Petőfi Népe, 1995. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

1995. március 28., kedd Megyei Körkép 5. oldal NAGY AZ ELLENÁLLÁS, AZ EMBEREK FÉLNEK GARA ES BACSSZENTGYÖRGY A hegyközségi törvényről Baján Az előadások után a résztvevők kérdéseket tettek fel a szakembereknek. A napokban tartott tájékoztatót a hegyközségi törvényről dr. Sümegi József, a Szőlő és Bor Terméktanács elnöke, és Urbán András. A közel kétórás elő­adáson az új törvény előnyeit és hátrányait boncolgatták. Elsőként dr. Sümegi József beszélt a bortermelés és a piaci igény kapcsolatáról. Az meg­engedhetetlen, mondta, hogy egy liter tonic ára másfélsze­rese ma Magyarországon a bo­rénak. A szőlő- és borpiac szél­sőségekkel küzd, helyenként túltermelés jelentkezik, ugyan­akkor más vidékeken nagy a hiány. Sajnálatos módon lerom­lott az 1980-as évek virágzó borágazata, az elmúlt évben az egy főre eső borfogyasztást ha­zánkban 3,2 literre tippeli a szövetség. A másik, ami elgon­dolkodtató tény, hogy 4 millió hektoliter bort értékesít az or­szág, ugyanakkor csak 3,7 mil­lió hektolitert termel. Forrong a szakma, törvényes keretek közé kell szorítani a bortermelést, ezért is fontos az agrárrendtar­tási, a hegyközségi és a bortör­vény megalkotása. Urbán Tamás a hegyközségi törvény körüli gondokról szólt. Sok ember nem tud a létezésé­ről, pedig akinek a tulajdoná­ban, haszonbérletében 1500 négyzetméternél, 417 négyszö­gölnél nagyobb területű szőlő- ültetvény van, köteles bejelent­kezni az illetékes település jegyzőjénél. Nagy az ellenállás, az emberek félnek a hegyköz­ségektől, azt hiszik, újabb kol- hozosítás lesz. Kisszállás féléves munkaterve Elfogadták a képviselők a kis- szállási önkormányzat első fél­évi munkatervéről szóló előter­jesztést. Az áprilisban, május­ban és júniusban tartandó ta­nácskozások időpontjait és na­pirendjeit tartalmazó tervezet az egyes előterjesztésekkel kapcsolatos bizottsági felada­tokat is magában foglalja. A közgyűlések a munkatervben szereplő napirendi pontok mel­lett majd aktuálissá kérdéseket, felvetéseket is tárgyalni fognak. Az önkormányzat legköze­lebb április 27-én tart ülést. Napirendre tűzik többek között a község közrendjének, közbiz­tonságának helyzetéről, s a he­lyi rendőrség fejlesztésének le­hetőségeiről szóló tájékoztatót. Egy hónappal később, május 25-én az önkormányzat szerve­zeti és működési szabályzatá­nak felülvizsgálata, valamint a napköziotthonos óvoda elmúlt két évben végzett munkájáról, s jövőbeni helyzetéről szóló tájé­koztató lesz a tanácskozás fő témája. Június 29-én a község fog­lalkoztatási helyzetéről, a mun­kahely-teremtési lehetőségek­ről, s a foglalkoztatásbővítésről szóló előterjesztés szerepel majd napirenden. Ezen az ülé­sen lesz szó a kisszállási ön- kormányzat úgynevezett háttér- intézményeinek (konyha, a mo­soda és a karbantartóműhely) működési és szerkezeti átalakí­tásáról. A határnyitás mindenkinek előnyös Évek óta folyik a vita azon, hogy hol lenne gazdaságosabb a határnyitás Jugoszlávia felé, Garánál, vagy Bácsszent- györgynél. Hogy a határátkelő- helyre szükség van, azt senki sem vitatja, mert 20 kilométer­rel lerövidülne a Baja-Zombor közötti útvonal. A garaiak anyagi helyzetük­nél fogva az utóbbi években többször is eredményesen kér­ték az ideiglenes határnyitást, főleg a nemzeti és az egyházi ünnepeken. Ezek az alkalmak nemcsak a bevásárló turizmust, hanem a rokonság és a határ ál­tal szétválasztott családok ta­lálkozási lehetőségeit is javí­totta. A bácsszentgyörgyi önkor­mányzat azonban úgy véli, hogy nem a gara-regőcei határ meg­nyitás a leggazdaságosabb, ugyanis véglegesítés esetén leg­alább 50 millió forinttal többe kerül, mint ha azt a már kiépített bácsszentgyörgy-rasztinai út­vonalon engedélyeznék a ható­ságok. Az illetékesek arra kér­ték a két falu vezetését, hogy ők maguk alakítsanak ki közös ál­láspontot. Mivel egyezség nincs, önként senki sem mond le igényéről, ezért úgy határoztak, hogy elfogadják a felsőbb ható­ságok döntését. Csütörtökön este Bács- szentgyörgyön találkoztak az érdekeltek és ott voltak a jugo­szláviai partnerek is. Amint Végvári József helyi polgármes­ter elmondta, amennyiben nem a javukra döntenek, a 290 lélek­számú falujukat a kihalás fenye­geti, munkahely hiányában a fia­talok elköltöznek. Megszemlél­ték a határátkelőhelyre kijelölt pontot és ott nyilatkozott Ta- bajdi Csaba, a két falu országy- gyűlési képviselője, államtitkár. Hangsúlyozta: mindenképpen a gazdasági érdekek döntik el a kérdést, a határnyitásra egyelőre pénz nincs, azonban Belgrádban is folytat majd tárgyalásokat. A jugoszlávoknál sincs telje­sen egyetértés, politikai síkon még nem dőlt el, melyik variáci­óra adják áldásukat a zombori já­rás vezetői. Végvári József el­mondta még, hogy a rasztinai jegyzővel egyetértésben kérni fogják a május elsejére egy határ menti találkozóra az ideiglenes megnyitást. Azért csak egy napra, mert a kis falunak erre több pénze nincs. Papp Zoltán Újabb álrendőrök Álrendőrök tartottak házkuta­tást március 16-án az egyik Szabadszállás környéki tanyán. A három civil ruhás férfi egy feltehetően piros színű, nyugati típusú személygépkocsival ér­kezett oda. Az idős korú házi­gazdát felszólították, hogy mu­tassa meg az otthon lévő 500 és 1000 forintos címletű bankje­gyeket, mivel a környéken ha­mis pénz került forgalomba. Az álrendőrök igazolványt is mu­tattak. Ezt követően házkutatást tartottak a tanyán, melyről semmiféle iratot nem hagytak. (A rendőrség által végzett ház­kutatáshoz mindig szükséges egy pecséttel ellátott házkuta­tási parancs, s a felvett jegyző- köny egy példányát a helyszí­nen kell hagyni.) A házigazda mindössze egy 500-ast mutatott meg, amit otthagytak. A kun- szentmiklósi rendőrkapitányság az ügyben nyomozást indított, mivel feltehetőleg nem csak egy tanyát kerestek fel. A rend­őrség kéri, hogy aki bármit tud az üggyel kapcsolatban, jelent­kezzen a rendőrségen. HÁROM EV UTÁN SINCS MEG AZ IGAZI TETTES Rejtélyek egy idős asszony halála körül Aki egyszer megégeti a száját, legközelebb óvatos lesz - tartja a közmondás. Úgy látszik azonban, a rendőrség ezt ön­magára nézve nem tartja érvé­nyesnek, pedig igen előnyös lenne, ha súlyosabb megítélésű ügyekben körültekintőbben nyilatkoznának, s egy általuk gyanúsnak tartott emberről nem kiáltanák világgá azonnal, hogy ez az igazi tettes. Néhány hó­nap múlva ugyanis az derülhet ki, hogy bizony nem az. Ez tör­tént az úgynevezett kecskeméti Reiszmann Sándor (ma Fecske) utcai gyilkosság ügyében is. Pedig az ártatlanság vélelme - évszázadok óta a büntetőjog egyik alapelve - még a tetten ért elkövetőt is megilleti. Az, hogy ki a bűnös, csak a bíróság jogerős ítélete állapíthatja meg. A nyomozás adatai csak a gya­nút alapozzák meg. A vádirat sem jelent bizonyítékot. Az említett ügyben azonban még gyanúsított sincs. Illetve most már nincs. A megyei fő­ügyészség ugyanis megszün­tette a nyomozást az ellen a fia­talember ellen, akiről lapunk 1994. január 21-én megjelent számában - utalva a rendőrségi forrásra - azt írtuk: ő volt a tet­tes. A mostani megszüntető ha­tározat egyébként már a har­madik ebben az ügyben. Nézzük azonban időrendben, hogy mi történt: 1992. május 28-ára virradó éjszakán valaki megfojtotta a kecskeméti Re­iszmann utca 40. szám alatti la­kásán egyedül élő Boros And- rásnét. A gyanú egy Mészáros Tibor nevű, akkor harmincéves férfira terelődött, akit letartóz­tattak, de akivel szemben ké­sőbb a megyei főügyészség megszüntette a nyomozást. Pe­dig a nyomozók határozottan állították, hogy ő a tettes. A tét nem volt akármi: nyereség- vágyból elkövetett emberölés bűntettének alapos gyanúja. Később egy másik kecske­méti fiatalemberre, a cselek­mény idején mindössze tizenki­lenc éves Kovács Csabára tere­lődött a gyanú. Ennek alapja az volt, hogy a tett helyszínén ujj­lenyomatot találtak, amely egyezett Kovács ujjlenyomatá­val. A gyanúsított, aki ekkor börtönben volt, tagadta, hogy járt volna Borosné lakásában. Ezek a „bizonyítékok” azonban nem voltak elégségesek a vád­emeléshez, s a megyei fő­ügyészség megszüntette a nyomozást Kovács Csaba ellen. Ám a rendőrök harmadszorra is nekirugaszkodtak az ügynek, ami ugyebár ezek után már eléggé „forró kása” volt. A közelmúltban azonban a főügyészség harmadszorra is megszüntette a nyomozást Ko­vács ellen, mert az eddigi ada­tok alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el és a nyomozás továbbfolytatásától sem várható eredmény. A mostani határozat indoklá­sában a következők olvashatók: a sértett Borosné házához több lakrész is tartozott, amelyeket albérlőknek adott ki. 1992 ele­jén maga a gyanúsított, Kovács Csaba is megjelent a lakáson élettársa társaságában, de nem tudtak megállapodni a tulajdo­nossal s így nem költöztek be. Ezt maga az élettárs is megerő­sítette, mondván, hogy a néni csak a lakás előterébe engedte be őket. Nem volt tudomása ar­ról, hogy Kovács Csaba önál­lóan, tehát egyedül is tárgyalt volna Borosnéval. A Mészáros elleni eljárás megszüntetése után a korábban a lakásban talált két ujjlenyo­matról azt állapították meg, hogy azok Kovácstól származ­nak. Ezeket azonban az eljárás során nem sikerült azonosítani. A ház előtt, az udvaron cipő­nyomot találtak, de a szakértői vizsgálat egyértelmű azonossá­got nem tudott megállapítani Kovács Csaba cipőjével. Lefoglaltak Kovácstól egy csavarhúzót, s a szakértőnek arra kellett válaszolnia, hogy a tv-szekrényen található feszí- tési nyom származhat-e ettől a szerszámtól. A válasz meglehe­tősen kétértelmű: kategoriku­san nem zárható ki. Végül a helyszínen rögzített szagnyo­mok azonosítása sem járt eredménnyel. A rendőrségi nyomozás során olyan adat is felmerült, hogy Kovács Csaba a börtönben két társának el­mondta, hogy Kecskeméten megölt egy öregasszonyt. Úgy adta elő a történetet, hogy ő nem akarta ugyan meg­ölni, de észrevette, amikor be­tört, sikoltozott és kénytelen volt megölni. A szembesítés azonban nem járt eredménnyel, sőt a helyszínelés során nem is tudta megmutatni a sértett há­zát, noha az kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy járt ott, de ma már nem tisztázható, hogyan került az ujjlenyomata a szekrényre és a bonbonosdo- bozra. Amit pedig cellatársai­nak mesélt egy öregasszony megöléséről, az túl általános ahhoz, hogy arra tényállást le­hessen alapozni. Mivel a lefolytatott bizonyí­tási eljárás során a nyomozó ha­tóság a lehetséges bizonyítási eszközöket kimentette, s ennek eredményeként nem sikerült a bűncselekmény elkövetését egyértelműen és kétséget kizá­róan bizonyítani, s mert a to­vábbi folytatástól sem várható eredmény, a főügyészség a nyomozást megszüntette. A valódi tettes egyszer bizo­nyára kézre kerül ebben is és más ügyekben is. Csak remél­hetjük, hogy máskor óvatosab­ban fogalmaz a rendőrség a tá­jékoztatón. Gál Sándor KUTYAESET KISKUNHALASON Mérgezés az utca végén Körülbelül öt hete történt, hogy elpusztult egy kutya Kiskunha­lason a Pozsony utcában. Per­sze ez, illetve ehhez hasonló előfordult már máskor is, s az ott lakók eleinte nem tulajdoní­tottak a dolognak különösebb jelentőséget. Az elkövetkezendő napok­ban azonban további kutyák is elhullottak. Alig néhány éves, erős, fejlett állatok egyik napról a másikra kimúltak. Nyilvánva­lóvá vált tehát a gyanú, hogy valaki mérgezi az utcában la­kók házőrzőit. A gyanú különö­sen akkor erősödött meg iga­zán, amikor előfordult, hogy három nap alatt öt négylábút is megpróbált valaki elpusztítani. Az ebek egy része túlélte a mérgezést, ám öt kutyán már nem lehetett segíteni. Érdekes viszont, hogy a több száz méter hosszú utcának csupán az utolsó, körülbelül százméteres szakaszán fordultak elő mérge­zések. Vajon mi táplálhatja az ismeretlen kutyák iránti ellen­szenvét?-Talán az, hogy az itt lakók gyakran engedték ki állataikat az utcára felügyelet nélkül, s azok olykor kerékpárosokat is megkergettek - véli az utca egyik lakója, akinek szintén megmérgezték kedvenc négy­lábúját. - Volt olyan is, hogy valaki nem mert végigjönni az utcán, mert azt látta, hogy két megtermett németjuhász kutya egy bicikliző gyereket üldöz éppen... Az illető inkább kerü- lőúton közelítette meg otthonát.- Hogyan történtek a mérge­zések?-Valószínűleg az utcán he­lyezték el a mérget, de nem tud­juk, milyen formában, magá­ban-e vagy esetleg valamilyen élelmiszerbe rejtve. De előfor­dult az is, hogy a kerítésen át juttatták be a mérget egy ház kertjébe, s azt olyan kutya ette meg, amelyet sosem engedtek az utcára. Á mérgezések óta vi­szont egyetlen kutyát sem lehet látni az utcán. Sebestyénék házőrzőjét, A- lexet két hét alatt kétszer is el akarták pusztítani. A derék ku- tyus túlélte a mérgezéseket.- Szörnyű volt látni, hogy Alex nem bír felkelni, s a fejét sem mozdítja - emlékezik visz- sza ifjabb Sebestyén Antal. - Szegénynek folyt a nyála, vére­set hányt... Az állatorvos azt mondta, nem tud segíteni, várni kell, talán túléli. Itthon ápolgat- tuk, tejjel itattuk, szerencsére sikerült megmentenünk. Az utca lakói az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálatnak is jelentették az esetet. Amint az intézmény egyik munkatársától megtud­tuk, az ÁNTSZ csupán akkor intézkedhet, ha kiderül, milyen mérget használtak. Ezt viszont csak egy kutya felboncolásával lehetne megtudni, ám ez nem az ő hatáskörük. Ha sikerül a mérget azonosí­tani, az ÁNTSZ a rendőrséghez fordul, amely eljárást indíthat méreg engedély nélküli birtok­lása miatt. Transporter Profit. Dupla haszon. A Volkswagen Transportert már valószínűleg nem kell bemu­tatni. Tartós, megbízható, értéktartó. És most megjelent egy új, zárt felépítésű változata, ami a PROFIT nevet kapta. Nem véletlenül! Egyrészt használata közben hoz hasznot Önnek, és vállalkozásának, másrészt ára is igen kedvező: 2.504.000. Ft + ÁFA. A Volkswagen Transporter Profit kedvező lízing- és részletfizetési feltételekkel is megvásárolható. *85 DM árfolyamon számolva Brill Kft. _ 6000 Kecskemét, Halasi út 32. /£w^\ Tel : 06-76-486-001,486-002 Fax:486-003 (yfflj Biztos lehet benne. Schmidt Kft. Volkswagen haszonjárművek. 6500 Baja, Ipartelepi út Tel.: 06-79-321-945, 322-543 Fax: 322-543

Next

/
Oldalképek
Tartalom