Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16 / 242. szám

6 HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. október 16., szombat Nem zöldség: a petrezselyem mint gyógyszer • Van, akinek csak a munka jut belőle. Méltó helyen a Szent Korona • Szépsége is lenyűgözi a ma emberét. A Balkán-félszigetről származó petrezselymet a háztartásokban első­sorban fűszernövényként használják. A kellemes ízt, aromát adó zöldfű- szemek igen magas a karotin- és a C-vitamin-tartalma (több C-vitamint tartalmaz, mint a zöldpaprika). A karotin és a C-vitamin mellett a petrezselyem gyógyításra is alkalmas hatóanyagokat, illóolajat, E-vita- mint, glikozidát, színanyagot is tar­talmaz. A petrezselyem gyökeréből és lombjából veseműködést serkentő, vesekőhajtó és hólyaghumt elleni gyógyteát készíthetünk, amelynek gyomorerősítő és étvágygerjesztő ha­tása is van. Régebben a magját is fel­használták vesebántalmak enyhíté­sére. Ma már ismeretes, hogy a mag­ját nem szabad háziszerként alkal­mazni, mert vesevérzést, várandós anyáknál még abortuszt is okozhat. Megfigyelhetjük a petrezselyemgyö­kér vízhajtó hatását, ha például hús­levest fogyasztunk, és a fehér gyöke­ret megesszük, néhány óra múlva je­lentkezik a vízhajtó hatása. A friss petrezselyemlevelet hó­lyaghurut esetén gőzölésre is fel­használhatjuk. Két csokor petre­zselymet két liter vízben felforra­lunk, és ezzel gőzölünk. A gőzzel a hatóanyagok felszabadulnak, és így fejtik ki hatásukat. Az arcbőrön je­lentkező különböző bőrpanaszok esetén is hatásos a petrezselyemleve­les gőzölés. Ha nyáron a darázs vagy a méh megcsíp valakit, friss petrezselyem­levéllel dörzsöljük be. A csípés helye nem dagad meg és nem fáj. Ha a pet­rezselyem szárát kezünkben szétdör­zsöljük, és nedvével bekenkük ma­gunkat, megóv a szúnyogoktól. Ha T udományos híreink • Burjánzó ősflóra. Már 1,2 mil­liárd évvel ezelőtt beborították az addig kopár kontinenseket a száraz­földi növények elődei. Eddig a „re­kordot” egy borostyánkőbe zárt szá­razföldi növényi maradvány tartotta, amelynek korát 430 millió évre be­csülik. A növények azonban valószí­nűleg már jóval régebben megtele­pedtek a szárazföldön. Paul Knauth amerikai geológus azonban, amikor Közép-Arizona sziklás vidékeit járta, azt tapasztalta, hogy a begyűjtött kő­zetminták az átlagosnál sokkal több 13-as szénizotópot tartalmaznak. Ez viszont a növények élettevékenysé­gére, fotoszintézisre utal. Robert Ho- rodyski, a New Orleans-i Tulane Egyetem mikrofosszíliákkal foglal­kozó kutatója ősrégi kovakőzetekben parányi, cső alakú képződményeket talált, amelyek csak valamiféle ős­baktériumok megkövesedett marad­ványai lehetnek. A kovakőzet kor­meghatározása és más vizsgálatok alapján feltételezi, hogy a parányi szervezetek már több mint egy milli­árd évvel ezelőtt szőnyegként fedték be a szárazföldeket. • Törpemammutok. Orosz ős­lénykutatók szerint négyezer évvel ezelőtt, amikor az egyiptomi pirami­sok épültek, még éltek szőrös mam- mutok. Andrej Sher és kutatócso­portja Wrangel szigetén olyan mammutfogakat és csontokat ásott ki, amelyek hatezer évvel későbbi időszakból származnak, mint az ed­dig előkerült legrégebbi leletek. A törpemammut maradványai alapján mindössze 1,8 méter magas és két tonna súlyú lehetett, míg az európai mammutok több mint három méter magasak voltak, súlyuk pedig a hat tonnát is elérte. Egyes szigeteken so­káig fennmaradtak a nagyemlősök kis testméretű utódai, mint például Cipruson a törpevíziló, vagy Máltán egy mindössze egy méter magas kis elefántfaj. • Őstojás. Nyugat-Ausztrália partvidékén három iskolásgyerek egy rég kihalt madagaszkári madár tojására bukkant. A perthi múzeum őslénykutatói úgy vélik, hogy ez az őstojás hatezer kilométer utat tett meg az Indiai-óceánon át, amíg Ma­dagaszkár szigetéről Ausztráliába sodródott. Kerülete 80 centiméter, és harminc centiméter hosszú. A kuta­tók gyanítják, hogy a tojás a repü­lésre képtelen, és 300 éve kipusztult elefántmadártól, az Aepyomis titán­tól származik. Ez a madagaszkári fu­tómadár körülbelül három méter ma­gas, és több mint 450 kilogramm sú­lyú volt. A kormeghatározás szerint valószínűleg több ezer éves. Egyéb­ként 1930-ban már találtak egy ha­sonló, de kisebb tojást ezen a vidé­ken. Az ausztrál törvények védik az ilyen leleteket, tehát az őstojást nem vihetik ki Ausztráliából. Viszont el­adhatók. A gyerekek szülei több szá­zezer dollárt kérnek érte a perthi mú­zeumtól. Nem valószínű, hogy meg­kapják. Mert azért a leleteket ritkán lehet sok készpénzre váltani. hagymát eszünk, és utána elrágunk egy kevés petrezselymet, ez csök­kenti, vagy közömbösíti a hagyma szagát. Nyáron előfordul, hogy arc­bőrünk leég. (Télen is előfordulhat kvarcolásnál, vagy ha sokat tartóz­kodunk magaslaton, ahol a napsu­gárzás nagyon intenzív.) Tegyünk a bőrre hűsítő, gyulladást enyhítő pa­kolást. Két evőkanál tehéntúrót, egy evőkanál petrezselyempépet össze­keverünk annyi kamillateával, hogy Az olajárrobbanás óta folynak kí­sérletek az ásványolajat helyettesítő üzemanyagok alkalmazására. Ilyen például az olajos magvakból nyert olaj. Közülük a repceolaj bizonyult a legmegfelelőbbnek, egyrészt a belőle nyerhető olaj mennyisége, másrészt a növény termeszthetősége miatt. Be­bizonyosodott, hogy a repcéből ké­szült olaj teljesen pótolja az ásványi eredetű olajat a dízelüzemű gépjár­művekben. Néhány nyugati ország: Svájc, Németország és Ausztria már nagyüzemi módon hasznosítja a rep­ceolaját. Felhasználása elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt előnyös, hiszen egészen minimális csak a káros hatása. (Nincs benne ólom és kén.) Mivel a repceolaj me- til-észterrel van keverve, így alkal­mas gépjárművek meghajtására. Magyarországon a Budapesti Mű­szaki Egyetem Járműgépészeti Inté­zetének kutatócsoportja pár éve fog­lalkozik ilyen kutatásokkal. 1991-ben a győri Kisalföld Volánnál pedig a gyakorlatban is kipróbálták. Méghozzá eredménnyel. Sajnos, a győri kísérletek idő előtt megszakad­tak, pedig -— mint bebizonyosodott — van jövője a repceolaj hajtó­anyagként való alkalmazásának. A környezetvédelem egyre sürge­tőbbé teszi az ilyen jellegű kísérlete­ket. A kaposvári Stemburg Károly, a Tiszta Gyémánt Mozgalom vezetője éppen a környezetvédelmi program Milyen és mekkora az a nevelési eszköztár, amely a legtöbb támoga­tást nyújthatja a hátrányos helyzetű gyermekek testi-szellemi fejlődésé­hez és a társadalmi együttélésre való felkészítéséhez? Az 1870-ben szüle­tett olasz orvos pedagógusnő, Mária Montessori egész munkássága alatt erre keresett választ. A Montessori-pedagógia lényege egy aprólékosan felépített, több évre A magyar álláspont szerint a Se- uso-kincsek néven ismert római kori ezüstleleteket 1974-76-ban találták Magyarországon - és vitték ki az or­szágból törvénytelenül. Nem lehet tehát alapja semmi olyan állításnak, amely szerint a páratlan értékű kin­cseket a hatvanas években már más- valahol látták, noha a New York-i bí­róságon meghallgattak az ügyben egy horvát tanút. Anton Cvek nyugdíjas rendőrfő­nök azt mondta a bíróságon, hogy sa­ját szemével látta, amikor az észak­nyugat-horvátországi Barbariga ka­tonai körzetben kiássák a kincs da­rabjait. Az I-IV. századból származó, rendkívüli értéket képviselő ezüst­kincs tulajdonjoga tárgyában 1990-ben Libanon indított polgári pert a bejegyzett tulajdonos, Lord Northampton ellen, aki állítása sze­kenhető masszát kapjunk. A pakolást 10-15 percig hagyjuk fent, majd kamillateával mossuk le, és hidratáló krémmel vagy kamillás babakrém­mel óvatosan kenjük be a bőrt. A házi vagy egyéb munkától erősen igénybe vett kezet gyógyíthatjuk, ha a kézkrémünkbe apróra vágott petre­zselyemzöldet és egy kevés glicerint keverünk. Ha a kezet bekenjük, húz­zunk rá cérnakesztyűt, hogy ne szennyezze be az ágyneműt. előmozdításáért hozta létre alapítvá­nyát. Elmondta: a repceolajat, mint üzemanyagot a kísérletek befejezté­vel a nagyvárosok autóbusz-közle­kedésében, valamint a balatoni hajó­zásban is be szeretnék vezetni, mivel e területek különösen veszélyeztetet­tek. Ez az üzemanyag sem lesz drá­gább, mint az ásványolaj. A Tiszta Gyémánt Mozgalom ve­zetője a közelmúltban szak mai'érte­kezletet tartott, amelyen a kísérlet hasznáról beszélt a Dunántúl nagy­városaiból meghívott képviselőknek és a Volán-vállalatok vezetőinek. Arra is rámutatott: az ország nem ke­vés devizát takaríthatna meg ezáltal, és elsősorban a mezőgazdaságban új munkahelyek létesülhetnének. A kísérlet egyébként nyolc hóna­pot vesz igénybe, s a hideg, téli idő­járásban való üzemeltetés eredmé­nyeit is mérnék majd. A gépjármű­veknél nem igényel költséges átala­kítást, legfeljebb néhány gumicsövet kell majd kicserélni. A repceolaj ás­ványi olajjal, vagyis gázolajjal is ke­verhető, a motort nem károsítja. Megtudtuk: kutatási, tudományos szempontból a BME Járműgépészeti Intézete irányítaná a munkát. Az alapanyag a kísérletekhez egyelőre külföldről érkezne, ám az év végétől már hazai gyártású olajat alkalmaz­nának, hiszen Bábolna-Csanakon épül egy évi 18 millió liter repceolaj gyártására alkalmas üzem. szóló, egyénre szabott szellemi és manuális képességfejlesztés, a se­géd- és szemléltető eszközök gazdag tárával párosulva. A módszer alkalmas arra, hogy az óvodástól a középiskolás korig a le­hetőség szerinti optimális képessé­geket alakítsa ki a testi-lelki sérült, vagy más szempontból hátrányos helyzetű gyermekekben, fiatalokban. Hazánkban 1912 óta vannak hívei. rint a nyolcvanas években vásárolta meg a tizennégy darabból álló lelelet - mint utóbb kiderült, hamis libanoni papírok felhasználásával. 1992-ben a kormány döntése alapján Magyaror­szág is bekapcsolódott perbe, de igényt nyújtott be a kincsre Jugo­szlávia, illetve felbomlása után Hor­vátország is. (Időközben Libanon visszalépett.) Az ezüstlelelet a per lezárultáig egy New York-i széfben őrzik. Magyar vélemény szerint a kincsre a Dunántúlon bukkantak rá, majd csempészték ki illegálisan az országból: pannon eredetére utal többi között az egyik ezüsttálcán lát­ható felirat, a Pelso, vagyis a Balaton latin neve. A kiccsel kapcsolatban sok a felté­telezés, találgatás. Állítólag az a fia­talember, aki megtalálta, ma már nincs az élők sorában.„ Koronaőr-temetést sugárzott a kö­zelmúltban a tévéhíradó, mely alka­lommal bejelentették: mai, múzeum­béli helyéről a Honvéd Hagyomány- őrző Egyesület vissza kívánja vitetni régi helyére a Szent Koronát. Kéri Kálmán vezérezredes ennek az egye­sületnek az elnöke, — őt kérdeztem igényük teljesíthetőségéről. — Azt hiszem, ez nem csak a ha­gyományőrzők óhaja, hanem talán az egész nemzeté. Most fogom a mi­niszterelnök és a honvédelmi minisz­ter elé terjeszteni a kérelmet dön­tésre. Odafönt, a várban, közvetlenül az oroszlános kapunál van koronánk méltó helye! — Koronaőrök lesznek-e? — Természetesen! — így Kéri Kálmán MDF-es képviselő. — Igaz, ehhez már fiatalok kellenek, akik ma is őrzik ideiglenes kiállítási helyén, a Nemzeti Múzeumban. Elmentem, de csak teremőröket ta­láltam a múzeumban. Egyikőjük el­mondta, hogy jeles alkalmakkor — mint például Erzsébet királynő láto­gatásakor — hoznak, elhívnak két kiérdemesült koronaőrt, egyebekben nincs tudomása utódok képzéséről. De aligha ez a lényeg, hiszen bármi­kor átvezényelhető néhány kor­mányőr e várbéli, még csak remélt posztra! De ha már ott jártam, megvettem Lovag Zsuzsa szép könyvecskéjét, amit a múzeum adott ki, címe: A magyar koronázási jelvények. Meg kell hagyni, hogy miként nemze­tünknek, úgy a Szent Koronának is kalandos a históriája! Mindenekelőtt: vajon csakugyan Szent István koronája volt-e az év­századokon át gondosan őrzött erek­lye? Miként a szerző írja,, a kutatás fokozatosan megcáfolta ezt a hie­delmet! Mert II. Szilveszter pápától ugyan 1001-es királlyá avatására csakugyan kapott koronát István, aminek mását még az ő megrendelésére készült pa­láston láthatjuk. Eszerint az a korona egyáltalán nem hasonlított a maihoz, mint ahogy még évszázadokig nem ábrázolták királyaink képein a mai, zárt koronát. A francia színházi közönségnek módja van átírni a történelmet. Pá­rizsban ugyanis bemutatásra került egy színdarab, amelynek főhőse a kivégzett Marie-Antoinette királyné. Minden előadáson a közönség mondja ki fölötte az ítéletet. A színdarab első részének elő­adása után megkérik a közönséget, döntse el az 1793. október 16-án ha­zaárulás miatt kivégzett királyné sor­Egy kis rézszobrocskát őriznek Santiago de Cuba egyik templomá­ban; a legenda szerint a tenger so­dorta a partra a Szűzanya képmását, hogy vele elhozza a megváltást Kuba népének. Az „Irgalmas Rézszűz” , az ország védőszentje őszi ünnepén sok ezren zarándokolnak a kegyhelyre. Idén a tiszteletadás politikai töltetet is kapott: a kubai katolikus püspöki kar - évtizedes visszavonultság után - úgy döntött, hogy evilági eszkö­zökkel is küzdenie kell a megváltá­sért. A katolikus egyházvezetés szep­temberi pásztorlevele pontos látlelete a Castro-rendszer 35. évét, egyben eddigi legválságosabb időszakát élő kubai társadalom erkölcsi és anyagi romlásának, a szocialista jelszavakba foglalt fényes jövő kilátástalanságá- nak. A püspökök egyértelműen el­ítélték a szabadságjogok korlátozá­sát, a hivatalos ideológia egyedural­kodó jellegét, a hatalom rendőrállami módszereit. A pásztorlevél gazdasági reformokat és a politika szférájába is behatoló átalakulást sürget, s átfogó nemzeti párbeszédre szólítja a kubai­akat, beleeértve az Egyesült Álla­mokban élő emigrációs közösséget is. A szigetország két érseke és kilenc püspöke valószínűleg jól tudta, hogy a krisztusi szeretet jegyében fogant üzenetükkel vihart fognak kavarni. A hivatalos propaganda reagálásának hevességére és példátlanul durva hangnemére azonban talán ők sem számítottak. A rágalomkampány fő vádpontja, hogy az egyházvezetés ugyanazt követeli, mint a washing­toni kormányzat (demokratikus vál­tozásokat és az emberi jogok tiszte­letben tartását), következésképpen a főpapok az amerikai imperializmus, netán egynesenen a CIA szolgálatába szegődtek. Az egyre durvább hangú vezércikkek végül már országos „vérfürdő előidézésének” szándéká­val, és a hazaárulás súlyos vádjával Még emlékezünk arra az ünnepé­lyes aktusra, amikor Cyrus Vance amerikai külügyminiszter elhozta és a Parlamentben visszaadta jogos tu­lajdonosának, a magyar nemzetnek a nyilasok által nyugatra vitt, és kalan­dos úton az amerikai hadsereghez ju­tott koronát. 1978. január 6-át írtuk akkor, de már 1204-ben, a menekülő gyermekkirály III. Lászlóval kül­földre jut a királyi ékesség. sát. A nézők minden előadáson vá­laszthatnak, jóváhagyják-e a halálos ítéletet, vagy felmentik az osztrák születésű királynét. A színdarabot a közönség ítélete alapján fejezik be minden előadáson. A színdarab újra felélesztette azt a vitát, amely 1989-ben a francia for­radalom 200. évfordulóján lángolt fel. Akkor több mint tízezer monar- chista „gyászünnepséget” rendezett a illették a püspöki kart. Sajátos mó­don bekapcsolódtak a kampányba a kubai hívőknek csupán parányi töre­dékét képviselő, ám a hatalommal jó kapcsolatokat ápoló protestáns egy­házak is, remélve, hogy kihasznál­hatják a tömegbefolyásuk növelésére kínálkozó alkalmat. Levélben fordul­tak a kubai kormányhoz és üzentet intéztek a néphez is. Egyrészt maguk is „a hibák gyorsabb kijavítását” sür­gették, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a szocializmus keretein belül képzelik el a rendszertökéletesítést, másrészt pedig - paradox módon - éppen a szocialista ideológia meg­hirdetett alapértékeit: a társadalmi egyenlőséget, a közösségi társadal­mat féltették a legutóbbi gazdasági lépésektől, így a dollárliberalizáció­1464-ben szerzi vissza, váltságdí­jért Frigyes német-római császártól Hunyadi Mátyás az I. Albert özvegye által a császárra bízott koronát, amely Bécsben is sokát időzött a ké­sőbbi évszázadokban. így a Rá- kóczi-szabadságharc és a kalapos ki­rály, II. József idejében. Akinek ren­deletére azonban visszajut a várba, ahová most ismét szánják. Úgy legyen. Concorde téren, ahol a guillotine ál­lott. Marie-Antoinette-t Franciaor­szágban még mindig egy mondása révén emlegetik legtöbbször. Amikor közölték vele, hogy a nép panaszko­dik, mert nincs kenyere, azt mondta: „Egyenek kalácsot!” Ezért a mondá­sáért nem valószínű, hogy az embe­rek szívükbe zárták a királynőt. Ám­bár lehet, hogy csak az információhi­ány okán biztatta így a szegényeket... tói és a maszek munka engedélyezé­sétől. A püspöki kar felvette a kesz­tyűt. A sajtóhadjárat tetőpontján tö­mör nyilatkozatot adtak ki, amelyben visszautasítják a nemzetárulás rém­képét idéző képtelen rágalmakat és leszögezik, hogy sem a Vatikántól, sem máshonnan nem inspirálták ál­lásfoglalásukat; csupán híveik, a szenvedésekbe már belefáradt kuba­iak érzéseinek adtak hangot, lelki­pásztori felelősségük parancsára cse­lekedve. A támadásokétól gyökeresen el­ütő, nyugodt hangú válasz kiemeli, hogy éppen ezek a reagálások erősí­tik meg a főpapok hitét: Kubának higgadt, őszinte társadalmi párbe­szédre lenne szüksége.­Császár Tibor Üzemanyag ólom és kén nélkül Montessori-módszer Vita a kincsek tulajdonjogáról Perújrafelvétel Marie-Antoinette ügyében? A kubai egyház reményei • Havannai templom. A kubai emberek belefáradtak a szép jövőbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom