Petőfi Népe, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-10 / 8. szám
PETŐFI N É P E ALMANACH Egy helyről indulhatnak Védelmi központ a volt Titász-székházban? Védelmi központtá alakítják Az elképzeléseknek kedvez, át a Titász Rt. egykori kécskei kirendeltségének épületét. A Szolnoki út-Attila utca sarkán álló ingatlanért Titász- részvényekkel íizetett a város az áramszolgáltatónak. A védelmi központ tervei már évekkel ezelőtt elkészültek, megvalósítására két helyszínt is kijelöltek. Kivitelezésére azonban nem volt pénz. A közelmúltban megüresedett a Titász Rt. (Tiszántúli Áramszolgáltató) kécskei kirendeltségének épülete. Értékesítésére, hasznosítására pályázatot írt ki az áramszolgáltató cég. Ekkor született az ötlet, hogy az önkormányzat Titász-részvényei- vel megvásárolhatná az ingatlant. A város be is nyújtotta pályázatát, és meg is nyerte a kiírást. A hajdani székházban kapnak majd helyet a mentők, a tűzoltók, a polgárvédelem, szükség esetén akár a rendőrök is. A meglévő garázsokban kényelmesen elférnek a mentőautók, csak a tűzoltóautók számára kell újakat építeni. hogy a kormány nem új mentő- | állomások bővítését támogatja, J hanem a régiek felújítását. A kécskei pedig már rég megérett a felújításra. Az erre szánt összeget azonban a védelmi központ kialakítására szánnák - nyilatkozta lapunknak Kovács Ernő polgármester. Hozzátette: ezzel kapcsolatosan már folytattak tárgyalásokat a belügyi tárcával és a mentőszolgálattal is. Amennyiben sikerül a mentőket átköltöztetni, más forrásból a tűzoltókat is áthelyezik, így sokkal olcsóbban ki lehetne alakítani a védelmi központot. Az elképzelések szerint jövőre a mentők már az új helyen várhatják a hívásokat. Elköltözésük után a szomszédos városháza bővítését is lehetne folytatni. Ha elkészül a védelmi központ riasztás esetén immár egy helyről, egyszerre indulhat mentő, tűzoltó, katasztrófa-védelmis. Ezzel mindhármuk hatékonysága is jelentősen nőne - hangsú- lyozta Kovács Ernő. _________■ A tiszakécskei sortűz 1956. október 26. gyásznapként vonult be Tiszakécske történetébe. A gyászos emlékű napon tizenhét (egyes források szerint huszonnégy) helybelit ölt meg, és több mint száztízet sebesített meg, egy Kecskemétről felszállt katonai repülőgép, amelyik háromszor belelőtt az Újkécske központjában összegyűlt tömegbe. A tömeg déli fél 12 körül gyülekezett a falu (akkor még Újkécske) központjában, az Országzászló előtt és a római katolikus templom kertjében. Létszámuk 1500-2000 fő lehetett... Ám alig kezdődött el a nagygyűlés, amikor megjelent a repülőgép. A gép ugyan Kecskeméten szállt fel, de a város fölé Szolnok irányából érkezett. Előbb' csak riasztólövéseket adott le, majd elhúzott Kiskunfélegyháza irányába. Aztán hirtelen visszafordult, és bukórepülésben haladva gépágyújából és géppuskájából sorozatlövéseket adott le a tömegre. Háromszor, egymásután. n Ahol jó, ahol érdemes élni Beszélgetés Kovács Ernővel, Tiszakécske polgármesterével Tiszakécske Bács-Kiskun megye északkeleti részén, a Tisza partján fekszik. Lélekszáma megközelítőleg 12 ezer. A gyarapodó számú gyárak, üzemek mellett a kécskeiek közül sokan ma is a mezőgazdaságból, ezen belül is szőlő- és gyümölcstermesztésből élnek. Az utóbbi évek látványos fejlődésében jelentős szerepe van Kovács Ernő polgármesternek is, akivel az elmúlt négy év eredményeiről, és az elkövetkező esztendők terveiről beszélgettünk. KOVÁCS ERNŐ 1959. február 6-án született Kecskeméten. 1984-ben végzett Szolnokon, gépésztechnikusként. 1994 óta tagja az önkormányzatnak, 1998 őszétől Tiszakécske polgármestere. 2001-ben környezet- és hidrotechnológusi végzettséget szerzett. Elvált, egy gyereke van.- Mire a legbüszkébb az elmúlt ciklus megvalósításai közül?- Elvégzendő feladat akadt mindig bőven, ha valamennyit nem is, egyet-kettőt mégis kiragadnék közülük. Az elvégzett munka gyümölcsei mindannyiunk örömét szolgálják, értékelésük erőt ad a további feladatok elvégzéséhez. Visz- szatérve a kérdésre: a belvíz idején háromszáz kécskei ingatlan károsodott. Az önkormányzat 110 millió forinttal támogatta a lakások újjáépítését, egyúttal elkezdődött a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, melynek megvalósítására 532 millió forintot nyert Tiszakécske. Idén megkezdjük a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítését is, két ütemben. A nagyszabású beruházáshoz, az önerő mellé 320 millió forint céltámogatást szerzett a város. Megújultak a középületek, utcák, jelentős pénzösszeggel fejlesztettük az üdülőterületet, parkot alakítottunk ki, szobrot állítottunk, és sikerült számos szociális célú beruházást is megvalósítanunk. Mindemellett elkezdődött a Holt-Tisza rehabilitációja. Az első mederszakasz kotrása már befejeződött, a vízutánpótlás - melyre 52 millió forintot nyert a város - idén valósul meg. Szintén idén kezdődik el annak a harminckilenc, úgynevezett költség- alapú bérlakásnak az építése, amelyekre 216,5 millió forintot nyert a város a Széchenyi-terv pályázatán. Noha a fentiek csak egy részét képezik, azoknak a terveknek, megvalósításoknak, melyeket célul maga elé tűzött az önkormányzat, jól érzékeltetik az elmúlt években végbement fejlődést. Feladat tehát bőven van, ám érezvén a kécskeiek szeretetét és támogatását sosem volt kétségem afelől, hogy terveinket képesek leszünk megvalósítani. Ilyen társadalmi háttérrel egyébként kötelessége is mindent megtennie a polgármesternek, ami emberileg lehetséges, ahhoz, hogy megfeleljen az emberek elvárásainak. Ezek azok a vezérelvek, amelyek eddigi és jövőbeni tetteimet meghatározzák. _________________________p T iszakécskei szüret Híres szőlőtermő vidék lévén, az őszi Kécskei Szüret elmaradhatatlan rendezvénye a Ti- sza-parti városnak. Az ünnepség hagyományosan termék- és terménykiállítással nyílik a szüreti felvonulást megelőző pénteken. A kécskei és az óbögi gazdakör tagjai rendszerint a helyi Arany János Művelődési Központban mutatják be terményeiket, többek között a félmázsásnál nagyobb takarmánytököket. A szombati szüreti felvonulás minden alkalommal a művelődési központ elöl indul, majd számos'1 helyszín - köztük Ókécske - érintésével ugyanoda tér vissza. Az alkalmi helyszíneken fellépnek a helyi citerazene- karok, a Kécske Néptáncegyüttes. A mulatságok rendszerint hajna- lig tartó utcabállal zárulnak. ■ A plébános Gémes Mihály, plébános, címzetes prépost 1956. október 27-én tevékenyen részt vett sortűz sebesültjeinek ápolásában. - Amikor az első lövés eldördült, ide a római katolikus templomba menekültek be az emberek, itt volt a menedék, az első számú menedékhely, itt kötözték a sebesülteket. Kint álltam a Szent Já- nos-szobor mellett, ott csapódtak be a lövedékek a földbe, lángoltak és akkor szaladtak be az emberek a templomba... Azt a Jóisten rendelte így, hogy segíteni tudtam. Nem volt nekem szándékomban ilyen, hogy én „hős” legyek... p A vállalkozó Lovas József a tanári pályának fordított hátat, amikor 1993-ban harmadmagával megalapította a tiszakécskei Fejedelmi Pékséget.- Kezdetben 7-8 emberrel dolgoztunk, ma már közel nyolcvan alkalmazottat foglalkoztatunk. Naponta tízféle kenyeret és negyvenféle péksüteményt készítünk. Elsősorban a házias jellegű pékárukat. Termékeinket tizenkét szállítójárművel juttatjuk el Tiszakécske, illetve harmincöt környező település péküzleteibe. Mivel a név kötelez, a Fejedelmi Pékség nap mint nap igyekszik megfelelni nyolc évvel ezelőtt választott nevének. ■ A helytörténész Táj ti Erzsébet tanár, a helyi Honismereti Kör titkára:- Kécske határában a székhalmi tanyavilágban nőttem fel. Olyan közösség volt ott, ahol mindenki ismerte egymást. Esténként összeültek az emberek és beszélgettek, meséltek egymásnak régi történeteket. Bennem ekkor alakult ki az érdeklődés a múlt iránt, ezért is lettem történelemtanár. Most is szeretek a múlttal foglalkozni. Több mint húsz éve dolgozom a településen. Otthonosan érzem magam Tiszakécskén, ismerem a környezetem múltját, azt hogy milyen emlékek kapcsolódnak egy térhez, vagy egy házhoz, m A könyvtáros Kristóf Márta könyvtáros:- Nem vagyok tősgyökeres kécskei. Pályakezdőként, több mint harminc éve kerültem a településre. Korábban is jártam már Tiszakécskén, mert a rokoni szálak idekötöttek. Jó munkahelyet, kollégákat és ismerősöket találtam itt. Szeretem a munkámat és úgy érzem megbecsülnek. Megszerettem a várost, amely ha nem is minden évben azonos intenzitással, de folyamatosan fejlődik. A megtartó ereje jól működik. Mivel kellően mozgékony vagyok, soha nem éreztem magam elszigeteltnek és bezártnak. ■ A piacfelügyelő Bíró András piacfelügyelő:- Húsz éve élek Tiszakécskén. A nyolcvanas években hatalmas fejlődésen ment keresztül a település. Akkor kapott városi rangot, ami Miskó István, hajdani tanácselnöknek köszönhető. Minden szakmával meg lehetett élni, el lehetett tartani a családot. A kilencvenes években szűkültek a lehetőségek. Az építkezések száma is csökkent. A vállalkozások viszont ekkor indultak be. Láthatóan szépül Tiszakécske, mert jó vezetése van. Azt viszont bajnak tartom, hogy még nem valósult meg az Európa-falu. __ ____p T iszakécske Tiszakécske, pontosabban Kécske történelme a kora középkorig nyúlik vissza. Az írásos feljegyzések szerint környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Honfoglaló őseink is átvonultak ezen a tájon, s egy részük talán meg is telepedett itt. Ezt igazolja annak a honfoglaláskori magyar harcos sírja, melyet kécskei területen tártak fel. • Kécskét az 1332-37 közötti pápai tizedjegyzék plébániával rendelkező településként említi. A bőgi Kincsempart templomának maradványai az Árpádkorból, vagyis a XII-XIV. századból valók. Levéltári feljegyzések szólnak arról, hogy Bőg és Kécske Kinizsi Pál birtoka volt. Később mindkét falu a török hódításnak esett áldozatul. Kécske lakói többnyire Nagykőrösre menekültek, de egészen nem hagyták el földjeiket, és a veszély elmúltával az életben j maradtak visszaköltöztek falujukba, és áttértek a református vallásra. A Rákóczi-szabadságharc után Kécske az abonyi közbirtokosság tulajdona lett. Ők főleg Hont és Nógrád vármegyékből telepítettek katolikus vallású családokat Kécskére. A két hitcsoport elkülönült egymástól. A református vallású őslakók lettek az ókécskeiek, a katolikus telepesek az újkécskeiek. • J A két falu egymás mellett, de j önállóan fejlődött, és közigaz- j gatásilag is teljesen különvált. Gazdasági fejlődésük is eltérő volt. Ókécskére főleg a belterjes szőlő- és gyümölcstermesztés volt a jellemző. A híres rózsabarack, a jól kezelt borok hozták a jövedelmet. Újkécskének viszont az 1987-ben kiépített vasútvonal kedvezett, s a mezőgazdaság mellett az ipar is jelentősen megnőtt. Kécske népe is kivette részét az 1848-49-es szabadságharcból. Szenvedő részese volt az I. és a II. világháborúnak is. A hősi halottak névsorát emléktáblák őrzik, a templomok falán és a főtéri emlékművön. Ó- és Újkécs- két 1950-ben egyesítették, Tiszakécske néven. Az 1950-es évek kuláküldözését és beadá- sos rendszerét Tiszakécske népe is megszenvedte. 1956. október 27-én ujjongva vonultak áz utcára, hogy békésen hitet tegyenek a forradalom mellett. A kommunista hatalom azonban, repülőgépről gépágyúval a tömegbe lövetett. ■ REFORMÁTUS TEMPLOM. Ókécske egyik büszkesége az 1906 és 1909 között, neogótikus stílusban épült gyönyörű refor- mátus templom. _____ _p
