Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-06 / 235. szám
10 1994. október 6., csütörtök Október 6. — az aradi vértanúk napja Születésnapi ajándék Egy elfeledett honvédtábornok • Thorma János festménye az aradi vértanúk kivégzéséről. Százkileneven esztendeje, 1804. október 17-én Nagyváradon született a ’48-as szabadság- harc egyik kiemelkedő, ám sokáig méltatlanul háttérbe szorított egyénisége, Nagysándor József honvédtábornok. A jómódú családból származó fiatalember tanulmányai befejezése után azonnal a katonai pályára lépett. Tizenkilenc évesen már egy olasz huszárezredben szolgált (az idő tájt Észak-Olaszország Habsburg fennhatóság alatt állt), ahol hamarosan hadnagyi rangot kapott. Alig másfél év múlva pedig már századossá léptették elő. Tiszti pályája azonban idő előtt kettétört, ugyanis családi okok miatt kénytelen volt leszerelni, és hazatért N agy váradra. Ott értesült a "48-as forradalom kitöréséről és a kiváló katona azonnal sietett felajánlani szolgálatait a forradalmi seregnek. Őrnagyként öltötte magára az egyenruhát, de pályája ezúttal is gyorsan ívelt fölfelé, 1849 áprilisában már tábornokká léptették elő. A szabadságharc kezdetén a déli hadszíntéren szolgált, ahol sorra aratta sikereit. Bátorságáért több ízben is kitüntették. Miután kinevezték tábornoknak az első lovashadtest irányításával bízták meg. A világosi fegyverletétel után Aradon börtönözték be, majd kivégzése után jeltelen sírba temették, ahonnan csak évtizedek múlva emelték ki hamvait. Szász András az építkezőknek 10x10 napig, 10% kedvezménnyel kapható az Alpesi Alpesi Plusz, Hódfarkú 1/1-es tetőcserép, az ország 700 BRAMAC kereskedőjénél. iztosan van az Ön közelében is. Ha már egyszer építkezik... BRAMAC „Eskümet halálomig meg kell tartanom!” Ünnepségek, megemlékezések Az aradi vértanúk napjáról a tragédia után 145 évvel is megemlékeznek ma. Kecskeméten, a Széchenyi István Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szak- középiskola és a kecskeméti önkormányzat oktatási és kulturális irodája ma délután 5 órakor rendez ünnepséget a Szé- chenyivárosban, az Aradi vértanúk emlékművénél. A résztvevők a műsor után egy-egy szál virággal róják le kegyeletüket a szabadságharc emlékművénél. A Halasi Úti Általános Iskola ma délután 4 órakor avatja fel az október 6-ai emlékparkot az iskola udvarán. A diákok műsorral emlékeznek a vértanúkra, s Damjanich Jánosra, akinek a nevét viseli az iskola gyermekszervezete. He- tényegyházán, a Nyíri erdőben, az erdészháznál az 1848-49-es Szabadságharc Alapítvány és a hetényi Móricz Zsigmond Általános Iskola közösen tart megemlékezést ma délután 17 órától. A szervezők kérik a résztvevőket, hogy vigyenek magukkal egy szál virágot és egy szál gyertyát az aradi vértanúk tiszteletére. Baja város önkormányzata ma este 6 órakor tartja ünnepi megemlékezését az Aradon kivégzett 13 tábornok tiszteletére. Az ünnepi beszédet Kelemenné Merk Zsuzsa, a Türr István Múzeum igazgatóhelyettese mondja. A műsort az Ének-zenei Általános Iskola tanulói adják. Helyszín a Vörösmarty tér, az Aradi hősök emlékműve. Koszorút helyez el az önkormányzat nevében Cserháti János alpolgármester, és a Mészáros Lázár Gépesített Lövész- dandár képviselője, majd mások is. A polgárság a helyszínen szétosztott gyertyákat meggyújtva rója le kegyeletét. Kiskunhalason városi ünnepséget ezen a napon nem tartanak, az általános és középiskolákban viszont osztályfőnöki óra keretében vagy az iskolarádió ünnepi műsora jóvoltából emlékeznek meg, melyet az irodalmi szakkörök adnak elő. A kegyelet és a gyász napja ■ • 145 évvel ezelőtt e napon végezték ki Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc honvédtisztjeit. E szavakkal lépett kivégzői elé 145 évvel ezelőtt Aulich Lajos Aradon. Ő volt a hetedik kivégzett tábornok azon a gyászos napon - olvashatjuk Vinkler Brúnó minorita szerzetes visz- szaemlékezéseiben, ki írásában kilenc kivégzett tábornokra emlékezik. Ebből idézünk néhány részletet: „Legelső volt, ki tőlünk e földön búcsút vett, Pölten berg Ernő, ki ezredessé emelkedvén Győrnél táborozott, később tábornokká neveztetvén hadteste vezérletét mindvégig megtartá. Másodszor a foglár Török Ignác előtt állott, mi pedig forró kézszorítással és barátságos búcsúcsókkal váltunk el tőle. Lahner György következett a kettő után, ki a magyar hadseregnél a fölszerelés és fegyver- gyártás körül szerze érdemeket. Negyediknek szólítá a foglár Knézich Károlyt, ki Komárom fölszabadításánál vezeté az első csapatot. Jutalmul tábornokká neveztetett... Ezután Nagysándor József következett, ki fönnhangon kiáltá: „Éljen a haza!” - s megszűnt élni. S jött ismét a foglár gróf Lei- ningen Károlyért ... Midőn már nyakára tétetett a kötél, így szólt: „Isten veletek, bajtársak! Nemsokára egy más ítélőbíró előtt fogunk állani, hol, hiszem, igazságosabban fognak ítélni fölöttünk.” Szavait végezve földi életének is vége lett. Egyedül egymaga volt magyar tábornoki öltönyben. Most Aulich Lajosra került sor. Ki Buda bevételéig hadtestvezér, utóbb hadügyminiszter volt, általános vélemény felőle, hogy tiszta lelkű hazafi vala. A vizsgálaton a haditörvényszék minden kérdésére ez volt válasza: „Királyom parancsából esküdtem hűséget a magyar alkotmányra, s eskümet halálomig meg kell tartanom.” Következék a nyolcadik, s a foglár, a minden magyar előtt halhatatlan emlékű, igaz magyar érzelmű, és rettenthetetlen hős Damjanich János előtt állapodott meg, kivel már mi akkor mint, igen meggyérültek, igen megfogyottak huzamosan társalgánk. Azt mondá: „Katonát golyó illet, nem pedig ily kínzás.” Ekkor elérkezett már az idő, s szokás szerint a foglár tisztelegve megszólítva őt mondá: „Kérem, kapitány úr” e megszólítást a magyar tábornok hidegen és büszkén visszautasítva... „Azt gondoltam már, hogy én leszek az utolsó, holott a harcban mindenütt én voltam az első.” Gróf Vécsey Károly volt az utolsó, ki nyolc elvbarátja végvonaglásának szemtanúja vala. Haynau levele a tábornagynak „A lázadóvezéreket fel fogom köttetni... gyökerestül irtom ki a gazt, s egész Európának példát fogok mutatni, hogyan kell bánni a lázadókkal. En vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak” - írta 1849. augusztus 18-án Haynau Joseph Radetzky császári-királyi tábornagynak küldött levelében. S lön. • Batthyány Lajos halálának helyét örökmécses jelöli. Október 6. a magyar történelem fájdalmas, de egyben felemelő napja is. Elválaszthatatlan a márciusi eseményektől, mert abba a másfél esztendőbe összpontosult mindaz a hősiesség és hazaszeretet, amellyel elődeink próbálták megfordítani a magyar történelmet, s kiragadni az országot az elmaradottságból. A nagy reformkísérlet a világosi harcmezőn fejeződött be. S utána jött a szörnyű bosszú megtorlás. Október 6-án 13 tábornokot végeztek ki az aradi vár árkaiban, s a pesti Újépület udvarán lőtték agyon Batthyány Lajos miniszterelnököt. A szabadságharc több ezer katonája számára a kufsteini vár kazamatája volt a végső állomás. Azóta október 6. a gyász, a kegyelet és az emlékezés napja. Az aradi vértanúk sorsa a nemzet mementója lett.
