Petőfi Népe, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-31 / 254. szám
PETŐFI NÉP E ALMANACH Dávod ► Már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Valószínű, hogy a falu az idők folyamán változtatta a helyét, hogy a Duna gyakori mederváltozásait és áradásait kivédje. Hajdan a mai Ferenc-csatorna volt a folyam. • A település okiratban először 1298-ban említtetik Daved néven, mely a Dávid személynév változata. Kedves, de aligha helytálló néveredeztetés az 1793- as térképen szereplő Dejetó-val (dejó tó) vagy a népmeséi hős Daud vitézzel való kapcsolat. A terület a 14. század elején a fiúörökös nélkül kihalt Haraszti család birtokában volt, így királyi adományozás révén Herczeg Péter lett a birtokos. Ekkor, 1347- ben Dautnak már rendszeres hetivásárai voltak. • A török adójegyzékek 1590-ben a betelepült szerb lakosság által adott néven két falut is feljegyeztek: Dolna (Alsó) és Górna (Felső) Dautovát. A görögkeleti vallású szerb lakosság belefáradt az elemekkel, a Duna áradásával való szüntelen küzdelembe, és áttelepült Sztanisity pusztára. • A késő barokk stílusú, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt római katolikus templom 1779-ben épült. Első harangját egy év múltán, a következő kettőt pedig 1801-ben húzták fel a tornyába. Két mellékoltára, szószéke és padjai a 18. századi barokkot képviselik, főoltára a 19. század első felében klasszicista stílusban készült. • A képviselő-testület: Pétiké József (polgármester), Zórity Mátyás (alpolgármester), dr. Ádám András, Halasy Marianna, Hetyei Ferencné, Hirtenberg János, Keresztes Tamás Gábor, dr. Majer József, Simon Györgyné, Sümegi Zoltán. Jegyző: Szűcsné István Ilona. ■ Szigorúan gazdálkodnak Előteremthető a beruházásokhoz szükséges pénz - vallja Pétiké József. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi években 600 millió forintot költöttek fejlesztésekre.- Miben változott a település a kilencvenes évek közepéhez képest?- A községnek 1995-ben 44,8 millió forint adóssága volt, a működésre is fel kellett vennünk 7,2 millió forintot. Ekkor rendkívül szigorú takarékossági intézkedések születtek. Két év alatt a köztisztviselői, közalkalmazotti létszám 102 főről 52-re csökkent. Természetesen ehhez kellett, hogy a megmaradt dolgozók nagyon sok munkát vállaljanak. De stabilizálódott helyzetünk, lehetővé vált pályázati támogatások megszerzése.- Milyen fejlesztéseket valósítottak meg?- Új óvodát, gondozási központot építettünk. Erre különösen büszkék lehetünk, hiszen csupán 30, illetve 40 millió forintból. Meglévő intézményeinket felújítottuk, lecseréltük a berendezéseket, eszközöket. Ez a folyamat ma is tart. Tizenöt kilométer útburkolatot építettünk, a régieket felújítottuk, jövőre minden utca szilárd burkolatú lesz. Összesen 600 millió forintot fordítottunk korszerűsítésekre. Ennek közel felét az előző négy évben valósítottuk meg, a 313 milliós beruházási keret kétharmadát saját erőből teremtettük elő. Természetesen minden pályázati lehetőséget igyekszünk megragadni. Magunk készítjük pályázatainkat. Már a 2005-ös és a következő évekre szóló beruházások dokumentációit, engedélyeit készítjük elő.- Miből futja a beruházásokra? PÁLYÁZATI PÉNZEK (2002. 0KT.-2003. SZEPT.) FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL PÉTIKÉ JÓZSEF 1955-ben született Dávodon. 1973-ban műszertechnikusként végzett Nagykanizsán. 1973-tól a Ganz Villamossági Műveknél dolgozott. 1994-től munkanélküli, majd polgármester. Nős, két gyermeke van. Hobbi: film, internet.- Pénzkidobásra nincs lehetőség. Inkább korszerű technikára, internetre költsünk, mint felesleges létszámra. Vállalom, hogy keménykezű vezető vagyok. Ez nem mindenkinek tetszik, előszeretettel jelentenek fel különféle hatóságoknál. Szerintem ma már a polgármesterség egy szakma, amihez sokféle ismeret szükséges. A diplomáciai érzék is fontos tulajdonság. Nekem ez gyakran hiányosságom, ugyanis sokszor csak Dávod érdekét nézem, amikor térségi szempontokat kellene előtérbe helyezni.- Milyen fejlesztéseket terveznek?- Régóta gond az ivóvíz minősége, fontos lenne a csatornázás is. Viszont ezt csupán a lakosság 19 százaléka igényli. Sajnálatos, hogy sokan nincsenek tisztában az európai környezetvédelmi normákkal. Ez a hulladékszállítási rendszer bevezetésénél is érzékelhető volt. Igaz, a lakosság elöregedő, csökken a fiatalok száma, tíz év alatt felére esett vissza a gyereklétszám. Nyugdíjból pedig nem futja költséges fejlesztésekre. Ezt bizonyítja, hogy az ezer lakóházból csupán 60 tartana igényt kábeltelevíziós hálózat kiépítésére.- Milyennek látja a község jövőjét?- Sok területen szemléletváltozás szükséges. Említhetem például a feketemunkát, ami ellen érdemben egyetlen kormány sem tett. Márpedig ez bevételkiesést, egyben kiadást is jelent. Ezt helyben nem lehet megoldani. Viszont Dávod fejlődése szempontjából nem titkolt tervünk, hogy térségi feladatokat lássunk el egészségügyi, szociális, oktatási téren. Erre a korszerűsített intézményeink alkalmasak. Szintén a község határán túlmutató szerepe lehet az idegenforgalomnak, fürdőturizmusnak, aminek feltételei adottak._____■ . TÁJHÁZAT EPITENEK. Felújítanak egy régi, nádfedeles házat I és tájházat alakítanak ki. A falu múltját, néprajzi jellegzetesséf geit, a paraszti kultúra eszközeit bemutató intézmény várható- I an 2004-ben nyitja meg kapuját az érdeklődők előtt. Tízéves a csoport Nehezen mozdulnak az emberek. Ez részben egészségügyi probléma, de a megélhetésért keményen kell dolgozni, ami szintén elveszi az erőt az aktivitástól, így látja a jelenlegi helyzetet Martina József, a Mozgáskorlátozottak Dél-Bács-Kiskun Egyesülete dávodi szervezetének vezetője. Mint mondja, az ember hamar kiszolgáltatottá válik, ha megromlik az egészsége. Márpedig ez bárkivel megtörténhet. Csoportjuk tíz éve alakult. Eleinte 60-70 fő a létszám, tavaly már 194-en fizettek tagdíjat. Ennek kisebb része az egyesületet illeti, míg a nagyobb összeg felhasználásáról helyben döntenek. A tagok között vannak olyanok is, akik nem szenvednek mozgásszervi betegségben, ám fontosnak tartják az egyesület munkáját. Karácsony előtt minden rászoruló megkapja az ajándékcsomagot, ami nagyobb értékű, mint a befizetett összeg. Ugyanis ilyenkor az önkormányzat mellett magánszemélyek, vállalkozások is anyagi segítséget nyújtanak. Szintén a megváltozott munkaképességűek javát szolgálja, hogy egy éve közel 50 személynek sikerült munkahelyet teremteni. így segély helyett szerény jövedelemmel egészíthetik ki járandóságukat. Jóval kedvezőtlenebb tapasztalat, hogy a különféle támogatási formáknál jelentősen szigorodtak a feltételek, ezért csökken azok száma, akik pénzbeli segítséget kapnak. ■ Jobb, mint a tévé Huszonhárom éve Tárnái János alapította a nyugdíjasklubot, amelynek manapság mintegy 60 tagja van. Jelenlegi vezetője Németh Jánosné.- Havonta két klubnapot tartunk, az első és a harmadik hétfőn. Ilyenkor vendégeket hívunk, a találkozókra 30-35 ember szokott eljönni. Ez a szám lehetne nagyobb is, de sokan inkább a televíziós sorozatokat választják. Pedig a közösségi programok tartalmasabb időtöltést kínálnak. Igaz, a bulik nagyobb közönséget vonzanak. Pótszilveszter, farsang, nőnap mellett Péter-Pálkor rendszeresen megtartjuk az urak napját. Évente kétszer szoktunk kirándulni, általában gyógyfürdőt választunk úti célul. Lehetne gazdagabb is a kínálat, de mindenhez pénz kell, aminek hiánya megnehezíti a szervezőmunkát. Szerencsére szponzorok is segítenek egy-egy program összehozásában. Egyébként a faluban korszerűen felszerelt nyugdíjasház áll az idősek rendelkezésére. Itt zajlanak a rendezvényeink, de máskor is minden igényt kielégítő környezetben tölthetjük napjainkat.________________■ A polgárőr- Ellopták a biciklimet, ami nagyon feldühített. Ekkor döntöttem el, hogy megpróbálom újjászervezni a csapatot mondja Keresztes Gábor, a polgárőrök vezetője. - A megszűnt önvédelmi csoport tagjai közül sokan vállalták a járőrözést, most harmincán vagyunk. Látványos elfogásról, nagy akcióról nem számolhatok be, de ennek inkább örülni kell. Jó a kapcsolatunk a hercegszántói határőrséggel, a nagybaracskai rendőr őrssel és a helyi körzeti megbízottal is. Az emberek többsége örömmel fogadja munkánkat, akiket pedig visszatart a hajnali beszerzőkörúttól a polgárőrség, azok nyugodtan mérgelődjenek miattunk. Persze nem csak szolgálat idején figyelünk, napközben is szemmel tartjuk például a házalókat. Az én biciklim sosem lett meg, de csökkent a besurranások és a betörések száma a faluban. ■ Az igazgató- Irigyelhetik a körülményeinket - mondja Halasy Marianna, a Forrás Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár igazgatója. Az összevont intézmény vezetője joggal büszke, hiszen a folyamatos felújítások, beszerzések révén épületeik, technikai eszközeik, felszereléseik korszerűek. - Leginkább a családias hangulat jellemző az óvodában és az iskolában. Diákjaink jól szerepelnek a különböző versenyeken és jól teljesítenek a középiskolákban is. Jelenleg közel 200 gyerek nevelése a feladatunk. Bár csökken a létszám, van kedvező jel is, hiszen a kiscsoportosok száma 20 fölött van, amire nem volt példa az utóbbi években. Most kerül sor a fűtés korszerűsítésére, a nyílászárók cseréjére. A könyvtárban pedig rövidesen a falu rendelkezésére áll az a hat új számítógép, ami mindenkinek ingyenes internetezést biztosít. ■ Az elnök Böthe Béla az igazgatóság elnökeként egy éve vezeti a Dávodi Augusztus 20. Mezőgazdasági Részvénytársaságot. A 3200 hektáron gazdálkodó társaság 122 alkalmazottal működik,, éves árbevétele közel 1 milliárd forint. - Komoly takarékossági intézkedésekre kényszerültünk, hiszen a sertés-, a szarvasmarha- és a növénytermesztési-ágazataink egyaránt nehéz körülmények közötl működnek. A sertéspiac kiszámíthatatlansága közismert csökkentenünk kellett a tejtermelést is, károkat okozott a2 aszály. Ennek ellenére pozitív eredményt várunk az évtől. Be ruházásokra 130 millió forinto fordítunk. Ezek szükséges lépé sek, hiszen az uniós versenyrt készülünk, minőségben é: mennyiségben is versenyképes nek kell lennünk. Újabb tévé kenységekkel munkahelyeke kívánunk létesíteni. ■
