Petőfi Népe, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-09 / 236. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2001. Október 9., kedd Nézőpont Szász András _____ K ényszerből vagy önként? A kiskunfélegyházi alpolgármester nagyobbik fiának legújabb ügye ismét lázba hozta a várost. Akárcsak tavaly áprilisban, amikor fel­robbant a túlhevült olaj a vasútállomás mögötti „házi lepárlóban”. Egy hete másról sem beszélnek a fodrásznál, a sarki ABC-ben, a pia­con, vagy két gól között a futballpályán. A vélemények eltérőek. A többség elítéli az alpolgármestert, amiért hagyta, hogy nagyobbik csemetéje rossz útra térjen. Néhányan vi­szont kifejezetten védik. Mi több, olyan jól tájékozott ember is akadt, aki szerint az apa szánni való áldozat. Egyszerűen tehetetlen rossz társaságba került idősebbik fiával szemben. Az illető még azt is tudni vélte, hogy az alpolgármester alkalmankénti monoklijai saját, engedetlen és agresszív fiától származnak. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a közszereplés következményekkel jár. Ezek gyakran kellemetlenek ugyan, de a közszereplő számára nincs kegyelem. A nyilvánosság könyörtelen. Tehát: akár hibáztatható fia tetteiért, akár nem, a történtek után az alpolgármesternek mindenképp ki kell vo­nulnia a közéletből. Magyarul: le kell mondania! Mindenképp le kell mondania tisztségéről Az alpolgármesterek, polgár- mesterek és az egyéb tisztség- viselők beiktatásukkor esküt tesznek és fogadalmat. Ez mind derék dolog. Az egyszerű embert azonban leginkább az foglalkoztatja, mit tesznek még... Azután. Esküjük, foga­dalmuk után. Az átlagember ugyanis, valamilyen - minded­dig ki nem derített - okból, jobban vonzódik a tettekhez, a személyes jó példához, mint az eskükhöz, fogadalmakhoz. Márpedig joggal fel­tételezhető, hogy egy városatya - legyen képviselő, alpolgármester vagy akár polgármester -, aki saját családjában képtelen rendet tar­tani, teljességgel alkalmatlan egy város irányításával járó, jóval bo­nyolultabb és nagyságrendileg sokkal súlyosabb problémák megol­dására. Nincs mit tenni tehát: tenni kell valamit. A megoldás is kézenfekvő: az alpolgármesternek le kell mondania! A dolog ilyen formában ugyan nem egészen önkéntes, ám mindenképp becsületes. Ráadásul az európai demokráciának, szokásnak is megfelel. Csak nehogy ez az ügy is a tavalyi sorsára jusson. Elfelejtsék, mielőtt kiderítenék. Elmaradt az emléktábla-avató Szombaton megemlékeztek Kiskunfél­egyházán az Aradon kivégzett tizenhá­rom vértanú tábornokról. Az emléktábla­avatás viszont elmaradt. Kiskunfélegyháza A képviselő-testület pénteki rendkívüli ülé­sén nem támogatta Endre Sándor ország­gyűlési képviselő kezdeményezését. A hon­atya a választópolgárok megkeresése alap­ján akart emléktáblát elhelyezni a Szigma- irodaház falán a következő felirattal: „Arad pedig a magyar Golgota (Kossuth Lajos). Az 1849. október 6-án kivégzett vértanúk emlé­ke előtt tisztelegve állította: Endre Sándor országgyűlési képviselő.” Az ülésen Berecz József önkormányzati képviselő az emléktábla-állítást jó kezdemé­nyezésnek tartotta. A helyszínt viszont nem. Szerinte a Móra Ferenc Művelődési Központ falán méltóbb helye lenne a táblá­nak, amin Endre Sándor neve helyett Kis­kunfélegyháza polgárait javasolta. Tancsa János azt sérelmezte, hogy a tábla ügye csu­pán egy nappal az ünnepség előtt került a testület elé, miközben a meghívókat már ré­gebben szétküldték. Tancsa képviselő úgy vélte, Endre Sándor az egészet csak saját népszerűsítése miatt kezdeményezte. Jász­berényi László elutasította Tancsa János fel­vetését. Szerinte felszólalásának politikai töltete van. Úgy vélte, még nem kellene el­kezdeni a választási kampányt. Jászberényi képviselő javasolta, hogy a Szigma-irodaház előtti teret a jövőben nevezzék Aradi vérta­núk terének. Ebben az esetben ugyanis semmilyen akadálya nincs, hogy ott helyez­zék el az emléktáblát. Kiss