Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-16 / 292. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2003. December 16., kedd Nézőpont A Tóth Sándor __________ H a nem volna, létre kellene hozni Észleldét állítottak fel 130 éve a kecskeméti városatyák döntése nyo­mán. Mai utódaik holnapi ülésükön arról határoznak, hogy meg­szüntessék-e a ma agrometeorológiai obszervatóriumnak nevezett intézményt. A XIX. század második felében Magyarországon a me­zőgazdaságot ért elemi csapások elleni hatékony védekezés remé­nyében szervezték meg a nemzeti meteorológiai mérőhálózatot. A XXI. század kezdetén, napjainkban, a globális klímaváltozás helyi hatásainak mérséklése a fő feladat, vagyis igen hasonló. S holnap ar­ról döntenek a kecskeméti városatyák, hogy január elsejével meg­szüntessék-e a megye, a homokhátság, az ország egyetlen olyan in­tézményét, amely ha nem lenne, most föltétlenül létre kellene hoz­ni. A hírős város agrometeorológiai obszervatóriumának éves költ­ségvetése 7 millió forint, amelynek egynegyedét-egyötödét saját be­vételből fedezi, a többit állja a város. (Az „obszit” tíz éve adta át az Országos Meteorológiai Szolgálat a város működtetésébe. Azóta nem sokkal kerülhetett többe, mint a főtérre rittyentett ó-szocreál stílusú csobogó, jelenleg karácsonyfatartó.) A már kutatómunkára is alkal­mas obszervatórium létesíté­sének kezdeményezője nem más volt, mint dr. Mészöly Gyula növénynemesítő akadé­mikus. A nemzetközi hírnévre emelkedett kecskeméti mező- gazdasági kutatóintézetek munkáját is segítendő, 1959- ben kezdte meg működését a mai intézmény. Tevékenysége három szóban foglalható össze: mérés, kutatás, információszolgáltatás. A szükséges technikát pályázati pénzekből fejlesztették. A számítógé­pes alapú adatgyűjtő gyors visszakeresést tesz lehetővé, tíz perctől évekre visszamenőleg. Az agrárszféra számára hatalmas mennyiséget halmoztak fel szelle­mi termékeikből az évtizedek során. Újabban - az agrárkamara olda­lán - haszonnal kapcsolódtak be a homokhátsági kísérleti célprog­ramba, amely az elsivatagodás veszélyével szembenéző vidék lakha­tó kultúrtáj kategóriában tartására indult el. Meglehet, holnap „ja­vul” Kecskemét közalkalmazotti létszámgazdálkodása az obszerva­tórium 3 munkatársának elbocsátásával. S 5-6 milliót a költségvetés más rubrikájába írhatnak be. Ám ami a hírős város mérlegében nye­reségként jelenik meg, az súlyos veszteség az ország legszárazabb megyéje számára. AKCIÓ a Szilvás! 6% Társa Bt. összes üzletében 2008. december 17- december 24. Aranyvasárnapi nyitva tartás: 6.30-18.00 óráig! is Akciós áraink a készlet erejéig érvényesek! § Főtéri csobogó ó-szocreál stílusban A juhász helyett a kutyák tereltek A juhász csak azt vette észre, hogy a nyá­ja eltűnt, ugyanis a hatalmas ködben az 570 gyapjas jószág átballagott a Vajdaság­ba. Gondolkodóba esett. Utánuk nem me­hetett, mert a határőrök nem engedték, hogy a zöldhatáron az állatok után ira­modjék. Azt azonban az egyenruhások sem akadályozhatták meg, hogy a terelőeb visszahozza az eltévedt birkákat az országba. Kelebia A hétvégén Kelebia határközeli részén egy juhász ebédelgetés közben igencsak elbá­mészkodott. Amíg ő nyugodtan eszegette tarisznyájából a kis elemózsiáját, addig a II T rábízott ötszázhetven gyapjas jó­szág békés legelészés közepette átbaktatott Szerbia területére. Szerencsétlen juhász mentségére legyen szólva: ezidőben akkora köd volt, hogy az ember jóformán az orráig sem látott. A határőrök a közelben lépésérzékelőt telepí­tettek, egy esetleges menekült­csoport érkezésének kiszűrésére. A szenzoros műszer a birkákra is jelzett, így a határőrök döbbenten látták, hogy a jószágok (a főkolompossal az élen) neídindultak Szerbiának. Az egyenruhások azonnal megkeresték a juhászt. Ekkorra azonban a birkák már jóval túl voltak - szó szerint - árkon-bokron, ugyanis még a hatá­HATÁRSÉRTÖ / BRKANYAJ ron lévő műszaki árkon is átbak­tattak. A nyáj tulajdonosa is a helyszínre érkezett, s nemigen tudta, mitévő legyen. A határ­őrök pedig nem engedték a ju­hásznak, hogy a nyáj visszatere­lése miatt ő is átgyalogoljon a zöldhatáron. A juhász - jobb öt­lete nem lévén, de nem is kellett jobb - a kutyájának füttyentett, s így igyekezett visszatereltetni a nyájat. Pár órás „kerítés” kellett ahhoz a ju­hász kutyájának, hogy a birkák mindegyi­két ismét honi legelőn tudhassák. A határ­őrök az esetről levélben tájékoztatták a szerbiai kollégáikat - tudtuk meg a hírt Ko­vács Iván határőr alezredestől. berki erika Lógósokat keres a honvédség Bács-Kiskun Bevonulási kötelezettség meg­szegése miatt folytatnak nyomo­zást Bács-Kiskunban 28 sorköte­les férfi ellen. Az ország külön­böző településein, Kecskemé­ten, Fülöpszálláson, Sziget- szentmiklóson, Kistarcsán, Da- bason, Pilisvörösváron, Gödöl­lőn, Vácott, Csömörön, Pilis- csabán, Káván, Budakalászon, Maglódon, Kiskunlacházán, Dánszentmiklóson, Aszódon, Diósdon, Dunakeszin, Nagybör­zsönyben, Halászteleken, és Szentendrén élő fiatalembereket a megyei kiegészítő parancs­nokság jelentette fel a napok­ban. Eszerint november 11-én a parancs ellenére sem vonultak be Szabadszállásra, az Alföldi Kiképző Központba. A jelenleg érvényes törvények szerint a sorkötelesek bűncselekményt követtek el, ezért most elrendel­ték velük szemben a nyomo­zást. Az a hadköteles ugyanis, aki a katonai bevonulási kötele­zettségének nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig ter­jedő szabadságvesztéssel bünte­tendő. A most kezdődő eljárás során azt kell kideríteniük a Bács-Kiskun megyei rendőrök­nek, hogy miért nem vonultak be Szabadszállásra a sorkötele­sek, és amennyiben nem talál­nak elfogadható magyarázatot, úgy bírósági eljárással kell szá­molniuk^ N.N.M. Égő disznóság Dávod Kigyulladt egy húsfüstölő szom­baton délután Dávodon az Erkel Ferenc utcában. A benne füstölt töltelékáru és szalonna mind a tűz martalékává vált. A tüzet az okozhatta, hogy a szalonnából, kolbászokból zsír csöpögött a tűztérbe, és ott a fűrészpor fel­lángolt. A tűzben elégett a hús­félék akasztómadzagja, a disz- nóságok mind belepotyogtak a tűztérbe, és ott lángra kaptak. A hat négyzetméteres alapterü­letű, házilag összetákolt füstölő már teljes terjedelmében égett, mire a bajai tűzoltók a helyszín­re értek. Azt azonban sikerült megakadályozni, hogy a tűz át­terjedjen a közeli lakóépületek­re. A családot 20 ezer forint kár érte. oh Regionális klímaváltozás Homokhátság A 2000-2003-as évek időjárási viszonyai megerősítették a re­gionális klímaváltozás tényét. Alapvetően a csapadékviszo­nyok szeszélye folytán került az érdeklődés középpontjába a térség vízháztartása, azon­ban a hőmérsékleti feltételek is a káresemények fokozódá­sát okozták. A kérdéses három év telein rend­re kevesebb volt a csapadék, mint ami ilyenkor szokásos. Mivel többnyire ez határozza meg a ké­sőbbiek (V-VI. hó) vízforgalmá­nak bázisát, kevés esély maradt az aszálykár elkerülésére. Hang­súlyozzuk, hogy a tavaszi vízhi­ány sorsdöntő a Homokhátság növénytermesztésében. Egyéb­ként ennek esélyéről szólnak az éghajlatváltozási forgatókönyvek. Évenként eltérő súllyal nevez­hetjük meg a nyári aszály vagy szárazság veszély-fokozó hatását. 2001. nyarán a rövidebb ideig tar­tó vízhiányos időszakok még csak bizonyos növényfajokat (hosszú tenyészidejű) veszélyez­tettek, viszont az utóbbi két év­ben már szinte minden honos kultúra küszködött a vízhiány­nyal. A nyári hónapokban 30-40 százalékkal növekedett a párol­gás lehetősége, viszont 50-80 szá­zalékkal kevesebb volt a csapa­dék. Tekintettel arra, hogy már a tavasz is vízhiányos volt, nem maradt kétség a nyári vízhiány növénytermesztésre gyakorolt hatásáról. Még a melegkedvelők (alternatív növények némelyike) termése is veszélybe került. A hőmérsékleti feltételekben a 2001-2002-es télvége (I-II. hó) enyhesége tűnt ki. Ekkor az átla­gosnál 2-4 fokkal magasabb kö­zéphőmérsékletek az átlagosnál korábbi, de változékonyabb ta­vasz előjeleit szemléltették. Külö­nösen érdekes, hogy a május csa­padékszegénységét évek óta ma­gas középhőmérséklet kísérte. Pedig ez kritikus időszak a gabo­nafélék fejlődésütemében és az egynyáriak kezdeti fejlődésében. A későbbiekben (VI.-VII. hó) a hőségnapok összefüggő jellege okozott látszólagos hőgyara­podást. Azonban tapasztalatok bizonyítják, hogy csak jó vízellá­tás mellett megbízható a statiszti­kus hőgyarapodás. Korlátozott vízellátás mellett csökken a fenofázisok hossza, illetve ext­rém esetekben növekszik. Külö­nösen érdekes például az ama- rant fejlődésüteme, amely kiváló tesztnövény a szárazságtűrés bio­lógiai hátterére. Vízhiányra és hő­ségre visszafogott fejlődést mu­tat, majd nedves periódusban lendületes növekedéssel reagál. Számos más (kutatási program­ban szereplő) növényi kultúra bi­zonyítja hasonló módon az arid időszakok átvészelésének lehető­ségét. E gondolatkörbe nem igazán illik a 2003. évi tél a kimagasló hótakarójával, illetve elhúzódó kitavaszodásával, azonban a bel­víz utáni szárazság rövidesen (április végére) kompenzálta a természet bőkezűségét. Május­ban már aszályról beszéltünk. Ki­váltságos volt a kistérség, ahol 40 mm csapadék hullott havonta, április-június időszakában. Ezzel szemben a lehetséges párolgás 160-190 mm volt, a tényleges evapotranspiráció pedig a növé­nyi igény 30 százalékát sem érte el. Ez a tipikus aszályhelyzet. A klimatológiai statisztikák szerint az elmúlt század kezdete óta ösz- szesen 2-3 hasonló helyzetet re­gisztráltak a homokhátság térsé­gében. A vízhiány természetes velejárója a hőség és forróság volt. A régió (megye) egészére ér­vényes a klíma-kategorizálás. A júliusi csapadékbőség későn ér­kezett, növénytermesztési jelen­tősége már nem volt. Az utolsó nyári hónap is meleg és száraz volt. NOVAK JÁNOS, AGROMETEOROLÓOUS Cikkünk nyomán Egyre több látványfesztivál? Eddig nem kívántam a rendőrség munkájával kapcsolatban nyilat­kozni, mert úgy éreztem, hogy az ügy megítélése nem az újságírók feladata, hanem a Főkapitány úré. Azt szerettem volna, ha a jö­vőre nézve megtalálnánk azt az aránylag elfogadható utat, amely az állampolgárnak és a rendőr­ségnek is megnyugtató. A „nem hibáztak a rendőrök” című cikknél azt hittem nem jól látok! Azt olvastam, hogy a rend­őri intézkedésre nem volt panasz. Igaz, nem a sajtón keresztül kite­regetve, hanem egyenesen a Főka­pitány úrnak címeztem a pana­szomat! Nem mondtam az ügye­letes rendőröknek, hogy „nyugod­tak a kedélyek”, sőt azt mond­tam, hogy ha elmennek, akkor biztosan probléma lesz. Ezt is leír­tam, de ezek szerint hiába. Körül­belül 2 évvel ezelőtt a rendőri iga­zoltatásnál pénzbírsággal büntet­ték azt a vendéget, aki átjött a szomszédból egy italra, és nem volt nála igazolvány. Most a sze­mem láttára nem adták oda az igazolványt, elég volt az adatok bediktálása is. De ezek szerint ezt is csak álmodtam? Úgy látom tényleg igaz, hogy az egyik kutya nem harapja meg a másikat. Azt hittem, a vendég­látós is ember, de ezek szerint minket nem kell szolgálni és véde­ni. Mi szolgáljunk ki mindenkit, és védjük meg magunkat!? Ha a rendbontás előtt kérünk segítsé­get, akkor azért nem kapunk, mert még nincs rendbontás. Ha a személyi sérülést, törést, zúzást megvárjuk, akkor meg miért nem zártunk már be!? Hát szépen né­zünk ki! Lekezelően csak kocsmai verekedésekről van szó. Ez rész­ben így is van, de elfelejtik az ille­tékesek, hogy itt emberi életekről is lehet beszélni. Vagy ha nem tudjuk megvédeni magunkat, ak­kor utólag lehet sajnálkozni, és mindenki mossa kezeit. Nem a nyitva tartás elejétől a végéig kérnénk rendőri segítséget, hanem akkor merészelnénk, ha veszélyben vagyunk! De a jelek szerint teljesen felesleges. Vélemé­nyem szerint az ilyen hozzáállás­sal egyre több, a cikkben nevezett „látványfesztivállal” kell számol­nunk, mert ez a közöny ezt ered­ményezi. Jó lenne ezeket a „feszti­válokat” elkerülni a jövőben, hi­szen ezek résztvevői félő, rettegő felnőttek és gyerekek! A fentiek alapján érezze az állampolgár (vendéglátós) kellemetlenül ma­gát, ha rendőri segítséget szeretne kérni, és a sajtó is, mert le meri ír­ni a történteket! ? csabai uszlóné, RÓZSA PRESSZÓ TULAJDONOSA, TASS Kecskempt központ frekventált helyen 474 m2 alapterületű kétszintes iroda komplexum ■=> nagy földszinti ügyféltérrel, o igényes belsőépítészeti megoldásokkal, 4> teljes infrastruktúrával (kiépített telefon- és számítógéprendszer, klíma stb.) I dó!<| Pénzintézetnek, cégképviseletnek kiválói Információ: Épí-Trend Kft. Tel.: 30/935-77-21 , 30/958-96-36 4S8Q3Í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom