Petőfi Népe, 2002. október (57. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-05 / 233. szám
10. oldal - Petőfi Népe NEMZETI GYÁSZNAP 2002. Október 5., szombat ff Az aradi tábornokok kultusza A méltó emlékezés történelmünkre kohézióteremtő erőt sugároz „Isten veletek, bajtársak! Nemsokára egy más ítélőbíró előtt fogunk állani, hol, hiszem, igazságosabban fognak ítélni fölöttünk” - e szavakkal búcsúzott társaitól 1849. október 6-án Leiningen-Westerburg Károly tábornok, amikor a hóhér a nyakára illesztette a kötelet. Ahogy ő, úgy az egész magyar társadalom igazságtalannak, méltánytalannak, sőt embertelennek tartotta az ítéletet. A szabadságharc vezető politikusai, a magas rangú katonatisztek jól tudták, hogy bukás esetén a trónfosztást kimondó kormány tagjaira büntetés vár, de kevesen gondoltak arra, hogy az osztrák kormány bosszú jellegű, tömeges megtorlás keretében - uralkodói jóváhagyással - katonatiszteket fog felakasztatni. A tábornokok kivégzését kiváltképp igazságtalannak tartotta a közvélemény, hiszen valameny- nyien a törvények védelmében fellépő kormányt szolgálva fogtak fegyvert. Még nagyobb felháborodást keltett az a tény, hogy kilenc tábornokot akasztással végeztek ki. A szokásjog szerint kötelet a rablók és haramiák kaptak, a katonáknak golyó járt. Egy 1930-ban lejegyzett népballada pontosan tükrözi az ítélet által kiváltott döbbenetét: „Uram fia! Az ítélet akasztófa, / Mintha gyáva útonál- lók lettek volna, / Mintha nem volnának méltók egy lövésre, / Katonához, férfiúhoz illő végre.” A szokásjogot és a jövőt szolgáló politikai józanságot felrúgó ítéletek megszületésekor tudni lehetett, hogy a bosszú végrehajtóinak szándéka visszájára fordul. Sokan számítottak arra is, hogy amint erre mód nyílik, a vesztőhely kultuszhellyé alakul, és a mártír tábornokok emléke hosszú időre beleég a nemzet emlékezetébe. Azt viszont talán a távlatosan gondolkodó kortársak sem sejtették, hogy milyen erőteljes és mennyire időtálló kultusz alakul ki a tizenhárom tábornok emléke körül. Az 1850-es években a forradalom idézéséért, sőt egy-egy Kos- suth-bankó rejtegetéséért is büntetés járt, zárt ajtók mögött, kis körökben mégis emlékeztek október 6-ára. Vadnay Károly írta le, hogy a közlegényként besorolt, Verona nítésével. A zárt körben újra és újra elmesélt, folyamatosan csiszolódó történetek majdan legendák építőköveivé váltak. Emlékeztek a családokban is: Barabás Béla képviselő - az aradi kultuszhelyek egyik megteremtője - írta le, miként vitte el apja először a kivégzések színhelyére. „Iskolás fiú voltam - idézte évtizedek múltán -, mikor édesapám először vitt ki a vértanúk vesztőhelyére. Magas kórók, száradó kukoricaszárak között, rögről rögre lépve, egy kis gödörnél álltunk meg. Ott levettük RW»»««« Knezics Károly, Nagy Sándor, Damjanics János, Aulich Lajos, Lahner György, Pöltenberg Ernő, Grf. Leiningen Károly, Török Ignácz, Grf. Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos környékén szolgáló honvédtisztek egy eldugott olasz kiskocsma különtermében emlékeztek a kivégzés első évfordulóján. A szomorú nap felidézése együtt járt a tábornokok jellegzetes cselekedeteinek, hőstetteinek sokadszori felelevekalapunkat, s édesatyám megmagyarázta, hogy ez a kis gödör jelzi titokban a vértanúk kivégeztetési helyét. És sokat beszélt nekem a jó öreg, én némán hallgattam a szép, de szomorú mesét.” A személyes emlékezet korszakát a kiegyezés zárta le. Sodró erővel és szinte azonnal jelentkezett az emlékállítás igénye. Az első emlékjelek egyike egy tizenhárom ágú kiszáradt eperfa volt, amelyet 1867 augusztusában az Aradon rendezett országos