Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-28 / 175. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Júuus 28., SZOMBAT Haladék a telepengedélyekre A Gazdasági Minisztérium támogatása az ipari parhoh és logisztikai centrumok fejlesztéséhez 1907 - 2001 (eisä félév) 1200 25 A Széchenyi-terv regionális gazdaságépítési programjában az ipari parkok és logisztikai központok fejlesztésére kiírt pályá­zatok keretében 19 projekt 968 millió forint vissza nem térí­tendő támogatást kapott az első félévben - közölte tegnap Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 27.) Borsodchem 5000ft O Egis 10 300 Ft ■0 Matáv 756 Ft ■0 Mól 4 255 Ft 1} OTP 14735 Ft Û Richter 16300 Ft Û TVK 3 350 Ft A Zalakerámia 1870 Ft U BUX: 6572,21 +0,80% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 6800 NDEX VII. 23-27-IG 6700 6601,91 ; j j 6600 6556.67 6572.21- 6520,08 6500 1 jmi-* 6400 1 il 6491,08 pont i :° tu te zu: «© X3 'S 2 2 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 402,75 Cseh korona 7,31 Euró 247,69 Német márka 126,64 Osztrák schilling 18,00 Lengyel zloty 67,25 Svájci frank 164,28 Szlovák korona 5,73 USA-dollár 282,59 Hírek KUKORICA. Az elmúlt hetek esőzéseinek köszönhetően az idén akár a 7 millió tonnát is meghaladhatja a kukoricater­més - nyilatkozta Makay György, a Gabonaszövetség fő­titkára pénteken. - A tavalyival azonos területen, 1,3 millió hek­táron elvetett kukoricával „baj már nem lehet”, a termésmeny- nyiség minden bizonnyal a ki­emelkedő évnek számító 1998- as 6,8 millió tonnát is meg­haladja. - mondta a főtitkár. ARATÁS. Amennyiben az időjá­rás kedvező lesz, úgy tíz napon belül befejeződhet a búza aratá­sa - közölte pénteken Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnö­ke. Elmondta: a betakarítással 65 százalékban végeztek a gaz­dák. Az eső az aratást leginkább a Dunántúlon és az északi me­gyékben hátráltatta. A szakem­ber szerint a gabona minősége 50 százalékban felel meg a malmi követelményeknek. VÁLLALKOZÁSOK. A működő vállalkozások száma 2001 első félévében több mint 45 ezerrel gyarapodott, ezen belül a mű­ködő társas és egyéni vállalko­zások száma egyaránt 22,5 ezer­rel emelkedett - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A KSH adatai szerint 2001. június végén 1195397 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. KERESKEDELEM. Májusban 445 milliárd forint volt a kiske­reskedelmi forgalom értéke, ami folyó áron 13 százalékkal, válto­zatlan áron 4,1 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit - hozta nyilvánosságra a Köz­ponti Statisztikai Hivatal pénte­ken az előzetes adatok alapján. Az első öthavi kiskereskedelmi forgalom folyóáron 15 százalék­kal, változatlan áron számolva 6,1 százalékkal bővült. MARHAKOR. A megkérdezett magyar fogyasztók 80 százalé­ka hallott a kergemarhakórról, többségük a rádióból, a tévéből, az írott sajtóból szerzett tudo­mást a betegségről - állapítja meg az Országos Fogyasztóvé­delmi Egyesület (OFE) felméré­se, amely szerint a megkérde­zettek több mint 60 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem is vásárol marhahúst. ■ A támogatás révén 5,7 milliárd fo­rint értékű fejlesztés valósul meg az ipari parkokban, logisztikai központokban. A támogatás 44 százalékát a Dunától keletre lévő térségben, 31 százalékát a fővá­rosi agglomerációban, 25 százalé­kát a Nyugat-Magyarországon megvalósuló projektek kapták. Cséfalvay Zoltán kiemelte: 2001-ben és 2002-ben éves szin­ten 1,5-2 milliárd forint áll rendel­kezésre az ipari parkok és logisz­tikai központok fejlesztésének támogatására. A helyettes állam­A bankok nagyobb szerepet kapnak a lakásfinanszírozás­ban, sőt már jelzálog-hitelinté­zeteket is alapítanak, így a jel­zálogbank nem egyedüli sze­replője ennek a piaci szektor­nak. A módosított hitelintézeti törvény azt tartalmazza, hogy kikerül a tartós állami tulajdoni körből az FHB, azonban ez nem jelent privatizációt. Új tulajdo­nos bevonásáról nincs szó, a Postabank-részesedés szerzése pedig az Egységes Hírközlési Törvény hatálybalépésének a függvénye. A bank a 15 százalékos piaci részesedéssel megerősítette 2. helyét a lakásfinanszírozás te­rületén. Januártól 8 milliárd titkár szerint jelenleg 133 ipari centrum rendelkezik ipari park címmel. Közülük 109 ipari park már aktívan működik. Tavaly a működő 109 ipari parkban mint­egy 1500 vállalkozás 2600 milli­árd forint értékű terméket állított elő, amelynek 83 százaléka ex­portra került. Az ipari parkok vál­lalatai alkalmazták az ipari foglal­koztatottak 13 százalékát. Az ipar teljes értékesítési árbevételének 22 százalékát, az ország ipari export árbevételé­nek 37 százalékát adták. forintnyi lakossági jelzáloghi­teit folyósított, így tavaly óta megnégyszereződött a hitelállo­mánya. Nőtt az ügyfelekkel szembeni követelésállomány. A tervezetthez képest (2,4 milliárd forint) kevesebb jelzá­loglevelet (1,4 milliárd) jegyez­tek a befektetők a harmadik nyilvános jelzáloglevél kibocsá­tásakor. Továbbra is az intéz­ményi befektetők, a biztosító- társaságok, befektetési alapok és nyugdíjpénztárak, az első számú vásárlók, s csupán egy­két kisbefektető mutat érdeklő­dést az újkeletűnek számító pa­pírok iránt. Utóbbiak 5-6 millió forintos tételben vásárolta - tudtuk meg Bozai Rita osztály­A helyettes államtitkár szólt ar­ról, hogy az ipari parkok 1997 és 2000 közötti fejlődését a tőkebe­vonás, a területfejlesztési szem­pontok jellemezték. Ezt követően az ipari parkokban egyre inkább az innováció, kutatás-fejlesztési tevékenység kerül előtérbe. Csé­falvay Zoltán kiemelte, hogy a tő­kebevonási és területfejlesztési törekvések mellett új cél az ipari parki szolgáltatások fejlesztése, a magas tudástartalmú technoló­giák, innovatív vállalkozások be­településének elősegítése. A helyettes államtitkár jelezte, hogy elkészült a Széchenyi-terv ipari parkok és logisztikai köz­pontok tízéves fejlesztési prog­ramja, amit várhatóan augusztus­ban a kormány is megtárgyal. vezetőtől. Nyugati tapasztala­tok szerint a hosszú távú befek­tetésben gondolkodók az állam­papírokat lecserélik jelzálog- levelekre. Ott a magánbefekte­tők 30 százalékos arányt kép­viselnek az intézményiekkel szemben. Az is tény, hogy Nyu- gat-Európában 100 éves múltja van a jelzálog-hitelezés intéz­ményének. Bozai optimista, szerinte egy-két év múlva ha­zánkban is 15 százalékra fut fel ez az arány. A hektikus tőkepiacnak tud­ható be, hogy a második kibo­csátás sem a vártnak megfelelő­en alakult a lanyha érdeklődés miatt. A befektetők a mai ked­vezőtlen helyzetben ugrálnak a rövid és hosszú lejáratú papí­rok között, nincs határozott el­képzelésük: mennyit ér a ma és mennyit a holnap. ___________________________(CSERNYÁKSZKY) Sok a hitel, kevés a jelzáloglevél Kikerült a tartós állami tulajdonban lévő társaságok köréből a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB), ez azonban nem azt jelenti, hogy privatizálnák a bankot - tudtuk meg Zádori János ügy­vezető igazgatótól. Népszerű az ásványvíz Az Üdítőitalok népszerűségi listáját az ásványvíz vezeti. Az elmúlt tíz év alatt kétszer annyian csillapítjuk szom- junkat ezzel az itallal. A Gfk Piackutató Intézet legutób­bi felmérése szerint a lakosság ta­valy 36,8 milliárd forintot költött sörre, több mint 23 milliárdot szénsavas üdítőitalra, 17,7 milli­árdot gyümölcslére. Ásványvizet 13,3 milliárd forint értékben vásá­roltunk. Összességében a csalá­dok 100 milliárd forintot költöttek a múlt évben szomjoltó italokra. Az év első négy hónapjában kevesebb szénsavas üdítőitalt vá­sároltunk, gyümölcsléből és sör­ből ennél is nagyobb mértékben csökkent a beszerzett mennyi­ség. Az ásványvizet kedvelők tá­bora viszont az elmúlt tíz eszten­dőben megkétszereződött: míg 1989-ben a lakosság 29 százaléka enyhítette szomját ásványvízzel, addig idén már a 61 százaléka választja ezt a leggyakrabban. Az ásványvíz mellett továbbra is kedvelt ital a lakosság körében a szódavíz, a megkérdezetteknek több mint fele issza szívesen. Ugyanekkora a szénsavas üdítő­italt kedvelők tá­bora. Kevesebben isznak szörpöt, akik viszont szere­tik, azok rendsze­resen fogyasztják. A lakosság har­minc százaléka említette kedvenc italaként a sört. Ezzel együtt a sör­fogyasztók száma a korábbi 34-ről 27 százalékra szorult vissza az elmúlt évtizedben.- UG ­SZOMJOLTÓ ITALOK KEDVELTSÉGE A v#as23tíófc hány s2ázatéko $otólja az állal« Rúlfcnösen szivaser fogyasztott rermékak közé7 55 5C 45 40: 35 ; 30 ; 25 1 63 ggg : i J Ü tÚRQ II szénsavas üdítette ||| ásványvíz * ■ I ?nnt ! gyömiiicslé r.jríAs: §sk írásiét Termőföldet vásárolhatnak a magyarok Romániában A jövőben hazai befektetők termőföldet vásárolhatnak Romániában. Eddig főként olaszok és osztrákok érdek­lődtek a román mezőgazda- sági területek iránt. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium, valamint a Romániai Magyar Gazdák Egye­sülete (RMGE) között létrejött megállapodás lehetőséget nyújt arra, hogy hazai befektetők föl­det vásárolhassanak szomszéda­inknál. Romániában - az elaprózott birtokszerkezet miatt - a csekély jövedelmezőséget biztosító föld­nek jelenleg nincs értéke, s jelen­tős érdeklődés sem mutatkozik iránta. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke nem tudott pontos adatokkal szolgálni e földek tu­lajdonviszonyairól, ám azt el­mondta: jelenleg főként osztrák és olasz befektetők vásárolnak Romániában. Az ottani törvé­nyek ugyanis nem tiltják a külföl­di jogi személyek földtulajdon­hoz jutását. Az így megvett föl­dekre ideiglenes birtokbahelye- zési jegyzőkönyvet adnak ki az ottani hatóságok, a hivatalos el­idegenítés csak a birtoklevelek kiosztását követően történhet meg. A bejegyzett külföldi jogi személy, gazdasági társaság kor­látozás nélkül vásárolhat mező­gazdasági területet, míg termé­szetes (magán-) személy nem ve­het, s nem is örökölhet. A termőföld ára a birtok- viszonyok rendezetlensége, a ter­melőeszközök hiánya, az ala­csony agrártámogatások és a gyenge hitelhez jutási lehetősé­gek miatt alacsony: hektáron­ként 4-20 millió lej, azaz 40000- 200000 forint között mozog. A földpiacon egyelőre nincs forga­lom, mivel nagyon sok birtokle­vél nincs kiosztva, enélkül pedig nem íratható át a földtulajdon. Romániában az ideiglenes tulaj­donba helyezési jegyzőkönyv bi­zonyítja, hogy az illető birtoká­ban van a föld, de a hivatalos be­jegyzésig a terület nem idegenít­hető el. Tehát mindaddig, amíg a birtoklevél nem kerül a gazda tu­lajdonába, addig zsebszerződés alapján működik a földforgalom. A román földpiacot ismerők szerint magyar személyek a ro­mániai, magyarok lakta területe­ken több százezer hektáros föld­területre tettek szert. Sebestyén Csaba ezt cáfolta, mondván, nincs tudomása arról, hogy ma­gyarok spekulációs céllal földet vásároltak volna fel. Azt sem tart­ja valószínűnek, hogy nagyon sok magyar állampolgárnak len­ne zsebszerződéssel földtulajdo­na Romániában. ____________________________________(ÚJVÁRI) Balatoni borgasztronómia A sorozatban Tokaj következik Keszthely A borgasztronómia szóval olyan új fogalmat akartam alkotni, amely a kulturált étel- és italfogyasztás egész­ségünkre kiható harmóniá­ját ötvözi - hangsúlyozta Cey-Bert Róbert, a Gasztro­nómiai Világszövetség elnö­ke, a Kodolányi János Főis­kola gasztronómia-szálloda szakának tanszékvezetője Balatoni borgasztronómia cí­mű könyvének bemutatója alkalmából. A mű az ételek és borok gasztro­nómiai összhangját, egymáshoz való illeszkedését kultúrtörténe­ti és életmódbeli megvilágítás­ban tárgyalja - mondta el a szak­ember. A szerző az egységben szem­lélt étkezési és italfogyasztási kultúra népszerűsítése érdeké­ben százhúsz somogyi, veszpré­mi, zalai és hatvan saját maga alkotta - a magyar konyhahagyo­mányokat könnyedebb változat­ban követő - ételt és csaknem százféle hozzájuk való bort vo­nultat fel munkájában. Egy magyar borgasztronómiai sorozat induló kötete ez. Azért a Balatonnal kezdtem, mert a szkí­ták óta ez a legrégebbi bortermő vidékünk, másrészt gasztronó- miailag az ország egyik legválto­zatosabb régiója - hangsúlyozta Cey-Bert Róbert a könyvbemuta­tón, Keszthelyen. A száznál több táj- és étel-ital fotóval illusztrált kötetet még az idén követi a tokaji táj borgaszt­ronómiáját tárgyaló műve - jelen­tette be a szakíró. Harmadszor is módosult a határideje a hatósá­gi jóváhagyásokhoz kötött tevékenységű vál­lalkozások telephely-engedélyei megújításá­nak. A közzétett friss határidő - 2002. decem­ber 31. - viszont már kötelező érvényű min­denki számára. A telephelyengedélyek megújítását kormányren­delet írja elő azon vállalkozók számára, amelyek szolgáltatási, illetve termelő tevékenységére kü­lönböző szakhatósági előírások érvényesek. A gazdasági kormányzat az intézkedéssel átlátha­tóbbá kívánja tenni a vállalkozókra érvényes elő­írásokat. A most induló ipari vagy szolgáltatói vállalkozóknak már minden esetben meg kell fe­lelniük ezeknek az elvárásoknak, ám nem men­tesülhetnek a szigorodó szabályzók alól a régebb óta praktizálók sem. Országos tendencia, hogy az érintett vállalko­zóknak mindössze töredéke felelt meg annak az elvárásnak, amely módosítás után idén június 30-át szabta határidőül az engedélyek megújítá­sának. A legfőbb akadályt a cégek, vállalkozók felkészületlensége jelentette. A hivatalos engedé­lyek megszerzése érdekében nekik kell ugyanis Idkérniük a szükséges szakhatósági hozzájárulá­sokat, amelyek biztosítanak arról, hogy tevé­kenységüket jogszerűen és az előírásoknak meg­felelően végzik. A kérelmezőknek számítaniuk kell arra, hogy az engedély kiadását megelőzően az ügyben illetékes települési jegyző helyszíni szemlét rendel el. Az előírás nem vonatkozik a tisztán kereske­delmi, illetve vendéglátó-ipari profilú vállalko­zókra. Ha azonban egy gépjármű-kereskedő mo­sót vagy javítóműhelyt is üzemeltet - mivel ezek környezetvédelmi szempontból hatósági hozzá­járuláshoz vannak kötve -, akkor már feltétlenül szüksége van az új engedélyre. A gazdasági kormányzat által megszabott új, 2002. december 31-én lejáró utolsó határidő alól már nem mentesülhet egyetlen érintett vállalko­zó sem. Az engedélyek tisztába tétele kiemelt uniós követelmény is, aminek főként a környe­zetvédelmi oldala domborítható ki. Az engedé­lyeztetés lassú menete azt mutatja, hogy a vállal­kozások zöme képtelen vállalni az eljárás admi­nisztrációs terheit. Országszerte probléma példá­ul a nagyobb városokban a lakóövezetekben mű­ködő, telephelyeiket kinövő vállalkozások hely­zete. Több megyében a kamarák komoly segítsé­get nyújtanak tagjaiknak az engedélyeztetésre való felkészülésben. Néhány helyen a gazdasági önkormányzat külön támogatott programot szer­vez a belvárosi vállalkozások ipari övezetekbe való kitelepítésére._______________kaszásé. Támogatás ipari parkoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom