Petőfi Népe, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-07 / 234. szám
1997. október 7., kedd Hazai Tükör 5. oldal Heves vita a népszavazási kezdeményezésről a T. Házban Győzött a „látható többség” Az Országgyűlés kormánypárti oldala kézfelemeléssel, „látható többséggel” megszavazta az e heti napirendet, ezen belül azt, hogy ma este sor kerülhet a zárószavazásra a kormány népszavazási kezdeményezéséről. Ezt megelőzően - napirend előtt - még utoljára mind a két oldal próbálta meggyőzni a másikat a maga igazáról. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy igen szoros a NATO-csatlakozás menetrendje, ami nem teszi lehetővé a népszavazás bármilyen okból történő elhalasztását. Ez azzal a kockázattal járna, hogy kimaradunk a bővítés első köréből. Vastagh Pál igazságügyi és Kuncze Gábor belügyminiszter a koalíció frakcióvezetőivel együtt azt hangsúlyozták, hogy a kormánynak joga volt népszavazást kezdeményezni, a parlamentnek pedig joga van ezt a népszavazást elrendelni. Ha majd a népszavazást kezdeményező, hitelesített aláírások a parlament elé kerülnek, akkor azt a koalíciós frakciók annak rendje és módja szerint meg fogják tárgyalni. Az ellenzéki képviselők kifejezték elkötelezettségüket az ország NATO-tagsága mellett, de a népszavazás intézményének megcsúfolását látták abban, hogy a kormány erőszakkal elgázolja 340 ezer állampolgár akaratát. Figyelmeztettek, hogy az Alkotmánybíróság döntése könnyen maga alá temetheti a NATO-népszavazást is. Úgy vélték, hogy a kormány agyafúrt kérdéseivel jogi kiskaput nyit a külföldiek termőföld- szerzése előtt. Torgyán Józ.sef (FKgP) szerint igen veszélyes politikát folytat a kormány azzal, hogy a nép által megfogalmazott kérdések helyett a sajátjait teszi fel a referendumban. Demeter Er\’in (MDF) emlékeztetett arra, hogy a kormány volt az, amely nem reagált az ellenzék figyelmeztetésére, miszerint a NATO-csatlakozásról, illetve a földtulajdonról szóló népszavazások egy időben lesznek. Úgy vélte, még van idő arra, hogy a kormány változtasson a szerinte alkotmány- sértő magatartásán. Szerinte biztosan sikeres és eredményes lesz a népszavazás, ha a nép által támogatott kérdéseket teszik fel. Pokorni Zoltán (Fidesz) szerint a népszavazás tétje az, hogy hányódó kompországunk lehorgonyzik-e végre Nyugat- Európa partjain. Hangsúlyozta: a kormány alkotmányellenes magatartása csorbíthatja nemzetközi tekintélyünket. Az MSZP frakcióvezetője, Szekeres Imre azt mondta, hogy annak idején az MDF és a Fidesz javasolta a két téma együttes felvetését egy népszavazá- , son. Azt is elmondta, hogy az alkotmányügyi bizottságban az ellenzéki pártok helyénvalónak tartották a kormámy kérdéseit. „A kormány azv alkotmány szellemében fogja vizsgálni az aláírásgyűjtési kezdeményezést” - ígérte. Szent-Iványi István (SZDSZ) rámutatott: a kormány felelőssége, hogy ne engedje letérni az országot arról az útról, mely az euroatlanti integrációhoz vezet. Szabó Iván az MDNP nevében arra figyelmeztetett, hogy felesleges és indokolatlan indulatokat kavar a népszavazás kérdése. Ez szerinte a külföld felé azt a valótlan üzenetet is hordozhatja, hogy a parlamenti pártok nem mindegyike elkötelezett a NATO irányában. Medgyasszay László (MDF) a Koalíciós Egyeztető Tanács hétfői ülése kapcsán kifogásolta: a kormány a 330 ezer állampolgár akaratát figyelmen kívül hagyva és a jogbizonytalansággal nem törődve már döntött a kérdésben. Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmány- bíróság még nem adott jogértelmezést, az ombudsman a kormány korrekt, az ügy lényegére irányuló kérdéseivel csak segítette az állampolgári akarat megvalósulását. Pokorni Zoltán (Fidesz) is arról beszélt, hogy az alkotmány értelmezése szükséges ahhoz: vajon a kormány köte- les-e megvárni a szavazással az aláírások hitelesítését. Rámutatott: a kormány úgy háríthatja el a NATO-népszavazást is veszélyeztető vitát, ha tagjai felelős politikusként cselekednek, és nem állnak a közakarat útjába, tehát visszalépnek saját kérdéseik népszavazásra bocsátásától. Mint fogalmazott, a kormánynak nem szabadna politikai presztízsszempontok miatt kockára tennie a NATO- szavazás ügyét. Kuncze Gábor belügyminiszter emlékeztetett: amikor a kormány augusztus 28-án benyújtotta az ügydöntő népszavazást kezdeményező javaslatát, az ellenzék ezt a demokrácia győzelmeként üdvözölte. Azóta változtak a vélemények. - Igaz - tette hozzá -, a Fidesz pál- fordulásán nem lehet mit csodálkozni, hiszen ők oly sokszor módosítottak már Földtulajdonlással kapcsolatos álláspontjukon. Az ellenzék által megfogalmazott kérdések a belügyminiszter szerint nemcsak nemzetközi megállapodásba ütközhetnek, de a jogrendszerben ismeretlen fogalmakat tartalmaznak, és megfogalmazásuk tipográfiailag megtévesztő. Leszögezte: Magyarország hosszú távú stratégiai céljait nem lehet 1998 májusáig gondolkodó pártpolitikai céloknak alárendelni, márpedig november 16-a az ország jövője szempontjából sorsdöntő dátum. Az Alkotmánybíróság közleménye Az Alkotmánybírósághoz megérkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosának indítványa, amelyben a népszavazással kapcsolatban az alkotmány értelmezését kérte a testülettől. Az Alkotmánybíróság az ombudsman indítványát egyesítette a Magyar Demokrata Fórum képviselői által beterjesztett indítvánnyal, amely a nép- szavazási törvény utólagos alkotmányossági vizsgálatát, illetve törvényhozói mulasztás megállapítását kérte. Az Alkotmánybíróság az ügyben megindította eljárását. A teljes ülés a határozattervezet tárgyalását október 14-én, kedden kezdi meg, és azon a héten folyamatosan ülésezik. Alkotmányellenesek az Országgyűlés Házszabályának azon rendelkezései, amelyek nem teszik lehetővé a zárószavazás elhalasztását az előzetes normakontroll indítvány alapján induló alkotmánybírósági eljárás miatt - mondta ki hétfőn aláírt határozatában az Alkotmánybíróság. Az alkotmányellenes rendelkezéseket az Alkotmány- bíróság 1997. november 30-ai hatállyal megsemmisítette. A határozat rámutat arra, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága júniusban hozott határozatában ugyan javasolta, hogy ha a zárószavazás megkezdéséig az előzetes normakontroll iránti igényt bejelentik, a zárószavazásra csak az Al- kotmánybírósg határozata után kerüljön sor, ez a bizottsági javaslat azonban nem pótolja az ügyrendből hiányzó garanciális szabályokat. Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapított határidőig (november 30-áig) felfüggesztette eljárását abban az ügyben, amelyben 59 országgyűlési képviselő annak a törvényjavaslatnak az előzetes alkotmányos- sági vizsgálatát kérte, amely az országgyűlési képviselők előzetes normakontroll-kezdemé- nyezési lehetőségét kívánja megszüntetni. Eső után érkezik a köpönyeg Az Alkotmánybíróság soron kívül látott hozzá a földről szóló két népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos ombudsmani beadvány tárgyalásához, de a határozathozatalra így is legalább két-három hetet kell várni. Mint ismeretes, Gönczöl Katalin - Medgyasszay László MDF-es honatya kérésére - azért fordult a taláros testülethez, hogy tisztázódjon: az Országgyűlés dönthet-e a kormány kezdeményezéséről anélkül, hogy megvárná az ellenzék által összegyűjtött aláírások hitelesítését? Általános gyakorlat, hogy az Alkotmánybírósághoz érkező beadványt először a testület elnöke olvassa el, majd kiszignálja azt valamelyik alkotmánybíró nevére. Arra nincs előírás, hogy a kijelölt szakember mennyi időt fordíthat az irat tanulmányozására, de lehetőleg olyan tervezetben kell saját álláspontját rögzítenie, amellyel később, a vita során sem vall szégyent. A bíráknak 8 nap áll rendelkezésükre a hozzájuk eljuttatott tervezet (előterjesztés) átnézésére, majd az ügy napirendre tűzhető. Információink szerint á novemberi referendum körül kirobbant éles politikai vita, illetve a népszavazás igen komoly tétje miatt Gönczöl Katalin beadványát az Alkotmány- bíróság soron kívül tárgyalja a feldolgozás már meg is kezdődött. Az alkotmány összes vonatkozó rendelkezését is figyelembe véve vetik össze az alaptörvény és a népszavazási törvény érintett passzusait. A törvényhozók szándékának vizsgálatán túl a bírák figyelme kiterjed majd a vitatott paragrafusok logikai, nyelvi elemzésére, sőt arra is, hogy határozatuk egyetlen korábbi döntésüket se keresztezze. Információink szerint a két- három hét múlva esedékes alkotmánybírósági határozat minden bizonnyal a jövőre nézve útmutatást jelentő, de visszamenőleg már nem érvényesíthető elvi állásfoglalás lesz. Takács Mlariann A koalíció álláspontja változatlan A Koalíciós Egyeztető Tanács szerint sem jogi, sem politikai akadálya nincs a november 16-ra tervezett népszavazással kapcsolatos keddi parlamenti zárószavazásnak. Erről a testület tegnapi ülése utáni sajtótájékoztatón Horn Gyula miniszterelnök számolt be. A koalíció szerint a parlamenti döntés elé az sem gördíthet akadályt, hogy Gönczöl Katalin országgyűlési biztos az Alkotmánybírósághoz fordult. A kabinetnek ugyanis alaptörvényben biztosított joga a népszavazás kezdeményezése, az ellenzék által gyűjtött aláírások pedig még nincsenek hitelesítve. A kormányzati kezdeményezést az a 3 millió polgár hitelesíti, aki a jelenlegi koalíciós pártokra szavazott. A miniszterelnök azzal vádolta az ellenzéki pártokat, hogy rövid távú pártérdekeiket a nemzet érdekei fölé helyezik, és mindent elkövetnek a referendum zavartalan lebonyolítása ellen. A kormányfő kifejtette: a földtörvény módosításával a kormány a jelenleg érvényes jogszabály igazságtalanságait akarja kiküszöbölni. Érthetetlen a Fidesz mostani álláspontja, hiszen 1994 áprilisában nem szavazta meg a földtörvényt, választási programjában pedig az szerepelt, hogy a szövetkezetek és a gazdasági társaságok számára is biztosítani kívánják a földtulajdonlás lehetőségét. Horn - szakértői vélemények alapján - úgy látja, hogy a kormány javaslata megfelelő biztosítékokat kínál a külföldiek földvásárlásainak megakadályozására. Kuncze Gábor közölte: nagy erőkkel folyik az aláírások hitelesítése. Az eddigi mintavételek alapján nem igazolható, hogy összegyűlt a 200 ezer aláírás, azokat egyenként kell megvizsgálni. Felhívta a figyelmet, hogy korábban a törvény csak 100 ezer aláírást írt elő, a hitelesítés azonban akkor is 30 napot vett igénybe. Mezőgazdasági termelői árak A mezőgazdasági termelői árszínvonal augusztusban összességében csaknem 1 százalékkal emelkedett. Ezen belül jelentős, 27,9 százalékos a vetőmagok árának növekedése, ugyanakkor a gyümölcs- és zöldségfélék 15,5, illetve 15,7 százalékkal kerültek kevesebbe augusztusban, mint egy hónappal korábban - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn az MTI-t. Egy év alatt a mezőgazdaság termelői árai átlagosan 10,5 százalékkal növekedtek. Ám ezen belül a gabonafélék árszintje 18,8 százalékkal csökkent, a burgonyáé 13,5 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben - 47,3 százalékkal - drágultak a zöldségfélék, 64,1 százalékkal pedig a gyümölcsök. Foghíjas tüntetés. Nem igazán talált visszhangra a Polgárok Érdekszövetsége, a Kék Szalag Társaság és több civil szervezet demonstrációra hívó felhívása. Tegnap ugyanis alig néhányan jelentek meg az Országháznál, hogy tiltakozzanak a NÁTO-csatlakozás és a magyar termőföld idegen kézre való átjátszása ellen. A tüntetést azonban eredeti tervüknek megfelelően éjjel-nappal folytatják, a népszavazást követő nap végéig. fotó: feb/díósi imre ©m i tel Távközlési Rt. 3. Az EMITEL Rt. HangPosta szolgáltatása 1996 őszén az elsők között voltunk - a koncessziós telefontársaságok körében -, akik bevezették a HANGPOSTA szolgáltatást. Akkor még csak a digitális központba kapcsolt előfizetők vehették igénybe a szolgáltatást, azonban ma már minden ügyfél számára elérhető a hangposta, akár a telefonnal nem rendelkezők esetén is. A hangposta képes ellátni az összes, megszokott üzenetrögzítői funkciót: barátok, családtagok, üzletfelek tehetik be hangos leveleiket az előfizetők telefonos postaládáiba anélkül, hogy megvásárolnák az üzenetrögzítős készüléket. Hosszabb utazások vagy rövid távollétek esetén egyaránt hasznos, hiszen minden üzenetet időben megkap az ügyfél, különösen akkor, ha él a távoli lekérdezés lehetőségével. Ha foglalt a vonal, mert az előfizető éppen mással beszél, a hangposta abban az esetben is fogadja az üzeneteket. Nagy vonzereje a hangpostának, hogy az érintettek ingyen jutnak hozzá, azaz nincs előfizetési díj, csak a helyi hívás tarifáját kell fizetniük a postaláda tartalmának visszahallgatásáért. Kivétel ez alól az az eset, ha valaki más vonalról (tehát nem saját telefonjáról) hallgatja vissza üzeneteit. Társaságunk az üzenethagyásért sem számít fel díjat a megrendelőnek. Ha nincs új üzenet, az előfizető készülékéről történő lehallgatásért természetesen nem kell fizetni. Egyénivé tehető.a hangposta azáltal, hogy a bejelentkező szöveget az előfizető maga alakíthatja ki (max. 1 perc). Lehetőség van a hangpostafiók bővítésére is, ezt havidíjért vehetik igénybe a megrendelők: 25 üzenet esetén 500 Ft/hó, 50 üzenet esetén pedig 1000 Ft/hó fizetendő. A szolgáltatás minőségét javítottuk a menürendszerben való ugrási lehetőség megadásával. Minden ügyfelünk, így telefonnal nem rendelkezők is igénybe vehetik az ún. virtuális hangposta szolgáltatást. Ennék lényege, hogy a megrendelő kap egy új, 4-essel kezdődő, hatjegyű hangposta- fiók-számot, amely a társaság előfizetői esetén különbözik a meglévő kapcsolási számuktól, továbbá egy négyjegyű titkos kódot, melyet később megváltoztathat. Ezen a hangpostafiók-számon hagyható a megrendelő részére üzenet. A vonalról nem kezdeményezhető hívás. Amennyiben valaki üzenetet kíván hagyni egy ilyen virtuális hangpostafiókban, közvetlenül a hang- postafiók-számot tárcsázva a bejelentkező szöveg elhangzása után megteheti azt. A hangposta tulajdonosa a 444-444 szám felhívásával, majd a saját hangposta- fiók-számának és titkos kódjának be- billentyűzésével lehallgathatja a rögzített üzeneteket. Ha felkeltette érdeklődésüket a szolgáltatás, keressék fel az Emitel Rt. területileg illetékes ügyfélszolgálati irodáját, vagy rendeljék meg telefonon, a 184-es, díjmentesen hívható számon! (39308) Kérjük, kísérjék figyelemmel sorozatunkat! sorozat végén EMITEL-TOTÓ és ajándék várja az előfizetőket! y