Kálmán sem tar­totta szerencsésnek a rögtönzött eljárást. Mint mondta, az emléktábla-állítást egyéb­ként is csak az önkormányzattal közösen tudja elképzelni. Utalt rá, hogy a városüze­meltetési bizottsági ülésen született egy ha­tározat, miszerint a jövőben a hasonló kez­deményezéseket 60 nappal az esemény előtt be kell jelenteni. A képviselők végül egyhangú szavazattal úgy döntöttek: jövőre állítanak emléktáblát az aradi vértanúknak. Ennek ellenére, szom­bat este másfélszáz fős csoport jelenlétében megtartották a megemlékezést és Endre Sán­dor bemutatta az emléktáblát. Az ünnepség után a résztvevők átkísérték az emléktáblát a Sarlósboldogasszony (Ó-) templomba, ahol Endre Sándor átadta megőrzésre Talapka Ist- ván plébánosnak. ____________ sz. a.- v. p. R egionális együttműködés Dél-Alföld Együttműködési megállapodást írtak alá az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és a három dél-alföldi megye al­kotta katasztrófavédelmi igaz­gatóság vezetői Szegeden. A fe­lek a rendszeres információcse­rében, egyes feladatok közös megoldásában állapodtak meg, valamint abban, hogy mindkét fél részt vesz és együttműködik egymás környezetbiztonsági té­májú katasztrófavédelmi gya­korlatain. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéből álló ka­tasztrófavédelmi igazgatóság egyebek mellett azt is vállalta, hogy közreműködik a környe­zetvédelmi felügyelőségnek a rendvédelmi szervekkel együtt­működésben végzett környezeti kárelhárítási, mentési tevékeny­ségében. Megkérdeztük hetényegyházi olvasóinkat Mit szól a képviselő voksához? Szabó Imre: ­Az újságból ér­tesültem a hír­ről. Nagyon meglepődtem rajta, számomra érthetetlen is, hogy a képvise­lő úr miért nem igennel szava­zott, hiszen elvileg minket kép­visel. Annak viszont nagyon örü­lök, hogy napról napra szépül Hetényegyháza központja, kor­szerűsítik a közvilágítást és újabb két utca szilárd útburkola­tot kap. Jó lenne, ha ez a fejlődés nem állna meg, hanem legalább ilyen ütemben folytatódna. Len­ne még mit fejleszteni a város­részben, ha már a csatornázás és a kábeltévé-beruházások a kö­zeljövőben nem valósulnak meg, legalább az ADSL telefonvonalat bevezethetnék. Tatámé Boldog Andrea: - Nem szép dolog, hogy tartózko­dott Nyitray András. Ha min­ket képvisel, ak­kor jogos elvárá­sunk, hogy a vá­rosrész fejlődé­sét szem előtt tartsa. A pályázati pénz persze nagyon jól jött He- tényegyházának, öröm látni a szépülő központot. Egy baj van csupán, hogy igazából majd csak az első tavaszi napsütésben él­vezhetjük igazán az új főterün­ket is. Remélem, hogy ez az idei nagyobb támogatás nem csak a városrész fennállásának 100 év­fordulója miatt van, bízom ben­ne, hogy az elkövetkező években is jut ide a kecskeméti költségve­tésből, hiszen rengeteg utca vár­ja még az aszfaltozást. Dr. Kócsó Sán­dor: - Csodál­kozva olvastam a hírt a lapban, gondolom ezzel nem egyedül voltam így. A képviselő úr hetényegyházi ügyek iránt való elkötelezettségét jellemzően mutatja ez az eset is. A város­részben jelenleg megindult pozi­tív változások a város részéről jelzik a jó szándékot, azonban 20 év lemaradást kellene rövid idő alatt behozniuk. Remélem, hogy a mostani változások nem csupán a következő év választási kampányfogásai közé tartoznak, mert amennyiben így van, to­vábbra is határozott vélemé­nyem, hogy Hetényegyházának önállóvá kellene válnia. A régió a kis- és közepes vállalkozásokért A fejlesztési elképzeléseknek igazodniuk kell a Dél-Alföldön jelentkező, valós igényekhez Kétnapos nemzetközi üzletember-találkozónak adott otthont múlt hét csütörtökön és pénteken Kecskemét. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban megtartott Interprise Interieur 2001 Hungary elnevezésű rendezvényen - mint a név is mutatja - a belsőépítészeti tervezés állt a középpontban. Interjú Mint lapunkban már hírül adtuk: az Európai Unió által finanszíro­zott Interprise-program az ipari és szolgáltató szektor együttmű­ködését ösztönzi. A program ke­retében olyan nemzetközi üzlet­ember-találkozó megszervezésé­re kap lehetőséget egy-egy or­szág, amelyen a hazai kis- és kö­zépvállalkozások képviselői ta­lálkozhatnak azonos profilú kül­földi cégekkel. Magyarországon ilyen üzletember-találkozó meg­rendezésére eddig csak a dél-al­földi régió kapott lehetőséget - a Gazdasági Minisztérium anyagi támogatásával. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád kis- és köze­pes vállalkozásai számára üzleti kapcsolatteremtés lehetőségét kí­náló rendezvényt Endre Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés, egyben a Dél-alföldi Regioná­lis Fejlesztési Tanács elnöke nyi­totta meg. Ennek apropóján kér­tünk tőle interjút.- Miért aktuális és kiemelt kér­dés ma ezeknek a kis- és közepes vállalkozásoknak a fejlesztése?- A bűvös szó, amelyből ki kell indulnom a kérdésre válaszolva, ezúttal is a napjainkban sokat emlegetett globalizáció. Ezzel a gazdasági-társadalmi folyamattal párhuzamosan ugyanis szinte minden országban a gazdaságpo­litika kulcskérdésévé vált a kis- és közepes vállalkozások fejlesz­tése. A témával nem csak az egyes fejlett országok, de az OECD és az EU is kiemelten fog­lalkozik. Mi ennek az oka? Egy­részt kiderült, hogy a fejlett or­szágokban a munkahelyek két- harmadát-háromnegyedét a kis- és közepes vállalkozások hozzák létre napjainkban. S az országok, régiók versenyképessége mind­inkább a hálózatokba szervező­dő, együttműködő kis- és köze­pes vállalkozások termelékeny­ségétől függ. Másrészt a globális verseny legtöbb üzletágában ezek jelentős hátránnyal indul­nak. S mára egyértelművé vált: jóval kevesebb pénzt emészt fel, ha támogatásokkal javítjuk a kis- és közepes vállalkozások ver­senyképességét, mint ha maguk­ra hagynánk őket, s miután már a vegetálás szintjére süllyedtek vagy tönkrementek, próbálnánk kezelni a jelentkező gazdasági és társadalmi problémákat.- így a dél-alföldi régiónak is van egy operatív programja a kis- és középvállalkozások fejlesztésé­re...- Ennek kidolgozásakor két alapvető szempontból indultunk ki. Az egyik: vegyük át az élenjá­ró gazdaságok tapasztalatait, fő­leg az Unió vonatkozó program­jainak lényegi elemeit. A másik: igazodjanak a fejlesztési elképze­lések a régió valós igényeihez, az itt felmerülő szükségletekhez. A régió nem „állam az államban”, nem kell tehát a fejlesztési törek­vései során az élet minden terü­letével foglalkoznia. Hanem csak olyan kérdésekkel, amelyekben a Csak az a regionális fejlesztéspolitika lehet „nyertes”, amely az adott régió érdekeivel és lehetőségeivel tisztában van - vallja Endre Sándor, a Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács elnöke. régió szereplőinek komoly befo­lyása van. Tehát rendelkeznek a fejlesztési források jelentős ré­szével, vagy beleszólhatnak a források felhasználásába. így ki kell jelölni azokat a prioritáso­kat, amelyek saját hatáskörben befolyásolhatók és valóban dön­tőek a régió versenyképessége szempontjából. Aztán el kell fo­gadni, fogadtatni, hogy a régiók között és a régiókon belül is ver­seny van. Ez azt is jelenti, hogy csak az a dinamikus regionális és helyi fejlesztéspolitika lehet „nyertes”, amely az adott térség érdekeivel és lehetőségeivel tisz­tában van, annak érdekeit haté­konyan képviselni tudja, a helyi szereplőket képes bevonni egy­értelmű koncepció és programok alapján, s hiteles személyisége­ket tud felmutatni. Különben folytatódik a régió gazdaságának visszaesése, a versenyképes vál­lalkozások és szakemberek el­vándorlása.- Gondolom, azért egy adott ré­gióban eléggé vegyes képet mutat­nak a kis- és közepes vállalkozá­sok.- Igen, ezek eléggé heterogén réteget alkotnak. Nagyobb ré­szüknek a „túléléshez” kell segít­séget adni, s csak kisebb hánya­duk képes sikerekre a nemzetkö­zi - illetve hamarosan uniós - versenyben. Mivel nagyon eltérő­ek az érdekeik, az igényeik, ezért egy régiós programban - a nem­zetközi tapasztalatok szerint - csak kereteket, általános vállal­kozásélénkítő eszközöket lehet megadni. Ezek aztán a konkrét tenderek során dolgozhatók ki, pontosíthatók ágazatokra, térsé­gekre. Ami nagyon lényeges, hogy a kis- és közepes vállalko­zások fejlesztése egyértelműen csak akkor lehet sikeres, ha az helyi együttműködésen és ön- szerveződésen alapszik. Min­denképpen törekedni kell arra, hogy a vállalkozók hiteles szer­vezetei - a kamarák, a szakmai szövetségek, stb. - megerősödje­nek. S hogy kiválasztódjanak az elfogadott és mintának tekinthe­tő, „hangadó” vállalkozók, akik képviselni tudják az érdekeiket.- Megnyitó beszédében szólt arról is, hogy a nemzetközi és ha­zai tapasztalatok alapján időren- dileg két nagy szakaszra lehet osztani a kis- és közepes vállalko­zások fejlesztését. Melyek ezek?- Először meg kell találni vagy le kell telepíteni a régió húzóága­zatait, s egyúttal el kell sajátíttat­ni a vállalkozókkal a modern üz­leti versenyben való helytállás képességét. Gondolok itt az EU-s pályázatok megírására, a part­nerkereső szolgáltatások megis­merésére, a beszállítói hálózatok és klaszterek jellemzőinek tuda­tosítására. Azaz: egy átmeneti periódusnak kell először bekö­vetkeznie. A második szakasz­ban - a régió gazdaságának fejlő­désével párhuzamosan - válhat aztán tömegessé a vállalkozásfej­lesztésben is a modern innováci­ós technikák alkalmazása, a fi­nanszírozási konstrukciók (pél­dául a kockázati tőke) elterjesz­tése. Természetesen a két folya­mat a régió bizonyos ágazatai­ban és térségeiben párhuzamo­san is elindulhat, de az iparágak és térségek többségében néhány esztendő múlva várható a súly­pont áthelyeződése az első sza­kaszról a másodikra. S részben e gondolatkörhöz is kapcsolódva hadd jegyezzem itt meg, hogy az Interprise nemzetközi üzletem­ber-találkozók már éveken át te­remtenek lehetőséget arra, hogy kis- és középvállalkozások veze­tői, képviselői partnereket keres­senek és találjanak. Külön öröm számomra, hogy most a Dél-Al­föld, s a régión belül is Kecske­mét otthont adhatott egy ilyen ta­lálkozónak. A magyar vállalkozá­sok vezetői minden bizonnyal hasznos tárgyalásokat folytattak az osztrák és román kisvállalko­zások képviselőivel.- A dél-alföldi régióban éppen tegnap hirdették meg nyilváno­san a kis- és középvállalkozások közti együttműködést célzó pá­lyázati rendszert - a PHARE 2000. program keretében. A rész­letes pályázati kiírást a Petőfi Né­pe hétfői számának 10. oldalán megtalálják az érdeklődők, mégis érdemes lenne néhány szót ejteni ^Pj a legfontosabb tudnivalókról.- Pályáza­tonként mini­mum 25 ezer eurót, azaz 6 millió 375 ezer forintot lehet nyerni. A támogatás felső határa pedig 200 ezer euró, azaz 53 mil­lió 800 ezer forint. Ugyanakkor támogatásként a projekt költség- vetésének legfeljebb 32 százalé­kát lehet igényelni. Viszont az elnyert támogatást nem kell visz- szafizetnie a sikerrel pályázó vállalkozásnak. A program köz­vetlen célja - mint a neve is mu­tatja - a kis- és középvállalkozá­sok együttműködésének erősíté­se, azok beszállítói potenciáljá­nak erősítése, a termékeik piacra jutásának támogatása. A pályá­zati rendszerrel párhuzamosan működtetünk egy tanácsadói tá­mogatási rendszert is. Ez 80 szá­zalékos, de maximum 2 millió 500 ezer forintos támogatást nyújt azon tanácsadói szolgálta­tások költségeihez, amelyek az együttműködések létrehozatalát és a pályázatok elkészítését segí­tették. A jövőben egyébként to­vábbi regionális programokat is tervezünk PHARE-támogatással. Ezen programok témakörei - tényleg csak címszavakban: a kis- és középvállalkozások kép­zése; a megváltozott munkaké­pességűek munkaerő-piaci beil­leszkedésének elősegítése; a vál­lalkozói készségek fejlesztése a közép- és felsőoktatásban; a vál­lalatok innovatív tevékenységé­nek ösztönzése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom