Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-06 / 233. szám

PETŐFI ALMANACH NÉP E Nemesnádudvar Már a bronzkorban is lakott hely volt. Különleges természeti kép­ződménye, a magas part a hajda­ni Duna partvonala lehetett 20- 30 ezer esztendővel ezelőtt. A te­lepülés két különböző jellegű táj­ból tevődik össze. A mélyebben fekvő rész a Sárköz nyúlványa, míg a magasabban fekvő határ­­rész a Duna-Tisza közi homok­hátsághoz tartozik. A honfogla­lás idején a Megyer-törzs szállás­területe volt. • A falu neve okiratban először 1431-ben említtetik Nagwdwar írásmóddal. A név nyilvánvalóan a „nád” és az „udvar” összetéte­le, és nádkerítéssel körülvett ud­varhelyre, udvarházra utal. Az a néveredet magyarázata, mely szerint a lakosság a török elől a nádas-zsombékos mocsárvilág­ba menekült volna, a kutatók szerint nem állja meg a helyét, hiszen az adójegyzékek feltün­tették az itteni lakosok nevét. • A Nemesnádudvar nevet 1900- ban kapta a Hajdú-Bihar megyei Nádudvartól való megkülön­böztetésül. Az első tag valószí­nűleg helytálló magyarázata, hogy hajdan a szekszárdi apát­ság nemes jobbágyai laktak a helységben. A török hódoltság után elnéptelenedett, és csak 1701 után érkeztek szerb és szla­vóniai tót lakosok, majd felvidé­ki magyarok. Gróf Csáky Imre kalocsai érsek érdeme, hogy szorgalmazta a németség bete­lepítését. Először 1724 júniusá­ban 25 családot hozatott be. A német telepesek különböző helységekből, így Neibsheim - a mai testvértelepülés - vidékéről jöttek. • Képviselő-testület: Hidasi Antal (polgármester), Délity József Adámné (alpolgármester), Bélák János, Engelhardt József, dr. Far­kas József, Gál Tiborné, Heltainé Panyik Erzsébet, Hermanutz Dá­niel, Mátrai János, Titl András (képviselők). Jegyző: Vancsik György.___________________■ Települési kisebbségi önkormányzat vezeti a községet A közel kétezer lelket számláló falu­ban fontosnak tartják a német hagyományok ápolását Az átlagosnál kedvezőbb helyzetben lévő közösség több nagy tervet is fontolgat a következő évekre.- Kerestem a falu honlapját. Az interneten a www.nemesnadudvar.hu oldal nem létezik, a www.nadwar.hu-n lehet a községről információ­kat találni.- Valóban. A legutóbbi népszámláláskor a la­kosság 56 százaléka vallotta magát németajkú­nak, így a választás után települési kisebbségi ön­­kormányzat álakult. Ez tisztelgés az ősök előtt. Nálunk gyakran előfordul, hogy a hivatali ügyin­tézés félig magyarul, félig a sváb helyi dialektusá­ban zajlik. A hagyományápolás érdekében vállal­juk a többletfeladatokat és -kiadásokat is.- Könnyen tehetik, hiszen egy város is meg­irigyelhetné a település határában sorakozó üzemeket.- Korábban egy faipari telep működött nálunk, sok asztalost neveltek ki. A rendszerváltás után kellő kurázsival, kockázatvállalással komoly üze­mek jöttek létre. Ezekhez a sikerekhez azonban kacskaringós út vezetett. Ma már több asztalos­­ipari cég prosperál, kezdenek többgenerációs családi vállalkozásokká válni. A szőlőkben is el­­kél a munkás kéz. De létezik sikeres vasipari vál­lalkozás is. Ezeknek köszönhetően gyakorlatilag mindenki talál helyben munkát, ha valóban akar dolgozni. Sőt, más településekről járnak itteni üzemekbe. Az önkormányzat költségvetésének mintegy 10 százalékát teszi ki az iparűzési adó bevétele. De tovább kívánunk fejlődni. Ehhez az kell, hogy itthon maradjanak a fiatalok. Ezért épí-ÉFÜLETEK ARÁNYA Forrás; polgármesteri hivatal HIDASI ANTAL 1943-ban született Nemesnádud­varon. 1962-ben érettségizett a ba­jai III. Béla Gimnáziumban. 1985-től a falu tanácselnöke. 1990-től Nemesnádudvar polgár­­mestere. Nős, 2 gyermek édesapja. Három lányunokája van. tési telkeket alakítunk ki a Nyírfa utca mögötti te­rületen víz, villany közművel, elérhető áron.- Mit tart a legsürgetőbben megoldandó fel­adatnak?- Nálunk központi kérdés a partfalállékonyság biztosítása. Ebben viszont a források szűkössége miatt csak apró lépésekre van módunk. Legalább 500 millió forint kellene a szükséges munkálatok­hoz. Ez a község több évi teljes költségvetése. Szűkösek az állami források. Tartunk tőle, hogy a jelenlegi tempó szinte csak helybenjárást jelent és ez egyszer nagyon nagy problémát okoz. Szintén gond a csatornázás. Érsekhalmával közösen - mai áron számolva - 1,2 milliárd forintba kerül­ne. Készek a tervek, folynak a szakhatósági egyeztetések. Jelenleg terveztetjük a tornacsarno­kot, ami ugyancsak hiányzik. Jövőre szeretnénk elkezdeni építését. Eddig sokat fordítottunk in­tézményeink felújítására. A községháza épülete 2005-ben lesz százéves. Addigra szeretnénk ere­deti formáját visszaállítani. Ennek érdekében már megtettük az első lépéseket.- Jelent-e előnyt a községnek az új Duna-híd megnyitása?- Közlekedési, gazdasági és idegenforgalmi szempontból akkor lendíthetne igazán a tér­ségen, ha megépülne az 51-es és 54-es főút kö­zötti összekötő szakasz. Számunkra szintén fontos lenne a Rémre vezető összekötőút. Ez to­vábbi munkaerő alkalmazását tenné lehetővé és javítaná kapcsolattartásunk feltételeit Szerbia- Montenegró - így például testvértelepülésünk Ada - irányába. Persze együttműködéseink nem csak gazdasági érdekeket szolgálnak. A kialakult családi, baráti szálak legalább ilyen fontosak. Akár hivatalosak, mint Adával és Neibsheimmel, akár nem, mint például a szlová­­kiai Diószeggel.__________________________■ Tisztelgés az ősök előtt Bolondozó Öt éve nagy tervvel kereste fel egykori tanárát Péter Gizella. Egy régi pénzgyűjtési techni­ka ismételt bevetésén törte a fejét Egykoron ugyanis egy színdarab bemutatásával gyűjtöttek pénz az osztálykirándulásra. Márpe­dig pénzre mindig szükség van. Különösen, ha megfelelő játszó­teret szeretnének az óvodába. Ezzel a céllal vágtak neki a szín­­házasdinak az óvodás anyukák. Színdarabot választottak, izga­tottan próbáltak, majd a közön­ség elé álltak. Erőfeszítésüket si­ker koronázta. Sok pénz gyűlt össze. Az is bizonyossá vált, hogy nem egyszeri és megismé­telhetetlen tettet hajtottak végre: megalakult a Csiribiri Társulat, amelynek nincs férfi tagja. Míg a régi görögöknél a női szerepeket is férfiak játszották, addig náluk asszonyok a nadrágos fellépők is anyukák. Sikerüket jellemzi, hogy a kellé­kek, jelmezek beszerzése során féltett kincseket bízna rájuk. Idős asszonyok veszik elő a szekrény mélyéről lánykoruk óta őrzött ruháikat és adják ne­kik a fellépésekre. A szereplés kínjait és örömeit vállaló nők nem ismernek lehetetlent. Meg­esik, hogy főzés közben a kony­hában felragasztott papírlapok­ról magolják a szöveget. Ezt a lelkesedést a férjek némi mor­gással veszik tudomásul. Ám az előadások után büszkék az asz­­szonyokra, akik bolondozásra adták fejüket. Színháznak lennie kell! Fontos a játék öröme, támogatandó terv pedig mindig akad. Egy jó ötlet megvalósult. Gaz­dájának szervezőkészségét társai is elismerik. Ezért kapta meg tő­­lük a Majdagizi nevet.________■ Az újbor ünnepe Egyszeri mulatságnak indult, ha­gyomány lett belőle. A német testvértelepülésről 1988-ban ér­kezett első ízben nagyobb kül­döttség, viszonozva az előző évi vizitet. Fogadásukra találták ki a régi szüreti felvonulások felélesz­tését. Mára a település legna­gyobb ünnepévé vált a Szent Mi­hály Napi Újbor Ünnepe, azaz a Nadwarer Jungweinfest. Az alig kétezer lelket számláló települé­sen szeptember utolsó napjaiban 5-8 ezer ember jön össze. Akár a világ végéről is hazatérnek a nád­udvariak erre a hétvégére. Ily módon - a történelem viharait nem feledve, ám azokon felül­emelkedve - maguk avatták világ­­találkozóvá a borünnepet. Ha­gyományosan felvonulással csa­logatják a falu lakosságát a Máriavölgyi pincesor színpadá­hoz a fellépők. Nincs nehéz dol­guk, hiszen mindenki tudja: ott hirdetik ki a borverseny eredmé­nyét, elevenítik fel a régi szürete­ket és mutatják be tudományukat a zenészek, muzsikusok. Az első rendezvényen négy csoport állt színpadra. Azóta féltucatnyi or­szágból érkeztek vendégek, a ti­zenhat év alatt több ezren mutat­ták be tudásukat. ■ Elmaradhatatlan műsoráéin a szőlőtaposás. EGY város is megirigyelhetné Nemes­nádudvar iparterületét. A vállalkozások más településekről is alkalmaznak dol­gozókat. Az igazgató Dr. Farkas Jó­zsef néhány éves kitérőtől eltekintve mindig szülő­falujában dol­gozott. Az ál­talános műve­lődési köz­pontot igaz­gatja az intézmény 1989-es meg­alakulása óta. - Már az óvodában megkezdődik a nemzetiségi nyelvoktatás, az iskolában pedig heti 5 órában ismerkednek a né­mettel a diákok. Ezt a lehetősé­get egyetlen szülő sem hagyja ki. Amióta kinyílt a világ, a szülők személyes tapasztalatai is pél­dázzák a nyelvtudás előnyeit. Gyerekeink a nyolcadik osztály végéig itthon maradnak, ami bi­zonyítja az oktatás színvonalát. Fontosnak tartom a három tan­szakon folyó zeneoktatást, isko­lánknak önálló zenekara van. A kezdetektől szívesen vállalom a borünnep szervezését. Számom­ra a vasárnap délután a legkedve­sebb időszak, ilyenkor ünnepük magukat a nádudvariak. ■ A csíkszedős Hermanutz Tamásné né­ha rendet vág. Mint mondja, erre a legal­kalmasabb eszköz a csík­szedő, azaz a tésztaszűrő. Legalábbis a Csiribiri Társulatban ez a kellék hivatott a csipogásra hajlamos hölgyek fegyelmezésére. - Bol­dogság együtt dolgozni a csa­pattal. Telente a próbaidőszak­ban hetente többször, máskor péntekenként jövünk össze. Fi­gyelünk egymásra. Közben pe­dig - bármennyire hihetetlen - titkot tartunk. Ez sikeresen megy. Születésnapomon példá­ul egy meglepetés bulit hoztak össze a lányok, én meg sírtam, mint egy kisgyerek. Nem lehet elmondani, micsoda öröm, ami­kor a bemutatott darabok szó­fordulatai visszaköszönnek a hétköznapokon. Vörösmarty, Kisfaludy, Molnár Ferenc mon­datai válnak közkinccsé. Ez csoda! ■ A gazda- Gyerekko­rom óta foglal­kozom borral. Szüleimtől és a gazdaságban is sokat tanul­tam. A legtöb­bet saját káro­mon. Mindig volt szőlőm, pincém - mondja Bischof Sebes­tyén. Tudását a borversenyeken kiérdemelt pklevelek tucatjai bi­zonyítják. Úgy tartja, az a leg­jobb bor, amit a gazda akkor iszik, ha egyedül van a pincében.- A Rizlingszilváni a legnehezeb­ben kezelhető szőlő, de az adja a legjobb bort. Mégis a Chardon­­nay lett a legnépszerűbb fajta. Fontos dolog a mértékletesség, a borban és a munkában egyaránt. Elárulok egy titkot! Nekem 2000 volt a legérdekesebb év. Akkor el­mondhattam, hogy a pincém 33 méter hosszú, 33 hordó van ben­ne. Ráadásul ’33-ban születtem, tehát 33 év volt hátra a 100-ig. Száz fölött meg már nem sokan halnak meg! - sorolja a jó kedv­vel. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom