Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-18 / 245. szám
1994. október 18., kedd Megyei körkép 5 Ma kezdődik a bajai túszdráma bírósági tárgyalása Kecskeméten Ma kezdi tárgyalni a megyei bíróság dr. Szenáky János vezette fiatalkorúak tanácsa a bajai túszdráma néven közismertté vált bűnügyet. Amint annak idején beszámoltunk róla, példátlan eset történt 1993. december 10-én Baján, a III. Béla gimnáziumban. A fiatalkorú, harmadikos gimnazista Zs. József ezen a napon akarta megvalósítani „nagy álmát”, nevezetesen, hogy felhívja a társadalom figyelmét arra, miszerint sem az országos vezető szervek, sem a szülők nem foglalkoznak megfelelően a fiatalokkal. Elgondolása az volt, hogy fegyverrel túszul ejti osztálytársait, a tanárokat, ezáltal felhívja magára a figyelmet, s a rádió és a televízió nyilvánosságához jut. Tervének megfelelően először is fegyvert szerzett. Meglepő, hogy ez milyen könnyen sikerült neki: Baján, a Béke téren ötletszerűen odament egy férfihoz azzal, hogy fegyvert akar vásárolni. Másnap reggel P. Imre bátmonostori lakostól - mintegy húszezer forint ellenében - át is vette a géppisztolyt, harminc darab lőszerrel. Ezzel ment be az iskolába, s a fegyvert elrejtette a tornaterem mellett egy szekrényben. Délelőtt 11 óra körül elővette, kiment a gimnázium folyosójára, s mutogatta a kétkedő diákoknak, hogy valódi. Találkozott egy tanárral is, aki meg akarta nézni a fegyvert, mert nem hitte el, hogy tényleg igazi. Erre Zs. József - mintegy bizonyítékként - tüzet nyitott és kilőtt egy ablakot. A helyzet ekkor fordult drámaira. A fiú ugyanis öt osztálytársát beterelte az igazgatói irodába, ott fogva tartotta, telefonon tv- közvetítőkocsit követelt. Azt nem tudta, hogy időközben a tanárok értesítették a rendőrséget. A folytatás olvasóink előtt ismeretes: több órai feszült várakozás, alkudozás után - amelybe már a budapesti kommandósok is bekapcsolódtak, és a helyszínen volt az országos rendőrfőkapitány - a drámai szituáció megoldódott. A fiút őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. A megyei főügyészség terrorcselekménnyel elkövetett bűntettel vádolja a fiatalkorú Zs. Józsefet. Ilyen bűncselekmény törvényi tényállását először fogalmazza meg az új magyar büntetőtörvénykönyv és első eset a bajai, amikor valaki ezt meg is valósította. A tárgyalás előreláthatóan több napig tart. Az ítéletről annak idején természetesen beszámolunk. G. S. • A városban pillanatok alatt futótűzként terjedt el a III. Béla gimnáziumban történt drámai fordulat híre és az emberek a helyszínre igyekeztek. Feszült perceket, órákat éltek át ezután, de a tömeg nem oszlott, sőt egyre többen érkeztek a helyszínre. Walter Péter felvétele a délutáni órákban készült, amikor a kommandósok a túszejtővei tárgyaltak és még nem lehetett tudni, mi lesz a vége a drámának. A helyzet, szerencsére, vérontás nélkül megoldódott. Kié a borjú a vemhes tehénben? § KÜLÖNLEGES JOGI ESETEK § Az egyik dél-magyarországi kisvárosban jogutód nélkül feloszlott a helyi termelőszövetkezet és a végelszámolás után maradt vagyonból ki-ki hazavihette az őt megillető, nevesített tulajdonát. Ismerősöm többek között egy szép tehenet is kapott, de mert nem akart állattartásra berendezkedni, a következő héten kivitte az állatvásárra és jó pénzen eladta az egyik falubelinek. Nemsokára fülébe jutott a hír: az általa eladott tehén vemhes volt. A megesett tehén esete miatt keletkezett jogvita a falut két pártra osztotta: kié a borjú? A korábbi gazdáé, vagy pedig az új tulajdonosé? A történet a jogi megoldás sokféle lehetősége miatt is érdekes. Adásvételi szerződés létrejöttéről akkor beszél a jog, amikor az eladó a tulajdonában álló dolgot a vevőnek átadja, a vevő a vételárat megfizeti és a holmit átveszi. A tulajdonjog már átadáskor átszáll a vevőre, adott esetben a tehén átvételekor már az új tulajdonos jogosult a „hasznok szedésére” - tehát a borjú őt illetné. De nemcsak átvennie kell, hanem az adott körülmények között a lehető legrövidebb időn belül meg is kell győződnie arról, hogy valóban azt kapta-e, amit megvett? A fenti esetben a vevő nem tett panaszt, mert „jobb árut” kapott a pénzéért, mint amire számított. Más a helyzet, ha abból indulunk ki, hogy a tehén már a szerződés létrejöttét megelőzően magában hordta a borjút. Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy a felek szerződéses akarata mire irányult? Az esetből egyértelműen megállapítható, hogy mindkét fél akarata csak egyetlen, kiválasztott tehén tulajdonjogának átruházására terjedt ki. Az eladó nem akart ennél többet eladni és a vevő is csak a tehenet akarta megvenni. Ennek megfelelően állapították meg a vételárat is. Az ügyvéd ugyan nem bíró, de ha nekem kellene igazságot tennem, abból indulnék ki, hogy a régi tulajdonosnak nem volt szüksége a tehénre, feltehetőleg annak borjúját sem kívánta megtartani, tehát kérheti a vevőtől a tehén és egy vemhes tehén vételára közötti értékkülönbözetet. A harmadik megközelítés szerint megint más a helyzet akkor, ha a korábbi tulajdonos a tehén vemhességének tudatában nem adta volna el a tehenet. Tévedés jogcímén a vételtől számított 1 éven belül bíróság előtt megtámadhatja a szerződés érvényességét és jó eséllyel követelheti vissza a tehenet és a borjút is. Persze neki is vissza kell fizetnie a vételárat, hogy az eredeti viszonyokat vissza lehessen állítani. Ha az eredeti állapot már nem állítható helyre, mert mondjuk a tehén vagy a borjú időközben elhullott, akkor a vevőnek pótlólagosan kellene megfizetnie az értékkülönbözetet. Ennek a kiszámítása már szakértői feladat. Van még egy negyedik „megoldás” is, igaz, ezt nem a jog, hanem a természet diktálta: a borjú elsősorban az őt ellő tehéné. Dr. Lajer Erika SZEGÉNY VÁROSBAN NE ÉPÍTSEN A POLGÁR! nem ismer szociális indokot • A városrendezés megköveteli a szabályozást. (PN-archív) Az új törvény (Folytatás az I. oldalról) Előttünk Kecskemét város- rendezési terve, amelyen különböző színű határvonalak városrendezési szempontból elkülönített sávokat jelölnek. Amiről szó van, az az úgynevezett átmeneti övezet: a Máriahegy- nek a Széchenyivárossal kapcsolódó része, a Hegedűs köz, a Budaihegy, a Vacsihegy egy része, valamint a reptér és a Hunyadiváros közötti rész, egészen a Békéscsabai útig. Ez az északi, északkeleti vidék, ami ebben a telekhiányos városban jelenleg is a közérdeklődés középpontjában áll. Már csak azért is, mert elérhető áron nincs közelebbi hely a városközponthoz. Csakhogy 1995 végénél, 1996 elejénél előbb nem kerülhet beépítésre. A városnak nincs pénze részletes tervre.- Miért kell a részletes tervet megvárni, ha már eldöntötték, hogy a területek beépíthetők?- Azért szükséges a szabályozás, mert a belterület telek-utca szerkezete más, mint a külterületen jelenleg meglévő állapot. Szabályozás nélkül egyik ház a másik útjába kerülne, egyik telek a másik megközelíthetőségét tenné lehetetlenné, stb.- Jelenleg is ingatlanok tarkítják az egész övezetet! Talán a rendezés során szanálni fogják a házakat?- Ez a múltban volt gyakorlat. Mi a meglévő ingatlanok figyelembevételével igyekszünk kialakítani a tervet. A megszorítás csupán annyi lesz, hogy az ilyen helyen/lévő ház útépítésére gazdája nem kap engedélyt. Ha mégis építeni szeretne, akkor a rendezési tervnek megfelelően teheti. Mindehhez hadd tegyem hozzá: az önkormányzat azt szeretné, ha minél többen, minél gyorsabban kapnának építési lehetőséget. A tilalom feloldásához azonban a törvény által előírt eljárásokon keresztül kell vinni a tervet, ami időt vesz igénybe.- Sok családot elkeserít a tilalom, aminek a vége a bizonytalan jövőbe veszik. Talán lesznek, akik megpróbálnak mégis építkezni. Mire számíthatnak? Legalább a szociális indokokat figyelembe veszik?- A július 15. óta érvényben lévő törvény szerint nincs a hatóságnak mérlegelési jogköre. A szabálytalan és engedély nélkül felépített ingatlant a tulajdonosnak le kell bontania. Ha nem teszi, az önkormányzat bontatja le, aminek a költsége az érdekeltet terheli. Amennyiben nem fizet, tartozását szigorúan be kell hajtani. Ugyanez vonatkozik a tíz évnél nem hosszabb ideje már meglévő, engedély nélkül épített házakra is, amennyiben a hiány mostanában jut a hatóság tudomására. - almási Veszélyben az öntözővíz Az idei aszályos év ismét bizonyította: nincs jövedelmező mezőgazdálkodást öntözés nélkül. A Homokhátság és, va Duna-mellék öntözővíz-felelőse a Dunavecsén alakult vízgazdálkodási társulás.- Milyen feladat ellátására hozták létre a társulást? - kérdezem Kiss István igazgatótól.- Elsősorban közcélú feladataink vannak. A működési területünkön lévő öntözésre is használható csatornák karbantartása. Területileg hozzánk tartozik Kerekegyházától Kalocsa térségéig az összes működő ág. A társulás szervezeti jellegéből adódóan a 90-es évektől kezdtek jelentkezni a problémák. Ahhoz, hogy ellássuk feladatainkat, a területen lévő földtulajdonosok hozzájárulása és anyagi áldozatvállalása is szükséges. Az érdekeltségi körünkbe most körülbelül 20 ezer ember és 220 hektár tartozik, és róluk bizony nincsenek adataink. Sajnos felkutatásukhoz és megkeresésükhöz semminemű segítséget nem kapunk sem a földhivataloktól, sem az önkormányzatoktól. Az új tulajdonosok ismerete nélkül a társulás által végzett feladatok - belvízmentesítés, csatomatisztítás - veszélybe kerülhetnek. Azt hiszem, a hektárankénti 75 forintos évi hozzájárulási díj senkit nem riaszt el attól, hogy a társulás tagjainak sorába lépjen. Társulásunk mindent megtesz, hogy mielőbb megtaláljuk egymást a gazdálkodókkal, szervezetekkel és jó partneri viszonyt alakíthassunk ki a következő gazdasági évben. Farkas Pál RIASZTÓKÖZPONT KUNSZENTMIKLÓSON Leggyakoribb bűn a lopás • Dr. Rákosi Mihály A közelmúltban volt egy éve, hogy létrejött a kun- szentmiklósi rendőrkapitányság. Dr. Rákosi Mihályt, a kapitányság vezetőjét arra kértük, értékelje az elmúlt egy év munkáját.- Milyen bűncselekmények voltak a leggyakoribbak a kapitányság területén?- A vagyon elleni bűncselekmények állnak az első helyen. Bár a lopások és betöréses lopások száma az utóbbi évben csökkent, még így is toronymagasan vezetik a negatív rangsort. Emelkedett az ittas vezetés, a család, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma.- Milyen a felderítettségi arány a vagyon elleni bűncselekményeknél?- 30 százalékos, és ezen feltétlenül javítani kell. Ezt szolgálja az a vagyonvédelmi központ, melyet a Felső-Kiskunság Köz- és Vagyonvédelméért Alapítvány támogatásával szeptemberben alakítottunk ki a kapitányságon. Olyan központi riasztóberendezést vásároltunk, mely a rendszerre csatlakozó épületekben betörésjelzést, tűzvédelmi riasztást ad. Jelenleg Kunszentmiklós és Szabadszállás területén lehet bekapcsolódni a rendszerbe. De Tasson, Szalkszentmártonban, Kunada- cson is hamarosan lehetőség lesz erre.- Elégedett a rendőrkapitányság felszereltségével?- Nem. A legnagyobb problémánk a gépkocsiállományunkkal van. Mindössze 7 autó áll rendelkezésünkre. Igencsak össV.e kell szedni a szervezőképességünket, hogy a 8 településen el tudjuk látni a feladatokat.- Személyi feltételek?- A megalakuláskor legfőbb célunk az volt, hogy a kisebb településeken is legyen legalább egy KMB-sünk. Ezt teljesíteni tudtuk. Természetesen néhány helyen ennyi nem elég. Dunavecsén például szeretnénk őrsöt létrehozni, de az ehhez még nincs elég pénzünk. Október elsejétől életbe lépett a rendőrségi törvény, mely előírja, hogy csak rendőri képzettséggel rendelkező alkalmazottakat lehet felvenni. Ez a kisebb településeken megnehezíti a dolgunkat.- Milyen tervekkel kezdik a következő évet?- A kapitányságon jelenleg közrendvédelmi, bűnügyi és igazgatásrendészeti osztály működik. Tervezzük, hogy 1995-ben létrehozzuk a közlekedésrendészeti alosztályt. Rákász Judit ARANYKORONA AZ AGROBANK 57 FIÓKJÁBAN mindössze 20 ezer darab. 50 ezer forintos címletben, 2 éves futamidő, visszafizetés, kamatok már az első évet követően, az induló kamat 26%, a futamidő végén már évi 30%, bonus és kamatprémium. Bajai fiók: Pázmány u. 2. Kalocsai iroda: Szt. István u. 2. 10 EVES AZ AGROBANK Kecskeméti fiók: Trombita u. 2 Kiskunfélegyházi iroda: Kazinczy u. 8 ARANYKORONA a vissza nem térő lehetőség 10 EVES AZ AGROBANK (28299)
