestere szerint vége van, s remélhetőleg Magyarországon már soha nem is tér vissza az az idő, amikor politikusok, mintha csak a sajátjuk lenne, úgy osztogatták az adófizetők pénzét. Aki ezt magától nem tanulta meg, azzal megtanítja az Európai Unió szigorúan szabályozott, felügyelt, s nemzeti költségvetésekre is hatással lévő pénzügyi rendszere. Ezért ha ezerszer is hallja, hogy mint befolyásos országgyűlési képviselő járjon már ki pénzt a Csepel-szigeti gerinc- útra, kénytelen nemet mondani. Mert próbálkozni ugyan lehet, de csak akkor érdemes, ha van is értelme. Mindennek ellenére mindkét társadalmi tisztéből eredően Varjú László vezér- egyénisége, szervezője a Csepel-szigeti gerincűt építésének. Miután gyakran naponta kétszer is ingázik a képviselői irodaház és a Csepel-sziget valamelyik települése között, saját maga is tapasztalja, hogy a közlekedési állapotok elviselhetetlenek, baleset- veszélyesek, időt'rablók, s a legsúlyosabb gátját képezik a fejlődésének. Hiszen kovácsolhatnak a sziget környéki települések bármilyen nagyra törő terveket is az idegenforgalom fejlesztésére, rekreációs központok, lovas turista bázisok kialakítására, Európa legizgalmasabb horgászparadicsoma létrehozására, ha ilyen marad a közlekedés, aligha mennek valamire. A szigeti gerincűt megépítése mégis reális lehetőség. A képviselő úr ismeretei szerint arra a következő évek költségvetésében van fedezet, számítani lehet európai uniós támogatásra is abban az esetben, ha kész tervekkel, az út szükségességét bebizonyító projekttel állnak a nyilvánosság elé. S ha ennél nincs fontosabb megoldandó feladata a kistérségnek, akkor erre a lakosságnak, az önkormányzatoknak, a képviselőtestületeknek is áldoznia kell. A választópolgároknak oly módon, hogy erről meggyőzik helyi képviselőiket. Az útépítés költségeit természetesen nem vállalhatják az önkormányzatok. Azt azonban igen, hogy a lakosság arányában költségvetésükből megszavaznak pénzt a projekt előkészítésére, a tervezésre. Az útért folyó kampány úgy tűnik sikeres volt. Az önkormányzatok megszavazták a pályázatkészítéshez elengedhetetlen összegeket, a terveken dolgoznak. Az év végéig talán a pályázat is elkészülhet, s pár éven belül lerövidülhet az amúgy szomszédos, időben manapság mégis távoli Csepel-szigeti települések és Budapest között. Ha már sínen lesz az ügy, több idő jut lobbizni a Ráckevei-Soroksári Duna teljes rehabilitációja, szervezni és kiszélesíteni az együttműködést szomszédos fővárosi kerületekkel, gyorsítani a csepeli és a szentendrei HÉV-et összekötő, egy új metróvonalat jelentő kapcsolat megteremtését. Egyáltalán, terjeszteni azt a szellemet, hogy a területfejlesztés alfája és ómegája az összefogás, a célok jó megfogalmazása és formába öntése, azaz a pályázatírás. Érdemes, hiszen Taksony, ahol Varjú László polgármester egy pályázat segítségével juthatott például minden igényt kielégítő labdarúgó pályához.