dalárünnep résztvevői ástak le a kivégzés vélt helyszínén. (Az ágak egy részét az ünnepség résztvevői rögtön le is tördelték, hogy ereklye gyanánt apró darabokban magukkal vigyék.) Ugyanebben az évben tartották Aradon az első gyászistentiszteletet, amelyet ugyanaz a Sujánszky Euszták minorita szerzetes pontifikáit, aki a tizenhárom tábornok egyik gyón- tatója volt. 1874 októberében, a 25. évforduló alkalmával az ország honvédegyletei Aradon tartották évi rendes közgyűlésüket. Űj emlékkövet emeltek; a gyászistentisztelet, a megemlékezés rendkívül nagy részvétel mellett, látványos események közepette zajlott le. Az első kerek évfordulót követően egyre nagyobb erővel épült a vértanúk kultusza: 1881-ben állították fel a ma is látható obeliszket, a kiegyezés idején alakult meg Aradon az a szoborbizottság, amely a Szabadság-szobrot felállíttatta, ereklyemúzeumot szerveztek, kiadták az Aradi vértanúk albumát. Az emlékművek, a tábornokok életéhez kapcsolódó eseményeket feltáró könyvek, az ereklyegyűjtemény kivétel nélkül magánkezdeményezés nyomán, a társadalom támogatásának köszönhetően születhetett meg. Jellemző, hogy a Szabadság-szoborra közel 15 000-en adakoztak. Október hatodika a magyar társadalom jelentős része számára az ország függetlenségéért és a modernizációért folytatott heroikus küzdelem együttes szimbóluma lett. Az október 6-ai ünnepségek erős politikai tartalmat hordoztak, hiszen a tábornokokat dicsőítő és az önkényt elítélő beszédek mesterien kezelt erőteljes metaforái majdnem mindig utaltak a kivégzés jóváhagyójára, Ferenc Józsefre is. A kultusz békülékenységre hajlamos ápolói előszeretettel hivatkoztak arra, hogy Ferenc József a nemzet szokásos koronázási ajándékát - 100 000 aranyat - a rokkant honvédek és a honvédárvák segélyezésére ajánlott fel. E gesztust úgy magyarázták, hogy az uralkodó felülírta a megtorlás történetét. Az összeférhetetlen pólusok összeillesztésével a kor békítő ideológusa, Jókai próbálkozott meg. A 25. évfordulón felolvasott alkalmi versében írta: „Nem verve, de meghódítva az »eilen«, / Kardját lebocsátva köszönti / A porba bukott s fölemelt lobogót.” Noha az uralkodó és a nemzet konfliktusából sok mindenre - a korabeli szóhasználattal élve - fátyol borult, október hatodika megmaradt a 48-as ünnepkör leghatározottabban „49-es” csillaga. 1920 után aki az aradi tábornokokat idézte, az a magyar történelem elveszett színpadára is emlékezett. „Arad, örök magyar gyász szép arája, / Feléd suhan ma sóhajunk, feléd... / Arad! Köszönt a csonka Magyarország / S tört lobogóját lengeti neked” - írta Juhász Gyula 1920-ban. A korábbiakhoz képest csendes megemlékezések sorát az 1932-es esztendő törte meg, mikor is, a Maros áradása utáni munkálatok során ráleltek a vesztőhely eredeti színterére, s az ásatások során előbukkantak a még ott nyugvó maradványok. A helyzet nem sokat változott 1945 után sem, a kivégzett tábornokokra való emlékezés tükre lett a mindenkori magyar-román viszonynak. 1949-ben, a centenáriumon nagy közös ünnepség zajlott, a rendezvény résztvevői emlékeztek, s még inkább demonstrálták a frissen összekovácsolt szocialista tábor egységét. A 125. évfordulón ugyancsak nagyobb közös ünnepséget szerveztek, ekkor helyezték el a tizenegy Romániában nyugvó tábornok földi maradványait az obeliszk alatt. A két ország viszonyának mind fagyosabbá válását követően csökkent a protokolláris szint, de az ünnep mozgósító ereje továbbra is megmaradt. Az 1980-as években emlékezők sokasága zarándokolt évről évre Aradra, hogy koszorúját, virágcsokrát - ha csak egy órácskára is - a kőoszlop talpazatára helyezze. Ma ismét azt regisztrálhatjuk, hogy október 6-a élő ünnep, sőt ünnep színterei megsokszorozódtak. Október 6-án nemcsak Aradon, nemcsak a Kiss Ernőnek nyughelyét adó jugoszláviai Alsóeleméren, nemcsak Dessewffy Arisztid sírjánál, a szlovákiai Margonyán, hanem az elesett honvédek sírjainál országszerte és a határon túl sok-sok helyen koszorúznak, emlékeznek. A 13 tábornok emléke ma is - mint oly sokszor történelmünk során - ko- hézióterémtő erőt sugároz. ERDÉSZ ÁDÁM TÖRTÉNÉSZ <a woMMpolgári A Fidesz Magyar Polgári Párt, a Magyar Keresztény Demokrata Szövetség, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Bács-Kiskun Megyei Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, és a Fidelitas jelöltjei a megyei közgyűlésbe: J v 10 ezer fő feletti települések listája: 10 ezer fő alatti települések listája: 1. Endre Sándor 2. Farkas Gergely 3. Leviczky Cirill 4. Rausch Sándor 5. Kovács Ernő 6. Apró Ferenc 7. Jankovszky Zoltán 8. Kapus Krisztián 9. Dr. Zöld Lászlóné 10. Rideg László 11. Dr. Kecskés László 12. Dr. Horváth Alajos 13. Józsa Lászlóné 14. Dr. Nagy András 15. Pataki István 16. Besesek Béla 17. Feldman Zsolt 18. Pausch Róbert 19. Buluk Attila 20. Vízin Tamás 21. Domonyi László 22. Kolcsár Zoltán 23. Markó Gábor 24. Nyitray András 1. Nagy Ferenc 2. Kisjuhász József 3. Pólyák Imre 4. Fercsák Róbert 5. Balogh József 6. Bánfi Attila 7. Molnár Judit 8. Dr. Bagó Zoltán 9. Bagi Béla 10. Erdélyi József 11. Ivanics István 12. Vasaji Sándor 13. Vágó Ferenc 14. Tárai Éva 15. Kalmár József 16. Dr. Kerényi János 17. Martin János 18. Bognár Mónika 19. Fekete Ferenc 20. Túri Tibor 21. Nemes Nagy Tibor 22. Dr. Krammer Balázs 23. Lesi Árpád 24. Szél István 25. Dr. Szeberényi Gyula Tamás 26. Szántó István 27. Dr. Tóth Roland Hffi- 13 el has KERESZTÉNY DEMOKRATA SZÖVETSÉG Szavazzon a Fidesz Bács-Kiskun megyei listáira! Segítség a pályaválasztásban Az újszerű kezdeményezéstől a hagyományteremtésig A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ 2000- ben újszerű kezdeményezésként szervezett pályaválasztási kiállításokat Baján és Kecskeméten. Tavaly a megye földrajzi központjában elhelyezkedő Kiskőrösön is volt kiállítás. A rendezvények sikere és hasznossága arra ösztönözte a megyei munkaügyi szervezetet, hogy idén a helyszínek és kiállítók körét tovább gyarapítva, megjelenésében és tartalmában még magasabb színvonalon szervezze meg a pálya- választási kiállításokat. A rendezvényekről Nagy Lászlót, a megyei munkaügyi központ munkatársát kérdeztük.- Mi indokolja a kiállítások megszervezését?- Évente több ezer családnak kell meghozni a döntést, milyen szakmát, képzést és iskolát válasszon a fiatal. Az általános iskolát és középiskolát befejezett fiatalok közül sokan a szakképzés felé orientálódnak. A felnőttek is többször kényszerülhetnek váltásra, pályamódosításra. A képzettség szintje és színvonala ma már meghatározó munkaerő-piaci tényező. A kiállítások megszervezését tehát az indokolja, hogy gyakorlatilag minden életkorban, minden tanulási szakaszban szükségük van a képzésekkel, átképzésekkel kapcsolatos információkra a fiataloknak, illetve a munkavállalóknak.- Milyen szervezetek segítségére számíthatnak a pálya- választás, illetve átképzés előtt állók ?- A pályaválasztást és korrekciót több intézmény és szervezet segíti. Jó esetben partner az iskola, szolgáltatásaival rendelkezésre állnak a Családsegítő Központok, a Pedagógiai Intézet, a civil szervezetek. Ebben az évben megyénk Foglalkozási Információs Tanácsadóval is gazdagodott, s természetesen valamennyi kirendeltségünkön részletes tájékoztatással, tanácsadással szolgálnak felkészült, képzett szakembereink. Úgy tapasztaljuk, hogy a tanácsadásra, az előbb említett intézmények, szolgáltatók összehangolt munkájára óriási szükség van, mert a bővülő képzési kínálat ellenére gyakori, hogy sem a szülő, sem a fiatal nem tudja, merre, hol tanuljon tovább, illetve azt is tapasztaljuk, hogy a választott szakma nem felel meg a fiatal érdeklődésének, képességeinek vagy a munkaerő-piaci igényeknek.- Milyen céljaik vannak a kiállításokkal?- A legfontosabb célunk az, hogy a pályaválasztókat és szüleiket, az iskolákat és a munkáltatókat ellássuk a pálya-és iskolaválasztáshoz szükséges információkkal. A pályaválasztási kiállításokon találkozási és ismerkedési lehetőséget biztosítunk számukra. Alkalmunk van bemutatni a megye képzési kínálatát, a különböző iskolatípusokat, a szakképzés gyakorlati lehetőségeit, az adott képesítéssel betölthető munkaköröket. Hasznos információkat adhatunk a pályakorrekcióra, vagy új szakma elsajátítására készülő felnőtteknek is. A rendezvényekre a megye valamennyi közép-és felsőfokú oktatási intézményét, illetve az iskolarendszeren kívüli képzőket és a gyakorlati szakképzés feltételeit biztosító munkáltatókat is meghívtuk.- Mit kínál a látogatóknak a megyei munkaügyi központ?- A rendezvényeken természetesen jelen lesz a munkaügyi központ teljes humánszolgáltatási rendszere, bemutatjuk a pályaorientációt és pályaválasztást segítő valamennyi szolgáltatásunkat. Lehetőséget kínálunk a különböző korcsoportok számára papír-ceruzás kérdőívek és pályatanácsadást, önismeretet segítő számító- gépes programok segítségével érdeklődésük és képességük felmérésére, pszichológiai képességvizsgálatokra, tesztekre. A Foglalkozási Információs Tanácsadóban, az Álláskereső Klubokban, illetve a kirendeltségeinken dolgozó munka-és pályatanácsadó kollégáink egyéni igényekhez igazodó tanácsadást végeznek. Rehabilitációs tanácsadással segítjük az egészségügyi problémákkal küzdő fiatalok megfelelő szakmaválasztását. Szakmák bemutatását tervezzük elsősorban csoportos filmvetítéseken, illetve szakmaismertető mappák segítségével.- Kiket várnak a kiállításokra?- Elsősorban a pálya-, szakma és iskolaválasztás előtt álló általános iskolai és középiskolai tanulókat és szüleiket. Illetve szakmával nem rendelkező, vagy szakmaváltásra szoruló középiskolát végzett fiatalokat, pályakezdő munkanélkülieket és pályakorrekció előtt álló felnőtteket.- Milyen kiegészítő rendezvényeket szerveznek?- Be kívánjuk mutatni a tavaszi FIT megnyitó alkalmából meghirdetett „Milyen szakmát válasszak?” című rajzpályázat legjobb műveit. Versenyt hirdettünk a kiállítók között a „Legszínvonalasabb kiállító” címért. Divatbemutatókat, zenei és kulturális programokat tervezünk. A kecskeméti kiállítás első napján a Kecskeméti Ifjúsági Otthonnal együttműködve „interaktív diákest” lesz, ahol maguk a diákok mutatják be iskolájukat az érdeklődő fiataloknak.- Hol lesznek a kiállítások?- Kecskeméten, Baján, Kiskőrösön és Kiskunhalason várjuk az érdeklődőket. A kiállítások 9 és 17 óra között látogathatók a kecskeméti rendezvény zárónapját kivéve, mert október 12-én, szombaton 14 óráig tart nyitva a kiállítás. A pályaválasztási kiállttás.helygzüieLéa.időEQntiaL: KECSKEMÉT, Erdei Ferenc Művelődési Központ Október 10-12. KISKUNHALAS, II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Október 17. BAJA, HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Október 30. KISKŐRÖS, Városi Sportcsarnok November 6. Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Kecskemét, Balaton u. 24. Tel./fax: 76/478-207, 478-828 www.bacsmmk.hu e-mail: mkozp@mail.datanet.hu j\ A I ÁFSZ (Fizetett politikai hirdetés)
