Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-02 / 230. szám

Petőfi Népe 2003. Október 2., csütörtök Kecskemét és környéke Szerkeszti: Mihályka Gyula PÁRBESZÉD. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke holnap a Párbeszéd 2003 Egyesület ven­dége lesz. A kecskeméti Cere­mónia Bor- és Rendezvényház­ban 16 órától Várkonyi Miklós beszélget vele. Szó lesz - egye­bek mellett - a magyar és euró­pai parlamentről és a civil szer­vezetek társadalomformáló sze­repéről. LAKOSSÁGI FÓRUM. Ma 16 órára lakossági fórumra várja az érdeklődőket a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete. A Kápolna utca 8. szám alatt Rácz Géza, a Thermostar Kft. igazga­tója tart előadást aktuális ügyekről, majd válaszol a kér­désekre. TISZTÚJÍTÁS. A Vállalkozók Pártja kecskeméti szervezete tisztújítást tartott. A tagok Nagy Lászlót elnöknek, Boczonádi Csabát alelnöknek választották meg. SZÜRETI MULATSÁG. Tize­dik alkalommal rendezik meg a Helvéciái Szüreti Mulatságot. Pénteken 17 órakor kezdődik a program, este nyolc órakor utcabál lesz. A tűzijáték 23 órá­tól kápráztatja el az érdeklődő­ket, éjfélkor pedig kezdetét ve­szi az ökörsütés. Szombaton több helyszínen lesznek válto­zatos programok. A szüreti bál 20 órakor kezdődik a sportcsar­nokban. ■ ÉLNI VAGY ÉGNI. Ezt a címet viseli a Tankcsapda együttes legújabb albuma, amit tegnap dedikáltak a banda tagjai. A kecskeméti Aréna Zeneszalon zsúfolásig megtelt rajongókkal,_____________ fotői ». h. Sikerrel pályáztak ________Kicskimét________ Az ország 18 megyei jogú váro­sában működő civil házak, non­profit szolgáltató központok pá­lyázatot nyújtottak be a Stewart Mott Alapítványhoz, sikerrel. A pályázati program célja, hogy a civil szervezeteknek, kö­zösségeknek szolgáltatásokat nyújtó központok munkája még színvonalasabb legyen, épüljön és erősödjön szakmai hálózatuk. Az elképzeléseket 17, az ország más-más megyeszékhelyén mű­ködő nonprofit szervezet kezde­ményezte és valósítja meg 2005 áprilisáig. Ebben az évben több konfe­rencia is lesz, az elsőt Kecskemé­ten a közelmúltban tartották, a helyi Nonprofit Szolgáltató Köz­pont szervezésében. ____________________________________________HJ. Egy dugulás is okozhat örömöket Mindennek a közlekedés az oka. Amíg nem akartak az emberek össze-vissza kóborolni a világ­ban, hanem maradtak nyugton a helyükön, addig nem volt semmi baj. Aztán nem bírva magukkal, elindultak és ebből lett a népván­dorlás, longobárdok, vízigótok, hunok szedelőzködtek, tudjuk mi lett belőle. Aztán ebből a nyugha­­tatlanságból lett a tatárjárás, Amerika felfedezése, a gépkocsik elterjedése, az energiaválság, há­borúk népirtások, az inka biroda­lomtól kezdve napjainkig. Emberek, maradjatok otthon! Nektek is jobb lesz. A kecskemétieknek különösen időszerű ez a figyelmeztetés, mi­vel a belvárosban nagy természet­átalakító tevékenység folyik: gáz­csöveket fektetnek. Az elmúlt he­tekben a humoros izgalmakra vá­gyó embereknek elég volt, ha kiül­tek a Delicates presszó teraszára és figyelték, hogy miként futnak be a zsákutcába az autók, majd onnan hogyan próbálnak kijutni. Teljesen olyan volt, mint a Sivata­gi showban, ahogy a sünök meg­próbálnak bejutni a lyukba, az­tán onnan se ki, se be. Jót szóra­kozott, aki látta. (A filmet is meg, a belvárosi dugót is tekintve.) Aki meg autóval jött, annak ki­járt egy idegroham, de mindenki­nek ugye nem kedvezhet a sors. A sors, mely ezúttal egy gázvezeték­fektető vállalkozás képében jele­nik meg. Sose értettem, hogy Kecskemét belvárosát miért kell évente kétszer fölbontani, de nem kell mindenben a logikát keresni. Különösen, ha útfelbontásról van szó. Persze ebben én is találtam örö­möt, amennyiben az útlezárás je­lentősen megkeserítette annak az amerikai gyorsétteremláncnak a dolgát, aki kamionokkal szokott itt közlekedni és nincs olyan kecs­keméti felsőbb akarat, ami ezt meg tudná akadályozni. Bizony­isten megérte, hogy magamnak is csak három utcával arrébb sike­rült leparkolnom. (Multinacioná­lis étteremláncok bajba kerülése mindig előhozza belőlem a kárör­­vendőt.) A napokban már egy sávon át lehet haladni a Szabadság téren. Mint amikor valaki a lefolyóból kiszippantja a pumpával a dugu­lást, de még csak nagyon véko­nyan csordogál a víz. Az is milyen öröm szokott lenni, nem? Tessék szíves lenni megtippel­ni, hogy jövőre, milyen indokkal fogják felbontani a kecskeméti Arany János utcát? A helyes meg­fejtők között vécépumpákat sorso­lunk ki. • HÁMORI -A szűrés életet menthet! 6. Amennyiben az emlőszűré­sen daganatot fedeznek fel, akkor azt műteni kell. A se­bész már a mamma-teamben is bekapcsolódik a munkába. A többi szakterület képviselő­jével közösen beszélik meg a műtétet, a szükséges kezelé­seket.- Mennyire jó az együttműködés?- kérdeztük dr. Svébis Mihályt, a megyei kórház orvosigazgatóját, aki egyben a sebészet osztályve­zető főorvosa is.- Kevés olyan kórház van ma Magyarországon, ahol az emlő centrum, és ezen belül is az emlő team ilyen kiválóan összehangol­tan működne, mint a kecskeméti megyei kórházban. Ez különösen fontos a nem tapintható emlőda­ganatos elváltozások esetében. Ilyenkor ugyanis a műtét napjá­nak reggelén ultrahang vezérel­ten jelölő drótot vezetnek a nem tapintható emlőelváltozásba, ez­zel is segítve az operáló sebész munkáját. A műtét során eltávolí­tott daganat a röntgen osztályra kerül, ahol úgynevezett specimen röntgen vizsgálat történik. Ez megmutatja, hogy a jelölt daga­nat a műtéti preparátumban van­­e. Amennyiben mindent rendben találnak, utána történik meg az eltávolított daganat szövettani vizsgálata.- A nők gyakran attól félnek, hogy elveszítik a mellüket. Milyen esetekben szükséges az emlő teljes eltávolítása, és mikor lehetséges a plasztikai műtét?- Mi mindenképpen az emlő­megtartó műtéteket preferáljuk. A pszichés tényezők ugyanis igen fontosak. Ezen kívül a műtétnek nem csak szakmai, hanem eszté­tikai kritériumai is vannak. Az emlőállományt csak akkor kell el­­távolítanunk, ha a daganat cent­rálisán helyezkedik el, vagy az el­változás több gócú. Ilyenkor két lehetőség adódhat. Az egyik: az emlőállományt úgy távolítjuk el, hogy a bőr, a bimbó és a zsírszö­vet megmarad. Ekkor még ott, a műtőasztalon elvégezzük a re­konstrukciót. A beteg tehát egyet­len tudatos pillanatig sem éli meg a mell elvesztésének a traumáját. Régebben az volt a gyakorlat, hogy az emlő eltávolítása után 3- 4 évnek kellett eltelnie a rekonst­rukciós műtétig. Ma már ez sok­kal szabadabb. Tény azonban, hogy ha az emlőt el kell távollta­­nunk, akkor a rekonstrukciós műtétre is csak később kerülhet sor. Ezeket a beavatkozásokat egyébként a társadalombiztosító finanszírozza.- Az emlőműtétek hány száza­lékában kerül sor a mell teljes el­távolítására?- Szerencsére ma már a daga­natos mellműtétek alig négy szá­zalékában fordul elő. Az igazság az, hogy eddig nem volna szabad eljutni. A rendszeres szűréssel ugyanis még időben felfedezhető a daganat, amikor sokkal kisebb a műtét, egyszerűbb a kezelés, a teljes gyógyulás esélye pedig sok­kal nagyobb. Sajnos időnként még ma is előfordul olyan, hogy kifekélyesedett daganattal érkezik a beteg. Ilyen esetben a műtétet komplex onkológiai kezelés előzi meg, és csak a kezelés befejezése után történik az operáció. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy nem szabadna ilyen stádiumig eljutni akkor, amikor bárkinek lehetősé­ge van az emlődaganat szűrésére. Ha időben felfedezzük a dagana­tot, akkor a betegnek igen jó esé­lye van a teljes gyógyulásra. (Folytatjuk) takács valentina Oktatni, kutatni, gyógyítani Beszélgetés dr. Sziklai Dr. Sziklai Pál augusztus 20. alkalmából meg­kapta Bács-Kiskun Megye Tudományos Díját. A kitüntetés a majd’ három évtizedes munká­nak szólt, amely töretlenül folytatódott Sze­ged után Kecskeméten, a megyei kórház biz­tosította feltételek között. A munkában egy­aránt helyet kapott a kutatás, az oktatás és a gyógyítás. A megyei kórház szemészetének osztályvezető főorvosa saját szakterületén ki­magasló eredményeket ért el. EatszstoüQY- Hogyan fogadta a kitüntetés hírét?- ürömmel, de meglepetéssel is. Én ugyanis nem vagyok Bács megyei, alig néhány éve élek itt. Az átadási ünnepségen épp ezért kicsit ka­kukktojásnak éreztem magam. Ugyanakkor a díj egy kellemes visszajelzés volt. Mintegy három évtizedes egyetemi tevékenység után váltottam, és úgy éreztem, hogy választott új környezetem, a megyei kórház, Kecskemét és a megye gyorsan befogadott. Én cserébe őket képviselem hazai és nemzetközi kongresszusokon.- Hogy kezdődött a pályafutása?- Egyetemista korom óta elsősorban orvos-ké­miai és biofizikai intézetekben dolgoztam. An­nak idején a Szegedi Biológiai Központba csábí­tottak volna, de én klinikus akartam maradni. Szemorvos is egy véletlen folytán lettem. A törté­net alapja valójában az volt, hogy akkoriban a magyar egyetemek el voltak zárva a csúcstechno­lógiától. En készítettem egy olyan eszközt, ame­lyiket, ha rácsatlakoztatták a nitrogén palackra, akkor analitikai tisztaságú nitrogént hozott ki. Ezt követően egy fizikus barátommal a moleku­láris oxigén mérésére találtunk ki egy eszközt. Az első főnökömhöz úgy kerültem, hogy az em­lített metodika őt is érdekelte, és engem, mint „szakembert” beajánlottak hozzá. Akkor szigorló orvos voltam. Fél év múlva már a szemklinikán dolgoztam. Nem bántam meg, hiszen az akkori főnököm küldött később Budapestre, ahol kita­nultam az elektromikroszkópiát.- A 70-es években kezdett zöld hályog patológi­ával foglalkozni, és ezen a területen is kiváló ered­ményeket ért el.- A zöld hályog egyik különleges típusáról én fedeztem fel, hogy itthon is igen elterjedt. A szak­emberek ugyanis tudtak arról, hogy létezik ilyen, de azt gondolták, hogy Magyarországon nem for­dul elő. Ennek az volt az oka, hogy egy speciális vizsgálati technika kellett a megállapításához, amelyet itthon a 70-es években kevesen alkal­maztak. Tudományos előadásaimmal bebizonyí­tottam, hogy nemcsak létezik Magyarországon, hanem a zöld hályogban szenvedők egyharma­­dánál ez a típus található meg. Egy pesti profesz­­szor némi gúnnyal el is nevezte Morbus Szegedienzisnek, azaz szegedi betegségnek a kórképet. Nagy szívességet tett nekem, ugyanis több vezető európai professzor ezt később anek­dotaként mesélte egyetemi katedráról. A kandi-Pál szemész főorvossal DR. SZIKLAI PÁL 1946-ban született Pápán. 1970- I T \ ben általános orvosként diplomá- '"'1 zott a Szegedi Orvostudományi jj| jjfl Egyetemen, és a SZOTE Szemésze­­ti Klinikáján helyezkedett el, ahol 1998-ig dolgozott. 1974-ben sze­mészeti szakvizsgát tett. 1975-től egyetemi tanár­segéd, 1985-től egyetemi adjunktus, 1994-től egyetemi docens. 1990-ben az orvostudományok kandidátusa. 1998-tól a Bács-Kiskun megyei kór­ház szemészeti osztályának osztályvezető főor­vosa. Nős, két gyermeke van. dátusi disszertációm is erről a betegségről szólt. A betegség tüneteit látni és fotózni egy speciális tükörrendszeren keresztül lehet. Nos, nekem si­került valóban minőségi fotókat készítenem. 1992-ben Genovában találkoztam azzal az idős brazil professzorral, aki elsőként leírta a tünete­ket. Ezeket később róla is nevezték el. A profesz­­szor azt mondta, hogy ilyen kiváló fotókat még soha nem látott. Erre valóban büszke vagyok.- Az ön nevéhez komoly érdemek fűződnek számos új műtéti eljárás hazai elterjedésében. Ez­zel párhuzamosan foglalkozott a műlencse imp­lantáció speciális kérdéseivel, szemészeti elektro­­mikroszkópiával, chlamydia fertőzésekkel. A szé­les spektrumú tevékenységből mit tart a legjelen­tősebbnek?- Azt, hogy közel harminc éve rendszeresen oktatok, és a régi tantermi előadásaimra ma is visszahívnak. 1998 óta a Budapest Egészségügyi Centrumban is posztgraduális képzéseket tartok. Igaz, ma már csak az elméleti oktatásban veszek részt, de a gyakorlati oktatás nagyon hiányzik. Évente fél tucat összefoglaló tudományos elő­adást tartok. Ennek az az oka, hogy a szakmám­ra vonatkozólag ismerem a molekuláris-biológiai területeket, amelyeket a gyakorló orvos nehezen ért meg. Nagyon sok tudományos munkát olva­sok, figyelem a szakmai folyóiratokat, az inter­netet. Nekem ez nem csak munka, hanem hobbi is. Amikor egy-egy kollégám komoly műtétet vé­gez, akkor megkérdezem tőle: jót játszol? Ma már tudják, hogy azért mondom, mert akinek ez hobbi és munka egyszerre, annak egyben egyfaj­ta konstruktív játék is. A műtét sikere nekünk olyan, mint a színésznek a taps.- Ha három évtizedes változásokról kellene be­számolnia, akkor mit emelne ki?- Ma már az egyetemeken - és néhány műszer esetében a megyei kórházakban is - rendelkezés­re áll az egykor csak álomnak számító csúcstech­nológia, és ez nagy előrelépés. Ami azonban nem változott: egyszer mi is leszünk betegek. Csak az tud bennünket is meggyógyítani, akiket most be­csülettel megtanítunk rá. Csodálatos érzés, ami­kor az egykori, nagyra becsült professzorom hoz­zám jön el, és azt mondja: te végezd el rajtam a műtétet. TAKÁCS VALINTINA Anyakönyvi hírek • Anyakönyvi hírek Születtek: Csedő Balázs György (anyja neve: Deák Elza Izabella) Budapest, Lovas Nóra (Tornyi Irén), Vas Lajos (Vas Ibolya), Nagy Károly Zoltán (Lingurar Anna) Lakitelek, Tóth Dávid (Farkas Te­réz Renáta) Izsák, Mezei Eszter Anna (Losonczi Ágnes) Izsák, Mitró Lili (Sáfár Valéria) Kunszent­­miklós, Ács Nikolett (Gut Zita), Böbék Dániel (Csúzi Erika) Kecel, Molnár Máté Zoltán (Törteti Csilla) Orgovány, Horvát Sándor Attila (Barna Paula) Soltszentimre, Kere­kes Tamás (Kőrös Szilvia) Nyár­­lőrinc, Solymosi Anna (Nagy Gab­riella Judit) Nagykőrös, Petrezse­lyem Vivien (Gajdos Erzsébet) Ti­­szakécske, Györki Zsófia (Agod Anita Mariann) Bácsalmás, Sebők Laura (Kővári Kata), Bállá Gábor Mátyás (Kis Szilvia Mária), Juhász Virág Dorina (Anga Henrietta) Kis­köre, Kemény Anita (Kemény Ka­talin), Barna Patrícia (Cseh Zsa­nett), Sági Pál Dániel (Szilágyi Be­áta) Kerekegyháza, Czigány Csaba Miklós (Túri Krisztina) Lajosmi­­zse, Szujó Attila (dr. Jankaidy And­rea), Ungor Bence (Csendőr Mari­ann) Izsák, Mihálka Máté (Juhász Anita Erzsébet) Komárom, Kele­men Máté (Utasi Melinda) Tisza­­alpár, Dóczi-Szabó Gábor (Kocsis Ildikó Gyöngyi), Székely Zsombor (Szabó Györgyi Mónika), Szabó Dóra (Ácsai Anikó) Jakabszállás, Gáli Luca Helén (Csorba Helén Mária), Tóth Márta Dorina (Szabó Erzsébet Magdolna) Akasztó, Suhari-Nagy Melinda (László Ol­ga) Szentkirály, Valkai Zsolt Dávid (Nemes Eszter), Hegedűs Kriszti­án József (Petrás Anita) Szabad­­szállás, Győri Mihály (Holló Éva) Ballószög, Ilonka Krisztián (Ilonka Emőke), Boldizsár Nóra (Danics Dóra), Hegedűs Bettina (Papp Éva) Tiszainoka, Tormási Alexandra (Péczeli Erzsébet) Nagykőrös, Székely Csenge (Szirom Andrea) Szentes, Horváth Nóra (Kothencz Csilla) Solt, Csabányi Máté (Borbé­­nyi Erzsébet) Soltvadkert, Szegedi Krisztián (Megyesi Katalin) Jakab­szállás, Szabó Zoltán (Kovács And­rea), Posta Bence (Gál Anita), Hor­váth Milán (Farkas Anita), Juhász Alexandra (Görög Andrea Marian­­n) Kiskunfélegyháza, Szilvási Zsó­fia (Német Dóra). Házasságot kötöttek: Kocsis Imre és Szeles Márta, Benda Imre Roland és Szabó Tünde, Ugrai Miklós és Amrein Judit, Fekete Zoltán Miklós és Molnár Ildikó Éva, Kokály Zoltán és Kelemen Anita, Várkonyi Zsolt és Kovács Éva, Czakó István és Németh Ani­kó, Tóth Gábor Zsolt és Oláh Mó­nika, Dankó Attila és Suhajda Szilvia, Dudás András és Szabó Angéla Éva, Keskeny Sándor és Városi Erzsébet, Illés Pál és Lajos Mónika Judit. Meghaltak: Horváth Balázs, Lovas László (Ágasegyháza), Nagy Annamária, Dakó Lídia, Pa­lotai Ferenc (Lajosmizse), Reke­­tyei László, Szabó Lászlóné dr. Kállai Kornélia Anna, Jámbor Gé­za, Kiss András Jánosné Iracska Katalin Magdolna (Tiszaug), Gyenes János (Izsák), Benkő Ist­ván, Pötz Győző Géza, dr. Szakáll Imre Károly, Hideg József, Tari Józsefné Berta Erzsébet Ilona, Mészáros Lajos (Jakabszállás), Budai Pálné Nagy Ida (Fülöpszál­­lás), Lebánovits Mihályné Né­meth Mária Terézia (Izsák), Minda László (Szabadszállás), Mészáros József (Csengőd), Zsi­­gár István (Kunszentmiklós), Miklós Józsefné Tompos Katalin, Sípos Pál, Tóth Mihály, Terjéki Géza (Tiszakécske), Balis István László (Ladánybene), Kurucz Sándorné Miklós Magdolna, Ábel Mihály, Víg Ferencné Kovács Ilo­na, Kavecsánszki Istvánné Kerék­gyártó Ágnes (Izsák), Göbölyös István (Ballószög), Rubos Béla (Lajosmizse), Orbánné Faragó Katalin Mária, Csikós Kálmán (Orgovány), Vétek Károly (Kis­kunhalas), Sima-Nagy Jánosné Csókás Erzsébet, Lenkei József, Nehéz József, Szabó Lajos, Kür­tösi László, Szantner György, Ma­gyar Sándor Gergely (Mélykút), Galamb István, Bozsik Mihályné Simon Mária (Városföld), Chlebik Jenő István, Antaticz Mihály, Ma­ta Attiláné Sziveri Amália (Tisza­kécske).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom